Növekvő forgalom

A hazai pénzintézetek a múlt év végéig több mint kétmillió bankkártyát bocsátottak ki. Ha az aktív népesség számát elosztjuk a kártyaszámmal, akkor minden harmadik emberre jut egy bankkártya. Mivel ez év végétől valamennyi közalkalmazott, illetve köztisztviselő bankszámlára kapja fizetését – ami szinte automatikusan bankkártyahasználattal is jár –, a jövő biztató.

Jegybanki elemzés

Az elmúlt öt évben mintegy 15-szörösére emelkedett a kibocsátott kártyák darabszáma – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank egyik jelentése. Ha a növekedés ütemét vizsgáljuk, akkor a csúcs 1995-ben volt, amikor a kártyák száma megkétszereződött az előző évihez képest. A múlt évben már csak 50 százalékkal nőtt a kártyák száma az 1996. évihez viszonyítva. A jegybank elemzői szerint ez év végére 40 százalék körüli növekedés várható, ennek eredményeként közel 3 millióra nőhet a kibocsátott kártyák száma.

A hazai piacon levő kártyák 86 százaléka Europay vagy Visa. Az Europay tovább őrzi vezető helyét, kártyáinak száma a múlt év végén átlépte az 1 milliós határt. A maradék 14 százalékon a Citi, a Diners, valamint a kibocsátó bankok saját logós kártyái osztoznak. A hazai bankkártyák 75 százaléka – 1 millió 542 ezer darab – úgynevezett konvertibilis forintkártya. Ezek itthon és külföldön egyaránt használhatók. A maradék 25 százalék kizárólag az országon belül használható. Ezek közül 232 ezer az Europay- és a Visa-logós, vagyis e két vezető nemzetközi rendszer Magyarországon kibocsátott kártyáinak 13 százaléka olyan, hogy csak idehaza használható. A bankok saját logójával ellátott, csak belföldön használható forintkártyáinak száma 298 ezer darab. Ezek használata eléggé korlátozott, mivel 90 százalékuk csak készpénzfelvételre és csak a kibocsátó saját hálózatán, illetve a GBC-logóval ellátott bankjegykiadó automatáknál használható. A csak belföldön használható forintalapú kártyák 6 százaléka az úgynevezett üzemanyag- vagy benzinkártya.

Ismét más metszetét vizsgálva a magyar bankkártyapiacnak, kitűnik, hogy az összes kártya 82 százaléka alkalmas készpénzfelvételre és vásárlásra is. Kizárólag készpénzt lehet felvenni a kártyák 17 százalékával, illetve 1 százalékuk az, amely csak vásárlásra használható (ezek jószerével csak benzinkártyák). A legbiztonságosabbnak tekinthető, elektronikus környezetben használható kártyák teszik ki a teljes, több mint 2 millió darabos mennyiség 78 százalékát. Ezeken belül legnépszerűbb a Cirrus/Maestro és a Visa Electron. Ez a két kártyatípus együttesen több mint a felét adja a teljes kártyaszámnak. (Ezt a két kártyatípust követik azok a kártyák, amelyek kizárólag Magyarországon, a GBC-logóval ellátott ATM-ekben használhatók készpénzfelvételre.)

A teljes hazai kártyaforgalom – a magyar kártyabirtokosok és az idelátogató külföldiek tranzakciói együtt – 678 milliárd 351 millió forintot tett ki 1997-ben. A készpénzfelvételek száma 44 millió 846 ezer volt, míg vásárlásra 7 millió 33 ezer alkalommal használták a kártyákat. Az elektronikus formában lebonyolított forgalom – mint a táblázatból is kitűnik – ennél kisebb volt. (Az elektronikus forgalom azt jelenti, hogy az ATM-ek, illetve a POS-terminálok on-line összeköttetésben állnak az elfogadó bankok számítógépeivel, így a fedezet és a forgalom folyamatos ellenőrzés alatt áll.) A teljes kártyaforgalom 90 százalékát a magyar kártyabirtokosok hazai készpénzfelvételei és vásárlásai teszik ki.

A 2 millió 283 ezer darab hazai kibocsátású kártyával 48 millió 179 ezer tranzakciót hajtottak végre. Ezek értéke 607 milliárd forint volt. Egy-egy kártyát a múlt évben 24 alkalommal használtak a birtokosok, vagyis havonta két művelet jut rájuk. Ezek átlagos értéke 12 ezer 602 forint volt (1996-ban ez az összeg 9700 forintot tett ki). A műveletek 90 százaléka készpénzfelvétel volt, vagyis a vásárlásra csak 10 százalék jutott. Ha a készpénzfelvétel és a vásárlás arányát nem darabszámban, hanem értékben nézzük, akkor az arány még rosszabb: a teljes forgalom 94 százaléka jut a készpénzfelvételre (ez megegyezik az 1996-os arányszámmal). Megállapítható tehát, hogy a kártyabirtokosok továbbra is készpénzfelvételre használják plasztiklapjaikat. Az átlagos magyar kártyahasználat tehát azt jelenti, hogy a kártyabirtokos havonta két alkalommal készpénzt vesz fel, egyenként valamivel több mint 12 ezer forint értékben.

