rendkívüli felmondás munkaviszonynál
A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon, kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják a rendkívüli felmondás okáról. [1992. évi XXII. tv. 96. § (4) bek.]
részvény átruházásának bejelentése
A részvényes, ha korábban a részvénykönyvbe bejegyezték, az átruházástól számított nyolc napon belül köteles a részvénytársaságnak bejelenteni részvénye átruházását. A bejelentés alapján a részvénykönyv vezetője köteles haladéktalanul gondoskodni a részvényesnek a részvénykönyvből való törléséről. A részvénytársaság az alapító okiratában (alapszabályában) meghatározott módon számított kötbér megfizetésére kötelezheti a bejelentést elmulasztó részvényest. [Gt. 198. § (3) bek.]
részvény névértékének kifizetése
A volt munkavállalót, illetve annak örökösét a részvény bevonása, illetve átalakítását követő átruházása esetén a részvény névértéke illeti meg, amelyet az örökösnek a részvény bevonásától vagy átruházásától számított harminc napon belül, a volt munkavállalónak pedig legkésőbb egy éven belül kell kifizetni. [Gt. 187. § (6) bek.]
részvények bevonása
A részvénytársaság alaptőke-emelésekor, ha hat hónapon belül nem kerül sor azoknak a részvényeknek az értékesítésére, amelyeket a jogosult a megjelölt határidőn belül elmulasztott kicseréltetni, illetve felülbélyegeztetni, a részvényeket legkésőbb a következő közgyűlésen az alaptőke leszállításával be kell vonni. [Gt. 254. § (4) bek.]
részvények értékének befizetése
A részvénytársaság alakuló közgyűlésének megnyitásáig a részvényjegyző köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének harminc százalékára kiegészíteni azzal, hogy öszszesen legalább tízmillió forint pénzbeli hozzájárulásnak rendelkezésre kell állnia. [Gt. 216. § (3) bek.]
részvények érvénytelenné nyilvánítása alaptőkeleszállításkor
Nyomdai úton előállított részvényeknél az alaptőke-leszállítás cégbírósági bejegyzését követő harminc napon belül az igazgatóság – zártkörűen működő részvénytársaságnál a részvényesek írásbeli felszólításával, nyilvánosan működő részvénytársaságnál a hirdetményi lapban közzétett felhívással – felszólítja a részvényeseket, hogy a hirdetményben megjelölt határidőn belül nyújtsák be részvényeiket. A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a részvénytársaság érvénytelennek nyilvánítja és ezt a tényt a Cégközlönyben közzéteszi. Az érvénytelenné nyilvánítással megszűnnek a részvényes részvényesi jogai. Az érvénytelennek nyilvánított részvények helyébe a részvénytársaság, ha szükséges, új részvényeket bocsát ki, és azokat értékesíti. Ha a részvények értékesítése a kibocsátásuktól számított hat hónapon belül nem vezetett eredményre, a részvénytársaság alaptőkéjét le kell szállítani. (Gt. 263. §)
részvények érvénytelenné válása átalakuláskor
Ha részvénytársaság alakul át más gazdasági társasággá vagy közhasznú társasággá, a részvények az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzésével érvénytelenné válnak, és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról a cégbejegyzést elrendelő végzés kézhezvételét követő harminc napon belül a jogutód gazdasági társaság vezető tisztségviselői kötelesek gondoskodni. [Gt. 69. § (1) bek.]
részvényesi meghatalmazás
A részvényes képviselő útján is gyakorolhatja részvényesi jogait. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét hónapra szólhat. [Gt. 221. § (3) bek.]
saját tőke emelése
Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján két egymást követő évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges saját tőke biztosításáról, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását. [Gt. 61. § (1) bek.]
saját tőke kipótolása átalakuláskor
Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje – a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után – nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve ha a jogutód gazdasági társaság tagjai (részvényesei) az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére a különbözetet. [Gt. 64. § (4) bek.]
semmis szerződés
A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. [Ptk. 234. § (1) bek.]
