javító-karbantartó szolgáltatásoknál jótállási idő
lásd: jótállási idő javító-karbantartó szolgáltatásoknál
jótállás címén termékcsere
lásd: termékcsere jótállás címén
jótállás lakásépítésnél
lásd: lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás időtartama
name="jótállási idő javító-karbantartó szolgáltatásoknál">jótállási idő javító-karbantartó szolgáltatásoknál
A jótállási idő a javító-karbantartó szolgáltatás elvégzése után a dolognak a megrendelő vagy megbízottja részére való átadásával, ha pedig az üzembe helyezést a vállalkozó végzi, az üzembe helyezés (beszabályozás) napjával kezdődik. A munka elvégzése során beépített új alkatrész, részegység hosszabb időtartamú saját jótállása ezt az időtartamot nem hosszabbítja meg. [16/1976. (VI. 4.) MT rend. 8. § (3) bek.]
jótállási idő számítása
A jótállási határidő a vevő részére történő átadás, vagy ha az üzembe helyezést a jótállásra kötelezett személy végzi, az üzembe helyezés (beszabályozás) napjával kezdődik. A termék kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a hiba közlésének napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a vásárló a hiba miatt nem használhatta rendeltetésszerűen a terméket. [117/1991. (IX. 10.) Korm. rend. 4. §]
jótállási igény lakásépítésnél
lásd: lakásépítéssel kapcsolatos jótállási igény
kamat esedékessége kölcsönszerződésnél
Ha a kölcsönszerződés alapján az adós kamat fizetésére köteles, a kamatot negyedévenként utólag, illetőleg akkor kell megfizetnie, amikor a kölcsön visszafizetése esedékessé válik. [Ptk. 527. § (2) bek.]
kárbejelentés hajón fuvarozott árunál
Ha a kirakodási kikötőben írásban nem adják át a fuvarozónak vagy megbízottjának a hajón fuvarozott áru valamely veszteségéről vagy káráról, és e károk vagy veszteségek általános természetéről szóló értesítést legkésőbb abban az időpontban, amikor az árukat elviszik (és annak a személynek az őrizetébe adják, aki a fuvarozási szerződés alapján jogosult a kiszolgáltatás követelésére), akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az árut a fuvarozó abban az állapotban adta ki, ahogyan az a hajóselismervényben le van írva. Amennyiben az áru veszteségei és a károk nem szembetűnőek, az értesítést a kiszolgáltatástól számított három nap alatt kell megadni. A fuvarozó és a hajó mindenesetre mentesül a veszteségért és a kárért való felelősség alól, ha nem indítottak ellenük keresetet az áruk kiszolgáltatásának évében vagy attól a naptól számított egy év alatt, amikor az árut ki kellett volna szolgáltatni. (1931. évi VI. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés 3. cikk 6. pont)
kárbejelentés légi fuvarozásnál
A küldemény átvétele után csak három napon belül és csak akkor lehet a légifuvarozóval szemben igényt támasztani, ha a hiányt vagy a sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni. A címzett elveszettnek tekintheti a küldeményt és érvényesítheti ezzel kapcsolatos jogait, ha azt a fuvarozó az átvétel után számított tíz napon belül nem tudja kiszolgáltatni. [22/1965. (XI. 14.) Korm. rend. 45. § (2), (4) bek.]
kártérítés
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell. Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igény öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (Ptk. 360. §)
kártérítési felelősség atomkárért
Az atomkárral kapcsolatos kártérítési igényét a károsult hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés attól a naptól kezdődik, amelyen a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről és az ezért felelős engedélyes személyéről. Az atomenergiát alkalmazó engedélyes felelőssége a nukleáris baleset bekövetkeztének időpontjától számított tíz évig tart. (1996. évi CXVI. tv. 57. §)
kártérítési felelősség veszélyes üzemnél
A veszélyes üzem működéséből eredő károk megtérítése iránti követelés három év alatt elévül. [Ptk. 345. § (4) bek.]
