Art.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását nemcsak az új Gt. és a cégnyilvántartásról szóló törvény, illetve az ezekhez a törvényekhez igazodó egyéb jogszabályok változásai indokolták, hanem az egyéni vállalkozásról és a gazdasági kamarákról szóló törvény 1998. július 1-jétől hatályba lépő új rendelkezései is. Az Art. módosításai közül szólunk az előtársaságok adókötelezettségéről, az adóköteles tevékenység bejelentésének új szabályairól, a bejelentési kötelezettségek teljesítésének határidejéről és végül az adóbevallás különös szabályairól.

AZ ELŐTÁRSASÁGOK ADÓKÖTELEZETTSÉGE

Az előtársaság a cégbejegyzési kérelem benyújtásától – feltéve, hogy rendelkezik az adóköteles tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükséges adószámmal – kezdheti meg üzletszerű gazdasági tevékenységét. Az előtársaságok adókötelezettségét az Art. szabályozza. Kimondja, hogy az Art. vagy más, adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra, közhasznú társaságra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket azok előtársaságára is alkalmazni kell. Egyébiránt az Art. értelmező rendelkezései kiegészültek az előtársaság fogalmával. Ebből teljesen nyilvánvaló, hogy az 1998. június 16-a előtt megkezdett bejegyzési eljárásokban az előtársasági létforma nem értelmezhető.

Az Art. új szabálya rendelkezik arról is, hogy a bejegyzett társaság – legalábbis az adókötelezettséget tekintve – kvázi jogutódja az előtársaságnak, ami azt is jelenti, hogy az előtársaságot terhelő, a bejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a bejegyzett társaság, szövetkezet, illetve társulat köteles teljesíteni, ugyanő felel továbbá az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, illetve gyakorolja annak jogait.

BEJELENTÉS

Mielőtt ismertetnénk a bejelentés új szabályait, ki kell térnünk az Art. egyik új, elvi jelentőségű rendelkezésére. Mindenfajta félreértést elkerülendő, az Art. egyértelműen előírja, hogy az adóköteles tevékenység megkezdésének előfeltétele az adószám megszerzése, ami szükségképpen feltételezi az adóhatósági nyilvántartásba vételt. Ez azt is jelenti, hogy bár a gazdasági társaság elméletileg a cégbejegyzési kérelme benyújtásának napjától – előtársaságként – megkezdheti üzletszerű gazdasági tevékenységét, gyakorlatilag – bármilyen gyors is lesz az adatáramlás és az ügyintézés az érintett hatóságok, szervezetek között – ez mindenképpen későbbi időpontot jelent, mint a kérelem benyújtásának napja.

A cégeljárási törvény értelmében a társaságok bejelentésekor a cégbíróság a mellékletekkel ellátott cégbejegyzési kérelem átvételekor számítógépen rögzíti a gazdasági társaság nevét, székhelyét, telephelyét és egyúttal megállapítja annak cégazonosító jelét. Az új gazdasági társaság nyilatkozik az áfa-alanyiságáról is, nevezetesen arról, hogy alanyi adómentességet választ, kizárólag tárgyi mentes tevékenységet fog végezni, az általános szabályok szerint teljesíti adókötelezettségét vagy az adómegállapítás valamelyik különleges módját választja. Erre azért van szükség, mert az adószám konkrét karaktersorozatát az áfa-alanyiság módja is befolyásolja.

A cégbíróság a rögzített adatokat – tehát a vállalkozás elnevezését, címét, székhelyét, telephelyét, cégazonosító számát, illetve az áfa-alanyiságra vonatkozó nyilatkozatot – számítógépen továbbítja az illetékes adóhatósághoz, társadalombiztosítási szervhez és a statisztikai hivatalhoz. Ezek a szervek haladéktalanul kötelesek megállapítani az adószámot, a tb-törzsszámot és a statisztikai jelzőszámot, amelyet – szintén a számítógépes rendszer segítségével – közölnek a cégbírósággal.

Amennyiben az adóhatóság bármely – jogszabályban rögzített – ok miatt nem állapítja meg az adószámot, illetve annak megállapítását például az adatok valótlansága miatt megtagadja, a bejegyzés alatt álló gazdasági társaság adóköteles tevékenységet nem tud jogszerűen folytatni, hiszen adószám nélkül nem bocsáthat ki számlát, nem nyithat bankszámlát.

Az egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettsége

1998. július 1-jével az egyéni vállalkozóknál is bevezetik az úgynevezett egyablakos módszert. Mindenki előtt ismert az a hatásköri változás is, amely szerint ettől az időponttól az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását, bevonását, a változások átvezetését és a nyilvántartással kapcsolatos államigazgatási feladatokat a települési önkormányzatok helyett a gazdasági kamarák végzik. Ennélfogva az egyéni vállalkozóknál az eljárás lényegében megegyezik a társaságoknál elmondottakkal, azzal a különbséggel, hogy a vállalkozók az illetékes gazdasági kamaránál jelentkeznek be először.

