Biztosítók és eredményeik

A kötelező biztosítás alapdíját a biztosítók veszteségeikre hivatkozva évről évre egyre feljebb szeretnék srófolni. 1997-ben csupán egyetlen társaság, az ÁB-Aegon tett szert saját adatai alapján nyereségre (221 millió forint).

Az üzletág egészének legutóbb elfogadott (az előző évre vonatkozó) eredményelszámolása szerint az autósok ezen a címen összesen 50,67 milliárd forint díjat fizettek a társaságoknak. A biztosítók eredménye így 9,032 milliárd forint deficitet mutatott, amit még a kamatbevételek sem tudtak ellensúlyozni. A kimutatott veszteség tehát együttesen 1,37 milliárd forintot tett ki. Kevesebbet, mint 1996-ban, amikor mintegy 2,5 milliárd forintnyi ráfizetést produkáltak a társaságok. Nem elhanyagolható viszont, hogy a biztosítók nyilvántartásaiban az előző évekből további hatmilliárd forintos veszteség gyűlt össze.

A gépjármű-érdekképviseletek szakemberei azonban úgy vélik: a veszteségek oka elsősorban az, hogy a társaságok túl magas költséget építenek be a díjakba. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára a szerződéskötéseknél felszámított magas öszszegű jutalékot és az ágazatot jelentős mértékben terhelő igazgatási költségeket hibáztatta a kimutatott veszteségekért.

A társaságok – mint hangsúlyozta – ráadásul (az idén engedélyezett 5 százalékos díjengedményen felül) nyereményakciókkal vagy pár ezer forinttal jutalmazzák a náluk szerződő ügyfeleket. Ezt pedig valószínűleg csak úgy tehetik meg, hogy a díjak túlkalkuláltak. A főtitkár szerint arra mindenképpen figyelni kell, hogy a következő évben, amikor a díjliberalizáció következtében már plusz-mínusz 10 százalékkal lehet eltérni az állami alapdíjtól, a biztosítók előzetesen ne srófolhassák mesterségesen magasra a központi díjakat, hogy abból végül kegyesen engedjenek. A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint pedig a biztosítók már az előző években túltartalékolási politikára rendezkedtek be.

A rendőrség adataival ellentétben a cascót kötő biztosítók szerint megugrott az autólopások száma az idei első negyedévben. Úgy tűnik, a bűnözés átterjedt a luxusjárművekről a kis- és közepes kategóriájú autókra is. Ennek ellenére csak két társaság emel díjat az év második felében.

A hazai cascodíjak mintegy háromötödét begyűjtő Hungária Biztosító szakemberei szerint az idén március végéig 20 százalékkal nőtt a járműkárok száma a tavalyi év hasonló időszakához képest. A legsúlyosabb gondnak azt tartják, hogy a bűnözők már nemcsak drága, elegáns járműveket, hanem kis- és közepes kategóriájú autókat is lopnak.

E mutatók ellenére a Hungária nem hajt végre jelentős díjemelést. (A társaságnak ma 240 ezer cascoszerződése van.) Régi ügyfeleik díját most a kötési évfordulókon 6-8 százalékkal növelik. Tavaly egyébként a Hungária 17,5 százalékos díjemelést hajtott végre. 1997-ben így a társaság eredménye a korábban vártnál kedvezőbben, nullszaldó körül alakult. Most üzemszünetre szóló fedezettel (a kocsi meghibásodása esetén szállás, esetleg bérautó biztosításával) próbálnak új ügyfeleket csalogatni.

A Providencia és a Generali az év második felében változtat díjain, bár a módosítás mértékét még nem árulták el. A korrekció a jármű jellemzőitől és a szerződő lakhelyétől, életkorától függ majd, ami a biztosító szerint néhány esetben akár díjcsökkenéshez is vezethet. A Providencia tavaly ugrásszerűen növelte szerződéseinek számát, így az ma 45,5 ezer fölött van. (A Generali állománya 15,3 ezer.)

Hamarosan új cascolehetőséget vezet be az AB-Aegon Biztosító. Az újítás lényege: az ügyfélnek többé nem kell külön töréskárra szóló alapbiztosítást kötnie, ezt a casco már eleve tartalmazza. Összesen kilenc elemre külön-külön is szerződést köthetnek azok, akiknek az AB-Aegonnál van kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk. Azoknak azonban, akik lopás elleni védelmet szeretnének, továbbra is meg kell kötniük a töréskárra szóló alapbiztosítást.

Budapest feketelistán

Az AB-Aegonnak, amely az idén már biztosan nem emeli díjait, ma 20-22 ezer cascobiztosítottja van. Továbbra sem kötnek szerződéseket Budapesten, mert megítélésük szerint a fővárosban nem javult a közbiztonság helyzete.

Az Axa-Colonia – amely ma mintegy 30 ezer cascoszerződést mondhat magáénak – ez év január 1-jén emelte legutóbb régi állományának díját, átlagosan 14 százalékkal. (Egyes járműtulajdonosokra ezen belül 0 százalékkal, másokra viszont 45 százalékkal magasabb tarifát róttak ki a kockázat statisztikai mértékétől függően). Az új szerződések díjai ugyanakkor tavaly július 1-je óta változatlanok. Egyes esetekben ráadásul ma kisebb díjért vállalják ugyanazt a kockázatot, mint tavaly.

Az Axa-Colonia a közeljövőben nem emel díjat az új autóknál, s a már meglévő állomány tömeges díjemelése is csak január elejére várható. A biztosító mostani adatai alapján úgy véli: a növekmény minden bizonnyal kisebb lesz az inflációnál.

