A világ első értéktőzsdéje Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő vagy a hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és váltókkal kereskedjenek. Amikor a hétmillió holland forint alaptőkével megalakuló Holland Kelet-indiai Társaság az első részvényeket 1602-ben kibocsátotta, már külön csarnokban folyt a kereskedés.
A világ tőzsdei kereskedésének központja a következő században Londonba helyeződött át, s körülbelül erre az időre tehető a tőzsdék gazdasági jelentőségének az egyes országok határain való túllépése is. A Royal Stock Exchange több mint kétszáz éven át a világ legnagyobb értéktőzsdéje volt, árainak alakulása alapvetően befolyásolta a kontinens fejlődőben levő pénz- és tőkepiacainak helyzetét. Első helyét a nagy tőzsdék között a 20. század közepén elveszítette, mind a New York-i, mind a tokiói börze nagyobbá vált. London éves forgalma napjainkban is meghaladja az ezermilliárd dollárt. Vezető szerepe Európában ma is vitathatatlan, amit az is mutat, hogy a kontinens következő legnagyobb börzéje, a frankfurti német tőzsde forgalma 600 milliárd dollár körül jár.
Az Egyesült Államok két legnagyobb tőzsdéje a New York-i Értéktőzsde (New York Stock Exchange, NYSE) és az Amerikai Értéktőzsde (American Exchange, AMEX), amely szintén New Yorkban működik. Ezeken a börzéken nemcsak amerikai, hanem a világ más tájain kibocsátott papírokat is jegyeznek. Az Egyesült Államokban azonban más értéktőzsdék is működnek, például Bostonban, Cincinnatiban, Philadelphiában.
A NYSE ma a világ legnagyobb tőzsdéje. Éves forgalma megközelíti az ötezermilliárd dollárt, itt több mint 2300 vállalat részvényeit forgalmazzák. New Yorkban a hagyományos két nagy tőzsde rovására azonban egyre nagyobb teret nyert az OTC-részvények számítógépes elektronikus piaca, a Nasdaq. Ennek forgalma ma már a londoni tőzsde forgalmához mérhető, a forgalom itt a kilencvenes években hatszorosára nőtt. A Nasdaq-on majd' 35 ezer papírral kereskednek, vagyis a bevezetett papírok számát illetően ma már jóval nagyobb, mint a NYSE és az AMEX együttvéve. Árai azonban jóval alacsonyabbak, így dollárban mért forgalma is kisebb.
Börzék Keleten
A New York-i mellett a világ legfontosabb tőzsdéje a tokiói. Itt valamivel több mint 1600 részvénnyel kereskednek. Éves forgalma szintén ezermilliárd dollár fölött van. Az elmúlt években gyakran kerültek a világlapok címoldalára a hongkongi, a koreai és más távol-keleti tőzsdék, elsősorban a térségből kiindult kisebb-nagyobb tőzsdeválságok, nagy piaci áringadozások kapcsán. Ezek önmagukban a világkereskedelem szempontjából nem jelentős piacok. Ármozgásaik azonban mégis nagy hatást gyakorolhattak, mivel a tokiói börze befektetőire hatnak a térség többi tőzsdéi. A tokiói tőzsde mozgásaira pedig reagál a New York-i kereskedés, amely sok tekintetben meghatározza a világ többi tőzsdéjének hangulatát.
A piacgazdaságok kialakításával egy időben a közép-európai országokban is sorra nyíltak az értéktőzsdék. A budapesti börze megalapítását követően elsőként Varsóban kezdődtek meg az üzletkötések 1991-ben, amit a prágai börze követett 1993-ban, majd megnyílt a bukaresti is 1994-ben.
A bevezetett részvények számát és a kapitalizációt illetően a BÉT hamar elveszítette elsőségét, elsősorban azért, mert Csehországban és Lengyelországban tőzsdekényszert vezettek be, vagyis minden részvénytársaság papírját kötelező bevezetni a parkettre. Így ma mindkét börzén több ezer papírt jegyeznek, valódi forgalma azonban csupán elenyésző részüknek van. Romániában a törvények csupán annyit írnak elő, hogy a nyilvános részvényekkel szervezett piacon kell kereskedni. A bukaresti értéktőzsde mellett így meghatározó jelentősége van az OTC-papírok jegyzésére kifejlesztett elektronikus kereskedési rendszernek, a RASDAQ-nak, amelyen több mint ezer papírt forgalmaznak. Az új értékpapírtörvény 1998-tól Magyarországon is kötelezővé teszi a tőzsdei bevezetést a 200 millió forintnál nagyobb kibocsátási értékű papírok esetében. Erre a célra azonban valószínűleg új tőzsdei kategóriát kell majd létrehozni.