A tőkeműveletek (mint például a részesedésszerzés más vállalkozásban, az értékpapír-befektetés, az ingatlanügyletek, a hitelnyújtás) arra a szabályozási elvre épülnek, miszerint a törvény csak a korlátozó feltételeket határozza meg, a nem korlátozott műveletek szabadon végezhetők. A Dvhr. 1. számú melléklete tartalmazza azokat az okmányokat, amelyeket be kell mutatni a felhatalmazott pénzintézetnél ahhoz, hogy akár devizakülföldiek, akár devizabelföldiek vásárolhassanak konvertibilis devizát a tőkeműveletek jogcímeire.
Közvetlen vállalkozások
Részesedésszerzés
A devizabelföldi akkor alapíthat külföldön vállalkozást, szerezhet részesedést, emelhet tőkét már meglévő vállalkozásban, illetőleg alapíthat, bővíthet fiókot (azaz szerezhet közvetlen vállalkozást), ha
- az egy devizabelföldi által megszerzendő részesedés aránya – figyelembe véve az adott vállalkozásban korábban megszerzett részesedését is – meghaladja a külföldi vállalkozás alap- vagy törzstőkéjének (vagyonának) tíz százalékát,
- a vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályai biztosítják, hogy a devizabelföldi haladéktalanul Magyarországra tudja utalni konvertibilis devizában azt az öszszeget, amelyet a vállalkozástól/fióktól osztalék, nyereségrészesedés, kamat, prémium vagy bármilyen más jogcímen hozamként kapott, illetőleg az ilyen vállalkozásban fennálló részesedés, fiók elidegenítéséért, továbbá a vállalkozás, illetve a fiók megszűnése vagy a jegyzett tőke csökkenése folytán őt megillető összeget, valamint a kisajátításkor és államosításkor kapott kártalanítást,
- a devizabelföldi nem felel a részesedésének értékénél nagyobb összeggel a vállalkozásért, kivéve ha a vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályai szerint pótbefizetést kell teljesíteni,
- nincs köztartozása (adó-, vám-, illeték- vagy ezekkel kapcsolatos pótlék nyugdíj-, egészségbiztosítási- vagy társadalombiztosításijárulék-tartozás),
- nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt (a természetes személy és az egyéni vállalkozó kivételével), illetve a kérelem/bejelentés benyújtása évében, valamint az azt megelőző két évben nem folyt ilyen eljárás ellene.
A devizában történő befektetések hatékonysága érdekében a törvény által előírt feltételek arra irányulnak, hogy a belföldön jól működő vállalkozások vélhetően külföldön is eredményesek lesznek.
Bejelentési kötelezettség
A devizabelföldi az okirat keltétől vagy az ügylet megkötésétől, illetve a közvetlen vállalkozás vagy fiók megszüntetésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak
- a közvetlen vállalkozás szerzését (a Dvhr. 8. számú melléklete szerint),
- elidegenítését,
- megszüntetését,
- jegyzett tőkéjének csökkenését,
- más külföldi vállalkozással történő egyesülését, összeolvadását vagy abból való szétválását (a Dvhr. 11. számú melléklete szerint).
Engedélyezési kötelezettség
Amennyiben a közvetlen vállalkozás szerzése során nem teljesül a fentiekben felsorolt valamennyi feltétel, a devizabelföldi csak devizahatósági engedéllyel szerezhet közvetlen vállalkozást. Az engedély iránti kérelmet a Dvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Devizahatósági engedély kell akkor is, ha a devizabelföldi részesedése nem éri el a külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjének tíz százalékát.
Amennyiben a devizabelföldi közvetlen vállalkozásának átalakulása folytán részesedésének értékénél nagyobb összeggel felel a vállalkozás tartozásaiért, a részesedés megtartásához devizahatósági engedélyt kell kérnie.
