Magyarországon egyre több az olyan, a gazdasági jog egyes területeit érintő ügylet, amely különleges jogi szakértelmet kíván. A nagy hazai, illetve nemzetközi cégek – nyugati modell alapján – részben saját jogászaik, részben gazdasági jogra specializálódott ügyvédi irodák közreműködésével bonyolítják le ügyleteiket.
A fogfájósnak eszébe sem jutna problémájával szemészhez fordulni. A fejlett országokban az orvosokhoz hasonlóan kezelik a jogászokat is. Nálunk azonban általában még mindig ügyvédet keresnek jogi ügyletekhez és nem specializálódott, kereskedelmi, adó- vagy akár a felvásárlási ügyekben jártas jogi szakembert.
A jogászok alapvetően két csoportba – büntető- és polgári jogászok – sorolhatók. A büntetőjogászok között már évek óta megfigyelhető az erőteljes szakosodás. Akadnak ügyvédek, akik szinte kizárólag közlekedési vétségekkel vagy bűncselekményekkel foglalkoznak, és vannak, akik a gazdasági bűncselekményekre specializálódtak. A gazdasági jogban azonban még csak most különülnek el jobban a területek.
A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok között – állítja Tuller András ügyvéd – jogi ügyintézés szempontjából óriási szakadék húzódik. A kft.-k alapításához szükséges munkálatokat majdnem minden ügyvéd elvállalja. Ehhez rendelkeznek ugyanis olyan – általában egyszerű – szerződésmintával, amelybe azután a titkárnő is beírhatja az ügyfél kft.-jének az adatait. A semmitmondó, bár a cégalapításhoz nélkülözhetetlen iratért az ügyvédek vidéken általában 40 ezer forintot, a fővárosban pedig 80 ezer forintot kérnek. Ha a társasági szerződés csak egy kis műgondot is igényel – például az alapítók későbbi jogairól és kötelezettségeiről, esetleg átruházási korlátozásokról is gondoskodni akarnak –, akkor érdemes cégjogban jártas ügyvédhez fordulni.
Cégalapítók
A bonyolultabb ügyek vitelének díja 150-200 ezer forint. Ezért azonban a jogász 10-12 oldalas, valóban testre szabott társasági szerződést készít. Előfordulhat például olyan eset (általában külföldi partnereknél), amikor fontossá válhat, hogy a szerződésben szerepel az a kitétel: a felek változás esetén kötelesek új címüket megadni, és amennyiben ezt nem teszik meg, akkor az ismert címre küldött iratokat kézbesítettnek lehet tekinteni. Az ebből eredő esetleges hátrányok pedig a mulasztót terhelik.
Részvénytársaság-alapítást a blankettaszerződéseket használó ügyvédek nem is vállalnak. Az értékpapírtörvény hatálybalépése óta az rt. létrehozása bonyolult feladat. Ma már minden rt.-nél kötelező ugyanis az alapításról, tőkeemelésről értesíteni a felügyeletet. Az ehhez szükséges ISIN-kód – amit a bejelentésnél fel kell tüntetni – fogalmát sok ügyvéd nem is ismeri. Hozzáértést követel az is, hogy az új társasági törvény szerint a konszolidáció – vagyis az azonos tulajdonú körhöz tartozó cégek eredményeit összesítő eljárás – már kft.-szinten is kötelező. Eddig a konszernjog csak részvénytársaságok közötti ügyekre vonatkozott, ezentúl azonban ezeket a szabályokat a kft.-knél is kötelező alkalmazni.
Ilyen körülmények között aligha képzelhető el, hogy valaki (mint arra régebben nem egy példa akadt) naponta akár 3-5 kft. alapításánál is segédkezzen. A nagy alapítási láz már egyébként is elmúlt. Most az egyesülések, átalakulások, fúziók és szétválások adnak mind több és bonyolultabb munkát a jogászoknak.
A profi cégjogászok a külföldi ügyfelek számára ma már itt is a külhonban megszokott, teljes körű kiszolgálást nyújthatnak – mondja Tuller András, aki egy külföldi irodában (is) tevékenykedik. A tárgyalások nyelve lehet német, angol vagy francia is, sőt az erre szakosodott ügyvédi irodák ajánlanak – szintén a megfelelő nyelven értő – könyvelőt, könyvvizsgálót is. Egyszerű kft. megalakítása így körülbelül 150 ezer forintba kerül, ami a nyugat-európai honoráriumnál valamivel (de nem sokkal) kevesebb. Részvénytársaságnál a honoráriumot általában márkában határozzák meg. A kezdő összeg ilyen eseteknél ötezer márka.
