A leghatékonyabb fellépés a bűnözéssel szemben a megelőzés – állítja Bencze József dandártábornok, a vám- és pénzügyőrség rendészeti főigazgatója, a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság (GKB) elnöke. Azt mondja, az utóbbi időben számos jogszabályváltozás történt, amely újabb és újabb eszközöket ad a nyomozó hatóságoknak a mind súlyosabb, elsősorban gazdasági bűncselekmények felderítéséhez.
Mint a dandártábornok elmondta, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás működésének hatékonyabbá tétele érdekében az utóbbi időszakban számos intézkedés született. Nyomozó hatósági jogkört kaptak a vámosok és titkosszolgálati eszközöket is alkalmazhatnak a jövedéki termékekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozásakor. A Büntető Törvénykönyv a rendszerváltozás óta több mint húsz ponton változott, alapvetően szigorúbbá vált, egyszersmind követte az élet változásait. Azaz büntetni rendel korábban elnézéssel kezelt viselkedést, más pontokon pedig éppenséggel enyhült.
Változások hatásai
Ugyanakkor voltak kedvezőtlen változások is. A GKB vezetője ezek közül elsőként azt említi, hogy a gazdasági ügyeket öt évvel ezelőtt a városi bíróságok hatáskörébe utalták, ahol egyébként is igen komoly a terhelés. Másrészt ezek az ügyek többnyire speciális szakértelmet igényelnek, olyan összetett tudást, ami általános képzettségű bírótól nem várható el. Harmadrészt ezek az ügyek másodfokon már megyei szinten jogerősen befejeződtek, aminek következtében nemigen volt lehetőség egységes jogértelmezési gyakorlat kialakítására. Ennek következtében az ország más-más részein azonos ügyek más elbírálás alá estek.
A GKB elnöke azonban úgy véli, az igazságügyi reform keretében születtek olyan intézkedések, amelyek gyorsíthatják az eljárásokat. Idesorolható a bíróságok struktúraváltása, az ítélőtáblák felállítása, hogy precedensértékű ügyekben mód nyílik a soron kívüli eljárás lefolytatására, valamint jogegységi döntés meghozatalára.
Bencze József rendkívül fontosnak tartja a teljes egészében 2000-ben életbe lépő új büntetőeljárási törvényt, amelynek egyes rendelkezései már az idén is hatályosak. Számos új jogintézményt hoz létre a jogszabály, amely mind újabb lehetőségeket teremt a bűnüldöző hatóságok számára.
A nyomozások hatékonyságára alapvető hatással van, hogy a hatóságok reagálnak-e, és ha igen, milyen gyorsan az egyes jogsértésekre. E tekintetben a GKB elnöke szerint mindenképpen van mit javítani. A másik fontos kérdésnek tartja Bencze József, hogy indokolatlanul ne terheljék a nyomozó hatóságokat. Ennek érdekében szükség lenne úgynevezett dekriminalizációs intézkedésekre, vagyis bizonyos tényállások újragondolására, és az ezekhez kötődő eljárás újraszabályozására. A szabálysértési értékre elkövetett lopások, csalások, sikkasztások értékhatárának emelésével és egyes minősítő körülmények újragondolásával csökkenteni lehetne a büntetőeljárások számát és a nyomozó hatóság terheit. Érdemes megvizsgálni a Btk.-t: melyek azok a tényállások, amelyekben évek óta nem vált ismertté bűncselekmény. Ezek a lépések mind a bűnüldözés hatékonyságát javíthatják.
A nyilvántartás jelentősége
De hasonlóan fontos, hogy az egyes hatóságok kihasználják a törvényekben lefektetett nyilvántartási lehetőségeket. Rendkívüli jelentőségű lenne – fogalmaz Bencze József –, hogy az adott ügyben minden rendelkezésre álló adat és információ gyorsan elérhető lenne. Ezzel kizárhatóvá válnának a párhuzamos eljárások, átfedések. Az informatika adta lehetőségeket is a mainál jobban ki kellene használni, egészen addig, hogy a nyomozás elrendelésétől a bíróságig elektronikus adatkezelés történhessen. A harmadik évezred küszöbén a technika már képes erre, néhány új jogszabály és persze az informatikai bázis hathatós fejlesztése kellene még a gyakorlati alkalmazáshoz.
Az elektronikus adatkezelés szabályainak megteremtésével, illetve a szükséges rendszerek felállításával egyszeriben szükségtelenné válnak a hosszas levelezések, a többnapos kutatások egy-egy adat után. Az egyre bonyolultabb, elsősorban gazdasági bűnügyek mindenképp szükségessé teszik, hogy a különféle adatbázisok könnyedén átjárhatók és elérhetők legyenek az egyes nyomozó hatóságok számára. Ehhez természetesen az is kell – Bencze József szerint –, hogy a hatóságok korrekt módon és naprakészen kezeljék ezeket az adatbázisokat.
Védett tanúk
Fontosnak tartja a tábornok a tanúvédelem jogi feltételeinek megteremtését. Az új büntetőeljárási törvény az adminisztratív védelem mellett lehetőséget ad a fizikai védelemre is, vagyis a tanú kaphat új személyazonosságot, új egzisztenciát, elköltöztethető, tehát eltüntethető a bűnözők elől. Ez azért alapvető jelentőségű, mert mostanság nem szívesen teljesítik ezen állampolgári kötelezettségüket az emberek. Ennek oka egyrészt a büntetőeljárások elhúzódása, másrészt a nagyobb súlyú ügyekben mind többször fenyegetik meg a tanúkat.