Megszüntetés
A devizahatóság megszüntetheti a közvetlen vállalkozást, ha a devizabelföldi a szükséges feltételek hiányában szerzett részesedést vagy valótlan tartalmú adatokat közölt a devizahatósági bejelentésben, illetőleg a közvetlen vállalkozással kapcsolatos tevékenysége során nem tett eleget a devizajogszabályban előírt kötelezettségének. Ilyenkor a devizabelföldi köteles mindent megtenni közvetlen vállalkozásának elidegenítése (megszüntetése) érdekében.
| Devizakülföldiek belföldi ingatlanszerzése Külföldi jogi vagy magánszemély a jelenlegi szabályok szerint csak termőföldnek és védett természeti területnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg. (Ettől függetlenül – főleg a nyugati határ mellett – "zsebszerződéssel" sok osztrák parasztgazda vesz földet, és gazdálkodik rajta.) A külföldiek ingatlanszerzését szabályozó 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet előírja, hogy az ingatlan külföldi tulajdonba kerüléséhez szükség van az illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyére. Az engedély kiadásának alapvető feltétele, hogy a külföldi tulajdonszerzése ne sértsen önkormányzati vagy egyéb érdeket. Erre nézve az ingatlan fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesterének a nyilatkozata az irányadó. A műemlék vagy műemlék jellegű, valamint a védett régészeti és történeti jelentőségű ingatlan, továbbá a védett természeti területen fekvő épület tulajdonjogának a megszerzésével kapcsolatos eljárásban az ingatlan fekvése szerinti hatóság szakhatóságként működik közre. Az engedély a hatóság mérlegelésén múlik, kivéve ha a jogszabály szerint kötelező az engedély kiadása. Megtagadható az engedély, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy visszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetve a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. A nemzetközi szerződés vagy a visszonosság fennállásáról a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó. Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes hivatal vezetőjéhez kell benyújtani. Devizabelföldiek külföldi ingatlanszerzése A devizabelföldi ma már devizahatósági engedély nélkül szerezhet külföldön ingatlant. A szerződéskötéstől számított 8 napon belül, illetőleg az építkezés megkezdésétől számított 8 napon belül azonban bejelentést kell tenni a devizahatóságnak. Be kell jelenteni a devizahatóságnak azt is, ha a devizabelföldi elidegeníti a külföldi ingatlanát. |
Értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök
A közvetlen befektetéseken kívüli értékpapír-műveletek és egyéb befektetések a pénzügyi jellegű tőkeáramlás különböző formáit jelentik, s így a fizetési mérleget is befolyásolják. Ezt a területet a fejlett országok is csak fokozatosan és sorrendben utoljára liberalizálták, mivel az infláció-, kamat- és árfolyamfeltételek országonkénti alakulása jelentős tőkéket mobilizálhat rövid távon is. A fizetési mérleg pozíció, a kamatszint és árfolyamalakulás függvényében hazánkban jelenleg még nem engedhető meg ezeknek a tőketételeknek a szabad alakulása. Ezért ebben a körben ma is viszonylag széles körű a devizahatósági engedélykötelezettség.
Belföldi értékpapír forgalmazása
Kizárólag devizahatósági engedéllyel szabad zárt körben vagy nyilvánosan forgalomba hozni külföldön, valamint elismert külföldi értékpapírpiacra bevezetni devizabelföldi által
- kibocsátott olyan kötvényt és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt, amelynek a kibocsátáskori lejárati ideje rövidebb, mint 365 nap,
- kiállított átruházható eszközt,
- nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.
Devizahatósági engedély szükséges a külföldi pénznemre szóló, devizabelföldi által kibocsátott (kiállított)
- részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak,
- kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,
- pénzpiaci eszköznek,
- átruházható eszköznek,
- kollektív befektetési értékpapírnak
belföldi zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez.
Külföldi értékpapír forgalmazása
Devizahatósági engedély szükséges a devizakülföldi által kibocsátott (kiállított)
- részvénynek vagy más, külföldi vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak,
- kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,
- pénzpiaci eszköznek,
- átruházható eszköznek,
- kollektív befektetési értékpapírnak
belföldi zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra bevezetéséhez. Az ilyen befektetések belföldiek közötti, belföldön történő elidegenítéséhez nem kell devizahatósági engedély, amenynyiben a devizahatóság megadta az engedélyt a forgalomba hozatalhoz, értékpapírpiacra történő bevezetéshez.