Sok ügyvéd nem fix összegben állapodik meg, hanem óradíjat számít fel munkájáért. Külföldi megbízónál általánosnak tekinthető a kétszáz márkás óradíj. A keresettebb jogászok egyébként szinte kivétel nélkül előnyben részesítik ezt a megoldást, mivel az országot nem ismerő megbízók szeretik kihasználni az alkalmat arra, hogy ügyvédi megbeszélés ürügyén széleskörűen informálódjanak.
Azok az ügyvédi irodák, amelyek külföldi kapcsolattal rendelkeznek, nyilvánvalóan több külhoni ügyféltől kapnak megbízást. A külföldi cégek, a bankok, könyvvizsgálók mellett ma már megszokott jogi partnerüket is megtalálhatják Magyarországon. Ilyen esetekben természetes, hogy az ügyfél azokhoz fordul, akikkel hazájában is kapcsolatot tart. A külföldi irodák azonban mások által is kedveltek, mert a nyugati szintű honoráriumnak köszönhetően náluk dolgoznak a legjobb szakemberek.
Nagyok kiváltsága
A jó nevű irodák és jogászok kínosan ügyelnek arra, hogy hírnevükön semmiképpen ne essék csorba. Mindent megtesznek tehát, hogy ügyfelük elégedett legyen. A tipikus egyébként – talán éppen ezért –, hogy az ügyfelek nem is irodákat, hanem személyeket keresnek meg problémáikkal. Persze a sztárügyvéd fogalma a köztudatban még mindig a büntetőügyekhez kapcsolódik.
Magyarországon egyelőre csak a nagy multinacionális cégek és legfeljebb néhány körültekintő belföldi vállalkozás engedi meg magának, hogy adójogra, tb-jogra az állandó megbízott ügyvéd mellett külön konzulenst alkalmazzon. Az akadály egyébként sokszor maga a jogtanácsos, aki úgy véli: a jogszabályokat maga is képes értelmezni. A specializálódott szakemberek igénybevétele a nyugat-európai gyakorlatban teljesen megszokott.
Az Európai Unióhoz közeledésünk nyilvánvalóan változtat majd ezen a helyzeten, hiszen öt év múlva nem igazán lehet különbséget tenni a szerint, hogy valaki német, angol vagy magyar jogász. Az új ügyvédtörvényben – a harmonizáció jegyében, de éppen a hazai szakemberek védelmében – már szerepel az alkalmazott ügyvéd fogalma. A meghatározás szerint az alkalmazott ügyvéd olyan külföldi jogi tanácsadó, aki jogi tevékenységét magyar irodával együttműködve végzi.
A gazdasági joghoz kapcsolódó ügyvédi praxis az ügyvédi piacnak csupán kis szelete, de a bevételt tekintve a legjelentősebb. A hazai piacon nyolc-tíz gazdasági profilú ügyvédi iroda tevékenykedik, többségük külföldi-magyar vállalkozás. Kevés tisztán magyar iroda tudott olyan ügyfélkört kiépíteni, amely folyamatosan ellátja munkával. Amint azt dr. Bogdán Tibor, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyvezető igazgatója mondja, a klientúrateremtés azért nehéz, mert a tekintélyes hazai és nemzetközi vállalatok komoly referenciával rendelkező irodákkal óhajtanak együttműködni, komoly referenciára azonban csak fajsúlyos ügyek sikeres lebonyolítása révén lehet szert tenni. Az ügyfeleket elsősorban az érdekli, hogy az adott iroda milyen típusú, milyen nagyságrendű ügyekben járt el korábban, és mindezt milyen szakmai színvonalon tette. A megbízók számára ez az egyik legfontosabb garancia. Ezért az ügyvédi piacnak ezt a területét a nagy múltú nemzetközi irodák uralják.
