Jelenlegi formájában a hitelgarancia egyrészt egyfajta kockázatmérséklő funkció, másfelől a gazdaságpolitika egyik közvetítője is, hiszen a rövid múlttal rendelkező, kevés fedezettel, de meggyőző üzleti tervekkel előálló kis- és középvállalatokat a garantált hitel fejlődésük egy magasabb stádiumába segítheti. Bár az utóbbi időben a hitelintézetek fokozódó érdeklődéssel fordulnak e kör felé, a bankkonszolidáció óta jóval visszafogottabbá vált kihelyezési politikájukba a kisebb társaságok jelentős része továbbra sem "fér bele".
Elsősorban a gazdaságban megindult élénkülésnek és az infláció kézzelfogható mérséklődésének tudható be, hogy az elmúlt egy-másfél évben gyarapodott a kis- és középvállalkozói szféra által felvett kölcsönök volumene. Bár egy közelmúltban zárult felmérés megállapította, hogy a mikrovállalkozások fele még nem vett fel hitelt és ez továbbra sem igen áll szándékában (inkább egyéb források után néz), az 1997-es évben rekonstruálható folyamatok mind a Hitelgarancia Rt., mind az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány életében változást hoztak, hiszen mindkettő számottevő növekedést érzékelt a nyújtott garanciák számában és volumenében.
Az öt és fél éve működő, a hitelek mellett a bankgaranciák felvevőiért is kezeskedő Hitelgarancia Rt.-ben ötven százalék plusz egy szavazata van az államnak –, emellett 30 bank, 40 takarékszövetkezet, 11 kamara, illetve vállalkozói érdek-képviseleti szerv tartozik a tulajdonosok közé. (Az állam akaratát eddig a Pénzügyminisztériumon keresztül gyakorolta, gyakorolja, s hogy ez így marad-e, az attól függ, hogy a PM portfóliótisztításába beleesik-e a HRt.) Az ügyfelekért folytatott versenybe tavaly egy sor külföldi tulajdonú bank (Citibank, ING, BNP-Dresdner Bank, Porsche Bank, Raiffeisen-Unicbank) is bekapcsolódott.
Liberális piaci szabályozás
A társaság bármilyen banki hitelhez vállalhat – a kölcsön összegének és kamatainak maximum 80 százalékáig terjedő – garanciát, amelynek futamideje nem haladja meg a 15 évet. Nincs megkötés sem a vállalkozás tevékenységére, sem társasági formájára, sem tulajdonosi struktúrájára. Egyetlen feltétel, hogy Magyarországon legyen bejegyezve.
Az eljárásrend mind a hitel-, mind a bankgaranciánál ugyanaz: a vállalkozó bekopog a bankba a hitelért vagy bankgaranciáért, ahol elbírálják a kérést. Amennyiben a pénzintézet a befogadásról dönt, de az igényt – a vállalkozás vagy a projekt kockázatossága, esetleg a fedezet nem kielégítő volta miatt – a szokásosat meghaladó kockázatúnak minősíti, kérheti a Hitelgarancia Rt. közreműködését. A konstrukció – külföldi "rokonaihoz" hasonlóan – állami viszontgaranciával működik, magyarán a társaság veszteségeinek 70 százalékát a költségvetés állja. A megfontolás mögött nyilvánvalóan az áll, hogy az intézmény által betöltött szerepet önerőből egyetlen társaság sem vállalná fel. A Hitelgarancia Rt. kizárólag kezességvállalással foglalkozik, így társaságiadó-mentességet élvez, tulajdonosai pedig lemondtak osztalékigényükről.
A társaság tavaly annyi új szerződést kötött – szám szerint 1152-t, 22,4 milliárd forint értékben, összesen 39,7 milliárd forint hitelösszegre –, mint előtte négy esztendő alatt. Eddig összesen 105 milliárd forint hiteligénnyel keresték meg, amiből 83 milliárd forintnyira vállalt készfizető kezességet. (Ez azt jelenti, hogy amennyiben az igénylő valami miatt nem tud fizetni, akkor a bank a társasághoz fordulhat, amely szerint a szerződés kezességvállalása erejéig helytáll. Ettől kezdve a bankkal együtt követel az adóstól, és ha bármilyen bevétel realizálódik, akkor azon a garancia százalékának megfelelően osztoznak. Tőlünk nyugatabbra ez a típusú intézmény sima kezességgel működik: ha a bank regisztrálta, hogy az adós nem tud fizetni, megindít valamilyen eljárást: végrehajtást, felszámolást. Ebből valamennyit beszed az ügyféltől, s a maradék veszteségen a garantálóval osztozik, a vállalásoknak megfelelő arányban.)
