Június 16-án hatályba lépett a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: új társasági törvény), illetve a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: új cégtörvény). Az új jogszabályok számos kérdésben módosították a társasági jogi szabályozást, s a folyamatos tőkemegtartás, tőkefenntartás követelményén keresztül előtérbe helyezték a hitelezői érdekvédelmet, ezzel összefüggésben pedig a számviteli törvény kapcsolódó előírásait is módosítani kellett.
A társasági jogi szabályozással összefüggő számviteli változásokat az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény tartalmazza, amely szintén 1998. június 16-án lépett hatályba.
Cégbejegyzés
Előtársaság
Az új társasági törvény és az új cégtörvény szerint módosult a cégbejegyzési eljárás, megszűnt a visszamenőleges hatályú cégbejegyzés jogintézménye. Ebből következően a jövőben a gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel (a bejegyzés napjával) jön létre. Ugyanakkor a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy – a szükséges feltételek teljesülése esetén – a gazdasági társaság már a cégbírósági bejegyzés előtt megkezdhesse működését, a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként. Az előtársasági időszak felelősségi szabályai lényegesen szigorúbbak a már bejegyzett gazdasági társaságra vonatkozó normáknál, ezért indokolt erről az időszakról is számviteli beszámolót készíteni.
Az előtársaságkénti működés időtartama alatt (az alapítás időpontjától a cégbírósági eljárás befejezéséig) változások következhetnek be az eszközökben, forrásokban, ezért fontos, hogy az előtársaságra is vonatkozzanak a számviteli törvény előírásai és a reá vonatkozó beszámoló keretében számot adjon vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, az előtársasági időtartam alatt elért bevételeiről, költségeiről, ráfordításairól és eredményéről. Beszámolási szempontból az előtársaság működésének idejét egy időszaknak kell tekinteni még akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint.
Az előtársaságra vonatkozó beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségnek az általános előírások szerint, a cégbejegyzési eljárás befejezését (akár bejegyzik a gazdasági társaságot, akár nem) követő 90 napon belül kell eleget tenni, az alapítás időpontja szerinti szabályok alkalmazásával.
Amennyiben bejegyzik a céget, akkor az előtársasági időszak nyilvánosságra kerülő beszámolójának mérlegadatai a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött gazdasági társaság cégbejegyzéskori vagyoni helyzetét tükrözik.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályok a gazdasági társaságok mellett más gazdálkodóknak is megadják a cégbírósági bejegyzés előtti működés lehetőségét, indokolt az előtársaságra vonatkozó könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget kiterjeszteni minden olyan – a számviteli törvény hatálya alá tartozó – gazdálkodóra, amelynél az alapítás, illetőleg a működés megkezdésének időpontja megelőzi a cégbírósági bejegyzés időpontját.
Jegyzett tőke
Az új társasági jogi szabályozás szerint a jegyzett tőke változásának (csökkenésének, növekedésének) időpontja is a cégbírósági bejegyzés napja, s a bejegyzési eljárás a jövőben nem húzódhat el évekig, az új cégtörvény előírásai szerint záros határidőn belül be kell azt fejezni. Ezzel összefüggésben vált indokolttá a jegyzett tőke számviteli fogalmának pontosítása, aszerint, hogy bejegyzik-e a cégbíróságon a jegyzett tőkét, illetve
annak változását (a tőkeemelést, a tőkeleszállítást) vagy sem. Amenynyiben bejegyzik (részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál), akkor jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke. Ha viszont nem jegyzik be, akkor a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok által ténylegesen és tartósan rendelkezésre bocsátott tőke a jegyzett tőke.
Átalakulás
Vagyonmérleg, vagyonleltár
Átalakulás során mind az átalakuló (jogelőd), mind az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság vagyonát meg kell állapítani, ehhez vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget kell készíteni. Mindkettőt a számviteli törvény előírása szerint kell elkészíteni, a sajátos tartalmi és formai követelmények megtartása mellett.
Az új társasági törvénynek a gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnésére vonatkozó szabályaiból következően az átalakulás során két alkalommal kell vagyonmérleget és vagyonleltárt készíteni:
- először az átalakulásról szóló második döntés megalapozásához (vagyonmérleg-tervezet, vagyonleltár-tervezet) a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra,
- majd az átalakulás, a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésének napjára (végleges vagyonmérleg, végleges vagyonleltár).
A vagyonmérleg-tervezetek a cégbírósági eljárást támasztják alá, a végleges vagyonmérlegek pedig az átalakulás napjára vonatkozó valós vagyoni érték megállapítását szolgálják.