Az ügyfeleknek nyújtott további garanciák jogi természetűek. Az ügyvédi törvény értelmében az irodák kötelesek felelősségbiztosítást kötni. Ez kártérítési fedezetként szolgál abban az esetben, ha az iroda hibájából, a felelősségi körébe tartozó ok miatt az ügyfélnek kára keletkezik. A kötelező felelősségbiztosítás valójában minimumösszeget garantál. A nagy cégek ennél nagyságrendekkel magasabb összegű biztosítást várnak el, és azt az együttműködés megkezdése előtt ellenőrzik is.
A szakember által irányított iroda több száz millió forintos biztosítással bír. Persze, ahogy' más irodák, úgy ők sem engedhetik meg maguknak, hogy akár csak egyszer is igénybe kelljen venniük a biztosítót, hiszen akkor az erkölcsi hitelvesztés miatt be is zárhatnának.
A szakmának van egy speciális szabálya: az irodának mint cégnek korlátozott a felelőssége, de az egyes ügyvédeké korlátlan, teljes saját vagyonukkal felelnek az elkövetett hibákért. Az esetek 99 százalékában ugyan azzal sem tudnának ellensúlyozni több száz milliós kárt, de a tudat, hogy nap nap után teljes privát vagyonukat teszik kockára, növeli felelősségérzetüket.
Magyarországon még nem vált gyakorlattá, külföldön azonban elterjedt, hogy a gazdasági ügyekben valamelyik üzletfél jogi tanácsadója – meghatározott tartalmi és formai elemekkel bíró – írásos jogvéleményt ad bizonyos kérdésekben; az adott kérdésben felelősséget vállal véleményéért. Nálunk jogvélemény miatt ez ideig nem vontak felelősségre egyetlen ügyvédet sem, külföldön azonban akár abból is meg tud élni egy ügyvédi iroda, hogy felelősségbiztosítási perekkel sújtott ügyvédeket véd.
A gazdasági profilú ügyvédi irodák egyik jellemző tevékenysége a cégvásárlások jogi előkészítése és lebonyolítása. A munkamódszert a nemzetközi gyakorlatból vették át. A vételárról folytatott tárgyalás alapját a cég átvilágítása, illetve az annak eredményéről készült jelentés, riport adja. Az átvilágítás általában kiterjed a cég teljes dokumentációjára, és igyekszik feltárni minden olyan – jogi – hibát, ami miatt a cég a továbbiakban nem tudja úgy folytatni a működését, ahogyan azt a vevő elképzelte. A jogi és pénzügyi-számviteli tények feltárása, illetve azok értékelése a vételár csökkenését vagy növelését eredményezheti, esetleg külön szavatossági, garanciarendszer kidolgozásához vezet bizonyos kérdéseket, például az ingatlanokat, leányvállalatokat, adókat illetően. A tét mind az ügyfelek, mind az ügyvédek számára óriási.
Dúl a verseny
| Csalárd csőd A csődbűntettek számában s talán összegszerűségében is nagyjából EU-konformnak tekinthető a magyar gazdaság. Nem véletlen, hogy hazánkban is viszonylag jelentős publicitást kapott a Csődszakértők Nemzetközi Szervezetének az ENSZ támogatásával elkészített nemzetközi ajánlása. Ezt valamennyi ország kormányának megküldik, különösen hangsúlyozva a csőd- és felszámolási eljárások legfontosabb gyakorlati szempontjait. Remények szerint, amennyiben a tagországok elfogadják ezt az ajánlást, a bíróságok – például egy külföldre vagyont kimentő magyar ügyvezető igazgató ügyében is – közvetlenül és hivatalból kereshetik meg a befogadó" ország bíróságát, s ott valószínűleg hasonlóan folytatódik majd az eljárás, mint ha Magyarországon vonnák felelősségre a csődbűntettet elkövető személyt. |
Az ügyvédi piac gazdasági ügyeiért nagy a konkurenciaharc. Az irodák között nincs olyan értelemben vett munkamegosztás, hogy az egyik a másikra való tekintettel lemondana egy ügyről. A piacot aszerint osztják fel, hogy az egyes irodák a széles értelemben vett gazdasági jogon belül mely részterületekre szakosodnak. Az erős piaci pozíció megszerzésének kulcsa az egyre erőteljesebb specializálódás. A szűkebb profil kiválasztása elsősorban a külföldi partnerek irányultságától, másodsorban az adott iroda ügyvédeinek előképzettségétől függ, de természetesen az ügyfélkör is befolyásolja. Ha például a megbízók között sok gyógyszergyár van, az ügyvédek avatott szakértőivé lesznek a védjegy-, szabadalmi, gyógyszer-törzskönyvezési, kereskedelmi szabályozás kérdéseinek. Az ügyfelek körében köztudomású, hogy mely irodák milyen szakterületeken erősek. Egyesek például az értékpapír-kibocsátásban, a koncessziós ügyekben, a banki tranzakciókban, az adójogban, mások a távközlési ügyekben, médiajogban, pályáztatások területén otthonosak.