kártérítési kereset légi fuvarozásnál
A kártérítési keresetet jogvesztés terhével attól a naptól számított két éven belül kell előterjeszteni, amikor a légijármű megérkezett rendeltetési helyére, illetve amikor a fuvarozás megszakadt. [22/1965. (XI. 14.) Korm. rend. 23. § (3) bek.]
kedvezményezettje életbiztosítási szerződésnek
lásd: életbiztosítási szerződés kedvezményezettje
keresettel érvényesíthető munkavállalói igény
A munkavállalónak a munkáltató által – a munkaviszony megszüntetése vagy valamilyen kötelezettségszegés miatt – alkalmazott jogkövetkezmény (lásd az 1992. évi XXII. tv. 109. §-át) elleni keresetét hat hónapon belül kell benyújtania ahhoz, hogy kérhesse munkaviszonyának helyreállítását és eredeti munkakörében vagy munkahelyén történő foglalkoztatását, továbbá, hogy a kereset benyújtását megelőző hat hónapnál korábbi időszakra is támaszthasson munkabérkövetelést. [1992. évi XXII. tv. 202. § (2) bek.]
késedelme kötelezettnek
lásd: kötelezetti késedelem
késedelmi kamat
Pénztartozásnál – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles évi húsz százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett kimenti a késedelmét. Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig jogszabály vagy szerződés alapján jár a kamat, a kötelezett – ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a késedelembe eséstől ennek évi nyolcszázalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban évi húsz százalékos kamatot köteles megfizetni. [Ptk. 301. § (1)-(2) bek.]
kezes kötelezettsége
A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen annak elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt felszólították őt a teljesítésre. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet. [Ptk. 273. § (2) bek., 274. § ( 1) bek.]
kicserélés
lásd: áru kicserélése
kijavítás jótállás címén
Ha a vásárló jótállás címén a termék kijavítását kéri, a javítási határidő 15 nap. Ha a kötelezett a javítás idejére a vásárlónak kölcsönkészüléket (kölcsönjárművet) ajánl fel, a 15 napos határidő 30 napra hosszabbodik. [117/1991. (IX. 10.) Korm. rend. 3. §]
kijavítási idő felhasználási szerződésnél
A mű elfogadására nyitva álló határidő – ha jogszabály egyes ágakra eltérően nem rendelkezik – két hónap, amelyet a mű átadásától kell számítani. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Ha a művet a felhasználó kijavítás végett visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. [9/1969. (XII. 29.) MM rend. 23. §]
kilépés az egyesülésből
A tag az egyesülésből az év végén léphet ki. A kilépésre vonatkozó szándékát legalább három hónappal az év vége előtt (tehát legkésőbb szeptember 30-áig) be kell jelentenie az igazgatótanácshoz. [Gt. 285. § (2) bek.]
kilépés közös vállalatból
A közös vállalat tagja az év végén kiléphet a vállalatból. A kilépésre vonatkozó szándékát legalább három hónappal korábban (tehát legkésőbb szeptember 30-áig) be kell jelentenie az igazgatótanácsnak (igazgatóságnak). A kilépő tag a kilépéstől számított öt évig kezesként felel a kilépés előtt keletkezett vállalati tartozásokért, feltéve, hogy – az igazgatótanács hozzájárulásával – nem a tagsági jogok más tagra történő átruházásával lépett ki a vállalatból. [Gt. 117. § (1)-(2) bek., 119. (1) bek.]
kollektív szerződés felmondása
A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában – bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja. A felmondási jogot azonban a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. [1992. évi XXII. tv. 39. § (1)-2) bek.]
koncessziós szerződés felmondása
Ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés megkötésétől, illetőleg a hatósági engedély viszszavonásáról rendelkező, valamint a tevékenység gyakorlását megtiltó határozat közlésétől számított hat hónapon belül nem válik jogosulttá a koncessziós tevékenység gyakorlására, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy vagy szerv felmondhatja a koncessziós szerződést. (1991. évi XVI. tv. 21. § (3) bek.)
