Mezőőrök és hegyőrök
Az 1997. évi CLIX. törvény értelmében június elsejétől kezdődően a települési önkormányzatok a közigazgatási területükhöz tartozó termőföldek (kivéve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket) őrzéséről mezei őrszolgálattal gondoskodhatnak. Több önkormányzat közös mezei őrszolgálatot is létrehozhat.
A mezei őrszolgálat létrehozását be kell jelenteni az illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak, amely nyilvántartásba veszi.
A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét a központi költségvetés hozzájárulásként biztosítja. Az őrszolgálat a megalakulást követő harminc napon belül kérheti megalakítási költségeinek felét, ezt követően pedig negyedévenként a fenntartási és működési költségek felét. Az igénylés alapbizonylatai a költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások. Az önkormányzatnak és a hegyközségeknek kimutatást kell készíteniük a számlákról, a kifizetett munkabérről, járulékokról és egyéb kiadásokról. A kimutatásokat be kell nyújtani a megyei földművelésügyi hivatalhoz, ahol ellenőrzés után kiállítják a hozzájárulás igénybevételéhez szükséges igazolást. A hozzájárulást az igazolás alapján, az adóhatóságtól kell igényelni a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról. A hozzájárulás maximális mértékét a 30/1998. (IV. 30.) FM-PM rendelet melléklete tételesen felsorolja.
(Magyar Közlöny 1998/36. szám)Adójegy és jövedéki adó
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 1997. évi CIII. törvényben meghatározott adójegy igénylését, visszavételét és alkalmazását a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet szabályozza.
Az adójegy-felhasználó – vagyis az adóraktár engedélyese, valamint a dohánygyártmány importálója – a következő éves várható adójegyigényét a rendelet mellékletében szereplő formanyomtatványon (negyedéves bontásban, adójegyfajtánként) a tárgyév október 1-jéig köteles bejelenteni a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál.
Az adóraktári adójegy-felhasználó minden hónap 10-éig köteles bejelentetni az országos parancsnokságnak az adott hónapra vonatkozó előzetes adójegyigényét és megadni az átvétel kért ütemezését is. A megrendelést a 3 példányos "adójegy megrendelés" elnevezésű formanyomtatvány második és harmadik példányának megküldésével kell teljesíteni. Az adójegyek ellenértékének megfizetésére fizetési halasztást lehet kérni. Fizetni átutalással kell, az országos parancsnokság által külön e célra megnyitott adójegy-elszámolási számlára.
A megrendelt adójegyeket személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján lehet átvenni. Az első igénybejelentéskor az adójegy-felhasználó köteles megküldeni a bélyegzőnyomatát, illetőleg az adójegyek átvételére jogosult személyek aláírásmintájának közjegyző által hitelesített másolatát.
Az adóraktári adójegy-felhasználónak fajtánként és kiskereskedelmi eladási áranként nyilvántartást kell vezetnie az adójegyekről, s ennek adatai alapján minden hónap 20-áig el kell számolnia az előző hónapban felhasznált adójegyeivel.
Változott a jövedéki adóról szóló törvény végrehajtási rendelete, a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet is. A módosításokat a 15/1998. (IV. 30.) PM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny 1998/36. szám)Földrajzi árujelzők
A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó 87/1998. (V. 6.) Korm. rendelet értelmében az árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket, az egyéb mellékleteket, továbbá a termékleírást. Ez utóbbiban kötelezően fel kell tüntetni a termék, illetve a földrajzi árujelző megnevezését, a termék részletes bemutatását (feltüntetve az előállításhoz szükséges nyersanyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságait), valamint előállítási módjának és a hagyományos helyi módszereknek az ismertetését. Ezek mellett a termékleírásban meg kell határozni azt a földrajzi területet, amelyről az árujelzőt használó termék származik (boroknál a termőhelyet, élelmiszerekhez hagyományosan használt földrajzi neveknél pedig a tenyésztési területet is), s részletesen ismertetni kell a termék és a földrajzi környezet, illetve származás közötti kapcsolatot. A termékleírásnak tartalmaznia kell a földrajzi árujelzőnek a terméken való feltüntetésével kapcsolatos előírásokat is.
Az oltalom jogosultjai módosíthatják a termékleírást akár a lajstromozási eljárásban, akár később, az oltalmi idő alatt. A földrajzi árujelző lajstromozását követően – a borok kivételével – a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza a termékleírást, az árujelző lajstromozását, illetve az oltalom megszűnését pedig a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában is kihirdetik.
A lajstromozást követően a borokkal kapcsolatban az Országos Borminősítő Intézet, egyéb termékeknél pedig a területileg illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzik, hogy az oltalomban részesült árujelzők használata során betartják-e a termékleírásban foglalt követelményeket.
