A külföldi munka egyének és cégek számára is vonzó. Több a jövedelem, a cégek kapacitása leköthető igényes(ebb) piacokon, és mód nyílik piacépítésre. A magyar munkavállalók egyénileg vagy szervezett munkavállalás keretében is vállalhatnak munkát külföldön. Az egyéni munkavállalók gondjaival az Országos Munkaügyi Módszertani Központ foglalkozik. A cégek vállalkozási szerződés keretében végezhetnek külföldön munkát. A külföldi munkavállalásnak azonban vannak feltételei és korlátai.
Magyar szakembereket külföldön egyéni munkavállalóként többnyire vagy inkább – mondhatni – jellemzően nyelvi és szakmai továbbképzés keretében foglalkoztatnak. Ez a megoldás ugyanis lehetővé teszi a Nyugat-Európában meglehetősen kemény munkaerő-piaci szabályozás előírásainak valamelyest szabadabb értelmezését. Németországgal, Luxemburggal és Svájccal érvényes kormányközi megállapodások rögzítik a munkavállalási eljárást. S hasonló megállapodás alapján Ausztriában és Hollandiában is képeznek majd magyar szakembereket.
A kormányközi szerződésekben szinte kivétel nélkül szerepel a kitétel: ha a továbbképzést kérelmező megfelel a pályázati feltételeknek, akkor esetében nem kell vizsgálni a fogadó ország munkaerő-piaci helyzetét. Aki tehát szakmai továbbképzésen vesz részt, az esetben is megkaphatja a munkavállalási engedélyt, ha a fogadó országban nagy a munkanélküliség. A továbbképzési programban viszont csak az vehet részt, aki talál magának foglalkoztatót. Németország esetében a legkedvezőbb a pályázók helyzete, mert ott a német munkaügyi szervezet is részt vesz a munkáltatók felkutatásában, közvetítésében.
| A Tesco vállalkozásai Az 1962-ben alapított Tesco az elmúlt évtizedekben óriási gyakorlatot szerzett a magyar munkaerő külpiacra juttatásában. Alapvetően nem egyéni munkavállalókat közvetítenek, hanem hazai cégekkel közösen kötnek vállalkozási szerződéseket. Komáromi Zoltán vezérigazgató-helyettes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Németországban a munkavállalási engedély esetenként kizárólag egy konkrét telephelyre szól, meghatározott projektre, személyre szabott munkavégzési előírásokkal. A Tesco belföldi partnere negbízásából úgynevezett külkereskedelmi szerződést köt a külföldi munkavégzésre, de a munkát végző cég szakemberei nem kerülnek a Tesco állományába. A külkereskedelmi cég az engedélyeket szerzi meg, megbízójával bizományosi szerződésben rögzítik a kölcsönös jogokat, illetve kötelezettségeket. A Tesco égisze alatt 1990-ig ötven országban 6 ezer magyar szakember működött, s az elmúlt évek apálya után nagy erővel dolgoznak azon, hogy újra a szellemi export legjelentősebb vállalatává váljanak. A Tesco szerint a fejlődő országokban folyó rekonstrukciós munkákon óriási az igény a szaktudásra. Algériában vállalkozás keretében gyógyszerüveggyár rekonstrukcióján dolgoznak magyar szakemberek. Vietnamban várhatóan a kártevőirtásban vesznek részt magyarok, a feladatra a Bábolna Philaxiával vegyes vállalatot hoznak létre. Több magyar kutatóintézettel karöltve pedig a Tesco arra készül, hogy Iránban vetőmagtermesztéssel foglalkozó vegyes vállalatot alapítanak. Hasonló üzleti lehetőségek felkutatására szeptember második felében palesztin területen szerveznek kiállítást. L. B. |
Szerződés korlátokkal
A szakemberek szakmai és nyelvi továbbképzése életkori korlátokkal lehetséges. Németország 18 és 40 év közötti pályázókat fogad, Svájc a 18 és 30 éves kor közöttieket tekinti fiatalnak, Ausztriában a felső korhatár 35 év. A kormányközi megállapodásnak megfelelően Németország évente maximum 2000 magyar gyakornokot fogad. Svájc esetében a keretszám 100 fő, Luxemburgba pedig a szerződés keretében húszan utazhatnak. A közelmúltban Ausztria évi 300 gyakornok fogadására vállalkozott, Hollandia esetében a keretszerződés nem állapít meg kontingenst, ugyanis csak azokat fogadják, akik kérelmükhöz csatolják a reménybeli munkáltató foglalkoztatási ígérvényét.
