Több millió szerződés

A szakemberek a hazai pénzügyi rendszer egyik legdinamikusabban fejlődő – és a legkisebb állami beavatkozást igénylő – területének tartják a biztosításügyet. A piac évek óta folyamatosan az inflációt meghaladó mértékben növekszik: tavaly – az Állami Biztosításfelügyelet (Ábif) adatai szerint – összesen több mint 195 milliárd forintot költöttünk biztosításra, ami 27,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idei első negyedévben a társaságok 60,5 milliárd forintot, 23,7 százalékkal többet szedtek be, mint az egy évvel korábbi, hasonló időszakban.

Tavaly a Magyarországon működő 20 biztosító által beszedett díj 54 százalékát, mintegy 105 milliárd forintot vagyon-, 33 százalékát, csaknem 64 milliárd forintot pedig életbiztosítási szerződésekre fizettek be. A díjbevétel nagysága alapján a legnagyobb társaság változatlanul a Hungária Biztosító, de két változás is történt a társaságoknak a díjbevétel összege alapján mért rangsorában. Az N-N az 1996-ban elfoglalt negyedik helyéről a harmadik, a Garancia pedig az ötödik helyre lépett elő tavaly év végére.

Változás az élen

A biztosítótársaságok adatai alapján az összes díj 32,5 százaléka még mindig az abszolút első Hungária Biztosítóhoz folyt be: a nem életbiztosítási ágból beszedett 131,1 milliárd forintos díjból 44,8 százalék, 58,8 milliárd forint a Hungária kasszáját gyarapította. Az 1998. első negyedévi adatokat nézve is hasonló az arány: az idén március végéig az összes társasághoz a nem életbiztosítási üzletágakból befolyt 41,3 milliárd forintos díjbevétel 43,9 százalékát a Hungáriához fizették be.

Az életbiztosítási üzletágban már 1996-ban átvette a vezetést az N-N Magyarország: 25 milliárd forintos díjbevétele a teljes életbiztosítási piac 39 százalékát tette ki 1997-ben. A második helyre visszacsúszott ÁB-Aegon 18,4 milliárdos díjával a piac 28,7 százalékát tudhatja magáénak, így az életbiztosítási piac csaknem 70 százalékát a két holland tulajdonú cég uralja.

Az összes tavalyi díj több mint negyedét, a nem életbiztosítási üzletág több mint 38 százalékát, 50,8 milliárd forintot kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra fizették az ügyfelek. E piacot is, több mint 56 százalékos piaci részesedésével, a Hungária vezeti. A 20 társaság közül a négy nagy biztosítóhoz, a Hungáriához, az ÁB-Aegonhoz, az N-N-hez és a Providenciához folyt be az összes díj 77,6 százaléka, 151,5 milliárd forint. Az idei első negyedév adataiból kitűnik, hogy a két valaha volt állami tulajdonú biztosító, az ÁB-Aegon és a Hungária még mindig az összes díj több mint 52,7 százalékán osztozik; a HB ebből 1998. március 31-ig 19,4, az ÁB-Aegon 11,5 milliárd forintos díjbevételt tudhatott magáénak. Tavaly az élbolyban és a középmezőnyben is történt változás: az N-N tavaly – megelőzve a Providenciát – a harmadik legnagyobb díjbevételű társasággá lépett elő, ami azért is figyelemre méltó, mivel az N-N, mint ismert, csak életbiztosítási szerződéseket köt. A középmezőnyben is Generali-érdekeltségű társaság lépett hátrább, az ötödik helyre felzárkózó Garancia Biztosító a Generali Budapest Biztosítót utasította maga mögé.

A Garancia Biztosító tavaly 45 százalékos díjbevétel-növekedést produkált. 1996-ban 7,96, tavaly 11,6 milliárd forint díjbevételt ért el, s idei első negyedév végi adatai – 3,545 milliárd forintos díjbevétel – is lendületes fejlődést ígérnek.

Élet kontra vagyon

Továbbra is inkább vagyontárgyainkat, s nem magunkat, az életünket biztosítjuk: a tavaly év végén élő, összesen 11,823 millió darab szerződés több mint 66 százaléka, 7,88 millió kötvény nem életbiztosítási szerződés volt. A 3,9 millió darab életbiztosítási szerződés legtöbbjét – 2,6 millió darabot – az ÁB-Aegon Biztosító kezelte, s csak 332 ezer darab jutott a díjbevétel alapján első N-N-nek. Ennek magyarázata, hogy az ÁB-Aegon portfoliójában még mindig sok a régi, szerény díjas életbiztosítás. Az életbiztosítási piacon vezető szerepre törő, csak néhány hónapja működő ABN-AMRO Mébit tavaly 3000 darab életbiztosítási szerződést kötött, míg a GRAWE Életbiztosító 3722 darabot. A nem életbiztosítási szerződések közül 4 milliót a Hungáriánál kezeltek, a HB-t követő ÁB-Aegonnál ennek alig több mint a felét, 2,038 millió darabot.

A legfrissebb, 1998. első negyedéves adatok szerint a társaságok összesen 11,987 millió darab szerződést kezeltek, aminek 38,02 százaléka az ÁB-Aegonnal, 36,36 százaléka a Hungáriával, 8,67 százaléka a Providenciával és 6,83 százaléka a Garanciával köttetett.