koncessziós szerződés jóváhagyása
Amennyiben valamely ágazati törvény az állam által kötendő koncessziós szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írja elő, és az Országgyűlés az aláírásától számított kilencven napon belül nem hagyja jóvá a koncessziós szerződést, úgy a jogosult szabadul nyilatkozati kötöttségétől. (1991. évi XVI. tv. 18. §)
koncessziós társaság alakítása
A koncesszió-köteles tevékenység folytatására – ha ágazati törvény eltérően nem rendelkezik – a koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaságot) kell alapítania. A határidő elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat felmondhatja a koncessziós szerződést. Ha ágazati törvény a koncessziós szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írja elő, úgy a kilencvennapos határidő a jóváhagyás napján kezdődik. (1991. évi XVI. tv. 20. §)
koncessziós társaság végelszámolása
lásd: végelszámolás koncessziós társaságnál
kölcsönszerződés teljesítésének megtagadása
A hitelező megtagadhatja a kölcsönösszeg átadását, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá, ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye. (Ptk. 524. §)
kölcsönszerződésnél kamat esedékessége
lásd: kamat esedékessége kölcsönszerződésnél
kötelezetti késedelem
A kötelezetti késedelem egyik esete, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül telik el. Ha a kötelezett nem tudja kimenteni a késedelmét, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az a késedelem hiányában is bekövetkezett volna. A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett kimentette-e késedelmét – követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat. A jogosult a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítása nélkül elállhat a szerződéstől, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban – és nem máskor – kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult megfelelő határidőt szabott az utólagos teljesítésre, és az is eredménytelenül telt el. [Ptk. 298. § a) pont, 299. § (2) bek., 300. § (2) bek.]
közkereseti társaság megszűnése
Megszűnik a közkereseti társaság, ha a tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, és három hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. [Gt. 98. § (1) bek.]
közkereseti társaság tagjával történő elszámolás
A közkereseti társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A társaságtól megváló tag követelését – a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a meghalt tag örökösével kapcsolatban – ha más tartalmú megállapodás nem születik -, valamint a tag jogutódja esetén is, ha a jogutód úgy dönt, hogy nem válik a társaság tagjává. [Gt. 95. § (1) bek., 96. §]
közlési kötelezettség életbiztosítási szerződésnél
lásd: életbiztosítási szerződésnél közlési kötelezettség
name="köztisztviselői összeférhetetlenség megszüntetése">köztisztviselői összeférhetetlenség megszüntetése
A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának az összeférhetetlenség megszüntetését igénylő felszólításától számított 30 napon belül köteles megszüntetni az összeférhetetlenséget. Ha ezt nem teszi meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. [1992. évi XXIII. tv. 22. § (1) bek.]
közszolgálati jogviszony megszűnésének napja
Amennyiben a bíróság a köztisztviselő keresete alapján hatálytalanítja a közszolgálati jogviszony megszüntetését, de a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha közszolgálati jogviszonya a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján, közös megegyezéssel szűnt volna meg. [1992. évi XXIII. tv. 60. § (3) bek.]
küldemény kiszolgáltatása légi fuvarozásnál
lásd: légi fuvarozásnál küldemény kiszolgáltatása
kültagok kiválása
Ha a betéti társaságból valamenynyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha
- az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül a cégbírósághoz új kültag belépését jelentik be, illetve
- a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és a társasági szerződés ennek megfelelő módosítását az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül benyújtják a cégbírósághoz. [Gt. 104. § (2) bek.]
name="lakásépítéssel kapcsolatos jótállás időtartama">lakásépítéssel kapcsolatos jótállás időtartama
A lakásépítéssel kapcsolatos jótállás kötelező időtartama három év, amely a lakóépület, illetőleg a lakás átadás-átvétele befejezésének napján kezdődik. [53/1987. (X. 24.) MT 2. § (1) bek.]
name="lakásépítéssel kapcsolatos jótállási igény kivizsgálása">lakásépítéssel kapcsolatos jótállási igény kivizsgálása
A lakásépítéssel foglalkozó vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. A jótállási kötelezettség a szállítót és az alvállalkozót az általuk nyújtott szolgáltatás átadás-átvétele befejezésének napjától addig terheli, amíg a vállalkozó a jogosulttal szemben jótállása alapján helytállni tartozik. [53/1987. (X. 24.) MT 7. § (1) bek., 10. § (2) bek.]