Az Európai Unión belül és a világon általában egyre erőteljesebben jelenik meg az ügyvédi praxisban a versenyjog. Magyarország most érkezett el a gazdasági és jogi fejlődésnek abba a szakaszába, amikor a versenyjog kiemelkedően fontossá vált. Az irodák egyre több és egyre nagyobb horderejű versenyjogi ügyben járnak el, amelyek szinte kivétel nélkül precedensértékűek. A nagyon részletesen kidolgozott EU-jog fokozatosan beépül a magyar gyakorlatba, de nincsenek olyan versenyhivatali, bírói döntések, amelyekre mint előzményekre támaszkodhatnának a nagy horderejű ügyekben. Dr. Bogdán Tibor szerint ma már elengedhetetlen, hogy az EU-gyakorlatot vigyék a meglevő magyar normák mögé, aszerint érveljenek a jogvitákban. Azok az irodák, amelyek ilyen ügyekkel foglalkoznak, nagyon aktív részeseivé válnak a magyar versenyjog alakításának.
Külföldi jogi tanácsadók Magyarországon nem folytathatnak teljes ügyvédi praxist, kizárólag magyar irodával közösen végezhetnek ügyvédi tevékenységet, például saját hazai jogukat, a nemzetközi kereskedelmi jogot, az EU-jogokat érintő tanácsokkal működhetnek közre az ügyletek lebonyolításában. A külföldi irodákat a liberalizáció és a privatizáció hozta a kelet-európai régióba, illetve Magyarországra. Az egyik legjelentősebb nálunk is működő külföldi iroda a londoni székhelyű Cameron McKenna, amelynek szerte a világon számos, körülbelül 800 ügyvédet foglalkoztató fiókirodája van. A budapesti Cameron McKenna Ormai Irodát dr. Kővári István, az iroda partnere olyan magyar ügyvédi irodának tartja, amely hazai jogászai révén tudja mindazt, amit bármelyik magyar iroda, de rendelkezik azzal a többlettel, amit infrastrukturális, kommunikációs háttere és nemzetközisége garantál. Az irodának megvan az a képessége, hogy a magyarországi, nemzetközi vonatkozású ügyleteket nemzetközileg elfogadott színvonalon bonyolítsa le. Az Cameron McKenna első kelet-európai irodáját Budapesten hozta létre, ezért némi nosztalgiával tekint a hőskorszakra, a régióban megkezdett terjeszkedésének első állomására. Mint azt Kővári István mondja, a londoniak elégedettek a budapesti irodával, és a magyar jogszabályi környezetet is megfelelőnek tartják.
A gazdasági ügyletek lebonyolítására specializálódott ügyvédi irodák ügyfelei döntően nagyvállalatok, tekintélyes cégek. Az ügyvédi munkadíjak milliós nagyságrendűek, de eg y-egy hónapokig, esetleg évekig elhúzódó ügy esetében akár annál is magasabbak. Bár igen nagy összegek fordulnak meg az ügyvédek kezén, dr. Bogdán Tibor úgy véli, nincs okuk attól tartani, hogy bűnözők célpontjává válnak. Ügyfeleiket előzetesen és az ügy lebonyolítása közben is kontrollálják, ily módon ki tudják szűrni azokat, akikkel nem akarnak kapcsolatba kerülni. Mint mondja, jó néhány olyan szakmai óvintézkedés van, amely szinte teljes biztonsággal garantálja, hogy az ügyfélkörbe csak olyan cégek, vállalkozások kerüljenek be, amelyek nem hoznak bajt az irodára és ügyvédeire.