szabadidő kiadása túlmunkáért
Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása szerint a munkavállaló a túlmunka ellenértékeként – a rendes munkabérén felül – bérpótlék helyett szabadidőre jogosult, a szabadidőt a munkavégzést követő hónap végéig kell kiadni. [1992. évi XXII. tv. 147. § (2) bek.]
szabadság kiadása
Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie az erre vonatkozó igényét. Egyébként- a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg a szabadság kiadásának időpontját, amelyet legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell a munkavállalóval. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és köteles megtéríteni a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén pedig az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. [1992. évi XXII. tv. 134. § (1)–(4) bek.]
szállítási szerződés
Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. [Ptk. 379. § (1) bek.]
szállítási szerződés teljesítése
A szállító köteles a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb értesíteni a megrendelőt. A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni. A megrendelő köteles annak felfedezése után haladéktalanul közölni a szállítóval az észlelt minőségi hibát és egyben megjelölni szavatossági igényét. Fuvarozó közbejöttével történő szállításnál a megrendelő – a szállító érdekében – köteles megtenni a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíteni a szállítót. Ennek az intézkedésnek az elmulasztása azzal jár, hogy a megrendelő nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna. [Ptk. 382. §, 383. § (3)–(4) bek., 383/A §]
szállítási szerződésnél továbbítás
A szállítási szerződés megrendelője a dolgot az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldheti. Ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles erről haladéktalanul értesíteni a szállítót és a megrendelőt. A közreműködő hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve hogy a szállító eleget tett a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének. [Ptk. 384. § (1), (3) bek. 385. §]
szállítási szerződéstől elállás
A szállítási szerződés megrendelője bármikor elállhat a szerződéstől, köteles azonban megtéríteni a szállító kárát. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében – bármelyik fél kérelmére – a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A megrendelő ilyenkor is köteles megtéríteni a szállító kárát. [Ptk. 381. §]
szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos igények elévülése
A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött. [Ptk. 520. § (3) bek.]
szavatossági jog érvényesítésére nyitva álló idő
A jogosult a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás, szabvány vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni igényét – így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a fenn meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető –, a teljesítéstől számított egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Ezeknek a határidőknek az elmulasztása jogvesztéssel jár. Gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely az említett határidőknél rövidebb határidőt állapít meg. A szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíteni lehet. A dolog kijavítása esetében a határidő meghosszabbodik a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a hiba miatt nem használhatta rendeltetésszerűen a dolgot. A dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése esetén a szavatossági jog érvényesítésére biztosított határidő a kicserélt dologra (dologrészre) újból kezdődik. A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb, ha a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte a jogosulttal a kötelező alkalmassági idő tartamát. [Ptk. 307. §, 1978. évi 2. tvr. 6. § (2) bek.]
szavazati jog gyakorlása részvénytársaságnál
A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy névre szóló részvénynél a részvényes csak akkor gyakorolhatja a szavazati jogát, ha a közgyűlés napját legalább hatvan nappal megelőzően bejegyezték a részvénykönyvbe. [Gt. 229. § (3) bek.]
szerelési szerződés
Szerelési szerződés alapján a vállalkozó által elvégzett technológiai-szerelési munka átadás-átvétele próbaüzemmel történik. A próbaüzem időtartama harminc nap. A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni. [Ptk. 407/A § (1)–(2) bek.]
szervezeti jogállás megváltozása
A munkáltató köteles a szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal értesíteni a köztisztviselőt a változásról. Ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatnia kell arról, hogy az új munkáltató vállalja-e a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását. Ha igen, a közszolgálati jogviszonyban álló dolgozó a tájékoztatást követő 30 napon belül írásban nyilatkozni köteles arról, hogy hozzájárul-e a további foglalkoztatáshoz. [1992. évi XXIII. tv. 17/A § (2)–(3) bek.]
szerződés létrejötte
A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. [Ptk. 213. § (1) bek.]