Alacsony hitelösszegek
tavaly a külső feltételek egyértelmű javulásán túl egyfelől szerepet játszott a Hitelgarancia Rt. nevének ismertebbé válása, másfelől a tavaly elindított módozatok (elsődlegesen az agrártőkepótló hitelkonstrukció) sikeres – vélekedett Apatini Kornélné, a társaság vezérigazgatója, aki szerint várhatóan idén sem torpan meg a fejlődés: a Hitelgarancia Rt. eddig 28 milliárd forintnyi kölcsönre vállalt kezességet. A 22 millió körüli átlagos hitelösszeg arra utal, hogy sok a kis hitel: a garanciaportfólió egyötödét az ötmillió forint alatti kölcsönök teszik ki, de ma már gyakorta kérnek garanciát az egymilliós hitelekhez is.
Míg 1997 előtt a kereskedelem, a szolgáltatás vitte a prímet a hitelgaranciák számának és összegének ágazati megoszlását tekintve, addig az elmúlt esztendőtől kezdenek megjelenni a termelőtevékenységek is. A képet egy kicsit átfesti ugyan, hogy tavaly ősszel indult útjára az agrártőkepótló hitelkonstrukció, aminek 50 milliárd forintos összegéből 12-13 milliárdnyit garantált a Hitelgarancia Rt. Ez némileg eltolta az ágazati struktúrát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar felé a garantált hitelösszeg 39, illetőleg 15 százalékával. (Mára együttesen is csak a garanciaportfólió egyharmadát teszik ki.) Emellett jelentős volt a kereskedelem és szolgáltatószektor részesedése (17, illetve 12 százalék), így az igazi produktív szakmákra mindössze 20-30 százalék jutott.
Mivel a garanciavállalási tevékenység exponenciálisan nő, a beváltások száma is vélhetően emelkedni fog. Idáig azonban mindössze az összes vállalt garancia 2,5-2,6 százalékát teszi ki az eddig lehívott kezességek aránya (tavaly 37 bukott ügyet regisztráltak, 551 millió forint értékben), és pozitívumként könyvelhető el az is, hogy az eddig elvállalt garanciák közel 15 százaléka már lejárt. A vezérigazgató asszony szerint a beváltások alacsony szintje nem a nagyszámú elutasítás következménye, hiszen az elmúlt másfél évben a Hitelgarancia Rt. a kérelmek mindössze tíz százalékát utasította el. A magas elfogadás mögött az áll, hogy bankkonszolidáció óta a kihelyezési politikában nyomon követhető, növekvő óvatosság – ami szűkössé tette a kisvállalkozók hitelforrásait – változást hozott a vállalkozások megítélésében: a hitel, amit annak a vállalkozásnak nyújtanak, amely a banki hitelbírálatot sikerrel veszi, ma sokkal biztosabb kinnlevőségnek tekinthető, mint pár évvel korábban. Ugyanakkor intő jel a kis- és középvállalkozói szektor, de különösen a mikrovállalkozások törékenysége.
Várhatóan szeptember közepétől-végétől vehető igénybe a kis- és középvállalkozásokba irányuló kockázatitőke-befektetésekre kitalált kezességvállalási módozat, amely már a megvalósítás fázisában van. A konstrukció elvi kereteinek közgyűlési jóváhagyása után kerülhet sor a részletes üzletszabályzati rendelkezések kidolgozására. Mindazonáltal a Hitelgarancia Rt. már hozzákezdett azon tőkebefektetők feltérképezéséhez, melyek bejelentkeznek a jogszabály hatálya alá, és amelyek feltehetően a 100 millió alatti befektetéseket is a zászlajukra tűzik. Hiszen – hangsúlyozta Apatini Kornélné – az új konstrukció éppen arra szolgálna, hogy a kis- és középvállalkozások felé terelje a kockázati tőkét, mivel a társaság praxisában felmerült üzleti tervek nagy többsége azt bizonyítja: a hazai kis- és középvállalkozások tekintélyes hányadának nem hitelre, hanem tőkére volna szüksége.