Németországgal már nyolc esztendeje folyik a gyakornoki foglalkozási program végrehajtása. (A magyar munkavállalókat a többi szerződéses országban is hasonló feltételekkel alkalmazzák.) A kormányközi egyezmény 2000 magyar munkavállaló számára teszi lehetővé a gyakornoki foglalkoztatást. Az elmúlt nyolc év során 1900 volt a legnagyobb kiutazó létszám, az átlaglétszám pedig 1300-1500 fő körül alakult. A németek elvileg minden szakmából fogadnak gyakornokot, de a legjobb eséllyel a vendéglátás, a turisztika területén lehet elhelyezkedni. Fontos feltétele a szerződésnek, hogy a magyar gyakornoknak nem szabad rosszabb fizetést kínálni, mint a hasonló munkakört ellátó német alkalmazottaknak. Ez jelenleg mintegy havi 2500 márkás kereset.
A pályázati űrlapok a megyei munkaügyi központokban szerezhetők be, csatolni kell hozzájuk az erkölcsi bizonyítványt és a szakmai végzettséget igazoló oklevelet. A nyelvi meghallgatás keretében számot kell adni a nyelvismeretről is. A kiutazás feltétele, hogy ez – úgymond – elvárható mértékű legyen. A mérce magassága a betöltendő munkakörtől függ, hiszen a szállodaportásnak szinte tökéletes nyelvtudás kell, de például a szobafestők esetében elegendő a szakmai nyelv kielégítő ismerete.
A gyakornoki szerződés egyéves külföldi munkavállalást engedélyez, de a szerződés (egyszer) fél évvel meghosszabbítható. Gyakornoki képzésben csak egyszer részesülhet a pályázó, s kizáró ok, ha a jelölt korábban már legalább 11 hónapig németországi munkán dolgozott.
A kormányközi egyezmények az országok számára kölcsönösséget írnak elő. Így elvileg 2000 német állampolgárnak is lehetősége lenne magyarországi szakmai továbbképzésre. Mivel azonban a magyar fizetések egyelőre nem túl csábítók, évente csupán néhány tucat német érkezik e kölcsönösségi feltétel alapján Magyarországra, leginkább nyelvtanárok.
Konjunktúra után
Vállalkozási szerződéssel magyar cégek leginkább Németországban jutnak munkavállalási megbízáshoz. Az 1989 óta érvényes kormányközi megállapodás a német gazdaság konjunkturális helyzetének függvényében szabályozza a kiadható munkavállalási engedélyek számát. A megállapodás egyik pontja szerint az 1989-es munkanélküliségi ráta 1 százalékos csökkenése a magyar kontingens 5 százalékos emelését teszi lehetővé, a munkanélküliségi ráta 1 százalékos emelkedése pedig 5 százalékkal csökkenti a foglalkoztatható magyar munkavállalók létszámát. Az eredeti szerződés 8000 fős munkavállalói kontingenst állapított meg, amelyet a 90-es évek kezdetén érezhető fellendülésnek köszönhetően 6000 fős, úgynevezett építőipari különkerettel egészítettek ki. Ez a kiegészítés 1995. december 31-ig volt érvényben, tehát a konjunktúra csúcsán magyar vállalatok szervezésében mintegy 14 ezer magyar munkavállaló kaphatott németországi munkát.
Mivel a német munkaerő-piaci helyzet az utóbbi években erőteljesen romlott – az átlagos munkanélküliségi ráta 11-12 százalék, de a keleti országrészben helyenként 20 százalék fölött van –, az 1997 októberétől kezdődő elszámolási évben vállalati alkalmazottként már csak 5260 magyar munkavállaló végezhet németországi munkát.
A magyar cégek főként az építő- és szerelőiparban, valamint a húsipari szakmákban érdekeltek, de mintegy 200 fő szoftveres szakember is beletartozik a munkavállalói keretbe.
Németországban létezik az úgynevezett zárolt területek intézménye. Ha valamely munkaügyi körzetben a munkanélküliségi ráta 30 százalékkal meghaladja a németországi átlagot, akkor a régiót zárolt területté nyilvánítják, s oda csak különleges engedéllyel, a hiányszakmákban dolgozó szakemberek foglalkoztatására lehet szerződést kötni. Az egykori NDK területén ezekben a foglalkoztatási szempontból kényes övezetekben magyar csoportokat műemlékvédelmi rekonstrukciókon alkalmaztak. A németek egyébként kemény feltételek szerint minden évben megvizsgálják a pályázó cégeket. A versenysemlegesség érdekében a külföldi vállalat nem fizethet a német szakmai átlagnál alacsonyabb munkabért. Meg kell teremteni a munkások megfelelő elhelyezését, s minden német munkaügyi regulát szigorúan be kell tartani. A szabálytalanságon ért céget akár örökre kitilthatják a német piacról. Feltétele még a németországi jelenlétnek, hogy a munkát vállaló cég Magyarországon is működjön. Ezzel a rendelkezéssel a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szervezetek tevékenységét próbálják korlátozni. A vállalkozói szerződések keretében végzett munka jelentőségét mutatja, hogy a hazautalások 200 millió márkával javítják az ország fizetési mérlegét, s a német piac a magyarországinál szigorúbb technológiai fegyelem begyakorlását is megköveteli. A vállalkozási szerződés keretében munkához jutó alkalmazott két évig dolgozhat Németországban, ezután kötelező hazajönnie, s 24 hónap szünet után indulhat újból a jól fizető munkahelyre.
