Az év legnagyobb autóipari újdonsága vitathatatlanul az, hogy Győrben megkezdődik az Audi TT jelzésű kétüléses sportkupéinak és nyitható tetejű roadsterjeinek gyártása. Az új gyárban a próbaüzem már tavasz óta folyik, s szeptemberben indul meg a nagysorozatú termelés. Ettől az időponttól kezdve az év végéig naponta 120 autó gördül le a szalagokról, jövőre pedig már évi 30 ezer darab gyártásával számolnak az Audi szakemberei. A kizárólag Magyarországon szerelt kupékból a teljes kapacitás kialakulása után 50 ezer darabot hoznak forgalomba. Az autó alkatrészei a németországi Ingolstadtból érkeznek, s a Rába-parti városban szerelik készre a kocsit. A magyar autóipar új terméke – luxussportkocsiról lévén szó, amely a Porschékkal és a Ferrarikkal versenyez majd a piacon – természetesen aligha a magyar vevők körében talál majd tömegesen gazdára. Ezek a kocsik túlnyomórészt exportra kerülnek.
Az Audi mintegy 70 millió márkát költött az új győri üzem felépítésére és felszerelésére. Az eredetileg motorgyártásra alapított vállalat régebbi részlegei az idén mintegy egymillió motor előállítására készülnek, amelyeket a cég különböző típusaiba, de nemcsak Audikba, hanem Volkswagenekbe, Skodákba, Seatokba is beszerelnek. Az itteni beruházások teljes értéke egyébként meghaladja a hatszázmillió márkát, s ezzel az egykor mindössze 2 millió márkával megalapított győri bázis a társaság jelentős gyártócentrumává növekedett. Nincs ugyan még döntés, de szó van arról, hogy hamarosan az Audi fejlesztőcentrumát is ide telepítik. A magasan képzett szakembereket és kiegészítő szolgáltatásokat is megkívánó, a csúcstechnológiában is a legmagasabb színvonalat képviselő új részleg jelenléte újabb meghatározó eleme lehet a gyorsan fejlődő város és az egész észak-dunántúli térség jövőjének is.
Szentgotthárdon viszont szintén az ősztől megszűnik az Opel Astrák összeszerelése. A tavasszal bemutatott Astrát egyetlen pillanatig sem gyártották a mindig is viszonylag kis sorozatban termelő üzemben. A gyártás a tavasz óta Astra Classic néven árult, kifutó típus megszűnésével áll le. Mint a General Motors szakemberei kijelentették: a kilencvenes évek elején, az akkor még viszonylag zárt magyar piacon érdemes volt létrehozni a helyi összeszerelést a motorgyár mellett. Mára azonban ez a piac is nyitottá vált, s semmi sem indokolja az itteni gyártás fenntartását, hiszen a magyarországi igények is kielégíthetők a százezres sorozatokban jóval gazdaságosabban gyártó többi – elsősorban a lengyelországi – Opel-üzemből. A gyár közel tízéves fennállása alatt voltaképpen "túl is lőtt" a célon. Termelése az eredeti évi 15 ezer darabnál jobban felfutott, és nem csupán a magyar piacot látta el az Astrákkal, hanem jelentős exportot is lebonyolított.
Három évvel ezelőtt 250 millió márka értékű beruházásról döntöttek a General Motorsnál, amivel a motorgyár kapacitását növelték. Ezzel a GM első számú motorgyártó bázisává lép elő a szentgotthárdi üzem.
A magyar autóipar harmadik fellegvárában, a Suzuki esztergomi gyárában az idén mintegy hetvenezer autó készül el. Ez jelentős növekedés a tavalyi 63 ezer darabhoz képest. Pedig már ez is jócskán meghaladta az eredeti terveket, amelyek szerint Esztergomban évente 50 ezer Suzuki gördül le a szalagokról. Az esztergomi üzemben emellett jelentős kapacitásbővítés és fejlesztési munka megindítása is várható. Az elképzelések szerint újabb összeszerelő csarnok, hegesztőüzem és festőrészleg épülhet. A már eddig itt befektetett 250 millió dollárnyi tőke további 150 millióval egészül majd ki, és az 1500 főt foglalkoztató üzem közel 2500 főnyire bővül.
| Személyes Ikarus Az Ikarus Rt. elnöke, Széles Gábor a közelmúltban többször is leszögezte: az üzem autóbuszgyártó kapacitására építve személygépkocsi előállításába fog majd. A társaság, állítása szerint több multinacionális partnerrel is folytat ez ügyben tárgyalásokat. A motor, sebességváltó, futómű várhatóan dél-koreai lesz (a lehetséges partnerek között Széles a Hyundait és a Daewoo-t nevezte meg), de kilátásba helyezte nyugat-európai cégekkel és a Suzukival való együttműködést is. Az autógyártás következő évre tervezett beindításához 200 millió forintos beruházás szükséges. A gyártás – amely az eredeti tervek szerint csak kiskategóriás, újabban viszont már középkategóriás és egyterű autóra is kiterjedne – Széles elképzelései alapján néhány éven belül évi több tízezer darabra is emelkedhet. Az Ikarus-üzemben nemcsak a gépkocsik végszerelése zajlana, a célkitűzés szerint rövid időn belül a helyi (magyar) beszállítói hányadnak el kellene érnie a legalább 50 százalékos arányt. |