A nyugat-európai országokban már évtizedek óta kötnek szakmai felelősségbiztosítást. Ott ugyanis szinte mindennaposak az olyan perek, amelyekben magánszemélyek vagy cégek orvosoktól, ügyvédektől, könyvelőktől tetemes összegű kártérítést követelnek a munkájuk közben elkövetett hibákért. Egy-egy elvesztett per pedig jelentős anyagi veszteséget okozhat, sőt akár csődöt is előidézhet. A magánszemélyek biztosítás nélkül adott esetben képtelenek lennének az okozott kárért megítélt összegeket kifizetni. Logikus tehát, hogy bizonyos foglalkozások műveléséhez kötelezően előírják a felelősségbiztosítást. Nálunk ezek a törvények csak az utóbbi években születtek meg.
Szaporodó előírások
Ma már több mint harminc rendelet, kamarai szabályzat ír elő felelősségbiztosítási kötelezettséget. Működési feltétel a biztosítás többek között az orvosoknak, gyógyszerészeknek, ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak, közjegyzőknek, bírósági végrehajtóknak, brókereknek, az őrző-védő cégeknek és a magánnyomozóknak.
A legújabb elképzelések szerint hasonló biztosítást kell majd kötniük a szállítmányozóknak is. A szakmák közül alig több mint tíznél tették kötelezővé jogszabályban a felelősségbiztosítást. Másutt úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy a működés feltételeként szabták meg az érdek-képviseleti vagy kamarai tagságot, ezek a szervezetek pedig csak azt fogadják tagjaik közé, akinek van ilyen védelme.
A biztosítótársaságok szakemberei szerint az eddig megalkotott szabályok sokszor nem egyértelműek, nem határozzák meg pontosan a biztosítások feltételeit és azt sem, hogy mit is várnak el a szolgáltatást igénybe vevőtől. Hiányosság az is, hogy a törvények csupán a biztosítás megkötését írják elő, annak fenntartására nem térnek ki. Az első díjtételt befizető tehát akadálytalanul folytathatja tevékenységét akár úgy is, hogy a biztosítóval a továbbiakban semmilyen kapcsolatban nem áll. Ez addig nem is okoz problémát, amíg a bírói gyakorlat elmarad a szakmai előírásoktól. A fejlett országok szokásaiból ugyanis a felelősségbiztosítást már átvettük, de olyan ítélettel még csak elvétve találkozhatunk, amelyben a felperesnek kártérítést ítéltek volna meg.
A gyakorlat buktatói
Jelenleg a biztosítók ódzkodnak felelősségbiztosítási szerződések megkötésétől. Persze a bizonytalanság egy ilyen üzletágban önmagában is jókora kockázatokat hordoz. Hiszen a nyugati társaságoknál is általános, hogy a limithatárokat, a rizikó nagyságát a bírósági döntések figyelembevételével alakítják ki. A stabil ítélkezés hiánya pedig kiszámíthatatlanná teszi ezt az üzletágat. A kártérítés megítélésének ugyanis jelenleg már jogi akadálya nincs, csupán annyiról van szó, hogy ez csak lassan szivárog majd be a bíróságok mindennapjaiba.
A felelősségbiztosítás egyébként általában a szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás miatt keletkezett károkra vonatkozik. A biztosítók – amelyek ezekre a módozatokra kialakított mintákat találhatnak anyacégüknél vagy annál a társaságnál, ahol viszontbiztosítást kötnek – nem fizetnek kártérítést, ha a kár szándékosságból ered, továbbá nem fizetik ki a különböző büntetéseket, bírságokat sem. Egyes biztosítók kizárják a fizetést akkor is, ha a kár határidő-mulasztás miatt következik be. A biztosítókat persze semmi nem kötelezi a szerződés megkötésére, de mivel ez a piac a várakozások szerint felfutás előtt áll, szinte minden vagyonbiztosítással foglalkozó társaság tevékenysége kiterjed a szakmai felelősségbiztosításra is.