A gyakorlati tapasztalatok indokolták, hogy a számviteli törvényben rögzítsék (a tartalmat is befolyásoló) formai elemeket is, például:
- általában háromoszlopos formában kell elkészíteni a vagyonmérleget, és meg kell határozni, milyen értékeket tartalmazzanak az egyes oszlopok, illetőleg
- mikor kell külön-külön és mikor együttes adatokkal készíteni a vagyonmérleget, s mikor kell megbontani az azokban szereplő adatokat. (Egyesülésnél az egyesülő gazdasági társaságokra vonatkozóan külön-külön is és együttesen is el kell készíteni a vagyonmérleget, szétválásnál pedig a jogelőd gazdasági társaság vagyonmérlegét meg kell bontani a szétválás utáni gazdasági társaságok szerint.)
Az új társasági törvény előírásaiból következően az átalakuló és az átalakulással létrejövő gazdasági társaságnál is követelmény mind a vagyonmérleg-tervezet, mind a végleges vagyonmérleg könyvvizsgálata.
A társasági törvény arra is lehetőséget ad, hogy az átalakuló gazdasági társaság átértékelje a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit. Ennek megfelelően tartalmazza a számvitelitörvény-módosítás az átértékelésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy átértékelésre csak az átalakuláskor megszűnő gazdasági társaságoknál van lehetőség. Kiválásnál a jogelőd gazdasági társaság nem szűnik meg, és ugyanez vonatkozik beolvadásnál az átvevő gazdasági társaságra is. Mindkét esetben a jogelőd is és az átvevő gazdasági társaság is változatlan társasági formában folytatja gazdasági tevékenységét, csupán a kiválás, illetve a beolvadás miatti vagyoni helyzetben (az eszközökben és a forrásokban) bekövetkezett változásokat kell átvezetni.
A vagyonértéket egyedi (eszközönkénti, kötelezettségenkénti) értékeléssel vagy az üzleti értékelés módszerével lehet meghatározni. Amennyiben az utóbbi módszerrel meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, a különbözetet üzleti vagy cégértékként lehet kimutatni a vagyonmérlegben; amennyiben pedig kevesebb, az egyes eszközök értékét csökkenteni kell a különbözettel.
| Átalakulás könyvvezetési mód változtatásával Átalakuláskor előfordulhat, hogy kötelező a könyvvezetési mód megváltoztatása. Ennek megfelelően rendelkezik a számviteli törvény módosítása az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre, illetve a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel végrehajtott átalakulásokról, azzal az alapvető megközelítéssel, hogy – a vagyonmérleg(ek) elkészítése előtt – az áttéréssel kapcsolatos kötelezettségeknek kell eleget tenni. Az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságnak az egyszerűsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el kell készítenie az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét úgy, hogy az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összegét mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba kell helyeznie. Az elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti értékeit. Amennyiben az átalakulást megelőzően az átalakuló gazdasági társaság kettős könyvvitelt vezetett, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nem térhet át az átalakulás napjával az egyszeres könyvvitelre akkor sem, ha egyébként ennek feltételei fennállnak. Ebben az esetben a könyvvezetés módját legkorábban az átalakulás napját követő év január 1-jével lehet megváltoztatni. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdasági társaságba beolvadó, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság az átalakulással egyidejűleg köteles a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre áttérni és egyszerűsített mérleget készíteni. Az egyszerűsített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel beolvadó gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti értékeit. Egyéb átalakulás A jövőben a gazdasági társaságokra vonatkozó átalakulási számviteli szabályokat alkalmazni lehet az egyéb gazdálkodók átalakulására is, ha ezek átalakulását külön törvény lehetővé teszi. (Ilyen törvény például a szövetkezetekről szóló törvény vagy az egyéni cégek vonatkozásában az egyéni vállalkozásról szóló törvény.) |
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra vonatkozóan tartalmazza a gazdasági társaság vagyonának értékét (a saját tőkét) és az azt meghatározó eszközök és kötelezettségek értékét könyv szerinti és átértékelési különbözettel korrigált értéken, az egyes eszközökhöz-kötelezettségekhez kapcsolódó átértékelési különbözetek elkülönített kimutatásával.
Az átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni: pozitív különbözettel a tőketartalékot indokolt növelni, a negatív különbözettel pedig a tőketartalékot indokolt csökkenteni annak pozitív összegéig, ezt meghaladóan viszont már az eredménytartalékot kell csökkenteni.
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőke tételében nem lehet sem értékelési tartalék, sem mérleg szerinti eredmény.