légifuvarozásnál kártérítési kereset
lásd: kártérítési kereset légifuvarozásnál
légifuvarozásnál küldemény kiszolgáltatása
A címzett a küldeményt az értesítés megtörténtétől számított három napon belül köteles átvenni. A légifuvarozónak olyan tartalmú értesítése nyomán, amely szerint a címzett a küldeményt nem veszi át, az átvételkor esedékes fuvarköltséget nem egyenlíti ki vagy a kiszolgáltatás más okból akadályba ütközik, a feladó az értesítés elküldésétől számított hét napon belül köteles a küldeménnyel rendelkezni. Ha a feladó ezen a határidőn belül nem ad teljesíthető rendelkezést, a fuvarozó a küldeményt értékesítheti. [22/1965. (XI. 14.) Korm. rend. 34. § (2) bek., 38. § (2) bek.]
légifuvarozóval szembeni követelés érvényesítése
A légifuvarozóval szembeni követelését a jogosult abban az esetben érvényesítheti keresettel, ha előzőleg felszólamlással élt, és a légifuvarozó azt egészben vagy részben elutasította, vagy a követelést hat hónapon belül nem egyenlítette ki. A kártérítési keresetet – jogvesztés terhével – a küldemény kiszolgáltatásának napjától, illetőleg attól a naptól számított két éven belül kell előterjeszteni, amikor a küldeményt ki kellett volna szolgáltatni. [22/1965. (XI. 14.) Korm. rend. 46. § (2)-(3) bek.]
letét megszűnése
A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti; a letéteményes pedig a letéti szerződést, ha a letét időtartamát a szerződésben nem állapították meg, tizenöt napi felmondással bármikor megszüntetheti. Ha a szerződésből a letét időtartama megállapítható, a letéteményes ennek az időnek az elteltével köteles visszaadni a dolgot, a letevő pedig visszavenni. Ezt megelőzően a letéteményes csak akkor követelheti a dolog visszavételét, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha nem foglalkozása körében látja el a dolog őrizetét, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik. [Ptk. 466. § (1)-(2) bek.]
munkaügyi megállapodás megtámadási határideje
A munkaügyi megállapodás – amely alatt a Munka Törvénykönyve alkalmazásában a munkaszerződés, illetve a munkáltató és a munkavállaló között létrejött, munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb megállapodás értendő – megtámadásának határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, akit jogellenes fenyegetéssel vettek rá a nyilatkozatra, illetőleg aki téves feltevésben volt. A megállapodás megtámadásának végső határideje hat hónap. A megtámadási határidőre egyébként az elévülés szabályai megfelelően irányadók. (1992. évi XXII. tv. 7. § (2)-(3), (6) bek.)
megbízás megszűnése
Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott hitelt érdemlően tudomást szerez a megszűnés okáról. A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében mindaddig megtenni a halaszthatatlan intézkedéseket, amíg a megbízó vagy jogutódja nem képes gondoskodni az ügy intézéséről. [Ptk. 482. § ]
megbízási szerződés felmondása
A megbízó bármikor azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. A megbízott is bármikor felmondhatja a szerződést; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy intézéséről. (Ptk. 483. §)
megírási szerződése zeneműnek
A megírási szerződés alapján készített zeneműnél a megrendelő köteles elismerni a mű teljes kéziratának átvételét és az átvételtől számított négy hónapon belül írásban értesíteni a szerzőt a mű elfogadásáról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről; ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Ha a megrendelő kijavítás végett viszszaadja a művet, a kijavítás elvégzésére legalább 30 napos határidőt kell kitűzni. Az említett határidőket kell alkalmazni a kijavított mű elfogadására, illetőleg ismételt visszaadására is.
A megrendelő elállására ad okot, ha a szerző az előírt határidőben nem adja át a mű teljes kéziratát, illetőleg a kitűzött határidőre nem végzi el a mű kijavítását. Ha a megrendelő a megírási szerződéstől eláll, a szerző köteles a megrendelő írásbeli felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizetni a felvett előleget.