A kérelem elutasítása

Ha a vállalkozás cégbejegyzési kérelmét vagy az egyéni vállalkozónak a vállalkozói igazolvány kiállítása iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara jogerősen elutasította, akkor az adószámot törölni kell. Amennyiben a cégbíróság hiánypótlásra való felszólítás helyett elutasítja a társaság bejegyzési kérelmét, és a vállalkozás harminc napon belül igazolja az adóhatóságnál, hogy az új eljárást az előírt határidőn belül (nyolc nap) megindította, akkor nem kell az adószámát törölni, az használható az új eljárás időtartama alatt is. Ebben az esetben az előtársaságot nem kell megszűntnek tekinteni.

Adótitok

Az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek érvényesülése érdekében a cégtörvény, az egyéni vállalkozásról szóló törvény és az Art. is szabályozza, hogy mely szervezet ismerheti meg az általa nyilvántartott adatokat. A korlátozás kétoldalú. Egyrészt a cégbíróság és a kamara is csak azokat az iratokat ismerheti meg, amelyeket a rájuk vonatkozó törvények tételesen megneveznek, másrészt az érintett hatóságok és más szervezetek sem ismerhetnek meg több adatot, mint amennyit számukra a jogszabály megenged. Mindezekre figyelemmel a nyilvántartásba kerülő adatok két fázisban szerezhetők meg.

A bejelentés első fázisában a bejegyzési, illetve a vállalkozói igazolvány iránti kérelemben szereplő, továbbá a kérelmek szerves részét képező nyilatkozatokban található adatokat kell bejelenteni, amelyek számítástechnikai rendszeren keresztül jutnak el a nyilvántartást vezető hatóságokhoz, szervezetekhez. Azokat az adatokat, amelyeket az Art. alapján kell bejelenteni, de amelyeket sem a cégjegyzék, sem a vállalkozói igazolvány nem tartalmazhatja, az adózók közvetlenül az adóhatósághoz kötelesek bejelenti. Ez tekinthető a bejelentkezés második fázisának. Ez utóbbi körbe tartozik:

• a könyvvezetés módja, az iratőrzés helye,
• a jogelőd adóazonosító száma,
• a jogi személyiség nélküli társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak, illetve e szervezetek vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának lakóhelye, adóazonosító száma,
• a magánszemély levelezési címe, ha különbözik a székhely, telephely címétől.

Ezeket az adatokat 15 napon belül kell bejelenteni az illetékes adóhatósághoz. A cégeljárási törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak a cégbejegyzési kérelem benyújtásától, az egyéni vállalkozóknak pedig az egyéni vállalkozói igazolvány kézhezvételétől kell számolni ezt a határidőt.

A naplófőkönyv, pénztárkönyv hitelesítése

A bejelentkezés témaköréhez kapcsolódik, hogy a módosítás hatálybalépésétől kezdve a pénzforgalmi szemléletű könyvvitelt vezető vállalkozásoknak a bejelentkezéskor nem kell hitelesíttetniük a naplófőkönyvüket, illetve pénztárkönyvüket.

Amennyiben a vállalkozás csak hatósági engedéllyel, jóváhagyással folytathatja tevékenységét, és a szükséges hatósági engedélyt megszerezte, ezt a tényt – az egyéni vállalkozók kivételével – az engedély, a jóváhagyás megszerzésének időpontjától számított 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz. A bankszámlanyitásra vonatkozó bejelentési kötelezettség szabályai változatlanok maradtak.

Annak érdekében, hogy az új rendszerből fakadó adattévesztéseket minimalizálni lehessen, az adóhatóság a nyilvántartásba vételi eljárás befejezését követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a bejelentkezőt a róla nyilvántartott adatokról, így biztosítva a kijavítás lehetőségét.

A fióktelep és a kereskedelmi képviselet

Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep és a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezési szabályait az Art. külön paragrafusban rendezi. Ezek szerint a külföldön nyilvántartásba vett adóalany fióktelepének, illetve közvetlen kereskedelmi képviseletének bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A fióktelep és a kereskedelmi képviselet az adószámról szóló értesítés átvételét követő 15 napon belül köteles benyújtani az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetékességét igazoló, 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és egyúttal bejelenti a külföldi vállalkozás Magyarország területén működő többi fióktelepét és azok adószámát is.

Kivetés, önadózás és adóbeszedés

Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettség egyik formájánál, az adókivetésnél (építményadó, telekadó) az adózó a bevallása benyújtásával jelenti be az adókötelezettségét, mégpedig annak keletkezésétől, illetve a helyzet megváltozását követő 15 napon belül. Az önadózás, illetve az adóbeszedés útján megállapított adónál – ilyen a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó, illetve az idegenforgalmi adó – az adókötelezettséget az annak keletkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnál. Magától értetődik, hogy az önkormányzati adóhatósághoz való bejelentkezés mind a társaságoknál, mind az egyéni vállalkozóknál feltételezi, hogy ezek a vállalkozások már rendelkeznek adószámmal, hiszen adóköteles tevékenységüket másképpen meg sem kezdhették volna. Az adóbeszedésre – például az idegenforgalmi adó beszedésére – kötelezetteknek e minőségüket a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelenteniük az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli őket.