Elidegenítés és vásárlás
A devizabelföldi devizahatósági engedéllyel idegenítheti el devizakülföldinek a devizabelföldi által kibocsátott olyan kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, továbbá pénzpiaci eszközt, amelynek a kibocsátáskori lejárati ideje rövidebb, mint 365 nap, valamint az olyan átruházható eszközt (kivéve azt a kárpótlási jegyet), amelyet a devizakülföldi külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként kap, továbbá a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.
A devizahatóság összevontan, illetve az egy kibocsátásból származó értékpapírok teljes vagy meghatározott mennyiségére is kiadhatja az engedélyt.
A devizabelföldi devizahatósági engedéllyel vásárolhatja meg devizabelfölditől külföldön, illetve devizakülfölditől belföldön vagy külföldön
- a devizakülföldi által kibocsátott részvényt vagy más, külföldi vállalkozásban fennálló részesedést, ha a részesedésszerzés nem haladja meg a jegyzett tőke tíz százalékát,
- a devizakülföldi által kibocsátott kötvényt és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt,
- a devizakülföldi által kibocsátott pénzpiaci eszközt,
- a devizakülföldi által kiállított átruházható eszközt,
- a devizakülföldi által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt,
- a devizabelföldi által belföldön vagy külföldön kibocsátott, külföldi pénznemre szóló értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt.
A devizabelföldi – az ügylet megkötésétől számított nyolc napon belül – köteles bejelenteni a devizahatóságnak a fenti befektetéseinek visszterhes elidegenítését, továbbá azoknak a belföldi vállalkozás tőkéjéhez nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatását.
Nem kell devizahatósági engedélyt kérnie a devizabelföldinek, ha belföldön, forintfizetés ellenében kívánja megszerezni a devizakülföldi által kibocsátott/kiállított olyan értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt, amelynek belföldi zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalát, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetését a devizahatóság már engedélyezte.
| Engedély nélkül forgalmazható külföldi értékpapírok: 1998. január elsejétől nem szükséges devizahatósági engedély az OECD tagországai (szövetségi) kormányai által kibocsátott, egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak a tagországokban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által külföldi pénznemben kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak belföldi, zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez. Előzetes bejelentéssel forgalmazható értékpapírok: Előzetesen be kell jelenteni a devizahatóságnak az OECD tagországaiban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által forintban kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak belföldi zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalát, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetését, feltéve hogy a külföldi vállalkozást, illetőleg az általa kibocsátott értékpapírt valamely nemzetközi hitelminősítő intézmény legalább a befektetésre ajánlott kategóriába sorolta. Az előzetes bejelentést a kibocsátás, illetőleg a bevezetés tervezett időpontja előtt 30 nappal, zártkörű kibocsátásnál pedig 15 nappal megelőzően kell a devizahatóságnak megtenni, amely visszaigazolja a bejelentést. Amennyiben a külföldi vállalkozás a későbbiekben el kíván térni a bejelentésben közölt adatoktól, ehhez új bejelentést kell tennie. Az említett nemzetközi hitelminősítő intézmények jegyzékét az MNB a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. Engedélymentes értékpapír-vásárlás: Nem szükséges a devizabelföldinek devizahatósági engedélyt szereznie a devizakülföldi által kibocsátott kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, továbbá részvénynek és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak devizabelfölditől külföldön, illetve devizakülfölditől belföldön vagy külföldön történő megvásárlásához akkor sem, ha ezeket az értékpapírokat külföldön hozták akár zártkörűen, akár nyilvánosan forgalomba, illetőleg vezették be