A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi szolgáltatás törvényessége érdekében alkotta meg az Országgyűlés az 1998. évi IV. törvényt a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól. A törvény célja a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása volt.
A törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (gazdasági társaság) keretében – a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként – végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységre terjed ki. A szolgálati viszonyuk fennállása alatt a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tulajdonosai, vezető tisztségviselői, valamint tagjai az ilyen vállalkozásnak. Hasonlóan szigorú a másik összeférhetetlenségi szabály is, amely szerint a vállalkozás nem végezhet más gazdasági tevékenységet vagy szolgáltatást, kivéve ha az közvetlenül összefügg a személy- és vagyonvédelemmel.
Védelmi tevékenység
Személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minősül a létesítmények, telephelyek, területek, járművek vagy más dolgok őrzése, a rendezvények biztosítása, a szállítmányok kísérése, a pénz- és értékőrzés, -szállítás, a természetes személyek életének és testi épségének védelme, továbbá a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása.
A személy- és vagyonvédelemmel, illetve a magánnyomozással közvetlenül összefüggő tevékenységek közé tartozik a tűzvédelmi, a polgári védelmi, a munka- és egészségvédelmi tevékenység, illetve a katasztrófaelhárítás, ha az ezzel megbízott személy rendelkezik az előírt szakképesítéssel, valamint az üzleti és üzemi titok, az informatikai adatok védelme, a pénz- és értékőrzéssel, valamint -szállítással kapcsolatos pénzfeldolgozó tevékenység, a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói szakképzés, tanácsadás, szakirodalmi kiadói, valamint szakértői tevékenység, a vagyonvédelmi célú kutatás. Ilyen tevékenység továbbá a vagyonvédelmi eszközök gyártása, forgalmazása, a mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, szerelése, karbantartása és az egyéni, társas vállalkozó által őrzött objektum karbantartási és takarítási munkáinak elvégzése.
Az engedély
Személy- és vagyonvédelmi tevékenység csak a rendőrség által kiadott engedély birtokában végezhető vállalkozói alapon. Ehhez az is szükséges, hogy a vállalkozás tagja legyen a személy-, vagyonvédelmi biztosítóegyesületnek, vagy érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezzen. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a kamarai nyilvántartásba vétel igazolását. Nem kaphat engedélyt az a vállalkozás, amelyik nem rendelkezik a személy- és vagyonvédelemhez szükséges anyagi és technikai eszközökkel. Az egyéni vállalkozó vagy a vállalkozás vezető tisztségviselőjének büntetett előélete szintén kizárja az engedélyezést.
Az engedély további feltétele, hogy a vállalkozásban dolgozó tag, alkalmazott vagy segítő családtag személy- és vagyonőri igazolvánnyal rendelkezzen. Ilyen igazolványt az a büntetlen előéletű, nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár kaphat, aki belföldi lakóhellyel, szakképesítéssel rendelkezik, és nem folyik ellene háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás. A személy- és vagyonőri szakképzésben részt vevő kérelmező csak ideiglenes igazolványt kaphat. Az ideiglenes igazolvány 6 hónapig érvényes, s nem jogosít önálló munkára.
Kötelezettségek
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységre kötött szerződést írásba kell foglalni. A szerződésben a megbízónak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a megbízott nyilvántartsa a nevét és lakcímét (vagy székhelyét, ennek hiányában telephelyét), továbbá hogy a rendőrség betekinthet ebbe a nyilvántartásba.
A vállalkozó a rendőrség által hitelesített naplóban nyilvántartást vezet a szerződésekről is. A naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig meg kell őriznie. Fel kell tüntetnie benne a megbízó nevét, lakcímét, székhelyét vagy annak hiányában telephelyét és a szerződés megkötésének és teljesítésének, illetve megszűnésének időpontját.
D'Artagnan utódai
A személyőr a megbízó személyi biztonságának fizikai, technikai védelmét látja el a szerződés keretei között. A vagyonőr a megbízói létesítmény őrzése során jogosult felhívni a védett területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kilétének igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására. A felhívás eredménytelensége esetén megtilthatja a belépést, s felszólíthatja az illetőt a terület elhagyására. Emellett az őr jogosult ellenőrizni a területre belépő, az ott tartózkodó vagy onnan kilépő személy csomagját, járművét, valamint a szállítmányt. A vagyonőr az őrzött létesítmény területén kívül is védheti a megbízó ingóságát.
Ruha teszi az őrt
A személy- és vagyonőrök jogosultak formaruhát viselni. Azon fel kell tüntetni a vállalkozás nevét, illetve a személy- és vagyonőri megjelölést.
A formaruhán nem lehet hatósági jellegre utaló vagy megtévesztésre egyébként alkalmas elnevezés, jelzés, cím, illetve rangjelzés. A ruha nem hasonlíthat a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy más hatóságok egyenruhájára sem.
Intézkedések
A személy- és vagyonőr nem rendelkezik hatósági jogkörrel. Bizonyos esetekben azonban a következő intézkedéseket teheti. Jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására jogosult hatósági személyt kérhet fel az igazoltatásra.
A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt felszólítani a cselekmény abbahagyására, megakadályozni a cselekmény folytatását, elfogni az elkövetőt, és elvenni tőle a támadásra alkalmas eszközöket. Az elfogott személyt köteles haladéktalanul átadni a rendőrségnek vagy az ügyészségnek.
A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával elháríthatja a védett személy biztonságát fenyegető támadást, megakadályozhatja a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést, s eltávolíthatja onnan a jogosulatlanul bent tartózkodót.
Közterületen vagy a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőri tevékenység csak engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával látható el.
Rendezvények biztosítása
Egyre több párt, egyesület vagy zenekar igényli, hogy profi vállalkozás biztosítsa rendezvényének lebonyolítását. A rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján az őrség megakadályozhatja meghatározott tárgyak bevitelét a zárt területen vagy helyen (stadion, konferenciaterem, pártszékház) tartott rendezvényre. Ennek érdekében átvizsgálhatják a belépők csomagjait. A belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert is alkalmazhatnak.
A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr felszólíthatja kilétének igazolására a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, illetve annak biztonságát veszélyeztető személyt, s megtilthatja, hogy részt vegyen a rendezvényen.
Szállítmánykísérés
A személy- és vagyonőr e feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint – az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint – lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja is.
Felügyelet
A rendőrség ellenőrzi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi tevékenység jogszerűségét. Ennek során vizsgálja a nyilvántartásában szereplő adatok valódiságát, az általa hitelesített naplóban nyilvántartott adatokat, az engedélyezés feltételeiben beállott változásokat. Az ellenőrzés nem terjedhet ki a személy- és vagyonvédelemre kötött megbízási szerződésre, mert azt a vállalkozó titokként kezeli.
A rendőrhatóság felügyeleti bírsággal sújthatja a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozót. Jogosulatlan a vállalkozás, ha azt a vállalkozó engedély hiányában vagy az engedély kiadásához szükséges jogszabályi feltételek hiányában folytatja.
Kisebb súlyú jogsértés esetén a rendőrség írásbeli figyelmeztetést alkalmaz, pénzbírságot csak az ismételt jogsértés eredményez. A pénzbírság viszonylag nagy tételű, legalacsonyabb összege százezer, a legmagasabb összege egymillió forint.