Legkésőbb 1999. május 21-éig termékleírást kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz azokra az eredetmegjelölésekre is, amelyeket az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajstromba jegyeztek be.
(Magyar Közlöny 1998/37. szám)Forintleértékelés
A 1056/1998. (V. 6.) Korm. határozat szerint a forintnak a valutakosárhoz viszonyított árfolyamszintjének havi leértékelési mértéke 1998. június 15-étől 0,8 százalék.
(Magyar Közlöny 1998/37. szám)Exporttámogatás
Vágott házinyúl
A 33/1998. (V. 13.) FM rendelet szerint exporttámogatásban részesül a május 13-ától november 30-ig exportált összesen hatezer tonna vágott házinyúl. A rendelet azt is tartalmazza, hogy az Agrárintervenciós Központ új címe: 1860 Budapest, Pf. 11.
Termesztett gomba
A 34/1998. (V. 13.) FM rendelet alapján az részesülhet a termesztett gomba exporttámogatásában, aki legkésőbb a jövő év január 15-éig eleget tesz az Országos Zöldség Terméktanács által meghatározott mértékű befizetési kötelezettségének. Az exporttámogatás részletes feltételeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, míg a támogatási mértékek az 1. számú mellékletben találhatók.
(Magyar Közlöny 1998/39. szám)Devizaszabályok
A 93/1998. (V. 13.) Korm. rendelet szerint a devizabelföldi kiviteli igazolás nélkül 100 000 forintot meg nem haladó értékű konvertibilis valutát vihet ki az országból. Ugyanekkora összegű konvertibilis valutát vihet ki az országból a devizakülföldi is kiviteli igazolás vagy értékbehozatali tanúsítvány nélkül. A vállalkozás, szervezet kiküldöttje 35 0000 forintig vihet ki az országból konvertibilis valutát anélkül, hogy rendelkezne kiviteli igazolással. Ennek feltétele azonban, hogy a határon bemutatja a 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 20/a számú melléklete szerint kiállított tanúsítványt.
A jövőben nem kell beszerezni devizahatósági engedélyt ahhoz, hogy a devizabelföldi felhatalmazott hitelintézetre engedményezze a nemzetközi gazdasági tevékenység körében megkötött szerződésen alapuló, külföldi pénznemben fennálló követelését. E kedvezmény azonban csak abban az esetben érvényesül, ha az engedményezés a felhatalmazott hitelintézettől kapott hitel biztosítékául szolgál, vagy ha a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató devizabelföldi az ellenérték megfizetésének – a szerződésben kikötött – esedékessége előtt az okmányos meghitelezésen, illetve az ellenérték megfizetését biztosító készfizető kezességen vagy bankgarancián alapuló követelést ruház át a felhatalmazott hitelintézetre. Mindez abban az esetben is irányadó, ha a felhatalmazott hitelintézet olyan váltót számítol le, amelyen devizakülföldi vállalt kötelezettséget.
A devizabelföldi, a vámszabad területi társaság, valamint a devizakülföldi társaság a 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 14. és 14/a számú melléklete szerint havonta köteles adatokat szolgáltatni a devizahatóságnak a felvett külföldi devizahitel állományáról és forgalmáról. Az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel lejáratáról negyedévente kell adatokat szolgáltatni, a 15. számú melléklet szerint.
(Magyar Közlöny 1998/39. szám)Üzletműködés és belkereskedelmi tevékenység
A 102/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosította az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletet. A megváltozott rendelkezések nagy része június 22-én lép hatályba, de az a nagykereskedő, aki eddig működési engedély nékül folytathatta tevékenységét, 1998. december 31-ig nem köteles beszerezni az engedélyt. Ezt követően viszont csak működési engedély birtokában végezhet nagykereskedelmi tevékenységet.
A rendelet hatálya ezentúl – a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz kereskedelem kivételével – a kis- és nagykereskedelmi, továbbá a vendéglátó, a szálláshely-szolgáltató, az idegenforgalmi, valamint a kereskedelmi szolgáltató tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját értékesítő termelőre terjed ki.
A működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratok hiteles másolatát és az előzetes szakhatósági hozzájárulásokat.
Ezentúl a jegyző az illetékes kereskedelmi és iparkamara indítványára akkor is bezárathatja a vendéglátó-ipari üzletet, ha a kamara határozatában megállapítja, hogy az üzlet a kamara által elfogadott etikai kódex szabályait súlyosan megsértette, illetőleg a kategóriába sorolását illetően valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, továbbá ha a kereskedő elmulasztotta a vásárló jogszabályban előírt tájékoztatását.