értékpapírpiacra. Értékpapír-vásárlás előzetes bejelentéssel: Előzetesen be kell jelenteni a devizahatóságnak, ha devizabelföldi az OECD tagországaiban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által forintban kibocsátott részvényt vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírt, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvényt és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárol meg, feltéve hogy a külföldi vállalkozást, illetőleg az általa kibocsátott értékpapírt valamely nemzetközi hitelminősítő intézmény legalább a befektetésre ajánlott kategóriába sorolta és ezeket az értékpapírokat külföldön hozták – akár zártkörűen, akár nyilvánosan – forgalomba, illetve vezették be az értékpapírpiacra. Az értékpapír megszerzésének tervezett időpontja előtt 15 nappal megelőzően kell a devizahatóságnak megtenni a bejelentést, amely visszaigazolja ennek megtörténtét. Vezető tisztségviselők részesedésszerzése A külföldi részvétellel működő vállalkozás devizabelföldi vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és alkalmazottja devizahatósági engedély nélkül szerezheti meg a devizakülföldi tulajdonos tíz százalékot meg nem haladó részesedését megtestesítő részvényét, más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírját, továbbá az ezekre vonatkozó vételi jogot, valamint az értékpapírról kiállított letéti igazolást. A devizabelföldi az ügyletkötést követő 8 napon belül köteles bejelenteni az említett értékpapír, illetőleg letéti igazolás megszerzését a devizahatóságnak. |
Hitelfelvétel
A devizabelföldi – kivéve a felhatalmazott hitelintézetet – csak devizahatósági engedéllyel vehet fel devizakülfölditől egyéves vagy annál rövidebb lejáratú hitelt. Az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel felvételét pedig a szerződés megkötésétől számított 8 napon belül be kell jelentenie a devizahatóságnak. A bejelentésre a Dvhr. 13. számú mellékletében szereplő formanyomtatvány szolgál, amelyhez mellékelni kell a hitelszerződést is. Amennyiben a szerződés idegen nyelvű és nem angol, orosz, német vagy francia nyelven készült, mellékelni kell a hiteles magyar fordítást is. A vállalkozás deviza- vagy forintszámláján akkor írható jóvá a devizakülfölditől felvett hitel összege, ha a vállalkozó igazolja, hogy a hitel felvételét bejelentette a devizahatóságnak, és az tudomásul vette. Az igazolás megtörténtéig a hitel-intézet-pénzintézet a hitel devizaösszegét függőszámlán tartja.
Amennyiben devizabelföldi természetes személy a devizakülföldi szervezettől forintban vesz fel egy évnél hosszabb lejáratú hitelt, előzőleg be kell szereznie a devizahatóság engedélyét.
Devizabelföldi devizahatósági engedély nélkül köthet devizakülföldivel egyéves vagy annál rövidebb futamidejű pénzügyi lízingre vonatkozó megállapodást.
Egy éven túli külföldi devizahitel felvételekor a devizabelföldi nem vállalhat, illetőleg nem teljesíthet olyan törlesztést a futamidő első évére, amely az egész futamidőre egyenlő részleteket feltételezve nem arányos a hitel ténylegesen felvett összegével.
A devizakülföldi által forintban nyújtott hitel összegét a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról lehet elfogadni, és a felhatalmazott hitelintézethez teljesített bankátutalás formájában lehet igénybe venni. A felhatalmazott hitelintézet által devizabelföldinek nyújtott devizahitelt a hitelintézet forintban bocsátja a hitelfelvevő rendelkezésére, kivéve ha az közvetlenül importfinanszírozásra vagy devizakülföldi által nyújtott devizahitel, illetve a hitelfelvevő más felhatalmazott hitelintézettől felvett devizahitelének törlesztésére szolgál, és ha a hitel folyósításának időpontja megegyezik az importtal kapcsolatos fizetési kötelezettség, illetve a hiteltörlesztés napjával.
Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi előleget vagy előre fizetést fogadjon el a devizakülfölditől, ezt azonban csak a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról teheti meg. A devizabelföldi a szerződéskötést követő nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak az egy évet meghaladó előleget vagy előre fizetést.