Az új módozat bevezetésének előkészületei, valamint az agrártőkepótló hitelkonstrukció második, ötvenmilliárd forintos "felvonása" mellett a Hitelgarancia Rt. erőfeszítéseket tesz a megyei kereskedelmi és iparkamarákkal, illetve a helyi önkormányzatokkal történő speciális együttműködés kialakítására. Az ősszel már kézzelfogható eredményekkel kecsegtető kooperáció lényege, hogy a kamarák, illetőleg az önkormányzatok alacsony mértékű viszontgaranciát biztosítanának a Hitelgarancia Rt. konstrukciói mögé, s emellett "szakmai munícióval" látnák el a társaságot a hatókörükbe tartozó vállalkozások hiteligényének megítéléséhez.
Mezőgazdasági termelés segítése
A Hitelgarancia Rt.-hez hasonlóan kimagasló évet tudhat maga mögött az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, amely tavaly meghatszorozta ügyeinek számát. A kis- és középvállalkozói kör kölcsönfelvételét támogató intézményt – mely egy 1990-es kormánydöntést követően, részben PHARE-pénzekből jött létre – alapítóként a Kereskedelmi és Hitelbank, a Mezőbank, a Magyar Hitelbank, a Budapest Bank és az Agrobank hívta életre. Később csatlakozott az OTP Bank, a CIB Bank, a Takarékbank és mintegy 120 takarékszövetkezet, így jelenleg mintegy 1000 helyen érhetők el az alapítvány termékei. (Tavaly hét garanciatípus közül választhattak a hitelintézetek: csökkentett hányadú, normál és részhitel, mindhárom éven belüli és éven túli lejáratú, valamint a tőkepótló hitelkonstrukció.)
Az alapítvány igénybevétele akkor esedékes, amikor a bank – általában másfél-kétszeres – fedezetet kér a hitelért folyamodó vállalkozótól, akinek nincs meg a megfelelő fedezete. Ekkor kéri az alapítvány támogatását, mivel a hitelhez jutás feltétele a garancia. A garanciakérelmet a bank küldi el, s a formai követelményeknek eleget tévő kérelmek a kuratórium asztalára kerülnek. (Az alapítvány nem végez külön fizetőképességi vizsgálatot, hiszen a kockázatot a bank viseli.) Az intézmény által nyújtott garanciák jelentős része kapcsolódik valamilyen támogatási konstrukcióhoz (például gépvásárlási szubvenciók), 1997-ben 63 százalék volt ezek aránya.
Többszörös emelés
A kuratórium az alapítvány által garantálható hitelek összegét 1997-re 6,5 milliárd forintban állapította meg, amit később 21,5 milliárd forintra emelt. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a kormány tavaly nyáron megteremtette a tőkepótló hitelkonstrukció feltételrendszerét, egy, az intézmény számára is alapvető momentumot, az állami viszontgaranciát is szerepeltetve benne. Tavaly az alapítvány 1437 hitelügylethez nyújtott garanciát, ami a kvóta 105,6 százalékos kihasználását eredményezte. A garantálható kölcsönösszeg felső határa 60 millió forint volt.
1998 első felében az intézmény 1012 garanciát adott ki, 14,2 milliárd forint értékben. A dinamikát szemléltetendő: július első kilenc napjában további 77 garanciavállalásra került sor, közel egymilliárd forint értékben. Az első hat hónap alatt 614 tőkepótló konstrukció volt, 9,6 milliárd forint értékben. Ami a helytállást illeti: tavaly 27 garanciát váltottak be 172,4 millió forint értékben – ez mind összegben, mind szám szerint kevesebb az előző évinél –, az idén június végéig pedig 16 garanciát hívtak le. Ez az 1991-es alapítás óta eltelt időszakra vetítve is kedvező: a 4534, összességében 55,8 milliárd forintra rúgó szerződésből mindössze 171 alkalommal volt szükség az intézmény helytállására, ami négy százalék alatti arányt jelez.
