Folyó fizetési műveletek

A folyó műveletek terén a devizabelföldiek és a devizakülföldiek számára egyaránt megvalósul a forint konvertibilis devizára válthatósága. Mi számít folyó műveletnek? Elsősorban a személyes fogyasztás körébe tartozó költségek, mint például az utazási költség, a nemzetközi rendezvények részvételi díja, a külföldi szakmai továbbképzés, a magáncélú oktatás, a gyógykezelés díja, a külföldi szolgáltatások megrendelése, a számítógépes és információszolgáltatások ellenértéke, a szabadalmi, a licenc- és a lízingdíj, az ügyvédi és a perköltség. A folyó műveletekre történő devizavásárláshoz szükséges okmányokat, a bejelentéshez és az engedélykérelemhez előírt formanyomtatványokat a Dvhr. mellékletei tartalmazzák.

Devizabelföldiek devizavásárlása

A devizabelföldiek folyó műveleti jogcímen szabadon vásárolhatnak forintért konvertibilis devizát a devizakülföldi (esetleg más devizabelföldi) kedvezményezettnek teljesítendő fizetéseikre. Külföldön pedig konvertibilis valutát is vásárolhatnak, amennyiben olyan belföldön kiállított, névre és forintra szóló bankkártyájuk van, ami külföldi fizetésre vagy valuta felvételére is alkalmas.

A devizabelföldi természetes személyek a névre és forintra szóló takarékbetétkönyvüket is használhatják külföldön valutavásárlásra. Emellett külföldi tartózkodásuk ideje alatt az ezzel összefüggésben felmerülő, tőkeműveletnek nem minősülő jogcímeken keletkezett költségeik fedezésére a bankszámlájuk terhére külföldről adott megbízással vagy megbízott útján is vásárolhatnak forintért devizát, és átutaltathatják azt külföldre, a devizakülföldi kedvezményezett javára.

Amennyiben a devizabelföldi természetes személy devizavásárlása nem haladja meg a 20 000 forintot, nem kell megjelölnie a vásárlás jogcímét. Nem kell elszámolnia a devizahatóságnak a forintra szóló bankkártyával, illetőleg névre szóló takarékbetétkönyvből külföldön felvett valuta felhasználásáról sem, ha a felvett összeg műveletenként nem haladja meg az 50 000 forintot.

Valutavásárlás külföldi utazási költségekre

A devizabelföldi természetes személyek külföldi utazási költségeikre összegkorlátozás nélkül vásárolhatnak konvertibilis fizetési eszközt, ehhez csak az érvényes útlevelet vagy a személyi igazolványt kell bemutatniuk. A valutaeladásra felhatalmazott hitelintézet a kiviteli igazoláson feltünteti a kiutazó nevét, az útlevél számát és a megvásárolt konvertibilis fizetőeszköz összegét.

Devizakülföldiek deviza/valuta vásárlása

A devizakülföldi természetes személy az általa behozott konvertibilis fizetőeszköznek (vagy átutalt konvertibilis devizának) felhatalmazott hitelintézetnél, illetve átváltóhelyen történt, átváltási bizonylattal igazolt beváltásából származó forintösszeg erejéig vásárolhat forintért devizát vagy valutát. Az átváltási bizonylat tartalmazza az ügyfél nevét, az átváltásra jogosító okmány fajtáját (útlevél, jogosítvány, személyi igazolvány) és számát. Nem szükséges átváltási bizonylat, ha az átváltott összeg nem haladja meg a 20 000 forintot.

A belföldön foglalkoztatott devizakülföldi az ebből a tevékenységéből származó, a személyi jövedelemadó alapját képező és a számlavezető bankjához befizetett jövedelméből konvertibilis devizát vásárolhat a felhatalmazott hitelintézetnél.

A devizakülföldi természetes személy a felhatalmazott hitelintézetnél és a valutaeladóhelyen, más devizakülföldi pedig kizárólag a felhatalmazott hitelintézetnél vásárolhat konvertibilis devizát/valutát a visszatérített általános forgalmi adó összegének erejéig, amennyiben a számla adót is tartalmazó végösszegét átváltási bizonylattal igazoltan konvertibilis deviza/ valuta átváltásából származó forinttal, konvertibilis devizára szóló hitelkártyával, eurocsekkel vagy konvertibilis forintszámlán elhelyezett, konvertibilis fizetőeszközre átváltható forinttal egyenlítette ki.

A fentieken túl, a devizakülföldi minden egyéb, igazoltan folyó fizetési műveletből származó – a közterhekkel csökkentett – forintért konvertibilis devizát, valutát vásárolhat. A vásárlás előtt azonban igazolnia kell, hogy eleget tett devizajogszabályban meghatározott közteherfizetési kötelezettségeinek.