name="szerződés létrejötte harmadik személy beleegyezésével, hatósági jóváhagyással">szerződés létrejötte harmadik személy beleegyezésével, hatósági jóváhagyással
Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik. A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés – ha jogszabály kivételt nem tesz – a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. [Ptk. 215. § (1)–(2) bek.]
szerződés megszűnése, felbontása
A szerződés megszüntetésekor a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. A szerződés felbontásakor a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ha a szerződés felmondással megszüntethető, és a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad. [Ptk. 319. § (2)–(3) bek., 321. § (2) bek.]
szerződési nyilatkozat visszavonása
A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavonni szándékozott nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg az ő tudomására jutnia. [Ptk. 214. § (1)–(2) bek.]
szerződéskötési kötelezettség mellett ajánlattételi határidő
lásd: ajánlattételi határidő szerződéskötési kötelezettség mellett
színpadi mű megalkotására irányuló szerződés
A színház az időpont feltüntetésével köteles írásban elismerni a mű teljes kéziratának átvételét és az átvételtől számított négy hónapon belül értesíteni a szerzőt a mű elfogadásáról vagy a kijavításra vonatkozó igényről. Ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Kijavítás végett a kézirat két alkalommal adható vissza. Ha a színház a művet kijavítás végett visszaadja, annak elvégzésére legalább 30 napos határidőt kell kitűznie. Az említett határidőket alkalmazni kell a kijavított mű elfogadása, illetőleg ismételt visszaadása esetén is. Az elfogadástól számított 15 nap alatt a színház köteles szerződési ajánlatot tenni a mű nyilvános előadására, a szerző pedig az ajánlatra 15 nap alatt nyilatkozni. Ha a színház megszegi e kötelességét, a megírási szerződés alapján járó díjon felüli díjazás is megilleti a szerzőt. Ha a szerző szegi meg kötelességét, köteles visszafizetni a megírási szerződés alapján kapott díjat (előleget). [2/1970. (III. 20.) MM rend. 4. §, 7. § ]
színpadi mű nyilvános előadására irányuló szerződés
Színpadi mű nyilvános előadására kötött szerződés időtartama – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szerződés megkötésének napjától számított négy év. Az előadási szerződés alapján a színház nem szerez kizárólagos jogot a színpadi mű előadására. A szerző azonban a műre vonatkozólag ugyanazon helységben működő más színházzal azonos vagy részben azonos időre nem köthet előadási szerződést. A megírási szerződés alapján létrejött színpadi mű nyilvános előadására kötött szerződés megkötésének napjától számított hat hónapon belül a szerző más helységben működő színházzal is csak a megírási szerződést kötő színház hozzájárulásával köthet előadási szerződést a műre. A színpadi mű nyilvános előadására kötött szerződésben meg kell jelölni a színpadi mű bemutatásának határidejét, ez azonban a szerződés megkötésének napjától számított két évnél későbbi időpont nem lehet. A színház a színpadi mű nyilvános előadására kötött szerződésben kikötheti a mű magyarországi első nyilvános előadásának (ősbemutató) jogát. Ilyen kikötéssel létrejött szerződés esetén a szerző más színházzal csak az ősbemutatóra megállapított határidőnél későbbi időre köthet ugyanazon műre szerződést. [2/1970. (III. 20.) MM rend. 8. § (2) bek., 9. §, 10. § ]
tagsági jogviszony felmondása közkereseti társaságnál
A határozatlan időre alapított közkereseti társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja (rendes felmondás). E jog kizárása vagy korlátozása semmis. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja a felmondási időt. [Gt. 93. § (1)–(2) bek.]
tájékoztatási kötelezettsége fuvarozónak
lásd: fuvarozó tájékoztatási kötelessége
tanulószerződés alapján járó juttatások
A tanuló a tanulószerződés alapján a tanév kezdő napjától jogosult a szakképzési törvény szerint járó juttatásokra. (E szabálynak többek között azért van jelentősége, mert a tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást is köteles biztosítani.) [1993. évi LXXVI. tv. 29. § (3) bek., 44. § (1) bek.]