Az alapítvány a bank veszteségének általában az ötven százalékát fizeti meg. A hitelintézet természetesen nem elégszik meg ennyivel: a teljes kinnlevőség behajtására törekszik. Az intézmény – nem készfizető, hanem sima kezes lévén – csak akkor fizet, ha a bank már elindított valamilyen eljárást. Az ennek során befolyó pénz fele az alapítványt illeti meg. Az idei első félévben így összesen 90 millió forintot fizetett ki az intézmény, 24,6 millió pedig befolyt hozzá.
A június végén regisztrált átlagos hitelösszeg 12,3 millió forint (tavaly éves szinten 15,8 millió forint volt), ami 15 százalékkal több a bázisidőszakhoz képest. Ezt a növekedést az infláción túl az eredményezte, hogy a tőkepótló hitelek átlaga – 22 millió forint – jelentősen meghaladta a többi típusét, míg a hagyományos hitelek jelentősen, közel 40 százalékkal estek vissza: 13,8-ról 10 millió forintra.
A kizárólagosan kezességvállalással foglalkozó intézmény a hagyományosnak nevezhető garanciamódozatok mellett egy, a tavaly "felfedezett" tőkepótló hitelkonstrukciót is kínál. Az államilag előírt módon – a 109/1997. (XII. 30.) számú FM rendelet szellemében – működő termék az alapítvány számára is fontos volt, hiszen általa bejutott a költségvetés viszontgarancia-rendszerébe, másrészt növelni tudta garanciavállalási kapacitásait. A tőkepótló hitelhez nyújtott garancia több ponton is eltér a hagyományostól. Kizárólag mezőgazdasági forgóeszköz-finanszírozásra és saját előállítású termékek elsődleges feldolgozására vehető igénybe. a kockázatmegosztás mértéke 80 százalékban behatárolt; a garancia csak a hitelösszegre terjed ki, amelynek felső határa 50 millió forint; díja – a hitelösszegtől függően – 1 vagy 1,2 százalék, amit évente, az előírt módon kell törleszteni. Jogi természetét tekintve ez a garancia készfizető kezesség. Az előző évben az intézmény 697 ügyben, 15,3 milliárd forint értékben vállalt tőkepótló hitelekhez garanciát.
Az alapítványnál felmerülő garanciaigények érthető módon túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenységi körbe tartoznak. Ezen belül is kiugróan magas a gabonafélék termeléséhez, a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztéshez, illetőleg a tehenészethez kért támogatások aránya. (Tavaly a növénytermesztés a garantált hitelek összegének 50, az állattenyésztés 40 százalékát kapta.) jelentős volt az élelmiszeripar részesedése (5,1 százalék), valamint a szolgáltatásoké (4,49 százalék), melyek többségét növénytermesztési és kertészeti szolgáltatások tették ki. Ennek megfelelően a hitelgaranciák összegének mindössze 0,57 százaléka tűnt fel az iparban, elsősorban a hús- és halfeldolgozásban, a tejtermék-, valamint a takarmánygyártásban.