Az egyes üzletköröket a rendelet 1. számú melléklete sorolja fel.
(Magyar Közlöny 1998/42. szám)Vásárok és piacok
Szintén június 22-én lép hatályba a 103/1998. (V. 22.) Korm. rendelet, amely a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet módosította.
Ezentúl a vásárokon és piacokon nem hozható forgalomba
- fűszerpaprika-őrlemény, valamint jövedéki termék, kivéve ha azt működési engedéllyel rendelkező kereskedő üzletben forgalmazza, valamint
- gázüzemű készülék, továbbá elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei.
A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályban foglaltak megtartását a jegyző, önkormányzati rendeletben hatósági jogkörrel felruházott piacfelügyelő, illetőleg a területi gazdasági kamarák ellenőrzik.
(Magyar Közlöny 1998/42. szám)Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat
A 33/1998. (V. 22.) IKIM rendelet szerint a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat a gazdaságfejlesztési és kereskedelempolitikai célok megvalósításának eszköze. A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból az alábbi jogcímeken nyerhető el – pályázati úton – támogatás:
- a működőtőke-befektetések növelése, a magyar ipar szerkezetátalakításának gyorsítása, a beszállítói kapcsolatok kialakítása, korszerű, magas minőségű termékek gyártására alkalmas termelőkapacitások létrehozása és bővítése;
- a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását, beszállítói kapcsolataik bővítését eredményező tevékenység;
- a vállalkozások beruházási és működési feltételeit javító ipari parkok létrehozása;
- az Európai Közösség szabályaival konform minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, kidolgozása és tanúsítása.
A belföldi székhelyű jogi személyiségű gazdasági társaságok és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók igényelhetnek támogatást. A pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez, illetve más tevékenységhez nem adható támogatás.
Nem köthető támogatási szerződés azokkal a pályázókkal, amelyek csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt állnak, amelyek a pályázat benyújtását megelőző két éven belül valamely költségvetési támogatásért szerződésben vállalt kötelezettségüket nem teljesítették, illetve amelyeknek 30 napon túli meg nem fizetett köztartozásuk van.
A célelőirányzat forrásaiból az alábbi támogatások nyújthatók:
- az árat közvetlenül nem befolyásoló, a pályázó bevételeit növelő, illetve költségeit csökkentő, viszszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás), és/vagy
- a szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett, a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható juttatás (visszatérítendő támogatás),
- a fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, időben változatlan vagy változó mértékű, a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazodó kamattámogatás.
A pályázati felhívásokat a minisztérium hivatalos lapjában (Ipari és Kereskedelmi Közlöny) és legalább egy országos gazdasági napilapban jelentetik meg. A pályázatot a felhívásban megjelölt szervezethez kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg pályázati díjat kell fizetni, amelynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,5 százaléka, de legalább 5000 forint. A pályázati díjat a Kincstárnál vezetett 10032000-01220139-51000008 számú, IKIM Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználási keret számla javára kell átutalni.
(Magyar Közlöny 1998/42. szám)Takarmánybúza intervenciós támogatása
Tonnánként egyezerötszáz forint támogatást igényelhetnek azok a gabonatermelők, akik tagjai az Országos Gabona Terméktanácsnak és az általuk termelt takarmánybúzát május 22. és június 30. között végső felhasználónak értékesítik belföldön. Végső felhasználónak minősülnek a keveréktakarmány-gyártók és az állattartók.
A 38/1998. (V. 22.) FM rendelet szerint a takarmánybúza eladását számlával kell igazolni, ezt az illetékes megyei földművelésügyi hivatal ellenjegyzi és egyben igazolja az 1997. évi búza vetésterületét. A támogatást legkésőbb 1998. augusztus 31-ig lehet igényelni a területileg illetékes állami adóhatóságtól.
(Magyar Közlöny 1998/42. szám)Tejtöbbletexport támogatása
A Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a szezonális tejtöbbletexport külpiaci értékesítésének támogatására. Azok a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyek nem állnak felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, illetőleg nincs adó-, vám-, egészség- és nyugdíjbiztosításijárulék- tartozásuk. A pályázatokat postán vagy személyesen kell benyújtani az Agrárintervenciós Központ Ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) május 22-étől folyamatosan, a rendelkezésre álló 600 millió forintos keret kimerüléséig. A támogatási keret kimerüléséről az Agrárintervenciós Központ közleményt jelentet meg.