A devizakülföldi helyett annak megbízásából és javára devizabelföldi is eljárhat, és a megvásárolt konvertibilis devizát átutalhatja külföldre és belföldre egyaránt.

Vásárlási szabályok

Általános szabály, hogy a devizabelföldi által megvásárolt konvertibilis deviza csak átutalással juttatható el a devizakülföldi kedvezményezettnek. Készpénzzel is fizethet azonban a művészközvetítő vállalkozó belföldön vagy külföldön, az utazásszervező és -közvetítő pedig külföldön. Szintén készpénzben is átadható a tudományos konferenciák külföldi előadóinak tiszteletdíja belföldön, a nemzetközi sportrendezvénnyel kapcsolatos kiadások belföldön vagy külföldön, a nemzetközi rendezvények részvételi díja, a nemzetközi és külföldi szervezetek tagsági díja.

A devizabelföldi természetes személyek a folyó fizetési műveletek jogcímein nemcsak devizát, hanem konvertibilis valutát is vásárolhatnak. A devizabelföldi vállalkozás és szervezet konvertibilis valutát vásárolhat a kiküldöttei külföldi hivatalos és üzleti utazási költségeire.

Okmányok

A devizabelföldiek és a devizakülföldiek folyó fizetési műveletek jogcímeire történő deviza-, valutavásárláskor egyaránt kötelesek bemutatni a felhatalmazott hitelintézetnél azokat az okmányokat, amiket az Dvhr. 1. számú mellékletének 1. oszlopa tételesen felsorol (pédául cégkivonat, alapító okirat, vállalkozói igazolvány... stb.). Természetesen csak az első vásárláskor kell bemutatni a dokumentumokat, regisztrálás céljából.

A devizabelföldi okmányok bemutatása nélkül vásárolhat a felhatalmazott hitelintézetnél folyó műveleti jogcímen devizát, valutát, kivéve

• a devizakülfölditől felvett hitel kamatának és más költségének,
• a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság nyereségének, osztalékának, illetőleg osztalékelőlegének,
• a devizabelföldi által kibocsátott kötvény és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz, kollektív befektetési értékpapír hozamának (kamatának, prémiumának),
• a devizakülföldi által kibocsátott és belföldön forgalomba hozott értékpapír hozamának (kamatának, prémiumának),
• a külföldi ingatlan bérleti díjának átutalását devizakülföldinek.

Amennyiben a devizakülföldi folyó fizetési műveletből származó forintjövedelméből (bevételéből) maga vagy helyette megbízásából és javára devizabelföldi kezdeményezi a deviza-, valutavásárlást, illetőleg az átutalást, a felhatalmazott hitelintézethez a devizakülföldinek, illetve a megbízása alapján eljáró devizabelföldinek a Dvhr. 1. számú mellékletének 3. oszlopa szerinti okmányokat (például szerződés, megrendelés, számla...stb.) kell igazolásul benyújtania a felhatalmazott hitelintézethez.

Vállalkozás és szervezet

A vállalkozás és a szervezet a kiküldöttjeinek külföldi hivatalos vagy üzleti utazási költségei jogcímén, a felhatalmazott hitelintézetnél forint ellenében megvásárolt vagy a kiküldöttjeivel való elszámolás utáni maradványból, a vállalkozás devizaszámlájáról felvett legfeljebb 3 500 000 forintnak megfelelő konvertibilis valutát szabadon birtokában tarthatja. Első alkalommal azonban be kell jelenteni ezt a szándékot a devizahatóságnak.

Amennyiben a vállalkozás vagy szervezet először vásárol felhatalmazott hitelintézetnél folyó fizetési műveleti jogcímen a devizakülföldinek teljesítendő fizetéseire konvertibilis valutát vagy devizát, köteles bemutatni a bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést – ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a cégbíróság átvette a kérelmet –, bejegyzett cég a három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, továbbá alapszabályát, alapító vagy a tevékenységre vonatkozó más okiratát, hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyt, egyéni vállalkozó pedig a vállalkozói igazolványát. A vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyek közül a képző-, ipar- és fotóművész, továbbá a mezőgazdasági termelő írásbeli nyilatkozatával, a feltaláló a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a Hivatalnál bejelentett, illetőleg szabadalmaztatott találmányára vonatkozó igazolásával tanúsítja azt, hogy a fenti körbe tartozik.

Amennyiben a vállalkozás vagy szervezet a kiküldöttje utazási költségeire kíván valutát/devizát vásárolni (kivéve ha az bankkártyával fizet külföldön) vagy külképviseletet kíván nyitni, a Dvhr. 7. számú melléklete szerinti igénylőlapot is ki kell töltenie a felhatalmazott hitelintézetnél.