A devizabelföldi a felvett hitel tőkéjét, kamatát és egyéb járulékait devizahatósági engedély nélkül fizetheti meg a hitelezőnek.
A devizabelföldi, a vámszabad területi társaság és a devizakülföldi társaság a felvett külföldi devizahitel állományáról és forgalmáról a Dvhr. 14. és 14/a. számú melléklete szerint havonta, az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel lejáratáról pedig a 15. számú melléklet szerint negyedévente köteles adatot szolgáltatni a devizahatóságnak.
Hitelnyújtás
A nem felhatalmazott hitelintézet devizabelföldi devizahatósági engedéllyel hitelezhet devizakülföldinek.
Devizabelföldi természetes személy devizahatósági engedély nélkül nyújthat hitelt devizakülföldi közeli hozzátartozójának.
A devizabelföldi közvetlen vállalkozása részére öt évet meghaladó lejáratú hitelt nyújthat devizahatósági engedély nélkül, azonban ezt a szerződéskötést követő 8 napon belül be kell jelentenie a devizahatóságnak. A bejelentésre a Dvhr. 18. számú melléklete szerinti formanyomtatvány szolgál.
Nem kell devizahatósági engedély ahhoz sem, hogy a devizabelföldi előleget vagy előre fizetést teljesítsen a devizakülföldinek. Az egy évet meghaladó előleget vagy előre fizetést a devizabelföldi a szerződéskötést követő 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak. Az egy évet meghaladó előleg- vagy előre fizetés elfogadását a Dvhr. 13/b. számú melléklete szerint, teljesítését pedig a 17. számú melléklet szerint kell bejelenteni.
A devizabelföldi, a vámszabad területi társaság és a devizakülföldi társaság a devizakülföldinek nyújtott devizahitel állományáról és forgalmáról a Dvhr. 14/b. számú melléklete szerint havonta, az egy évnél hosszabb lejáratú devizahitel lejáratáról a 15/a. számú melléklete szerint negyedévente köteles adatot szolgáltatni a devizahatóságnak.
Halasztott fizetés
A devizabelföldi vállalkozás és szervezet importirányú szerződésnél halasztott fizetésben is megállapodhat a devizakülföldivel.
A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás exportirányú szerződésnél halasztott fizetésben is megállapodhat azzal a devizakülföldivel, akivel e tevékenység körébe tartozó szerződést köt. A három hónapnál hosszabb lejáratú halasztott fizetésben való megállapodást legkésőbb a szerződéskötéstől számított 8 napon belül be kell jelenteni a devizahatóságnak.
Az értékpapírtörvény szerinti forgalmazó a külön törvényben meghatározottak szerint állapodhat meg devizakülföldivel exportirányú halasztott fizetésben.
Kezességek, garanciák és egyéb pénzügyi biztosítékok
Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizabelföldi devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettséget vállaljon más devizabelföldi vagy devizakülföldi kötelezettségéért. Devizahatósági engedély kell ahhoz is, hogy devizabelföldi devizakülföldinek adjon megbízást kezesség, garancia, óvadék vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettség vállalására devizabelföldi vagy devizakülföldi kötelezettségéért.
Nem kell viszont a devizahatóság engedélye ahhoz, hogy devizabelföldi – olyan ügyletek kapcsán, amelyekhez nem szükséges devizahatósági engedély vagy bejelentés – kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű egyéb pénzügyi kötelezettséget vállaljon devizakülföldivel szemben devizabelföldi kötelezettségéért, illetőleg megbízást adjon devizakülföldinek arra, hogy devizabelföldivel vagy devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettséget vállaljon devizabelföldi kötelezettségéért.
Közvetlen vállalkozás, értékpapír, ingatlan megterhelése
A devizabelföldi devizahatósági engedéllyel vagy bejelentéssel terhelheti meg, közvetlen vállalkozását, külföldi vagy belföldi pénznemre szóló részvényét vagy más vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírját, külföldi vagy belföldi pénznemre szóló kötvényét és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírját, pénzpiaci eszközét, átruházható eszközét, kollektív befektetési értékpapírját vagy külföldi ingatlanát. Amennyiben ahhoz az ügylethez, amelyhez kapcsolódóan a fenti eszközöket megterhelték, nem kell devizahatósági engedély, akkor a megterhelés sem igényel devizahatósági közreműködést.