A megírási szerződés alapján fizetendő díj a mű elfogadásától, illetőleg az elfogadás közlésére nyitva álló határdő leteltének napjától számított tizenötödik napon belül esedékes. Ha a mű kijavítás után sem alkalmas a felhasználásra, a megrendelő elállhat a szerződéstől, a szerzőt pedig az elállástól számított 15 napon belül mérsékelt díj illeti meg. [3/1970. (III. 20.) MM rend. 4. §, 5. § 7. § (1), (3) bek.]
megtámadható szerződés
A megtámadható szerződés a megtámadás következtében, megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
A megtámadási határidő megkezdődik
- a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
- jogellenes fenyegetésnél a kényszerhelyzet megszűntekor;
- a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.
A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján akkor is érvényesítheti megtámadási jogát, ha a megtámadási határidő már eltelt. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után írásban megerősíti a szerződést vagy egyébként írásban lemond a megtámadásról. [Ptk. 235. § (1) bek., 236. §]
name="mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése">mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése
A termelő a teljesítési határnap, illetve határidő kezdete előtt is teljesíthet, köteles azonban az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíteni a megrendelőt a teljesítés megkezdéséről. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a termelő felelős. [Ptk. 421. § (1) bek.]
minőségi kifogás megvizsgálása
A vállalkozó 15 nap alatt köteles megvizsgálni a megrendelő minőségi kifogását, és ha az alapos – a jótállásra, illetve a törvényben meghatározott szavatosságra vonatkozó rendelkezések szerint -, megfelelően teljesíteni. Ha vita merül fel a szolgáltatás minőségével kapcsolatban – különösen a javítás módjával vagy más, a kifogás elbírálása szempontjából lényeges műszaki kérdésben -, a vállalkozó köteles három napon belül kérni az illetékes minőségvizsgáló szervezet szakvéleményét. A minőségvizsgáló szervezetnek soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül kell elvégeznie a vizsgálatot. Építőipari szolgáltatásnál tíz napon belül meg kell kezdeni, és hatvan napon belül be kell fejezni a vizsgálatot. [16/1976. (VI. 4.) MT rend. 11. § (1)-(4) bek.]
munkabér kifizetése
A munkabért – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor – kérésére – munkabérét a bérfizetés előtti utolsó ott töltött munkanapon kell kifizetni, avagy a munkáltató költségén a tartózkodási helyére megküldeni.
Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama eléri a tíz munkanapot, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkavállalónak a szabadság megkezdése előtt két munkanappal kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak egy része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, és eddig az időpontig a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a munkabért a munkáltató köteles az esedékesség napján a munkavállaló által megadott címre elküldeni. [1992. évi XXII. tv. 155. § (3) bek., 157. §]
munkabér visszakövetelése
A jogalap nélkül kifizetett munkabért hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni a munkavállalótól. Ha azonban a munkavállalónak fel kellett ismernie a kifizetés alaptalanságát, netán azt maga idézte elő, a jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn (azaz három éven) belül lehet visszakövetelni. [1992. évi XXII. tv. 11. §, 162. § (1)-(2) bek.]
munkafeltételek fenntartása jogutódlás esetén
A munkáltató személyében bekövetkező változásnál (jogutódlás) – a munkarend kivételével – a kollektív szerződésnek a jogelőd munkáltatónál történő felmondásáig vagy a kollektív szerződés hatályának lejártáig, illetve a jogutód munkáltatónál másik kollektív szerződés megkötéséig, ezek hiányában legalább a jogutódlás időpontját követő egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartania a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket a jogutódlással érintett munkavállalók tekintetében. [1992. évi XXII. tv. 40/A § (1) bek.]
munkaidő-beosztás
A munkáltató legalább egy héttel előbb és legalább egy hétre köteles közölni a munkavállalóval a munkaidő-beosztást, amennyiben a munkarend többféle munkaidő-beosztást enged vagy azt keretjelleggel állapítja meg. Ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó. [1992. évi XXII. tv. 119. § (2) bek.]