Hasonlóan fontos a sértettek érdekeinek védelme, illetve kárának megtérülése is. Ennek a kérdésnek a büntetőeljárás során kezdettől fogva a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Ez Bencze József szerint legalább olyan fontos, mint maga a bizonyítás. A jogi feltételei ennek ma is adottak. De azt is világosan kell látni, hogy a különböző ingatlan- és cégnyilvántartások igénybevétele nélkül ez aligha oldható meg. Sok esetben külön nyomozást kell a károk megtérítése érdekében folytatni, s ha ezt nem kérik számon a hatóságon, akkor nyilvánvalóan nem ez lesz a legfontosabb célja. Ha a nyomozó hatóság azt mondja: 60 százalékos a felderítési arány, az a szakembereknek mond valamit, az állampolgárokat azonban jobban érdekli, hogy a bűncselekményekkel okozott kár, elvesztett érték mekkora hányadát sikerült megtéríteni vagy visszaszerezni. A GKB elnöke szerint fontos, hogy megszűnjön az egyoldalú statisztikai szemlélet. A magas felderítési mutatók ugyanis félretájékoztatják a hatóságokat és a lakosságot is.
A hatékony bűnüldözés megköveteli az egyes nyomozó és más hatóságok jogilag is intézményesített együttműködését. Az ügyek felderítésében szükséghez képest részt kell vennie a vám- és pénzügyőrségnek, az adóhatóság szakembereinek is a rendőrséggel együtt, s ne legyen, ne lehessen a szervezetek között szakmai féltékenység, netán rivalizálás, mert ez a bűnüldözés ártalmára van.
Ugyancsak különös fontosságú a szakértői intézményrendszer jogi és szervezeti feltételeinek javítása. Egyrészt kiöregedett a szakértői gárda, másrészt a vállalkozások, a versenyszféra lényegesen magasabb jövedelmeket tud felajánlani, s nem tartozik más lapra az sem, hogy az alvilág is egyre képzettebb embereket foglalkoztat. Ha úgy tetszik, azon az oldalon is kezd kiépülni a szakértői bázis.
A büntetőügyek jelentős részében – állítja Bencze József – már nem a klasszikus nyomozati munkán van a hangsúly, hanem azon, a szakértő mit tud bizonyítani. Ennek következtében ez a munka folyamatosan felértékelődik, a kevésbé eredményes eljárásoknak már ma is zömmel az az oka, hogy a szakértői jelentések lassan születnek meg. Mindenképp gondoskodni kell a szakértői gárda képzéséről és utánpótlásáról, valamint jobb anyagi elismeréséről.
Beruházás – ellenőrzéssel
A GKB elnöke szerint mindenképp meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a bűnüldözésre, igazságszolgáltatásra fordított állami pénzek megtérülése kimutatható legyen. A kormány által nemrégiben elfogadott közbiztonsági programhoz készített elemzésben az áll, a bűnüldözést közgazdasági szempontból kiemelt beruházásként kell kezelni. Megállapítható – áll a jelentésben –, hogy miközben a társadalom, s így a kormány és a törvényhozás a jogállamisággal és a demokrácia értékeivel összhangban a jogszabályokban magasabb követelményeket támaszt a közbiztonságért felelős szervekkel szemben, addig a stabilizációs politika megszorító intézkedései miatt nem lehetett elég nagyvonalú a szervezet költségeinek fedezésében, anyagi, technikai eszközökkel való ellátásában. A bűnüldözés hatékonyságának alapkérdése a szervezet technikai bázisának nívója, alkalmazottainak képzettsége és a feladat iránti elkötelezettsége. Többet kell költeni a bűnüldözésre, s ez gyorsan megtérülő beruházás az államnak, de különösen az adófizető állampolgároknak.
A kormányhatározattal együtt elfogadott program szerint indokolt kidolgozni a rendvédelmi szervek gazdálkodásának külső ellenőrzési rendszerét. Célzott pénzügyi támogatás esetén a pénzeszközök felhasználásáról tételes elszámolási rendet indokolt kialakítani. Megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) a gazdálkodás, illetve a célzott támogatások felhasználásának felülvizsgálatában milyen feladatokat kapjon.
Ugyanakkor a program kimondja, hogy az adósságkezelés és a halmozódás megakadályozása, továbbá a következetes gazdálkodás érdekében indokoltnak tűnik, hogy a KEI felülvizsgálja a rendvédelmi szerveknek költségvetésen felül az utóbbi négy évben adott, célzott pénzügyi támogatásokat és azok felhasználását. Ugyanakkor célszerű lenne a több megyét érintő, bonyolult és költséges szakértői vizsgálatokat igénylő bűncselekmények és jogsértések megnyugtató felderítése érdekében a Pénzügyminisztérium ellenőrzése alatt működő szakértői díjalapot létrehozni.
A rövid távú feladatok közt fontos helyet kapott, hogy a pénzintézetek és cégbíróságok figyelmét felhívják az ellopott és elveszett okmányokkal való gyakori visszaélésekre, tekintettel, a hatóságok által működtetett különböző nyilvántartások igénybevételére. Ezzel egy időben – áll a programban – hitelesebbé és frissebbé kell tenni az állami adatbázisokat.
A szakértői előrejelzések szerint – véli Bencze József – a következő időszakban tovább nő a bűnözés s így természetszerűleg a vagyon elleni bűncselekmények száma. Egyes számítások szerint 2005-2010 között lesz a csúcs, s attól kezdve várható némi csökkenés. A hatóságoknak új bűncselekmények, új elkövetési módok megjelenésére kell felkészülniük. Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy miközben fejlődik a bűnüldözés is, egyre agresszívebb lesz az alvilág.