Az irodai beruházások költségeinek nagyobb részét az iroda- és számítástechnika teszi ki, ugyanakkor ezek az eszközök sokkal gyorsabban avulnak el, mint mondjuk a bútorok. Nem lehet évtizedekre szólóan beruházni – mondja Imre Zoltán, a Hewlett-Packard Magyarország Kft. műszaki tanácsadója. A HP vevői alapvetően a kisebb vállalkozások közül kerülnek ki, miután igazi erősségük a perifériák és a printerek forgalmazása.
Márkás vagy márkátlan?
Azt, hogy mekkora a hazai számítástechnikai piac, nem lehet egészen pontosan tudni a szürke-, illetve feketekereskedelem meglehetősen nagy aránya miatt. A névtelen és a márkás gépek árai között Magyarországon sokkal nagyobb a különbség, mint mondjuk Németországban. Ennek egyik oka, hogy a vám- és áfatrükkök miatt nálunk lényegesen olcsóbb az előbbi kategória, a kisebb volumenű eladások miatt viszont a nagynevűek valamivel drágábbak. Mint Miskei Gábor, a HP marketingigazgatója fogalmaz: ha valakinek olcsó terméke van, annak bizonyos körben nyert ügye van. A magyar piac rendkívül árérzékeny, így nem meglepő, hogy irodáik technikai berendezését a kisebb vállalkozások előszeretettel a névtelen kategóriából választják.
A nagyobb vállalatok azok, amelyek fontosnak tartják, hogy a megvásárolt termékek mögött megbízható szervizháttér is álljon, jellemzően a márkás gépeket választják – mondja Imre Zoltán. A névtelen és neves gépek között egy-egy operatív munkahely esetében egyébként akár kettő-ötszörös árkülönbség is lehet. A multinacionális cégek nagyszámú megjelenése egyértelműen kedvező volt a számítástechnikai cégek szempontjából – állítja a HP műszaki tanácsadója –, hiszen olyan beszerzési kultúrát és minőségi igényt hoztak magukkal, ami itteni vásárlásaikra is rányomja a bélyegét.
A nagy gyártók természetesen maguk is igyekeznek tenni annak érdekében, hogy a PC-kategóriában feltornázzák piaci részesedésüket. A HP az Office program során meghirdetett finanszírozási konstrukció sikerén felbuzdulva speciális csomagokat állított össze cad-, illetve med-office néven. Ezáltal a kisebb vállalkozásoknak is elérhetővé válnak a nyilvánvalóan magasabb árfekvésű, de garantált minőségű eszközök, PC-k, printerek, szkennerek és másolók.
Több száz kis cég
Arról azonban egyelőre nincs szó, hogy az efféle akciók alapvetően átrendezték volna az iroda- és számítástechnikai piacot. PC-kategóriában a szakemberek becslése szerint az összes eladások felét a márkás cikkek, a piac másik felét azonban még mindig a no-name gépek viszik el.
Ez utóbbiak értékesítéséről alig van adat, mivel több száz kis cég foglalkozik az ilyen eszközök öszszeszerelésével és kereskedelmével, jóformán ellenőrizetlenül. A hozzáértők szerint nem teljesen kizárt, hogy a névtelen számítógépek között is akadhatnak jók, ami az összeállítás minőségétől, az adott kereskedelmi vállalkozás által kínált szerviz és egyéb szolgáltatások minőségétől is függ. Illetve nem mindegy, milyen célra vásárolják az adott gépet. Ami házi használatra megfelel, az nem biztos, hogy egy home office-t is képes kiszolgálni, de egészen biztosan nem elégítheti ki mondjuk egy grafikai stúdió igényeit.
A tapasztalatok szerint a vásárlók irodai használatra mindig is a kapható legolcsóbb konfigurációt keresték, s ez így van ma is. Egy-egy nagyobb tételben pedig mindig szerepelt és szerepel egy-két erősebb gép, ami idővel irodai eszközzé kopik, hiszen a fejlődés sehol sem olyan gyors, mint a számítástechnikában. Ami ma sebességben, minőségben élvonalbeli, az holnapra már talán csak a közepes igényeknek felel meg.
A márkás PC-k eladását tekintve pontos adatok nem ismertek, de bizton állítható, hogy az IBM, a Compaq és a HP osztozik a dobogós helyeken. Ebben a termékkörben a HP nem olyan erős, mint a perifériákban, ahol az Epson és a Canon a legfőbb versenytárs.
A printerek piacán az utóbbi három évben a tintasugaras nyomtatók eladása dinamikus növekedést mutat, évente 25-30 százalékkal növekszik forgalmuk a mátrixnyomtatók rovására. A tintasugaras eladások 90 százalékát a három említett neves cég könyvelheti el. A HP a teljes magyarországi forgalomból úgy 40-45, az Epson és a Canon pedig egyaránt 20-30 százalék körül részesedik. A lézernyomtatók esetében egyszerűbb a helyzet: ott a HP 80 százalékban uralja a piacot.
Legalább ilyen erőteljesen – évi 30 százalékkal – növekszik a szkennerek iránti igény is. Ebben közrejátszhatott, hogy a márkátlan eszközök ára az utóbbi két évben egyharmadára csökkent. A HP e téren a minőségi szkennerek és technológiák körében igyekszik megerősíteni pozícióit.
Az úgynevezett multifunkcionális gépek esetében azonban nem egyszerűen dinamikus növekedésről, hanem robbanásról kell beszélni, hiszen évente 80-80 százalékkal több fogy belőlük. Ezek a faxként, nyomtatóként, másolóként, szkennerként is használható berendezések viszont hovatovább kiszorítják az irodákból a hagyományos faxokat. De ahol még nincsenek ilyen multi-gépek, ott is mindinkább számítógéphez kapcsolt modemen keresztül indítják útjukra a faxolt küldeményeket, vagy még inkább e-mailen vándorolnak az információk.