Jogcímek

Főszabályként mind a devizabelföldi, mind pedig a devizakülföldi köteles a deviza-, valutavásárlás jogcímét – Dvhr. 1. számú mellékletben felsorolt jogcímek közüli választással – szövegszerűen feltüntetni az általa aláírt megbízáson, még akkor is, ha devizaszámláról történő átutalásra ad megbízást. (Ez alól természetesen kívétel a fentiekben említett valutavásárlás utazási költségre, illetőleg a 20 000 forintot meg nem haladó vásárlás.)

A devizabelföldi a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatos fizetéskor azt is köteles feltüntetni a megbízáson, hogy az ügylet a külkereskedelmi jogszabályok szerint engedélyköteles-e, vagy lebonyolítható engedély nélkül. Engedélyköteles ügyletnél az engedély számára is hivatkozni kell a megbízáson.

Amennyiben az ügyfél nem tünteti fel a deviza-, valutavásárlás jogcímét, és azt felhívásra sem pótolja, illetőleg nem javítja ki a nem helyesen feltüntetett jogcímet, a felhatalmazott hitelintézet megtagadja a deviza/valuta eladását.

Fizetési szabályok

Nemzetközi gazdasági tevékenység

A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatók fizetési szabályai tekintettel vannak a devizakülföldiek érdekeire is és figyelembe veszik az államközi megállapodások eltérő szabályait is. A törvény általános szabályként előírja, a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás e tevékenysége keretében devizakülföldivel csak konvertibilis pénznemben és konvertálható forintban köthet szerződést, állíthat ki számlát, vállalhat fizetési kötelezettséget, teljesíthet, illetőleg fogadhat el fizetést. Nem konvertibilis pénznemben csak akkor fizethet, ha a hitelintézeteknek és más devizabelföldieknek érdeke fűződik az ilyen pénznemek forgalmához. Kivétel, ha egy adott ország viszonylatában különös érdekek alapján államközi megállapodás más pénznem alkalmazását írja elő.

A devizabelföldi csak a devizakülföldi konvertibilis forintszámlája terhére fogadhatja el a forintban történő fizetést.

Amennyiben meghatározott ország viszonylatában államközi (kormányközi) megállapodás rendelkezik a nemzetközi gazdasági tevékenység körébe tartozó szerződésekkel vagy ezek egy részével kapcsolatos elszámolások pénzneméről, ezt a pénznemet akkor kell alkalmazni, ha a megállapodás kötelezően előírja. Az MNB a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé az államközi (kormányközi) megállapodások és pénznemek felsorolását.

A nemzetközi tranzitterületen működő devizabelföldi vállalkozás forint ellenében is árusíthatja termékeit, szolgáltatásait, és az így megszerzett forintot értékhatárra tekintet nélkül belföldre hozhatja.

Fizetési módok

A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás – feltéve hogy államközi (kormányközi) megállapodás vagy jogszabály másként nem rendelkezik – szabadon állapodhat meg a fizetés módjában a devizakülföldivel kötött szerződésben (például: átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés váltó, csekk stb.). Importszerződésben azonban nem állapodhat meg belföldön valutával, belföldön és külföldön belföldi készpénzzel, utazási csekkel és takarékbetétkönyvvel való fizetésben. Külföldön pedig akkor állapodhat meg valutával történő fizetésben, ha ahhoz a forint- vagy devizaszámlája terhére kiállított bankkártya felhasználásával jut.

Fizetés belföldön

A forint belföldi fizetőeszköz szerepének erősítését szolgálja az a szabály, hogy a devizabelföldi és a devizakülföldi között – a nemzetközi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos fizetések kivételével – belföldi fizetéskor a forintot kell alkalmazni, kivéve

• a művészközvetítőtől a devizakülföldit megillető honoráriumot, a tudományos konferenciák előadóinak tiszteletdíját, a nemzetközi sportrendezvényekkel kapcsolatban felmerülő verseny- és pályadíjat, továbbá a sportolók és a sporttisztviselők honoráriumát, amelyeket a külföldiek részére konvertibilis pénznemben is meg lehet fizetni;
• amennyiben a devizabelföldi és a devizakülföldi a konvertibilis pénznemben engedélyezett szerencsejátékban való részvételi díját konvertibilis fizetőeszközben fizetheti meg, a nyeremény is kifizethető ilyen pénznemben;
• a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai részére működtetett zárt árusítású diplomataboltból konvertibilis fizetőeszköz ellenében végzett termékértékesítést.