A vagyonmérleg-tervezet a könyvviteli nyilvántartások fordulónapra vonatkozó adatai alapján készül, ezeket a nyilvántartásokat azonban nem szabad lezárni, folyamatosan vezetni kell, s a tervezett adatokat nem szabad bennük rögzíteni.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét ugyanarra a fordulónapra kell elkészíteni, mint az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét. Ez utóbbi harmadik oszlopának adatait kell – a különválás és a kiválás kivételével – beállítani az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a "jogelőd" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó első oszlopába, biztosítva a folytonosságot. (Különváláskor és kiváláskor az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének vagyonértékelés szerinti, illetve könyv szerinti értékét meg kell bontani a különválással létrejövő, illetve a kiválással létrejövő és a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság[ok] vagyonmérleg-tervezetére.)
Az átalakuló és az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege közötti különbözet az új társasági törvényből következik, tehát a "különbözetek" (második) oszlop tartalmazza:
- a belépő új tagok (részvényesek), illetve a meglévő tagok (részvényesek) által pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, valamint az ezzel azonos összegű saját tőkét,
- a kilépő tagokat (részvényeseket) megillető eszközöket, kötelezettségeket és az ezek különbözetével azonos összegű saját tőkét,
- egyesülésnél – a halmozódások kiszűrése, az új társasági törvény előírásainak betartása érdekében – azokat az eszköz- és sajáttőke-korrekciókat, amelyek egyrészt az egymásban való részesedésből, másrészt az egymással szemben fennálló követelésekből-kötelezettségekből adódnak, továbbá
- a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál – ha élt az átértékelés lehetőségével – az átértékelési különbözetet,
- a saját tőke egyes elemei közötti – törvényi előírásból, társasági szerződésből következő – átrendezéseket, átcsoportosításokat.
A vagyonmérleg-tervezetet alátámasztó vagyonleltár-tervezetben el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek – az új társasági törvény követelményeinek megfelelően – a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a "jogutód" gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "jogutód" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó (harmadik) oszlopában a gazdasági társaság vagyonaként csak pozitív összegű jegyzett tőke, tőketartalék, illetve eredménytartalék szerepelhet.
A hitelezői érdekek következetes érvényesítése érdekében szabályozták az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tőkeszerkezetének kialakítására vonatkozó követelményeket. Egyrészt a vagyonmérleg-tervezetben sem haladhatja meg a jegyzett tőke összege a – törvényben előírt módon meghatározott – szabad rendelkezésű saját tőke öszszegét, másrészt pedig mindenképpen a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak az értékét, amelyek a jegyzett tőkében nem vehetők figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.
Nagyon lényeges követelmény az is, hogy a vagyonmérleg-tervezetben szereplő jegyzett tőke a végleges vagyonmérlegben is garantáltan meglegyen. Ennek érdekében az eredménytartalék tételében fedezetet kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre, továbbá az átalakulással közvetlen összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségekre.
| A könyvviteli rendszerek közötti áttérés 1. A könyvviteli rendszerek közötti áttérésre vontkozó szabályozás lényegében nem változik, a módosító tételek a két számviteli elszámolási rendszer eltérő logikájából fakadnak. Van olyan tétel – ilyen például a kapott és adott előleg –, ami az egyszeres könyvvitel rendszerében nem költség és nem árbevétel, de az adótörvény az adóalap meghatározásakor korrekciós tételeken keresztül akként rendeli figyelembe venni, viszont ezek a tételek a kettős könyvvitel rendszerében – az adózás előtti eredményt befolyásoló gazdasági eseményként – később megjelennek költségként, illetve árbevételként. Az adóalap speciális módosító tételei között szereplő rendelkezések az előbb ismertetett hatásokat hivatottak kiküszöbölni. Egy pontosító módosítás ezek között a szabályok között is található. Az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre áttérő vállalkozás nem csak az előző évi adóbevallásában figyelembe vett kapott előleggel, hanem bármely előző adóév bevallásában figyelembe vett, az adóévben kötelezettségként kimutatott összeggel csökkentheti adózás előtti eredményét. 