tanulószerződés felmondása
A tanulószerződés felmondása esetén a szerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg. [1993. évi LXXVI. tv. 39. § (3) bek.]
tanulószerződés felmondásának bíróság előtti megtámadása
A tanuló a tanulószerződés felmondása miatt a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. [1993. évi LXXVI. tv. 39. § (4) bek.]
tanulószerződés megszűnése
Megszűnik a tanulószerződés – egyebek mellett – a tanulónak a szakképző iskolából való kizárásával, illetőleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszűnésével, feltéve, hogy a tanuló az iskolai tanulmányait más szakképző iskolában sem tudja 30 napon belül folytatni. Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet eltiltja a tanulót a gyakorlati képzésben való részvételtől, a tanulószerződés az eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén pedig a határozat végrehajtásának napján szűnik meg. [1993. évi LXXVI. tv. 34. § (1) bek. b), d) pont, (2) bek.]
tanulószerződés
A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés megkötésére irányuló szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól. A tanulószerződés felmondásakor a tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg. A tanuló a felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. [1993. évi LXXVI. tv. 27. § (1) bek., 29. § (1), (4) bek., 39. § (3)–(4) bek.]
teljesítés ellenőrzése
A jogosult – ha jogszabály kivételt nem tesz – a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. [Ptk. 283. § (1) bek.]
teljesítés ideje
Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva,
- bármelyik fél követelheti a másik fél egyidejű teljesítését,
- ingyenes szerződés esetében a jogosult bármikor felhívhatja a kötelezettet a teljesítésre. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. A tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti.
Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja. Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást – biztosíték hiányában – megtagadhatja, ha
- a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart;
- a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van;
- a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.
A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha megfelelő határidőt szabott a biztosítékadásra, és az eredménytelenül telt el. A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. [Ptk. 280. §, 281. § (1)–(3) bek., 282. §]
teljesítés lehetetlenné válásáról szóló értesítés
A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél köteles haladéktalanul értesíteni erről a másik felet. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. [Ptk. 312. § (1) bek.]
teljesítése építési szerződésnek
lásd: építési szerződés teljesítése
termékcsere jótállás címén
Ha a termék a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 napon belül – a termékbe épített biztonsági elemek (pl. elektromos biztosíték) hibáját kivéve – meghibásodott, a vásárló kívánságára azt azonos típusú új termékre kell kicserélni. Ha a cserére nincs lehetőség, a vásárló választása szerint a termék visszaszolgáltatásával egyidejűleg a vételárat vissza kell fizetni, vagy a vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú terméket kell részére kiadni. Nem lehet ezt a szabályt alkalmazni a személygépkocsiknál érvényesülő jótállásra. Az említett határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a kereskedő üzlete bármely okból nem tartott nyitva. [117/1991. (IX. 10.) Korm. rend. 5. §]
termékértékesítési szerződés
lásd: mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése
természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület
lásd: elővásárlási jog természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületre
termőföldnél haszonbér-fizetési kedvezmény
lásd: haszonbér-fizetési kedvezmény termőföldnél
tervezési szerződés
Ha a tervezési szerződés alapján a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja. Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó felülvizsgálja a tervet és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve áttervezi a tervet, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerűségi felülvizsgálatot kötelezővé teheti. Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani. [Ptk. 410. § (1)–(3) bek.]
törzstőke (alaptőke) kötelező felemelése
Azok a gazdasági társaságok, amelyek cégbejegyzése a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálybalépésekor, azaz 1998. VI. 16-án folyamatban van, a cégbejegyzéstől számított két éven belül, az 1998. VI. 16-áig a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságok pedig az 1998. VI. 16-át követő két éven belül, azaz 2000. június 15-éig kötelesek a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben meghatározott legkisebb összegre kiegészíteni a korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában működő gazdasági társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét). Ennek során a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó új előírásokat nem kell alkalmazni. [Gt. 299. § (3) bek.]