A részletes pályázati feltételeket a 40/1998. (V. 22.) FM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny 1998/42. szám)Sertésexport
A hazai takarmánytöbblet állattenyésztési célú felhasználásának növelése, illetve a sertéshús és húskészítmények piacán jelentkező zavarok enyhítése érdekében exporttámogatásban részesül a legalább 50 kg tömegű, háziasított vágósertés kivitele. A támogatás pályázat útján vehető igénybe, az 1998. június 1. és augusztus 31. között kiszállított vágósertések után. A pályázati feltételeket a 41/1998. (V. 22.) FM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny 1998/42. szám)Cégjogi szabályok
Az új cégjoghoz kapcsolódóan három új IM rendelet is született, amelyek lényegét az alábbiakban ismertetjük:
Cégeljárás
A cégtörvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekről szól a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet. Ennek 1. számú melléklete tartalmazza a cégbejegyzési kérelem benyújtására szolgáló új nyomtatványokat.
A cégbejegyzési kérelemhez eredetiben kell mellékelni a cég létesítő okiratának egy példányát, illetve a hiteles cégaláírási nyilatkozatokat. Az egyéb okiratokat – az eredeti példány felmutatásával – egyszerű másolatban is csatolni lehet. Ilyenkor a cégbíróság igazolja, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. A bejegyzési kérelem nyomtatványán számmal és betűvel is ki kell írni az értéket, mennyiséget vagy az egyéb számszerű adatot. Amennyiben a megfelelő rovat nem tartalmaz elegendő helyet az összes adat feltüntetésére, a további adatot ugyanazon rovatszám alatt, a következő alszámmal jelölve, a kiegészítő lapon kell folytatólagosan feltüntetni. A tevékenységi köröknél az első helyen kell szerepelnie a társaság főtevékenységének.
Az, aki személyesen nyújtja be a cégbejegyzési kérelmet a cégbíróságon, erről tanúsítványt kap, amely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint statisztikai számjelét.
A cégbejegyzési kérelem kiegészítő lapján kell bejelenteni a cég adataiban történt változásokat. Amennyiben a változás a létesítő okirat módosítását is jelenti, csatolni kell a létesítő okiratnak a kérelem benyújtásáig történt változásaival egységes szerkezetbe foglalt, hatályosított szövegét is, amelyet a jogi képviselő, illetve a közjegyző készít el és ír alá. Ez az aláírás igazolja, hogy az okiratban a cég székhelyét vagy tevékenységi körét érintő változás megegyezik a cég legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvben foglalt határozat tartalmával.
Közzététel
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 9/1998. (V. 23.) IM rendelet értelmében június 16-ától a cégbejegyzés közzétételi díja jogi személyiség nélküli cégnél 10 000 forint, jogi személyiségű cégnél pedig 20 000 forint. A cég adataiban bekövetkezett változások közzétételéért – cégformától függően – 5000, illetve 10 000 forintot kell fizetni.
Ingyenes a bejegyző végzés kijavításának, kiegészítésének, a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének, illetve a cég törlésének közzététele.
Céginformáció
A 10/1998. (V. 23.) IM rendelet szabályozza a cégekről nyerhető információkra vonatkozó új előírásokat. Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálattól cégbizonyítvány, cégkivonat, illetve cégmásolat, valamint névlista és névjegy kérhető a cégekről. A cégbizonyítvány a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait, a cégkivonat a cégnyilvántartásban szereplő valamennyi hatályos adatot, míg a cégmásolat a cégnyilvántartásban szereplő valamennyi hatályos és törölt adatot tartalmazza. A névlista arról tudósít, hogy a keresett névvel szerepel-e cég a cégnyilvántartásban. A névjegy a cég elnevezésének és székhelyének hatályos, valamint törölt adatait tartalmazza. Az információszolgáltatás kiterjed a cég beszámolójában szereplő eredménykimutatásra, mérlegre, a beszámoló kiegészítő mellékletére, valamint valamennyi, a Cégközlönyben megjelent, a cégjegyzékben szereplő adat változásáról szóló bírósági közleményre (cégfigyelés). Céginformációként igényelhető a cégre vonatkozó – a Cégközlönyben megjelent – közlemény, illetve az egyes Cégközlönyökben megjelenő valamennyi bírósági közlemény szövege is.
A céginformáció iránti kérelmet főszabályként az erre szolgáló nyomtatványon kell benyújtani a szolgálathoz. A kérelemhez csatolni kell a céginformációval kapcsolatos költségtérítés megfizetésének igazolását. A költségtérítés összege 1200 forinttól 60000 forintig terjed, attól függően, hogy milyen információról van szó.
(Magyar Közlöny 1998/43. szám)Jegybanki alapkamat
A 3/1998. (MK 45.) MNB közlemény szerint június 1-jétől a jegybanki alapkamat mértéke 19 százalék.
(Magyar Közlöny 1998/45. szám)