Mind több az elfogadó

A kártyaelfogadó helyek száma – már ami a kereskedői elfogadói helyeket illeti – a múlt évben megkétszereződött. A bankok adatai alapján a kártyaelfogadó helyek száma 24 ezer. Az Europay-rendszer kártyáit elfogadó kereskedők száma csaknem 17 ezer, a Visa-kártyákét elfogadóké pedig 17 és fél ezer volt a múlt év végén. Az MNB elemzése megjegyzi, hogy ezeket a számokat csak tájékoztató adatként kell kezelni, ugyanis sok kereskedő több bankkal is szerződést köt az általuk kibocsátott kártyák elfogadására. Más a helyzet azokkal a speciális nemzetközi kártyákkal, amelyeknél a kereskedőknek nincs lehetőségük arra, hogy több bankkal is szerződjenek. Ezek a számok tehát pontosak, vagyis a Diners-kártyákat 2909, a JCB-kártyákat 7206, az Amex-kártyákat pedig 4600 helyen lehet vásárlásra használni.

A kártyák segítségével készpénzt felvenni a bankjegykiadó automatákból (ATM-ekből), valamint bankfiókokban, a bankok által működtetett kirendeltségeken, illetve a Magyar Posta fiókjaiban lehet. A múlt év végén 1553 ATM működött az országban. A bankfiókok közül 1701-ben lehetett készpénzhez jutni, ezek közül 1106-ban POS-terminál működött.

A hazánkba látogató külföldiek a múlt évben 34 milliárd 265 millió forintot vettek fel készpénzben kártyáikkal, illetve ennél többet, 36 milliárd 913 millió forintot költöttek el a kereskedelmi elfogadóhelyeken. Ha ezeket a számokat összevetjük a magyarok kártyás költési szokásaival, akkor szembetűnik, hogy a külföldiek inkább használják vásárlásra, mint készpénzfelvételre. Az igazi meglepetés azonban mégsem ez, hanem a magyarok külföldi kártyahasználati szokása. Ott ugyanis a magyar turisták és üzletemberek 13 milliárd 429 millió forint értékben vásároltak kártyáik használatával, míg a készpénzfelvétel csak 8 milliárd 754 millió forintot tett ki. Úgy látszik, ha átlépjük az országhatárt, megszűnik az idegenkedés a kártyával történő vásárlástól. Persze ennek az is oka lehet, hogy ott szinte mindenütt elfogadják a kártyát.

Az Eurocsekk-forgalom – néhány kibocsátó csekket is ad kártyáihoz – jelentősen csökkent 1997-ben. Míg 1996-ban 3048 darab adta a forgalmat, addig a múlt évben már csak 947-et váltottak be a magyarok külföldön. Ez utóbbi értéke 32 millió forint volt. A külföldiek magyarországi Eurocsekk-beváltása kismértékben növekedett, mégpedig 317 ezer darabról 343 ezerre. Ugyanez értékben kifejezve: 1996-ban 8,8 milliárd, a múlt évben pedig 10 milliárd forint. A hazai használatú garantált csekkek forgalma is csökkent. A múlt évben 224 ezer ilyen csekket váltottak be 3,2 milliárd forint értékben. Ez az 1996-os forgalomnak alig több mint a fele.

Az Amex

Végezetül a nem bankok által kibocsátott kártyákról is ejtsünk néhány szót. Az American Express- (Amex-) kártyák száma Magyarországon 4628 volt a múlt év végén. Arról, hogy ezekkel hány tranzakciót és milyen értékben hajtottak végre a kártyabirtokosok, nincs adata a jegybanknak. A hozzánk látogató külföldiek viszont 235 ezer alkalommal használtak Amex-kártyát, összesen 9,4 milliárd forint értékben.

Üzemanyagkártyát hat benzintársaság bocsát ki. Ezek a következők: Shell, Mol, Aral, Esso, OMV és Agip. A forgalomban lévő kártyák száma a múlt év végén 145 ezer 992 volt. Ezeket 5 millió 29 ezerszer használták vásárlásra. A tranzakciók értéke 38 milliárd 259 millió forintot tett ki.