A devizabelföldi nemteljesítése esetén a devizakülföldi devizahatósági engedély nélkül szerezheti meg a közvetlen vállalkozást, értékpapírt, eszközt vagy külföldi ingatlant.
Fizetési szabályok
Részesedésszerzés belföldi vállalkozásokban
A devizatörvény részletesen szabályozza, hogy a devizakülföldiek milyen pénznemben és hogyan teljesíthetik az ellenértéket, ha belföldi vállalkozásokban szereznek részesedést. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy – belföldi vállalkozás alapításakor és jegyzett tőkéje emelésekor, illetőleg fióktelep alapításánál a tőkeátadáskor – a devizakülföldi által szolgáltatott pénzbeli vagy nem pénzbeli ellenérték a vállalkozás rendelkezése alá kerül, mint hozzájárulás a vállalkozás tőkéjéhez. Amennyiben a devizakülföldi a korábbi tulajdonostól szerezte meg valamely belföldi vállalkozásban lévő részesedését, az ellenérték természetesen a részesedést elidegenítő eladót illeti. A következőkben ismertetett fizetési szabályok 1998. január 1-jétől hatályosak.
Apport
Általában minden olyan esetben devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy a devizakülföldi tag a belföldi vállalkozásba nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltasson, amikor ezáltal a devizabelföldi vállalkozás olyan vagyoni értéket szerez, amelyet a devizabelföldiek csak engedéllyel szerezhetnek meg. Ilyenek főszabályként a külföldi vállalkozásban fennálló részesedés, a kötvény és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz és a kollektív befektetési értékpapír.
Nem szükséges azonban devizahatósági engedély az olyan külföldi vállalkozásban fennálló részesedés belföldi társaságba apportálásához, amelyet a Dtv. közvetlen részesedésszerzésre vonatkozó szabályai szerint szereztek (legalább 10 százalékos részesedés), illetőleg az olyan részvények és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírok szolgáltatásához, amelyet az OECD tagországaiban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás külföldi pénznemben bocsátott ki. A kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok apportálásához sem kell engedély, ha azt az OECD tagországainak kormányai bocsátották ki, illetőleg ha OECD tagországban székhellyel rendelkező vállalkozás külföldi pénznemben bocsátotta ki, feltéve hogy az értékpapírok lejárata egyéves vagy annál hosszabb. Nem szükséges a fenti engedély abban az esetben sem, ha a devizabelföldi a felsorolt külföldi kibocsátású eszközöket belföldön, forintfizetés ellenében, jogszerűen szerezte, és a devizahatóság korábban már engedélyezte azok belföldi nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalát, illetőleg elismert belföldi értékpapírpiacra (tőzsdére) történő bevezetését.
Pénzbeli hozzájárulás
A devizakülföldi köteles átutalni a devizabelföldi javára a pénzbeli hozzájárulást (belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, a fióktelep részére történő tőkeátadáskor, tőkeemeléskor), illetve az ellenértéket (belföldi vállalkozásban való részesedés megszerzésekor), mégpedig konvertibilis pénznemben külföldről vagy belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájáról, illetőleg a felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájáról. A felsorolt fizetési módok mellett választhatja azt is, hogy nem átutalással fizet, hanem külföldi pénzben (valutában) belföldön. A részesedésszerzés ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha devizakülföldinek fizetnek belföldön, vagyis a belföldi fizethet forintban a külföldi konvertibilis forintszámlájára, illetve felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát vásárolhat és átutalhatja azt a külföldinek belföldre vagy külföldre.