name="munkáltató által kötött felhasználási szerződés">munkáltató által kötött felhasználási szerződés
Ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége és a munkáltató a felhasználási jogának gyakorlása során harmadik személlyel köt felhasználási szerződést a műre, a szerzői díj összegének – a munkáltató döntése szerinti – 60-80 százaléka, szoftvernél 10-30 százaléka a szerzőt illeti meg, amit a munkáltató a szerzői díj felvételétől számított 8 napon belül köteles kifizetni. Szoftvernél a munkáltató – a munkaszerződésben vagy más módon – ettől eltérően is meghatározhatja, illetve feltételhez kötheti a kifizetés határidejét. [9/1969. (XII. 29.) MM rend. 12. § (1) bek.]
munkáltatói igényérvényesítés vezetővel szemben
Azzal a vezető munkavállalóval szemben, aki megszegte a törvényben megállapított összeférhetetlenségi szabályokat és tilalmakat (lásd az 1992. évi XXII. tv. 191. §-a (1)-(3) bekezdését), a munkáltató attól az időponttól számított három hónap alatt érvényesítheti igényeit, amikor tudomást szerzett a vezető jogszabályba ütköző magatartásáról. A munkáltató az igény keletkezésétől számított egy év után már nem érvényesítheti követelését. [1992. évi XXII. tv. 191. § (5) bek.]
munkarész beépítéséről vállalkozó értesítési kötelezettsége
lásd: vállalkozó értesítési kötelezettsége munkarész beépítéséről
munkaszerződés érvénytelensége
Arra, hogy a munkaszerződés az írásba foglalás elmulasztása miatt érvénytelen, csak a munkavállaló és csak a munkába állást követő harminc napon belül hivatkozhat. [1992. évi XXII. tv. 76. § (4) bek.]
munkaviszony kezdete
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg a munkaszerződésben, a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. [1992. évi XXII. tv. 78. § (1)-(2) bek.]
munkaviszonnyal kapcsolatos igény érvényesítése
Ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra. Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a bíróság előtti igényérvényesítés, a megegyezéses igénymódosítás, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. [1992. évi XXII. tv. 11. § (3)-(4) bek.]
nemzetközi közúti árufuvarozásban áru megvizsgálása
Abban az esetben, ha a címzett az árut anélkül vette át, hogy annak állapotát a fuvarozóval együtt megvizsgálta volna, vagy a hiány, illetve a sérülés általános természetének megjelölésével a fuvarozóval közölte volna fenntartását, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélben leírt állapotban vette át; a fenntartást külsőleg felismerhető hiány vagy sérülés esetében legkésőbb az átvétel időpontjában, külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülésnél pedig a kiszolgáltatás időpontjától számított hét napon belül – a vasár- és ünnepnapokat nem számítva – kell közölni a fuvarozóval. Ha a címzett és a fuvarozó együttesen vizsgálta meg az áru állapotát, a vizsgálat eredményével szemben bizonyításnak csak akkor van helye, ha a hiány vagy sérülés külsőleg nem ismerhető fel és ha a címzett a megvizsgálás napjától számított hét napon belül – vasár- és ünnepnapokat nem számítva – írásban közölte fenntartását a fuvarozóval. Kiszolgáltatási késedelem miatti kártérítésnek csak abban az esetben van helye, ha attól az időponttól számított 21 napon belül, amikor az árut a címzett rendelkezésére bocsátották, írásbeli fenntartást közöltek a fuvarozóval. Az említett határidőknél – az eset körülményeitől függően – nem kell számításba venni a kiszolgáltatás vagy a megvizsgálás napját, illetve azt a napot, amikor az árut a címzett rendelkezésére bocsátották. (1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 30. cikk)
nemzetközi közúti árufuvarozásban elévülés
A nemzetközi közúti árufuvarozás szabályainak hatálya alá eső fuvarozáson alapuló igények egy év alatt évülnek el. Szándékosságnál vagy olyan súlyos gondatlanságnál azonban, amely az ügyben eljáró bíróság által alkalmazott jog szerint a szándékossággal egyenértékűnek minősül, az elévülési idő három év. Az elévülési idő kezdete: a) részleges elveszés, megsérülés vagy kiszolgáltatási késedelem esetében az áru kiszolgáltatásának napja; b) teljes elveszésnél attól a naptól számított 30. nap, amikor a megállapodás szerinti határidő letelt, vagy ha határidőben nem állapodtak meg, attól a naptól számított 60. nap, amikor a fuvarozó az árut fuvarozásra átvette; c) minden más esetben a fuvarozási szerződés megkötését