| Kockázatitőke-garancia A kockázatitőke-befektetésekről, a kockázatitőke-társaságokról, valamint a kockázatitőke-alapokról szóló törvényben az Országgyűlés felhatalmazást adott a Hitelgarancia Rt. számára a kockázatitőke-társaságok és -alapok befektetéseihez kapcsolódó garanciavállalási konstrukció fő elvi kereteinek kimunkálására, lévén a társaság tevékenységi profiljába az új üzletág maximálisan beleillik. Egyidejűleg az ez évi költségvetésben a Hitelgarancia Rt. ténykedése mögötti 70 százalékos állami viszontgaranciát a törvény hatálya alatt működő kockázatitőke-társaságok és -alapok befektetéseihez történő készfizető kezességvállalásra is kiterjesztették. A jogi formáját tekintve szintén készfizető kezességben jelentkező kockázatitőke-garancia elsődleges célja a kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaiból következő "extra" kockázatoknak, a tőkekivonás esetleges veszteségeinek – állami részvétellel működő garancia eszközével történő – mérséklése, ami arra ösztönözheti a tőkebefektetőket, hogy a szokásosnál kockázatosabb szegmenst is megcélozzák. Az új instrumentummal tehát a Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának és potenciális hitelképességének javulását segítené elő. A tőkegarancia a vállalkozói körbe történő befektetésekhez igényelhető, tekintet nélkül arra, hogy a vállalkozás milyen szakmában, milyen régióban működik, ha a tőkebefektető a vállalkozásban 25 százalék vagy annál nagyobb (átmeneti) tulajdoni részesedést szerez. A konstrukció azon kft.- vagy rt.-formában működő kis- és középvállalkozásokba történő befektetésekhez kérhető, amelyek maximálisan 50 főt foglalkoztatnak, nettó árbevételük nem haladja meg a 300 millió forintot, tulajdonosaik között nincs olyan, 25 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal bíró vállalkozás, amely nem felel meg az előbbi kritériumoknak – magyarán szűkebb vállalkozói kört érint, mint a hitelgarancia-konstrukció. A tőkegaranciára azok a kockázatitőke-alapok és kockázatitőke-társaságok formálhatnak jogot, amelyek megfelelnek a kockázati tőkéről szóló törvény feltételeinek, és a tevékenység végzéséhez rendelkeznek az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével. Ugyanakkor nem feltétele az igénybevételnek, hogy a tőkebefektető a Hitelgarancia Rt.-ben tulajdonosi részesedést szerezzen. Az egy vállalkozásért vállalható tőkegarancia maximum 100 millió forint összegű tőkebefektetéshez kapcsolódhat, és legfeljebb a befektetett tőke 50 százalékának megfelelő összegű lehet. (Azaz a hozamokat nem érinti.) A társaság lehetővé teszi több garancia egyidejű igénybevételét is, de az egy hitelhez, illetve tőkebefektetéshez kapcsolódó összes garanciakötelezettség nem haladhatja meg a 400 millió forintot. A tőkegarancia-konstrukció keretében vállalható kötelezettségek maximális összegét minden évben az üzleti tervben tüntetik föl, s a Hitelgarancia Rt. rendes közgyűlése hivatott elfogadni. A módozat igénybevételéért a tőkebefektető folyamodhat a tényleges tőkebefektetést megelőzően, mindazoknak az üzleti és szerződéses dokumentumoknak a benyújtásával, amelyek alapján megítélhető az ügylethez történő garanciavállalás kockázata. Szerződéses jogviszony tehát a tőkebefektető és a Hitelgarancia Rt. között létesül. A tőkegarancia futamideje azonos a befektetés időtartamával, de legfeljebb a kockázatitőke-alap, illetve a kockázatitőke-társaság működésének befejezéséig terjed. Díját – amelyet a tőkebefektető áll és a befektetés tényleges kockázatához igazodóan differenciált – a befektetésigarancia-kérelem bírálata során állapítják meg. A fizetendő summa a tőkebefektetés összegére vetítve 1-3 százalék közötti alapdíjból, a célvállalkozás nyeresége után a tőkebefektetőt megillető osztalék 10-30 százaléka közötti mértékű díjprémiumból, továbbá – a befektetés sikeres értékesítése esetén – a névérték feletti eladási ár árfolyamnyereségének 10-30 százalékából tevődik össze. Várhatóan kedvezőbb díjra számíthatnak azon tőkebefektetők, melyek közvetlen tulajdonosi részesedéssel rendelkeznek a Hitelgarancia Rt.-ben, vagy a jelenlegi tulajdonosok többségi tulajdonában vannak. A garancia akkor váltható be, ha a tőkebefektetést a futamidő végén a célvállalkozás (vagy annak tulajdonosa) nem, vagy csak a befektetéskori névérték alatti összegben tudja visszavásárolni, vagy ha a futamidő közben a célvállalkozás ellen felszámolási eljárás indul, feltéve hogy a garanciaszerződés megkötésétől legalább 12 hónap eltelt. |