| Segíts magadon! A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara berkeiben a Baross Gábor Szolgáltató Iroda hivatott segíteni a vállalkozók külföldi munkavállalását. Sokat nem ígérnek, mert országonként más feltételek vonatkoznak az egyéni munkavállalásra és a vállalkozásexportra is, az egyedi szabályozásról azonban a kamarának nincsenek információi. Az egyéni munkavállalás lehetőségeiről érdeklődőket a megyei, illetve fővárosi munkaügyi központokba irányítják, s rendelkezésükre bocsátják a szóban forgó ország kamarája és a Magyar Kereskedelmi Szolgálat címét, telefonszámát, ügyintézőinek nevét. A vállalkozási szerződés külhoni lehetőségeiről való informálódáshoz a kamara a Gazdasági Minisztériumot (volt IKIM) ajánlja, mert ott tartják nyilván a kontingenseket. L. B. |
Ingázói egyezmény
Kormányközi megállapodás értelmében a Burgenland közeli Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye lakosai munkát vállalhatnak Ausztriában, mégpedig oly módon, hogy naponta átjárnak a határon. Az ingázási engedélyt a burgenlandi tartományi munkaügyi szervezet állítja ki, s ha ez megvan, viszonylag könnyen megszerezhető az ausztriai tartózkodási engedély. Ausztriába az egyezmény szerinti megyékből azok járhatnak át dolgozni, akik egy év állandó vagy ideiglenes helyben lakást tudnak igazolni, büntetlen előéletüket igazolják, s nem fenyegeti őket egyik, úgynevezett schengeni állam részéről sem kiutasítással járó büntetés. A munkavállalás helyszíne is csupán a határ menti térség lehet, de például a Szentgotthárd közeli osztrák járásba nem utazhatnak magyar ingázók.
A kormányközi egyezmény 550 ember számára teszi lehetővé a munkavállalást, 120-an a vendéglátásban, 250-en a mezőgazdaságban, 180-an pedig egyéb területeken helyezkedhetnek el. A munkavállalási engedély 6 hónapra szól, de megegyezéssel többször is meghosszabítható. Az eddigi tapasztalatok szerint a vendéglátó-ipari és az úgynevezett egyéb pályákra többszörös a túljelentkezés, viszont mezőgazdasági munkára viszonylag kevesen jelentkeztek, igaz, hogy az osztrák napszámosigény sem túl nagy.
| Új szabályok Szeptemberig valamennyi, korábban a Munkaügyi Minisztériumban nyilvántartott magán-munkaközvetítő vállalkozásnak be kellett jegyeztetnie magát a munkaügyi központokban. Egyebek mellett ezt írja elő a munkaközvetítői tevékenység folytatásával kapcsolatos szabályokat rögzítő 274/97-es számú kormányrendelet. Díjazás ellenében, valamint külföldre történő közvetítésnél a vállalkozásoknak az esetleges kártalanítások fedezeteként pénzügyi, banki letéttel kell rendelkezniük. A letét összege az első esetben 300 ezer, a másodikként említett tevékenység esetén 500 ezer forint. A munkaközvetítést a kormányrendelet immáron a vállalkozás tulajdonosának vagy alkalmazottjának szakképzettségéhez köti. Ha valaki a közgazdasági vagy tudományegyetemek humán szervező, illetve személyügyi szakán, az ELTE szociológiai vagy bölcsészettudományi karán szerzett diplomát, esetleg jogi végzettsége van, minden további nélkül foglalkozhat munkaközvetítéssel. Egyéb diplomák esetén a felsőfokú személyi ügyintézői végzettséget is meg kell szereznie, és kétéves, humánpolitikai területen eltöltött gyakorlatot kell igazolnia. Középfokú végzettségű munkaerő-piaci ügyintéző vagy menedzser is foglalkozhat munkaközvetítéssel, de e mellé ötéves humánpolitikai gyakorlat is szükségeltetik. A magán-munkaközvetítőnek három hónaposnál nem régebbi igazolást kell bemutatnia tevékenysége folytatásáról. Igazolnia kell továbbá, hogy van irodája, azt jogosan használja, hasonlóképpen az iroda telefonvonalainak hitelességét is igazolni kell. A fővárosban a rendelet 140 munkaközvetítőt érint, közülük július végéig 30 nyújtotta be a nyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Szeptemberben megkezdődnek az ellenőrzések. A Fővárosi Munkaügyi Központ Ellenőrzési Osztálya megkeres minden olyan céget, amely korábban a Munkaügyi Minisztérium listáján szerepelt, de a munkaügyi központhoz nem jelentkezett be. Ha működő, de nem regisztrált cégre bukkannak az ellenőrök, rendbírságot vagy általános szabálysértési bírságot rónak ki, s a szankciók közt szerepel a cégnyilvántartásból való törlés. L. B. |