Hosszú idő óta mintegy 20 ezer főnél stagnál az OTP-Garancia cascobiztosítottjainak száma. A Garancia szintén csak külön feltételekkel hajlandó a fővárosban szerződni. Mint megtudtuk, az idén nem várható évközi emelés a díjaknál: a biztosító továbbra is a tavalyi második fél évben életbe léptetett díjtábla alapján számítja tarifáit.

Leghamarabb decemberben emeli díjait a cascónál a 7500 szerződéssel bíró Argosz Biztosító. Itt tavaly decemberben emelték utoljára a díjakat, átlagosan évi 18 százalékkal.

Félpénzes vásárlók A fejlett országokban a gépjárművek majdnem 80 százalékát valamilyen finanszírozási forma (részlet, lízing) segítségével vásárolják az ügyfelek. Nálunk – a különböző szabályozók gyakori változásainak hatására – ez az arány az évek során meglehetősen szélsőséges értékek között alakult. Régebben – elsősorban az anyagi lehetőségek szűkössége miatt – nem akadt szinte egyetlen magánszemély sem, aki autóját készpénzért vette volna. A cégek szokásait az adózási szabályok alakítgatták. Később a társaságok rendelkezésére álló lehetőségek bizonyos mértékig kiterjedtek a magánszemélyekre is. A lízing mint finanszírozási forma elterjedtté vált, egyre-másra hirdették meg a kamatmentesnek nevezett (és a banki ajánlatoknál valóban valamivel olcsóbb) konstrukciókat. Egészen az előző évig, amikor a jogalkotók jelentősen megszigorították a lízing feltételeit. A változtatások szinte minden adóelőnyt elvettek ettől a megoldástól. Az előző év első negyedévében erre reagálva a vásárlók a gépkocsik 80 százalékát önerőből vették meg. A finanszírozási részarány azután az első félévre 40 százalék, majd 50 százalék fölé emelkedett, és ezen a szinten stabilizálódott. A cégek – ha egy kicsit későn is – alkalmazkodtak az új feltételekhez. Szinte minden lízingtársaság felvett az ajánlatai közé a bankihoz tökéletesen hasonló, tehát lényegében részletvásárlási konstrukciókat. Azoknak a cégeknél pedig, amelyek mégis ragaszkodnak a lízinghez, szintén található a palettán megfelelő megoldás. Kedvelt még az eddig nem szabályozott operatív lízing (lényegében tartós bérleti) szerződés alkalmazása is. Ezeket a szerződéseket valós tartalmuknak megfelelően – bérletként – kínálják, de több társaság is kiegészíti ajánlatát egy úgynevezett opciós megállapodással. Ennek értelmében például az ügyfél a hároméves bérleti idő lejárta után előre meghatározott áron megvásárolhatja az addig nála lévő gépkocsit. A piacon azonban mostanában a hitelre történő vásárlás terjedt el. Magánszemélyeknek az autószalonokban általában kétféle konstrukciót ajánlanak. Mindkét megoldás részletfizetést jelent. (A szakemberek szerint egyébként jelenleg a lízingcímkével ellátott cégek számára kínált megoldások nagy része is tulajdonképpen részletvásárlás.) Az egyik esetben az elsőként befizetendő összeg kisebb, a hitel viszont kamattal terhelt, míg a másik megoldásnál a kezdőrészlet igen magas, a fennmaradó összeget azonban nem növeli kamat. Persze utóbbinál sem reménykedhet a vásárló abban, hogy a finanszírozótól valamilyen ajándékot kap. Ennél a megoldásnál ugyanis (általában a vételár legalább felét kitevő) indulóösszeg mellett a teljes vételár 12-14 százalékát kell befizetni kezelési költségként. A kamatot tehát az ügyfél valójában előre fizeti meg. Az autófinanszírozás legjelentősebb szereplője 25-30 százalékos piacrészesedéssel a Merkantil Bank. A pénzintézet, illetve az ügyleteket végző Merkantil Car tavaly az eredetileg tervezett 13 ezernél közel egyharmaddal több, összesen 17 ezer szerződést kötött. Idén – mint a társaságnál elmondták – az eddigi adatok alapján az 1997. évinél is nagyobb forgalomra számítanak. A tavaly megkötött üzletek alapján a második legnagyobb autófinanszírozó, az Euroleasing 1997-ben hatezer autó – ami a Merkantil Car szerződésszámának alig több mint egyharmada – eladásánál működött közre. A – szintén növekvő adatokról beszámoló – cég tavalyi és ez évi forgalmának is mintegy 85 százaléka hitelszerződés volt. Hasonlóan magas a részletvásárlás aránya az autófinanszírozás terén szintén "dobogós" márkabankoknál (Porsche, Opel) is. A pénzintézeteknél persze a lízing eredetileg sem tartozott a gyakran alkalmazott, meghatározó szerződési formák közé. A Magyar Lízingszövetség tagjainak (amelyek közé az Opel és a Porsche Bank is tartozik, csak a Merkantil Bank maradt eddig távol a szakma érdek-képviseleti szervezetétől) persze még az előző évben sem lehetett okuk sok panaszra. Az összes nettó lízingérték (89,6 milliárd forint) 58,7 százalékát (52,6 milliárdot) a gépkocsik jelentették. A haszonjárművek ugyanekkor 19,3 százalékos (17,3 milliárd forintos) részarányt képviseltek. A lízingszakma forgalmának tehát összesen a több mint 78 százalékát biztosították a gépjárművek.