tulajdonjog fenntartása
Az eladó csak az adásvételi szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn a tulajdonjogot. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. [Ptk. 368. § (1)–(2) bek.]
utánvét kifizetése nemzetközi vasúti fuvarozásban
lásd: nemzetközi vasúti fuvarozásban utánvét kifizetése
utas tájékoztatása
Az utazási vállalkozó az utazás megkezdése előtt legalább hét nappal – ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, az utazási szerződés megkötésekor – köteles írásban tájékoztatni az utast az utazási vállalkozónak az utazás célállomásán található, magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet beszélő helyi képviselőjének nevéről, címéről és telefonszámáról, ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazási vállalkozóval történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi utazási irodáról, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat. [214/1996. (XII. 23.) Korm. rend. 5. §]
utazási szerződésben meghatározott díj emelése
Az utazási szerződésben meghatározott díjak nem emelhetők, kivéve ha a szerződés rendelkezik a díjemelés lehetőségéről. A díj emelésére kizárólag a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági árának változása miatt, továbbá egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték, valamint a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő deviza forintárfolyamának időközi változása miatt kerülhet sor. Nem emelhető azonban az utazási szerződésben meghatározott díjak összege az indulást megelőző 20 napon belül. [214/1996. (XII. 23.) Korm. rend. 8. § (1)–(2) bek.]
utazási szerződésben meghatározott díj megfizetése
Az utazási szerződés alapján az utazási vállalkozó legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelheti a díj teljes összegének megfizetését, kivéve ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi idő indokolt. [214/1996. (XII. 23.) Korm. rend. 8. § (4) bek.]
utazási szerződéstől elállás
Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől, ha a) a szerződéskötéskor előre nem látható – az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető – külső körülmény veszélyezteti az utazást, b) a jelentkezők létszáma nem éri el a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot, feltéve, hogy ezt a jogát az utazási szerződésben kikötötte. [214/1996. (XII. 23.) Korm. rend. 10. § (1) bek.]
utazási szerződéstől való elállás miatt költségtérítés
Az utazási vállalkozó az utas elállása miatt nem igényelhet költségtérítést, ha az utas legkésőbb az utazás megkezdése előtt 35 nappal vagy az utazási szerződésben az elállásra meghatározott időtartam alatt gyakorolja az elállási jogát. Az utazási szerződésben 35 napnál korábbi határidő csak akkor határozható meg, ha a külföldi közreműködő az elállásra 30 napnál korábbi határidőt kötött ki. [214/1996. (XII. 23.) Korm. rend. 11. § (3) bek.]
ügyeleti és készenléti szolgálatra történő beosztás
Az ügyeleti és készenléti szolgálatra történő beosztást a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig írásban kell elkészíteni és azt az érintett közalkalmazottal közölni. Rendkívüli esetben az előzetes beosztástól el lehet térni. [113/1992. (VII. 14.) Korm. rend. 14. §]
vadászati jog haszonbérletének hatósági jóváhagyása
A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan napon belül – a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt – a haszonbérlőnek jóváhagyásra be kell nyújtania a vadászati hatósághoz. [1996. évi LV. tv. 18. § (1) bek.]
vadászati jog haszonbérletének jogutódlása
Amennyiben a vadászati jog haszonbérleti szerződésének időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja három hónapon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, hogy rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, az 1996. évi LV. törvény szerinti feltételekkel. Ha a jogutód e határidőn belül nem érvényesíti igényét, akkor a haszonbérleti szerződés további harminc nap elteltével megszűnik. [1996. évi LV. tv. 17. § (6) bek.]
vagylagos szolgáltatásnál választás joga
Ha a felek több szolgáltatást úgy jelöltek meg a szerződés tárgyaként, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kötelezettet illeti. A kötelezettnek ez a joga a bírósági határozattal kitűzött teljesítési határidő elteltével a jogosultra száll át. [Ptk. 230. § (1) bek.]