Vezet az egészségügy
A társaságok szinte mindegyike kínál biztosítást orvosoknak és gyógyszerészeknek, nem véletlen, hogy ebből a módozatból van jelenleg a legtöbb szerződés. Elsősorban a magánorvosok és intézmények számára ajánlanak – mindössze az orvosi diploma bemutatásával, különösebb elbírálás nélkül megköthető – biztosítást. Ez a biztosítás a munka közben elkövetett műhibákra vonatkozik, de a legtöbb esetben kiterjed az intézményben bekövetkező balesetekre is. Ezek közé tartozik például: a beteg a rendelőben elcsúszik és eltöri a lábát. Néhány biztosító még arra is fizet kártérítést, ha a beteghez érkező látogató sérül meg a kórház területén. A sokféle szerződés miatt az orvosi biztosítás viszonylag olcsóbb. Az éves díj tízszázalékos önrész mellett 8-16 ezer forint az ÁB-Aegonnál és 3-10 ezer a Generalinál. A Providencia ugyanennyit kér, de ott önrészt nem kötnek ki. A Hungária is mindössze ezerforintos önrészt határoz meg, itt azonban az éves díj 3-22 ezer forint, ami a többi biztosítónál még szélesebb határok között mozog. A legdrágább orvosi felelősségbiztosítást (10 százalékos önrész és 9700-35 600 forintos éves díj) az AXA-Coloniánál találtuk.
Az orvosi hivatáson belül is eltérő kockázatúnak ítélhetnek meg a biztosítók egy-egy területet. Kiemelkedően magasnak minősítik a veszélyt például az altatóorvosoknál, ahol az éves díj nem egy társaságnál elérheti a 36 ezer forintot is. Ugyancsak elterjedt – és a díjtételek szempontjából is hasonló – a magángyógyszertárak, gyógyszerészek biztosítása is. A biztosítás ezekben az esetekben azokra a károkra vonatkozik, amelyeket a patikusok munka közben okozhatnak, így például elcserélik a gyógyszert, vagy saját készítésű piruláik hibásak.
Szűkülő kínálat
A könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók – bár a felelősségbiztosítás a kamarai tagságon keresztül kötelező előírás – már szűkebb biztosítói kínálatból válogathatnak. Hiába előírás ugyanis számukra a felelősségbiztosítás, a biztosítókat semmi sem kötelezi arra, hogy nekik is kínáljanak ilyen módozatot. A biztosítótársaságoknak egyébként még az Állami Biztosításfelügyeletnél (Ábif) sem kell bejelenteniük, hogy felelősségbiztosítást mely szakmák tagjaival hajlandók kötni. A könyvelőknek, könyvvizsgálóknak és adótanácsadóknak még azoknál a biztosítótársaságoknál is el kell fogadniuk, hogy a biztosítás megkötését szigorú feltételhez kötik, sőt korlátozzák a szolgáltatásokat is, ahol egyáltalán foglalkoznak ezzel a területtel. A Providencia és a Generali szinte azonos feltételekkel vállalja ezekben a szakmákban a felelősségbiztosítást. A maximált limit 300 ezertől tízmillió forintig terjed, az önrész tíz százalék, de legalább 20 ezer forint, az éves díj pedig minimum 25 ezer forint, ami az árbevétel függvényében nőhet.
A közjegyzőknél a törvény a felelősségbiztosítási összeg alsó határát egymillió forintban szabja meg. Itt előírás a biztosítás fenntartása is. A díjfizetés folyamatosságát az illetékes területi közjegyzői kamara bármikor ellenőrizheti. A közjegyzők egyébként a munkájuk során az általuk okozott kárért teljes magánvagyonukkal felelnek. Jövedelmük azonban nem áll arányban azzal a kárral, amit esetleges tévedésükkel okozhatnak, így logikus, hogy felelősségbiztosítást kell kötniük. A közjegyzőket – mint körkérdésünkből kiderült – a Providencia hajlandó biztosítani. Az éves díj itt 15-49 ezer forintig terjed, maximum tízmillió forintos kártérítésre. Az önrész nagysága az ügyfél választásától függ, de általában tíz százalék, 20-100 ezer forintig terjedő minimummal.
Önsegélyező egylet
Nem folytathat praxist az az ügyvéd sem, akinek nincs felelősségbiztosítása. A társaságok kínálatát azonban nem közvetlenül veszik igénybe, hanem a kamara által létrehozott Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületén keresztül. Ennek a szervezetnek tagja szinte minden Magyarországon praktizáló ügyvéd. Az egyesület a legfontosabb szempontnak azt tartja, hogy az ügyvédek ne legyenek kiszolgáltatva a biztosítóknak. Valószínűleg ezért alakítottak ki stabil és állandó (viszontbiztosítói) kapcsolatot egyetlen biztosítótársasággal, a Providenciával. Az egyesületen keresztül kötött biztosításoknak több kategóriája van. Tíz év alatt öt kárt is fedez a biztosító évi 13 800 forintos díjért, 20 év alatt tíz kár már 24 ezer forintba, 30 év alatt 15 kár pedig évi 33 600 forintba kerül. Az önrész minden esetben tíz százalék, a minimumösszeg azonban 20, 50 vagy 80 ezer forint a kategóriától függően. A Generali egyéni ügyvédeknek kínált módozatában 5-10 millió forintos limit, 8-18 ezer forintos éves díj, 10 százalékos önrész szerepel. Az ügyfélnek azonban ezen belül legalább 5-100 ezer forintot kell magának kifizetnie.