követő háromhavi időtartam eltelte. Nem számít a határidőbe az a nap, amelyen az elévülési idő kezdődik. Írásbeli felszólamlás addig a napig szünetelteti az elévülési időt, amelyen a fuvarozó elutasítja a felszólamlást írásban és visszaküldi az ahhoz csatolt okmányokat. Ha a követelést részlegesen elismerték, az elévülési idő a követelés még vitatott részére vonatkozóan folyik tovább. A felszólamlás vagy az arra adott válasz átvételét, valamint az okmányok visszaküldését annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik. Ugyanarra a tárgyra vonatkozó további felszólamlások az elévülési időt nem szüneteltetik. (1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 32. cikk 1-2. pont)
nemzetközi közúti árufuvarozásban elveszett áru
A nemzetközi közúti árufuvarozás szabályai szerint a rendelkezésre jogosult fél minden további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti az árut, ha azt a megállapodásnak megfelelő határidő lejártát követő 30 napon belül vagy – ilyen megállapodás hiányában – a fuvarozásra átvételtől számított 60 napon belül nem szolgáltatták ki. A rendelkezésre jogosult kérheti, hogy őt azonnal értesítsék, ha az árut a kártérítés kifizetését követő egy éven belül megtalálják. Az ilyen értesítés vételét követő 30 napon belül követelheti, hogy a fuvarlevélen alapuló követelések kiegyenlítése, valamint a felvett – és az esetleg benne foglalt költségekkel csökkentett – kártérítés visszatérítése ellenében szolgáltassák ki neki az árut.
nemzetközi vasúti fuvarozásban áru elvesztése
A nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény rendelkezése alapján a jogosult – további bizonyítás nélkül – elveszettnek tekintheti az árut, ha azt a vasút a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon belül az átvevőnek nem szolgáltatta ki, vagy nem bocsátotta rendelkezésére. A jogosult az elveszett áruért járó kártérítési összeg felvétele alkalmával írásban kérheti, hogy őt késedelem nélkül értesítsék, ha az árut a kártérítés kifizetését követő egy éven belül megtalálták. Az értesítés vételét követő 30 napon belül a jogosult követelheti, hogy a vasút a fuvarozási útvonal bármely állomásán szolgáltassa ki neki az árut. (1986. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés függeléke 39. cikk 1-3. §)
nemzetközi vasúti fuvarozásban elveszett poggyász
A nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény rendelkezése alapján a jogosult további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti a poggyászát, ha azt a vasút attól a naptól számított tizennégy napon belül, amelyen a kiszolgáltatását kérték, nem szolgáltatta ki, vagy nem bocsátotta az utas rendelkezésére. Ha az elveszettnek tekintett poggyász a kiszolgáltatás követelése után egy éven belül megkerül, a vasút köteles erről a jogosultat értesíteni, ha címe ismeretes vagy felkutatható. Az értesítés vételét követő harminc napon belül a jogosult követelheti, hogy a vasút a fuvarozási útvonal valamelyik állomásán szolgáltassa ki neki a poggyászt. (1986. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 37. cikk 1-3. §)
name="nemzetközi vasúti fuvarozásban utánvét kifizetése">nemzetközi vasúti fuvarozásban utánvét kifizetése
A nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény rendelkezése alapján a vasút csak akkor tartozik a feladónak kifizetni az utánvétet, ha az átvevő annak összegét megfizette. Ezt az összeget a befizetés napjától számított harmincnapi határidőn belül kell a feladó rendelkezésére bocsátani; késedelem esetében a határidő elteltének napjától kezdve évi 5%-os kamat jár. (1986. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés függeléke 17. cikk 2. §)
nemzetközi vasúti fuvarozásban utólagos elszámolás
A nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény rendelkezése alapján, ha a feladás időpontjában nem lehet pontosan megállapítani a feladó által vállalt költségek összegét, ezeket a költségeket bérmentesítési számlába vezetik be, amelyet legkésőbb a fuvarozási határidő elteltét követő 30 napon belül kell elszámolni a feladóval. (1986. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés függeléke 15. cikk 7. §)
nyilatkozat az ajánlattevőhöz
Ha a szerződést kötni kívánók közül az elfogadó idejében megtett nyilatkozata elkésve érkezik az ajánlattevőhöz, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön. (Ptk. 214. § (4) bek.)