vagyonbiztosítás felmondása
A határozatlan időre kötött biztosítási szerződést a felek bármikor felmondhatják, illetve a felmondási jogot a szerződésben legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Felmondás esetében a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény). A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő harminc nap. (Ptk. 552. §)
vagyonhányad kiadása átalakuláskor
Átalakulás esetén a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve ha az érintettekkel kötött megállapodás ennél későbbi időpontot jelöl meg. [Gt. 64. § (5) bek.]
vagyoni hozzájárulás szolgáltatása
Ha a tag (részvényes) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben meghatározott időpontig nem teljesíti, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja őt a teljesítésre. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. [Gt. 13. § (1)–(2) bek.]
vállalkozási szerződés díjának esedékessége
A vállalkozási díj – ha jogszabály kivételt nem tesz – a vállalkozás teljesítésekor esedékes. [Ptk. 397. § (1) bek.]
vállalkozási szerződés eredményének átadása
A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. A megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, feltéve hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog nem vehető rendeltetésszerű használatba. [Ptk. 396. § (1), (4) bek.]
vállalkozási szerződéstől elállás
A megrendelő bármikor elállhat a szerződéstől, köteles azonban megtéríteni a vállalkozó kárát. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében – bármelyik fél kérelmére – a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a vállalkozó kárát megtéríteni. Ha a megrendelő azért állt el a szerződéstől, mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet. Ha a munka során a körülmények arra engednének következtetni, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. [Ptk. 395. §]
vállalkozó értesítési kötelezettsége
A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely veszélyezteti vagy gátolja a vállalkozás eredményességét vagy a munka kellő időre való elvégzését. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. [Ptk. 392. § (2) bek.]
name="vállalkozó értesítési kötelezettsége munkarész beépítéséről">vállalkozó értesítési kötelezettsége munkarész beépítéséről
Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen, megfelelő időben értesíteni a megrendelőt a beépítésről. Ha a megrendelő az értesítés ellenére elmulasztja az ellenőrzést, később csak akkor ellenőrizheti a beépített munkarészt, ha megfizeti a vállalkozónak az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket. [Ptk. 394. § (2) bek.]
végelszámolás koncessziós társaságnál
A koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor vagy a koncessziós szerződésnek más okból történt megszűnése esetén, legkésőbb az azt megállapító jogerős bírósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) kötelesek a végelszámolást lefolytatni. [1991. évi XVI. tv. 26. § (1) bek.]
veszélyes üzemnél kártérítési felelősség
lásd: kártérítési felelősség veszélyes üzemnél
vételi jog határozatlan időre
A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. [Ptk. 375. § (2) bek.]
vezetői beosztás visszavonásának indokolása közalkalmazottaknál
A közalkalmazott a visszavonás kézhezvételétől számított három napon belül, írásban kérheti a magasabb vezető, valamint a vezető beosztásra szóló megbízás visszavonásának indokolását. A munkáltató további három napon belül köteles – szintén írásban – megadni az indokolást. [1992. évi XXXIII. tv. 23. § (4) bek.]
visszavásárlási jog
Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. [Ptk. 374. § (1)–(2) bek.]
zenemű első nyilvános előadása
Ha a zenemű első nyilvános előadása a szerződésben meghatározott határidő alatt nem történik meg, a szerző a zenemű első nyilvános előadására mással is köthet szerződést. Ilyen esetben a zenemű kéziratát a szerző részére – írásbeli felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül – vissza kell szolgáltatni, ha pedig a megírási szerződéssel a szerző átruházta a kézirat tulajdonjogát, a szerzőnek méltányos időtartamra lemásolás céljából kölcsön kell adni a kéziratot. [3/1970. (III. 20.) MM rend. 9. §]
zenemű megírási szerződése
lásd: megírási szerződése zeneműnek
Az összeállítást készítették:Csatári Zoltán, Druzsin Iván, Korbély Géza, P. Gál Gabriella