A cég vezetőit bemutató sorozatunk mostani darabja a mindinkább háttérbe szoruló társasági forma, a közös vállalat igazgatójának jogállásával foglalkozik, bemutatva az ügyvezetés és a legfőbb döntéshozó szerv egymáshoz való viszonyát.
A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely elsősorban vagyonával felel a kötelezettségeiért. Amennyiben a vállalati vagyon nem fedezi a tartozásokat, a tagok együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában –, kezesként felelnek a társasággal szembeni követelések kielégítéséért. A nyereség és a veszteség – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg a tagok között.
A közös vállalat legfőbb döntéshozó szerve az igazgatótanács, míg a vállalat ügyvezetését és képviseletét az igazgató látja el a társasági szerződés, továbbá az igazgatótanács határozatainak keretei között. Az igazgatóra is érvényesülnek a Gt.-nek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályai. E helyütt a közös vállalat szervezetével és működésével kapcsolatos sajátosságokat emeljük ki, amelyek meghatározzák az igazgató tevékenységét, s amelyek fontosak ahhoz, hogy az igazgató jogszerűen lássa el a feladatát.
Hatáskörök
Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik:
- a vállalat belső szervezetének és irányítási, valamint ellenőrzési rendjének kialakítása;
- a gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása;
- a vállalat számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása;
- az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés;
- a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatot előíró határozat meghozatala;
- a vállalat jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;
- a vállalathoz való csatlakozás és a csatlakozó tag felelőssége korlátozásának elfogadása;
- a tagsági jog átruházásához való hozzájárulás;
- a vállalatnál működő felügyelőbizottság, könyvvizsgáló kijelölése, díjának megállapítása, valamint megbízásának visszavonása;
- a társasági szerződés módosítása;
- a tag kizárásának kezdeményezése;
- a társaság megszűnésének elhatározása;
- döntés olyan szerződés megkötéséről vagy módosításáról, amelyet a vállalat – a szokásos tevékenységén kívül – saját tagjával köt.
A társasági szerződés előírhatja azt is, hogy bizonyos értékhatár fölötti szerződések megkötése és módosítása is az igazgatótanács hatáskörébe tartozik. Emellett az igazgatótanács választja meg és hívja vissza az igazgatót, s gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács az ügyvezetéssel kapcsolatosan azonban nem adhat utasítást az igazgatónak, még akkor sem, ha munkaviszony áll fenn közöttük.
Az igazgató jár el minden olyan ügyben, és dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik az igazgatóság hatáskörébe. A fenti felsorolásból kitűnően a stratégiai döntések az igazgatótanácsra, míg az operatív irányítással összefüggő teendők az igazgatóra tartoznak. Az igazgató gyakorolja a vállalat dolgozói feletti munkáltatói jogokat, ám az igazgatótanács saját egyetértéséhez kötheti a vállalat vezető állású dolgozóival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását. Az igazgatótanács egyebekben csak abban az esetben és olyan körben vonhatja el az igazgató hatáskörét, amennyiben azt a társasági szerződés lehetővé teszi. Nem érvényesül azonban a hatáskörelvonás tilalma annál a közös vállalatnál, ahol a tag legalább háromnegyedes szavazati többséggel rendelkezik.
Az igazgatótanáccsal kapcsolatos teendők
A vállalat napi irányítása mellett az igazgató feladatai közé tartozik az igazgatótanács döntéseinek előkészítése, a határozattervezetek megszerkesztése, az igazgatótanácsi ülések megszervezése. Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést, amelyet az igazgató hív össze a napirend közlésével. Az igazgatónak kell gondoskodnia az ülés lebonyolításáról, a határozatok megszövegezéséről, szétosztásáról, valamint az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről.
Az igazgatótanácsi ülés jegyzőkönyve
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés helyét és idejét, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat és az abban részt nem vevőket.
Határozathozatal
Az igazgató vezeti az igazgatótanács üléseit, s ügyel a határozathozatal jogszerűségére. Az igazgatótanácsban meghatalmazott is képviselheti a közös vállalat tagját. Nem lehet meghatalmazott az igazgató, a felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló. (A meghatalmazást egyébként közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.)
Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha ülésén a szavazatok legalább háromnegyed részét képviselő tagok jelen vannak. A szavazati jog – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. Háromnegyedes szótöbbség szükséges a vállalat belső szervezetének és irányítási, valamint ellenőrzési rendjének kialakításához, a gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyásához, a vállalat jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásához, a vállalathoz való csatlakozás és a csatlakozó tag felelőssége korlátozásának elfogadásához, a tagsági jog átruházásához való hozzájáruláshoz, a társasági szerződés módosításához, valamint a tag kizárásának kezdeményezéséhez. Minden egyéb kérdésben elegendő az egyszerű többség.
Az igazgatótanács ülés nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét tizenöt napos határidő kitűzésével, írásban kell közölnie az igazgatónak az igazgatótanács tagjaival, akik írásban szavaznak. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül az igazgató írásban tájékoztatja. Ha az igazgatótanács bármely tagja kéri, az igazgatónak össze kell hívnia az ülést a határozattervezet megtárgyalására.
Igazgatóválasztás
Az igazgatót határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Ha a társasági szerződés nem rendelkezik a megbízás időtartamáról, a tisztség öt évre szól. A megbízatás létrejöttéhez az is szükséges, hogy az igazgatóvá választott személy elfogadja a tisztséget. Az igazgató a mandátum lejárta után újraválasztható, természetesen ismét legfeljebb öt évre. Csak természetes személy lehet igazgató, aki személyesen köteles ellátni a feladatát.
Az igazgató általában díj fejében látja el a tevékenységét, kivéve a vállalat felszámolása iránt kezdeményezett eljárás időtartamát.
Az igazgató – e tisztsége mellett – legfeljebb két gazdasági társaságnál tölthet be vezető tisztséget. Az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azonban köteles írásban tájékoztatni azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő.
Kizáró okok
A büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséig nem választható igazgatóvá az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek. Az erről szóló ítélet hatálya alatt, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató közös vállalatban nem lehet igazgató az sem, akit jogerős bírói ítélettel eltiltottak valamely foglalkozástól.
A korábbi vezetői ténykedéssel függ össze, hogy a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő három évig nem lehet a közös vállalat igazgatója, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolás alá került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor. Ugyancsak a korábbi dicstelen vezetői múltat "honorálja" az az előírás is, amely szerint a törlést követő két évig nem lehet igazgató, aki a törlést megelőző évben vezető tisztségviselő volt a cégbíróság által hivatalból törölt gazdasági társaságnál.
A tisztség megszűnése
A megbízás időtartamának lejártával megszűnik az igazgatói megbízatás. Ugyanez a jogkövetkezménye annak is, ha az igazgatótanács visszahívja az igazgatót (erre bármikor joga van), továbbá ha az igazgatói tiszség betöltését kizáró ok következett be. Megszűnik a megbízatás akkor is, ha az igazgató lemond vagy meghal. Az igazgató bármikor lemondhat a tisztségéről. Ha azonban a közös vállalat működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, hacsak az igazgatótanács új igazgatót nem választ. A lemondás hatályossá válásáig az igazgató köteles részt venni a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedésekben.
Cégjogi kötelezettségek
Az igazgatónak kell bejelentenie a cégbírósághoz a közös vállalat alapítását, társasági szerződésének módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogok, tények és adatok változását. Felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak.
Kötelező tájékoztatás
Az igazgató köteles a tagok kérésére felvilágosítást adni a vállalat ügyeiről, s lehetővé tenni számukra, hogy betekintsenek a üzleti könyvekbe és iratokba. Mindez azonban nem sértheti a vállalat üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait. Az igazgató ugyanis üzleti titokként köteles megőrizni a vállalat ügyeiről szerzett értesüléseit, s titoktartási kötelezettsége adott esetben a vállalat tagjaival szemben is érvényesül. Erre tekintettel megtagadhatja a felvilágosítást.
Felelősség
Az igazgató fokozott gondossággal köteles tevékenykedni. A polgári jog szabályai szerint felel a vállalattal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve az igazgatótanács által hozott határozatok vétkes megszegésével okozott károkért.
Kardos Krisztián