összeférhetetlenség megszüntetése közalkalmazottnál
lásd: közalkalmazott összeférhetetlenségének megszüntetése
pénzbeli és nem pénzbeli kötelezettség teljesítése részvénytársaságnál
A részvényes köteles a cégjegyzékbe való bejegyzéstől számított egy éven belül befizetni a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét. A nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság bejegyzési kérelme benyújtásáig kell a társaság rendelkezésére bocsátani. E kötelezettség alól a részvényes – az időközben történt alaptőke-leszállítás esetét kivéve – nem mentesíthető. A részvényes akkor köteles az említett határidőn belül a részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetésére, amikor az igazgatóság erre – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott feltételek szerint – felszólítja. A nyilvánosan működő részvénytársaság a felszólítást a társaság hirdetményi lapjában teszi közzé. Fizetési kötelezettségének a részvényes természetesen a felszólítást megelőzően is eleget tehet. [Gt. 222. § (1)-(2) bek.]
pénztartozás teljesítése
Pénztartozásnál a jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása – jogszabály engedélye hiányában – semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. [Ptk. 292. § (2) bek.]
piaci ár adásvételi szerződésben
Amennyiben az adásvételi szerződésben vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helyen, a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. [Ptk. 366. § (1) bek.]
poggyász elvesztése légi fuvarozásnál
A légi fuvarozás szabályai szerint az utas elveszettnek tekintheti a feladott poggyászt és az ezzel kapcsolatos jogait érvényesítheti, ha a fuvarozó nem adja ki a poggyászt annak a járatnak a megérkezésétől számított hét napon belül, amelylyel a poggyászt fuvaroznia kellett. [22/1965. (XI. 14.) Korm. rend. 22. § (4) bek., 10. §]
poggyász megőrzése légi fuvarozásnál
A légi fuvarozó a tőle át nem vett feladott poggyászt hatvan napig köteles az utas költségére megőrizni. Az őrzési idő elteltével a fuvarozó értékesítheti a feladott poggyászt, de lehetőség szerint köteles értesíteni az utast a tervbe vett értékesítésről, és az értékesítés megtörténtéről. Az utas – jogvesztés terhével – az értékesítés napjától számított két éven belül követelheti, hogy a fuvarozó – a költségek levonása után – fizesse ki neki a befolyt összeget. [22/1965. (XI. 14.) Korm. rend. 11. §]
poggyászkár légi fuvarozásnál
Ha a légi fuvarozásra átadott áru átvételekor felismerhető, hogy a feladott poggyász hiányos vagy sérült, ezt haladéktalanul be kell jelenteni a fuvarozónak. Az átvétel után a fuvarozóval szemben hét napon belül és csak akkor lehet igényt támasztani, ha a hiányt vagy a sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni. Ilyen esetben az utasnak kell bizonyítania, hogy a kár a légi fuvarozás során keletkezett. [22/1965. (XI. 14.) Korm. rend. 22. § (1) bek.]
próbaüzem
lásd: szerelési szerződés
próbavétel
Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, az eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre; ha a vevő e határidőt elmulasztja, a szerződés nem hatályos. Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés hatályos. [Ptk. 371. § (2)-(3) bek.]