2. A számviteli törvény új rendelkezése szerint, amennyiben az átalakuló társaság az átalakulással egyidejűleg köteles az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre áttérni, az egyszerűsített mérlegében kimutatott tartalék összegét – mint áttérési különbözetet – az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében az eredménytartalékba kell helyeznie. Igaz ez a szabály az egyszeres könyvvitelt vezető társaságokból kiváló gazdasági társaságokra is, ha törvény kötelezi őket kettős könyvvitel vezetésére. A számviteli törvény arról az esetről is rendelkezik, amikor a társaság az átalakulást megelőzően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezette könyveit. Az ilyen társaság az átalakulás napjával – az átalakulás évében – nem térhet át az egyszeres könyvvezetésre. Amennyiben kettős könyvvitelt vezető vállalkozás egyszeres könyvvezetést végző társaságba olvad be, a beolvadó társaság köteles a számviteli törvény – a könyvviteli rendszerek megváltoztatására vonatkozó – szabályai szerint egyszerűsített mérleget készíteni. A háttérszabályozásban bekövetkezett változásokat – az adóalap módosításának különös szabályai között – az adótörvény is leképezi. Ennek értelmében a kettős könyvvitelt vezető jogutódnak – az áttérési különbözet előjelétől függően – növelnie vagy csökkentenie kell az adózás előtti eredményét az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd egyszerűsített mérlege alapján elkészített mérlegének összeállításakor az eredménytartalékba helyezett áttérési (figyelem, nem átértékelési) különbözet összegével. Amennyiben a kettős könyvvitelt vezető jogutódnak az átalakulás során alkalmaznia kellett a könyvvezetési rendszerek közötti áttérésekre vonatkozó szabályokat, akkor ezenkívül korrigálnia kell adóalapját a készletek közé felvett – egyszer már költségként érvényesített – eszközök értékével, amelyet majd felhasználáskor számolhat el költségként, továbbá csökkentenie kell adóalapját a kötelezettségként kimutatott kapott előleggel, és növelnie kell a követelésként kimutatott fizetett előleg összegével. 3. Beolvadásnál, ha az átvevő társaság egyszeres könyvvitelt vezet, a beolvasztó társaság csökkentheti az adóalapját a kettős könyvvitelt vezető jogelőd mérlegében kimutatott, az áttérés előtt kifizetett vásárolt készlet és a saját termelésű készletek értékével, továbbá – értelemszerűen – korrigálhatja az adózás előtti eredményét a kettős könyvvitelt vezető jogelődnél a követelések, illetve a kötelezettségek között feltüntetett adott és kapott előlegek összegével. |
A végleges vagyonmérleg
Mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegét az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával kell elkészíteni és végleges vagyonleltárral alátámasztani, mégpedig a cégbejegyzést követő 90 napon belül. A végleges vagyonmérlegek elkészítése során a vagyonmérleg-tervezetekre adott előírásokat kell alkalmazni, néhány sajátossággal. Amennyiben a cégbíróság nem jegyzi be az átalakulást, természetesen nem kell végleges vagyonmérleget készíteni.
Amennyiben az átalakuló gazdasági társaság megszűnik, a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően el kell készítenie – az átalakulás napjával mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját, könyvviteli nyilvántartásait pedig le kell zárnia.
Ha az átalakuló gazdasági társaság nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő gazdasági társaság, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), akkor is az előbbiek szerint kell – a vagyonmérleg elkészítését megelőzően – összeállítani és leltárral alátámasztani a beszámolót, azzal az eltéréssel, hogy a könyvviteli nyilvántartásokat nem lehet lezárni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket, valamint ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében kell rendezni.
A számviteli törvény a jövőre vonatkozóan egységesen rendelkezik arról, hogy beolvadáskor az átvevő gazdasági társaság a folyamatos könyvelés keretében a saját tőkével (annak megfelelő elemével) szemben veszi figyelembe az átvett eszközöket, kötelezettségeket, s a halmozódást jelentő tételek kiszűrését.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke általában eltér a vagyonmérleg-tervezetben szereplő saját tőkétől. A pozitív különbözettel a tőketartalékot, a negatív különbözettel (amíg van) a tőketartalékot, ennek hiányában pedig az eredménytartalékot kell módosítani.
Az új társasági törvény előírásaiból következően, amennyiben a végleges vagyonmérleg szerinti szabad rendelkezésű saját tőke nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, le kell szállítani a jegyzett tőkét. Akkor is le kell szállítani a jegyzett tőkét, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonleltárában szereplő, elkülönített, a jegyzett tőke részét képező eszközök arányos értéke nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tőke értékét.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében elkülönítetten kell kimutatni:
- jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként a tagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásának az átalakulás napjáig nem teljesített részét,
- kötelezettségként a kilépő tagot (részvényest) megillető, ki nem adott vagyonhányadot.
Az átalakulással létrejött társaság általában a végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár alapján nyitja meg könyvviteli nyilvántartásait.