Hitel jegyzett tőkévé alakítása
Előfordul, hogy a külföldi hitelező a hitel visszafizetése helyett a hitel jegyzett tőkévé alakításával szerez (gyakran további) részesedést a belföldi társaságban. A Dtv. ezzel kapcsolatban elrendeli, hogy a belföldi vállalkozás nyolc napon belül jelentse be a devizakülfölditől felvett, bejelentési kötelezettség vagy engedélyezés alá eső és engedélyezett hitel jegyzett tőkévé való átalakítását.
Értékpapírok és pénzpiaci műveletek ellenértéke
Amennyiben a devizakülföldi belföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök, belföldön forgalomba hozott külföldi értékpapírok, illetőleg pénzpiaci és átruházható eszközök ellenértékét egyenlíti ki vagy portfóliókezelési megbízást ad, a külföldi által teljesített pénzbeli hozzájárulásra és a belföldi vállalkozásban történő részesedésszerzés ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó fizetési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ellenértéket rendszerint csak átutalással lehet kiegyenlíteni, azaz külföldi pénzben (valutában) nem lehet fizetni (kivéve a belföldi részvény ellenértékének kifizetését, ami részedesésszerzésnek minősül).
Ingatlanszerzés ellenértéke
Amennyiben devizakülföldi belföldi ingatlant vásárol devizabelfölditől, a pénzbeli ellenértéket forintban kell kiegyenlítenie. Ilyenkor igazolnia kell azt is, hogy az ellenértéket a felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlán elhelyezett összegből egyenlítették ki, vagy a konvertibilis fizetőeszközt felhatalmazott hitelintézetnél, illetőleg valamelyik átváltóhelyen váltották át forintra. Ugyanez vonatkozik a belföldi ingatlanok cseréjekor az értékkülönbözet megfizetésére is.
Amennyiben a devizakülföldi devizakülföldinek adja el a belföldi ingatlant, konvertibilis devizában vagy valutában is fizethet. A devizaszabályok alapján devizabelföldi vevő viszont csak forintban fizethet a devizakülföldi eladónak.
| Devizabelföldiekre vonatkozó fizetési szabályok A devizabelföldi belföldi vállalkozás alapításakor, illetőleg belföldi vállalkozás jegyzett tőkéjének emelésekor pénzbeli hozzájárulást csak forintban teljesíthet. A devizabelföldi külföldi közvetlen vállalkozásszerzés, értékpapír-befektetés vagy ingatlanszerzés céljából forintért konvertibilis devizát vásárolhat a felhatalmazott hitelintézettől, és azt, valamint a felhatalmazott hitelintézetnél vezetett devizaszámláján lévő konvertibilis devizát átutalhatja külföldre vagy belföldre a devizakülföldi kedvezményezett részére. Amennyiben a külföldi vállalkozás székhelye olyan országban van, amelynek nem konvertibilis a pénzneme és a jogszabályok lehetővé teszik, hogy külföldiek ilyen pénznem fizetése mellett vállalkozást szerezhessenek, valamint valamely belföldi felhatalmazott hitelintézet előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy elad vagy külföldi számlájáról átutal ilyen pénznemet, a devizabelföldiek e pénznem fizetése mellett is szerezhetnek külföldön közvetlen vállalkozást. A devizabelföldiek közvetlen vállalkozás szerzésekor apportot is szolgáltathatnak. Belföldi ingatlan apportálásához, illetőleg mellékszolgáltatásként rendelkezésre bocsátásához azonban engedély szükséges. Belföldi ingatlanra vonatkozó használati és egyéb jog, valamint az egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz és nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapír és értékpapírnak nem minősülő eszköz csak devizahatósági engedéllyel szolgáltatható. E korlátozások célja, hogy ne kerüljenek külföldi tulajdonba olyan vagyoni értékek, amelyekért a devizakülföldinek konvertibilis devizával kellene fizetnie. Devizabelföldi másik devizabelföldinek csak forintfizetés ellenében idegenítheti el a külföldön lévő ingatlan tulajdonjogát, valamint bérleti és használatra vonatkozó egyéb jogát. |