Változásbejelentés

A változásbejelentés szabályai igazodnak a kétfázisú bejelentkezés rendszeréhez. A változást az annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül közvetlenül az adóhatósághoz kell bejelenteni, ha a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara a rájuk vonatkozó jogszabályok előírásai szerint nem kötelesek értesíteni erről az adóhatóságot. A cégbíróság a cégeljárási törvény szerinti adatokban (bejegyzés, törlés, továbbá a név, a székhely, a tevékenység megváltozása, az eljárás megszüntetése, a kérelem elutasítása) bekövetkezett változásokról tájékoztatja az adóhatóságot, míg a gazdasági kamara minden nála bejelentett adatváltozást továbbítani köteles az illetékes adóhatósághoz. Ha a változás az adószámot is érinti, a módosult adószámot az adóhatóság közli a cégbírósággal és a gazdasági kamarával. Az olyan adatváltozásnál, amikor a változás tényét a cégbíróságnál vagy a gazdasági kamaránál kell bejelenteni, a vállalkozás ezzel az egy bejelentéssel teljesíti az adóhatóságnak szóló bejelentési kötelezettségét is, tekintettel arra, hogy az ilyen adatokban bekövetkező változásokról a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara köteles az adóhatóságot tájékoztatni.

Egyébiránt a változásbejelentési szabályokat kell alkalmazni a végelszámolás, a tevékenység megszüntetéséről hozott döntés vagy például az alapítvány, a költségvetési szerv megszüntetésének bejelentésekor is.

AZ ADÓBEVALLÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Az Art. 23. §-ának (3) bekezdése, amely a bevallás különös szabályairól rendelkezik, a korábbi hét helyett tizenegy esetet sorol fel, amikor az adózónak 30 napon – vagy a külön törvényben előírt határidőn – belül adóbevallást kell tennie.

Bevallásra kötelezett az az adózó, amelyet a cégbíróság a bejegyzési kérelem benyújtásának évében be is jegyzett. Ezeknek a vállalkozásoknak az előtársasági létforma időszakában – a társasági adó, az iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adója tekintetében – keletkezett adófizetési kötelezettségüket a beszámoló elkészítésére külön jogszabályban előírt határidőt – 90 nap – követő 30 napon belül kell megállapítaniuk, és az erről szóló bevallást a bejegyzett társaság december 31-i fordulónaphoz kötődő tárgyévi éves bevallásával egyidejűleg kell benyújtaniuk, tehát a bejegyzés évét követő május 31-éig.

Külön-külön pontokban nevesítve kötelezi különös adóbevallásra az Art. azokat a vállalkozásokat, amelyeknek előtársasági léte két naptári évet is érint, azokat, amelyeknek bejegyzési kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, továbbá azokat, amelyek még a bejegyzés előtt visszavonták bejegyzési kérelmüket. E társaságoknál is attól az időponttól kell számítani a 30 napot, amit külön jogszabály a zárómérleg, a vagyonmérleg, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére előír. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az Art. úgy rendelkezik, hogy az olyan adóknál, amelyeknél az elszámolási időszak egy naptári év, az előtársasági létet – még ha az két naptári évet érint is – egy elszámolási időszaknak kell tekinteni, az adót pedig az adókötelezettség keletkezésének évében – tehát az első évben – hatályos szabályok szerint kell megállapítani. A havi, negyedéves bevallással teljesítendő adókötelezettségek tekintetében pedig úgy rendelkezik a törvény, hogy a bevallással még le nem zárt időszakról kell számot adni a záróadóbevallásban.

Különös adóbevallásra kötelezett az adózó továbbá:

• ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja,
• ha a számviteli törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át (az áttérés napjával),
• ha átalakul (a megszűnés napjával),
• ha felszámolását, végelszámolását rendelték el (a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal),
• ha a felszámolási eljárást befejezik, illetve megszüntetik (ilyenkor a zárómérleg elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napjával).

E körrel kapcsolatban is elmondható, hogy a 30 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amit külön jogszabály a zárómérleg, a vagyonmérleg, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére előír. Az Art. végre egyértelműen rögzíti, hogy a csődtörvényben szabályozott egyes eljárások esetében az eljárás kezdő napját megelőző időszakhoz is, és az eljárás időszakához is kapcsolódik különös (záró) adóbevallási kötelezettség.

Különös adóbevallást kell benyújtania annak az adózónak is, amelyik felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy megszünteti adóköteles tevékenységét, továbbá az adóbeszedésre kötelezett adózónak, ha az erre vonatkozó adókötelezettsége megszűnt. Ezekben az esetekben a 30 napos határidőt a megszűnés, illetve az adóbeszedési kötelezettség megszűnésének napjától kell számítani.

Különös (záró)adóbevallási kötelezettség terheli az egyéni vállalkozót, ha a gazdasági kamara az egyéni vállalkozói igazolványát, illetőleg az arra illetékes hatóság a tevékenység folytatásához szükséges engedélyét jogerősen visszavonta. Ekkor a 30 napos határidőt a gazdasági kamara vagy az engedélyt visszavonó hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.

József-Polonyi Gábor