Mészáros László| Tőkemegtartás, tőkefenntartás Közbenső mérleg Az új társasági törvény előírásaival összhangban módosultak az eredménytartalék osztalékra történő igénybevételének, illetve a tárgyévi adózott eredmény osztalék címén történő felhasználásának szabályai. Egyértelműen rögzíteni kellett, hogy csak akkor lehet osztalékot fizetni, ha ehhez rendelkezésre áll a szükséges, jegyzett tőkén felüli szabad rendelkezésű saját tőke fedezete. Az új társasági törvény – egyes társasági formáknál – az osztalékelőleg fizetése feltételeként közbenső mérleg készítését írja elő. A közbenső mérleget a számviteli törvény szerinti szabályoknak megfelelően kell elkészíteni, leltár alapján. Mivel a mérleggel az osztalékelőleg-fizetés megalapozottságát kell alátámasztani (azt, hogy van és várhatóan év végén is lesz fedezete az osztaléknak), szigorú követelményeknek kell megfelelni, amiből az is következik, hogy ahol kötelező a könyvvizsgálat, ott a könyvvizsgálónak minősítenie kell a közbenső mérleget is. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan nem kell (nem lehet) lezárni a könyvviteli nyilvántartásokat, hiszen nincs év vége, azonban a leltár összeállításával biztosítani kell, hogy a közbenső mérleg, valamint az azt alátámasztó eredménykimutatás a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó könyvviteli nyilvántartások adatai alapján, az eszközök és a források év végi értékelésére vonatkozó előírások megtartásával, korrekcióival, az azokat bizonyító számításokkal készüljön. Az osztalékelőleg kifizetésének feltételeként először 2000-ben kell közbenső mérleget készíteni. Kamatozó részvény utáni kamat Jelenleg adózás előtti kamatráfordításként, illetve kamatbevételként kell elszámolni a kamatozó részvény utáni kamatot. Az új társasági törvény előírásai szerint viszont – először 1999-re vonatkozóan 2000-ben – csak az adózott eredményből lehet fizetni a kamatozó részvény utáni kamatot. Ennek megfelelően a számviteli elszámolást is módosítani kellett. Jegyzett tőkén felüli saját tőkefedezet Az osztalékelőleg, a kamatozó részvény utáni kamat kifizetésének, továbbá a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésének feltételeit úgy kellett meghatározni, hogy ezeket csak a valóban rendelkezésre álló, a jegyzett tőkét meghaladó, szabad rendelkezésű saját tőke terhére lehessen megtenni, továbbá az osztalékelőleg, illetve a kamatozó részvény utáni kamat kifizetése, valamint a tőkeemelés miatt ne sérüljön a hitelezői érdek. Ehhez kapcsolódik az a követelmény is, amely szerint szintén csak a szabad rendelkezésű, jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére lehet kibocsátani ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt, továbbá a hitelezőknek – követelésük ellenében – részvényeket. Pótbefizetés Az új társasági törvényben részletesen szabályozták a tagok pótbefizetését, amelyet – a társasági szerződés előírásainak megfelelően – a veszteség fedezésére lehet elrendelni. A veszteséget az eredménytartalék tartalmazza, tehát az a korlátolt felelősségű társaság, amelyik a pótbefizetést kapja, a pénzmozgással egyidejűleg az eredménytartalék javára számolja el azt (ezáltal csökken a kimutatott "vesztesége"), amelyik pedig adja, az eredménytartalék terhére fogja elszámolni. Amennyiben az átvett pótbefizetésre már nincs szükség a társaságnál, a visszafizetett összeget a pénzmozgással egyidejűleg az eredménytartalék terhére, a visszakapott összeget pedig az eredménytartalék javára kell elszámolni. Mivel az új társasági törvény szerint a gazdasági társaság megszűnésekor először a veszteség fedezetére átvett pótbefizetés összegét kell visszafizetni, a tőkeemeléssel és az osztalékfizetéssel kapcsolatos számításoknál a veszteség fedezetére átvett pótbefizetés összegét mint az eredménytartalék lekötött összegét indokolt figyelembe venni. Lekötött tőketartalék, eredménytartalék A számviteli törvény több helyen hivatkozik a lekötött tőketartalékra és a lekötött eredménytartalékra. A hivatkozások jelentőségére tekintettel nevesíteni is kell azokat a tételeket, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni az eredménytartalék, illetve a tőketartalék lekötött összegének meghatározása során. A számviteli törvényben szabályozták azt is, ha bizonyos esetekben más törvény jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezetet ír elő (például a saját részvény, saját üzletrész visszavásárlásakor), akkor ennek összegét a jegyzett tőkén felüli saját tőke megfelelő korrekciójával kell megállapítani. Ebben az esetben jegyzett tőkén felüli vagyon a szabad rendelkezésű saját tőke jegyzett tőkével csökkentett összege. |