Az elmúlt években a forintmegtakarításoknak jellemzően kedvezőbb hozamai voltak, mint a hasonló devizamegtakarításoknak, mégis érdemes a devizabefektetésekkel is foglalkozni. A régi reflexeknek köszönhetően ugyanis vannak, akik ma is a külföldi fizetőeszközökre esküsznek, más, alaposan tájékozódó befektetők OECD-országok kötvényeiből, részvényeiből vásárolnak, egyes spekulánsok a különböző devizák egymással szembeni várható elmozdulásaira fogadnak a határidős piacokon.
Mindhárom befektetőtípusnak létszükséglet, hogy jól számítsa ki, mely devizák erősödésére, illetve gyöngülésére lehet a közeljövőben számítani.
Válságok tükrében
Az 1997-es év képlete egyszerű volt, a remek konjunkturális szakaszban levő amerikai gazdaság sorra szállította a kedvező gazdasági adatokat, a vállalati nyereségek úgy szárnyaltak az égbe, hogy a munkanélküliség csökkenése nem járt az infláció elszabadulásával. Ugyanakkor a nagy vetélytársak közül Németország igen visszafogott mutatókat ért el, Japánt pedig az év végén elkezdődött ázsiai válság érintette érzékenyen. Mindezek eredőjeként a dollár korábban elképzelhetetlen magas szintre jutott a márkával és a jennel szemben, és sokáig semmi jel nem mutatott arra, hogy ez a tendencia megfordulhat.
Az idei helyzet azonban már összetettebb. Az amerikai gazdaság továbbra is remek adatokat produkál, bár 1998 nyarán már baljós jelek is felbukkantak. A nagy kérdés, hogy az amerikai gazdasági társaságok nyereségadatait mennyire fogják majd vissza az ázsiai problémák. A krízis nemcsak azért sújthatja az amerikai cégeket, mert a válsággóc kereslete megcsappant, hanem azért is, mert a térség gazdaságainak leértékelt valutái miatt az ázsiai országok most olcsón kínálnak versenytermékeket, ami ronthatja az amerikai exportlehetőségeket. Júliusban-augusztusban már szállingóznak a féléves vállalati adatok, elemzők szerint ezek sorsdöntőek lehetnek.
Az ázsiai válság még nem ért véget, a tavaly októberi első hullám után hónapról hónapra újabb problémák kerülnek elő, amelyek már a térség nagyhalait is érintik: elsősorban Indonéziát, Hongkongot, Japánt, de Ausztrália és Új-Zéland sem marad érintetlenül.
A megoldás várat magára, Japánban ugyan időről időre elhangzanak ígéretek erőteljes reformokról, amelyek kulcseleme a nagyobb adómérséklés lenne. A pénzügyi vezetés halogatása eredményeként júniusban egy dollárért már 146 jent kellett adni, amit a japán jegybank és az amerikai szövetségi tartalékbank is jelzésértékű intervenciója követett. A két intézmény közösen kezdett jenvásárlásba, így sikerült megemelni a jen árfolyamát. Mindenesetre amíg nem történik valami drasztikus intézkedés a japán gazdaság háza táján, addig a jent csak erőteljes beavatkozásokkal lehet az elért l40-es színvonal környékén tartani.
A másik válságterület Oroszország. Az orosz gazdaság problémái elsősorban a német márkát érintik hátrányosan. Ahogyan a délkelet-ázsiai térséget japán bankok finanszírozzák, úgy Oroszország legnagyobb hitelezője Németország. Az orosz pénzügyi krízis így gyenge márkához vezet. Pedig a német gazdaságban az utóbbi időben végre kibontakozóban van a konjunktúra, és az elemzők szerint a már 1,8 márkát érő dollárral szemben ennek mindenképpen a márka erősödéséhez kellene vezetnie. Ráadásul az euro jövő évi bevezetése miatt biztosra vehető, hogy előbb vagy utóbb meg kell emelni a német alapkamatokat. A kamatemelés mindig erősíti az érintett devizát, hiszen tőke indul meg felé, és a megnövekvő kereslet feljebb tolja a deviza árfolyamát. A német márka kilátásai július közepén, az orosz piac átmeneti erősödése idején már elkezdtek javulni.
| Fontosabb deviza-keresztárfolyamok | ||
|---|---|---|
| 1998. I. 1. | 1998. VIII. 25. | |
| márka/dollár | 1,78 | 1,80 |
| dollár/font | 1,64 | 1,64 |
| jen/dollár | 131,00 | 144,00 |
| svájci frank/dollár | 1,47 | 1,50 |
A dollár szerepváltása
A jövő tehát még gyengébb jen és erősebb márka lehet, ám ezt a két tendenciát a válságszituációk megváltoztathatják. A jen gyengülésére játszók immár félnek, hiszen nagyot bukhatnak akkor, ha a japán jegybank, akár az amerikai Feddel karöltve, beavatkozik. A válságok pedig már azért is a márka erősödése ellen hatnak, mert a dollár egyértelműen átvette a korábban elsősorban a svájci frankra jellemző "menekülővaluta" szerepet. A befektetők bizonytalan pénzpiaci hangulatban kiválasztanak egy biztonságos valutanemet, és abba helyezik el megtakarításaikat. Nos, ez egyelőre a dollár. Így a kissé leegyszerűsített képlet szerint, amíg erősek a válságok, bízzunk a dollárban, amint nyugodni látszanak a piacok, a márka lehet a nyertes.