Kár és haszon

A magyarországi biztosítótársaságok 1997-ben – 195,2 milliárd forint beszedett díj mellett – 83,7 milliárd forintot fizettek ki károkra és szolgáltatásokra. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 30,8 milliárdot, a díjbevételek mindössze 60,5 százalékát kellett kifizetniük, így vélhetően tavaly először ez az üzletág sem volt veszteséges – derül ki az Állami Biztosításfelügyelet adataiból. 1997-ben tehát az év összességében a tartalékképzéssel együtt is nyereséget hozott a társaságoknak. Az – üzletág jellegéből adódóan – a nem életbiztosítási kárhányad több mint kétszerese volt az életbiztosításinak: míg az előbbit tekintve 67,6 milliárd forint jutott 131,1 milliárd forint díjbevételre, ami 51,5 százalékos kárhányad, az életbiztosítási üzletágban kifizetett 16 milliárd forint 25 százaléka a 64 milliárdos díjbevételnek. A kötelező szavatossági biztosítás 60,5 százalékos kárhányada – 50,8 milliárdos díjjal és 30,8 milliárdos kárkifizetéssel – nagy valószínűséggel lezárta az üzletág veszteségességének éveken át tartó korszakát.

A legkisebb kárhányaddal zártak azok a társaságok, amelyek főként életbiztosítók, ám szerződéseik még nem kezdenek lejárni. Ilyen az AHICO Első Amerikai-Magyar Biztosító, amely csaknem 3,7 milliárd forint díjat szedett be, károkra és szolgáltatásokra viszont csak 218,3 milliót fizetett ki, ily módon 6 százalékos kárhányadot produkált. A Signalnál ugyanez az adat 9,59 százalék, 187,2 millió forint kárkifizetés és 1,949 milliárd forint díj hányadosaként. A csak életbiztosításokat kezelő N-N magas – 11,9 százalékos – kárhányada (25 milliárdos díjbevétel és majd' 3 milliárdos kifizetéssel) a már lejáró szerződéseknek volt tulajdonítható. Az ÁB-Aegon 18,4 milliárdos életbiztosítási díjbevétele mellett régi, lejáró szerződései miatt 9,12 milliárd forintot fizetett ki szolgáltatásokra és károkra.

A vegyes portfoliójú társaságok kárhányada általában 40-50 százalék körül szóródik, ami mutatja, hogy tavaly a szektor már nyereséget termelt. Károkra a legnagyobb összeget – érthető módon – a legnagyobb díjbevételű társaság, a Hungária Biztosító fizette ki: a 34,2 milliárdos, károkra és szolgáltatásokra kifizetett összeg 53,5 százaléka az általa beszedett, 63,5 milliárdos díjnak. A legmagasabb kárhányadot, 59,9 százalékot, a Generali Budapest produkálta: 10,5 milliárd forint díjat szedett be tavaly és 6,29 milliárdot fizetett ki.

A 20 magyarországi biztosítótársaság 1997-ben összesen csaknem 13 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, ami 21,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 10,6 milliárd forintot. A biztosítók nagyobbik részének még a korábbi évekből elhatárolt veszteségeit le kell írnia, így ezek a cégek nem fizetnek adót. Mindenesetre a tavaly elért pozitív eredmény szinte pontosan annyi, mint a legnagyobb veszteséget hozó 1992-es esztendő negatív eredménye. Az üzletág csendes konszolidációnak nevezett átalakulása során az akkori 12,9 milliárdos összesített veszteség 1993-ra 1,4 milliárdra, majd 1994-ben 172 millióra csökkent. Pozitív eredmény először 1995-ben mutatkozott, amikor 5,3, 1996-ban pedig 10,6 milliárd forintos profittal zártak a cégek.

1997-ben a társaságok közül a legnagyobb nyereséget az ÁB-Aegon érte el: 1996-os 5,3 milliárdos adózás előtti profitját tavaly 6,4 milliárdra tudta növelni. Ennek egyik oka, hogy az ÁB-Aegon kezeli a társaságok közül a legnagyobb, ma már 110 milliárd forintot meghaladó befektethető tőkét, s így pénzügyi eredménye jócskán javítja a 4,8 milliárdos, tisztán a biztosítási üzletből származó nyereséget.

Hasonló a helyzet a Hungáriával, a piac második legnagyobb, 4,2 milliárd forintos nyeresége mögött azonban a 12,6 milliárd forintos, befektetésekből származó pénzügyi eredmény és a 8,4 milliárdos biztosítástechnikai veszteség különbsége áll. A Hungária egyébként 1997-ben az egy évvel korábbi, 4,4 milliárdos eredménye alatt teljesített, igaz, intézkedéseivel csak 1997-ben tudta mérsékelni a gépjármű-biztosítások okozta veszteséget.

Egyébiránt a biztosítók működésük első éveiben veszteségesek, különösen és elsősorban igaz ez a kezdetben magas költséggel járó életbiztosítási szerződéseket értékesítő társaságokra. Esetükben az első évek vesztesége nem a gyenge teljesítmény, hanem a gyors fejlődés következménye. A legnagyobb életbiztosító, az N-N működésének első négy évében folyamatosan veszteséges volt. Az elsősorban életbiztosításokat értékesítő cégek – mint például a Glória-Swiss Life vagy a magyar piacra nemrégiben belépett Winterthur és ABN-AMRO Mébit – veszteségei ezzel is magyarázhatók.