Habár a GSM-társaságok palettáján már minden szolgáltatás megtalálható, a mobilszolgáltatóknak újabb és újabb kihívásokra kell felkészülniük. György Miklós, a Pannon GSM vezérigazgatója szerint az előfizetői kör tovább bővíthető, ám csalódik az, aki a korábbi évek robbanásszerű fejlődésében reménykedik. A piac növekedése lassúbb, de biztos lesz. Az új előfizetők megszerzésének egyik legbiztosabb módja a testre szabott szolgáltatások számának növelése. Más elvárása van mondjuk a háromgyerekes háziaszszonynak, más az egyéni vállalkozónak, és megint más az egyetemistának – akiből ráadásul hamarosan üzletember lehet.
Korántsem biztos, hogy mindegyikük valamennyi szolgáltatást igényli, és még kevésbé biztos, hogy a további technikai újításokra – mondjuk arra, hogy telefon segítségével a távolból bekapcsolhatják a grillsütőt – egyaránt igényt tartanak. Lehet, hogy némelyikük egyszerűbb, de lényegesen olcsóbb szolgáltatási csomaggal is megelégszik. Mások viszont a telefonok összekötésével használható videojátékokat is igénylik, sőt a kép- és adatátvitel újdonságaira is igényt tartanak. Az üzletemberek legújabb elvárása, hogy ne mindenhol szólaljon meg a zsebtelefon. Főként a kisebb cégek vezetői szívesen vennének olyan titkárságot, amely a kikapcsolt telefon mellett is több mindent elintézne. A vezérigazgató azt is látja, hogy nem elég az ügyfeleket megszerezni, nagyobb művészet őket megtartani. A Pannon GSM ezért már évek óta ügyel arra, hogy ne csak toborozzon, hanem a hűséget is jutalmazza.
György Miklós szerint a Pannon GSM-nél lezárult egy korszak. Ezért előnyösnek tartja, hogy a korábbi hét tulajdonos közül ma már csak négyen birtokolják a társaság részvényeit. A kezdeteknél összefogásra volt szükség, mára viszont a további stabil nyereségességhez egységes irányítás, tőkekoncentráció kell. A sikert a műholdas rendszerek megjelenése sem veszélyezteti, hiszen az új szolgáltatókkal a GSM-társaságok partneri viszonyra törekednek. Nagyobb kihívás az 1800-as rendszerekre vonatkozó tender. A vezérigazgató szerint egyértelmű, hogy a GSM-szolgáltatóknak itt is esélyt kell adni. Ez már csak azért is törvényszerű, mert a GSM-társaságok a 900 megahertzes frekvenciát csak részlegesen kapták meg, ami megnehezíti a hálózat bővítését. A két rendszer összetartozását bizonyítja az is, hogy a DCS 1800-as egyre inkább GSM 1800-as néven válik ismertté.
| Árak és felhasználók Az elmúlt években a mobiltelefon-használók köre is megváltozott. A státusszimbólumból mindennapi használati eszköz lett. Ma már szinte minden társadalmi és foglalkozási réteg használja a rádiótelefonokat. A szolgáltatók már nem csupán a felnőtt korosztályokat célozzák meg, hanem a különféle élénk színű és tartozékokkal ellátott telefonokat a kamaszoknak, sőt a gyerekeknek is kínálják. A tehetősebb családoknál a csemeték mobiltelefonnal járnak iskolába. A hazai mobiltelefonizáció elképesztő fejlődési ütemének kizárólag a fizetőképes kereslet szabhat határt. A Deutsche Morgan Grenfell előrejelzése szerint 2000-ben Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai össztermék értéke 5360 USA-dollár lesz, miközben Portugáliában ez az öszszeg már 1994-ben meghaladta a 9000 USA-dollárt. A munkanélküliség aránya ugyan nem rosszabb az Európai Közösségek tagországainak átlagánál, de a keresőképesek aránya jelentősen rosszabb képet mutat. A nyugat-európai országokban ez az arány 50-60 százalék, ugyanez nálunk alig 45 százalék. Hazánkban viszont rendkívül magas az egyéni vállalkozók aránya, ami a mobiltelefon-sűrűség szempontjából előnyös. Igaz, a vállalkozók átlagos gazdasági aktivitása – a sok kényszervállalkozó miatt – nem túl nagy. Nem előnyös a még mindig magas infláció sem. A fejlett országokban a csatlakozási és havi díjak két-három éve nem változtak, a percdíjak pedig az éles piaci küzdelemben, ha nem is túl látványosan, de folyamatosan csökkennek. Magyarországon ez nem mondható el, bár az is igaz, hogy a két 900-as szolgáltató sosem használta ki az engedélyezett legnagyobb áremelési keretet, s a mobiltelefonok árainak fölszabadítása sem okozott az infláció üteménél magasabb díjemeléseket. A távközlés általános liberalizálása azonban több előnyt is rejt. Eredményezheti például az összekapcsolási díjak mérséklődését. Az infláció lanyhulása, a Matáv monopóliumának 2000-ben esedékes megszűnése után pedig a többi díj is reálértékben csökkenhet. Ezek a hatások mindenképpen semlegesíthetik a vásárlóerő esetleges gyengeségeit. Ha pedig a gazdasági fejlődés is tartósnak bizonyul, akkor újabb akadály is elhárul a hazai mobiltelefónia elől. Szakemberek szerint a rádiótelefon-vásárlás hamarosan már nem infrastrukturális beruházásnak számít. A mobilkészülék egyszerű tartós fogyasztási cikké alakul át – éppúgy, mint a legfejlettebb országokban. |