A Budapesti Értéktőzsde két varázslatos évet hagyott maga mögött 1996-ban és 1997-ben, a BUX-tőzsdeindex tavalyelőtt 170,4 százalékkal, tavaly 93,5 százalékkal növekedett. 1998 augusztusának közepén azonban úgy tűnik, hogy ebben az évben elmarad a drágulás, a BUX az év eleji 8000 pontos szinttel szemben 6500 pont alá esett.
Az idei év azonban korántsem az egyenletes ereszkedés jegyében telt el. Egyrészt az index is rendkívül hullámzó teljesítményt nyújtott, másrészt az egyes részvények között is volt jól szereplő és szinte összeomló árfolyamú is. Az év elején az index a kisebb nemzetközi válságok keltette viharok mentén, de egyenletesen növekedett, a választások előtt már átlépte a 9000 pontos határt is. A növekedés azonban szinte kizárólag a legforgalmasabb blue chipeknek volt köszönhető, hol a Matáv, hol a Mol, hol a TVK, hol pedig az OTP lépett feljebb látványosan. A legjelentősebb részvények egymást követve éltek át 30-40 százalékos felíveléseket, a Mol 4950 forintos tavalyi záróárról jutott 7000 forint fölé, a Matáv 1084 forintról drágult 1400 forintra, az OTP 7740 forintról emelkedett 10800 forintig, míg a TVK 3430 forintról 4600 forintig menetelt. A tőzsdét ugyan a 9000 pontos idei csúcs után több megrázkódtatás is érte, a választások szülte belpolitikai bizonytalanság, az egyre inkább terebélyesedő ázsiai krízis és az orosz pénzügyi nehézségek egyaránt visszavetették a honi tőzsdei árfolyamokat. Ebben a hangulatban a visszahúzódó regionális kereslet mellett a legnagyobb vesztesek a középkategóriájú társaságok tulajdonosai voltak. Ha valamely társaságot mindemellett az orosz válság is hátrányosan érintett, vagy egyéb ok miatt nem volt elég meggyőző a cég növekedési üteme, akkor néhol egészen komoly veszteségek keletkeztek. A Richter 23195 forinton kezdett, augusztus végén 12 ezer forint alatti árakon keresik, a Pick 16300 forintról előbb 11 ezer forint alá esett, a Prímagáz 6890 forintról 3000 forint alá csökkent. Nem kápráztatták el tulajdonosaikat a műanyagipari részvények sem: a Pannonplast 10751 forintról 8000 forint alá ereszkedett, a Graboplast pedig egészen döbbenetes módon, 10800 forintról indulva árfolyama több mint felét vesztette el.
Veszélyes szelek
Az idei év tehát felemásra sikerül. A fundamentálisan is erős cégek részvényei igazán nem vesztették el értéküket, a Moltól, a Matávtól és az OTP-től is azt várják az elemzők, hogy a remek 1997. évi adatok után újabb előrelépésről tudósíthatnak. A kisebb cégek jövőképe azonban semmiképpen sem annyival rosszabb, mint azt az árfolyam-alakulásból gondolhatnánk. A kettészakadásnak kereslettechnikai okai is vannak: a sorozatos, fejlődő piaci krízisek hatására a nyugati befektetők bizalma egységesen megrendült az úgynevezett feltörekvő piacokban. A nyugat-európai, amerikai befektetők megtakarításaikat immár nem a kelet-közép-európai regionális alapokba pumpálják, hanem inkább globális alapokba fektetnek. Így a magyar részvények egyik fő vevőtípusa nem jut friss tőkéhez, Magyarország pedig már eddig is erősen volt reprezentálva ezen alapokban, így a kedvező gazdasági környezet ellenére sem várható alapokon belüli átcsoportosítás az ország javára. A Budapesti Értéktőzsdére így inkább a globális alapokból áramlik tőke, ezek pedig csak a legnagyobb cégek leglikvidebb részvényeibe helyeznek el pénzt. Kérdés persze, hogy amennyiben végre megnyugodnak a piacok, akkor visszatalálnak-e a befektetők a kisebb hazai cégek papírjaihoz.
Nyár közepén, az orosz piac megnyugvása idején már voltak is erre utaló jelek, ám az újabb orosz válságok aztán erősen visszavetették az árakat, ugyanakkor a mai árakon a Graboplast, a Pannonplast a Pick, a Richter, a Zalakerámia és a Borsodchem biztosan alulértékelt, a növekedési lehetőségek és a remek gazdálkodási helyzet miatt még mindig érdemesnek tűnik a Mol, a Matáv, az OTP részvényeiből vásárolni. (A nyár végére kiderült, hogy a megnyugvás az orosz piacon csak átmeneti volt. Lapzártánk idején mind a befektetők, mind az eladók tanácstalanul állnak, és a jövőről jósolni sem mernek.)
A piac élénkségének új társaságok megjelenése is jót tenne, ám erre kevés példa volt az idei évben. A néhány kisebb cég mellett, talán egyedül az első áramszolgáltató-reprezentáns, a Démász debütálása érdemel említést. Persze a börze vezetői is érzik ezt a helyzetet, így több intézkedést is tettek a társaságok tőzsdére terelése érdekében. A tőzsde előbb az ÁPTF-fel közösen állásfoglalást jelentetett meg , amelyben deklarálták: minden 200 millió forint feletti nyilvános értékpapír-kibocsátást kezdeményező cégnek kérelmeznie kell a tőzsdei bevezetést, még akkor is, ha a tranzakció a törvény életbelépése előtt zajlott le. Ezt megkönnyítendő a BÉT egyébként át is rendezte kibocsátói kategóriáit: a legnagyobb cégek előtt nyitott A elitkategória és a kevésbé szigorú B kategória mellett megjelent egyfajta szabadkereskedelmi kategória, a C is, amely igen liberális szabályozás mellett teszi lehetővé a cégek tőzsdei megjelenését.