Óriási fejlődés előtt
A következő néhány év a szakmai felelősségbiztosítások óriási mértékű fejlődésének időszaka lesz – vélik biztosítási szakértők. Állításukat nemcsak arra alapozzák, hogy néhány szakma esetében törvény írja elő a biztosítást, hanem elsősorban arra: bizonyos munkakörökben dolgozóknak saját érdeke a szerződéses garancia. A biztosítók nagy lehetőséget látnak a piacban, de egyelőre óvatosak, és sok szakmát kizárnak a biztosítási lehetőségből, annak ellenére, hogy a tapasztalatok szerint egyelőre (elsősorban a már említett bírói gyakorlat miatt) csak igen kevés a káresemény. Nyilvánvaló persze, hogy amint nagy nyilvánosság előtt születik olyan ítélet, amelyben a sértettnek például orvosi műhiba miatt jelentős kártérítést ítélnek, gombamód szaporodnak majd a hasonló okból benyújtott keresetek.
A biztosítások díja a kockázattól és a veszélyközösség nagyságától (vagyis az igénylők számától, a szakmákat művelők körétől) függ. A biztosításért kár esetén kapható összeget a társaságok minden esetben limitálják. Szakmánként, illetve a vállalt kockázat és díj nagyságától függően a térítés egymillió forinttól akár több tízmillió forintig terjedhet. Általános, hogy a biztosítók tízmillió forint körüli térítés esetén nem ragaszkodnak különleges elbíráláshoz. Magasabb összegű szolgáltatást azonban csak egyedi elbírálás alapján állapítanak meg, ám ilyenkor a fizetendő díj is nagyobb. A kártérítést a biztosító minden esetben a károsultnak fizeti ki, halál esetén pedig a hozzátartozó tarthat igényt a térítésre.
A szélesedő kínálat ellenére az ügyfeleknek még alig van miből válogatniuk, már csak azért is, mert néhány társaság egyik-másik szakma (mint ez a könyvvizsgálóknál is kiderült) biztosítását nem vállalja.
Megoszlik a kínálat
Ezt a biztosítók azzal magyarázzák, hogy az általuk veszélyesnek ítélt szakmákban a kockázat vagy túl nagy, vagy behatárolhatatlan. A kizárás mindig a biztosító döntése, így van olyan társaság, amely az őrző-védőket és pénzszállítókat, illetve a veszélyes hulladék kezelésével és feldolgozásával foglalkozó vállalkozókat nem védi, míg mások az értékpapírok forgalmazásával, előállításával, a szoftverek készítésével foglalkozóknak nem nyújtanak biztosítást. Nem egy cég brókerek, közjegyzők, ügyvédek védelmét utasítja vissza.
A biztosítók persze nem csak korlátokat állítanak fel. Egyedi módozatokat is kínálnak, például vadászoknak, állatorvosoknak, felszámolóknak és utazási irodáknak. Az AXA-Colonia 1-5 millió forintos limittel, tízszázalékos önrész vállalása mellett köt biztosítást például takarítókra, vadászokra és fordítókra is. A tervezőknél a limit akár 200 millió forintra is felmehet. Az önkéntes felelősségbiztosítások feltételeit a biztosítók kétféle módszerrel határozzák meg. A legegyszerűbb megoldás: megnézik, hogy a biztosítást kötni szándékozó foglalatossága melyik szakmához áll a legközelebb. A másik bevett módszer, hogy a biztosító a külföldi gyakorlatot és feltételrendszert hívja segítségül, és azt próbálja meg a hazai viszonyokra adaptálni. Az egyéni ajánlatok a piac bővülését jelzik, és a szakértők véleménye szerint a társaságok hamarosan megtalálják azokat a megoldásokat, amelyekkel megszüntethetik egyes foglalkozások mellőzését, és újabb szakmák is bekerülhetnek a biztosíthatók közé.