Sorozatunk első részében a felvásárlások és fúziók gazdasági indokait, valamint a konszernjogot tekintettük át. Most a részvénytársaságok felvásárlására, a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó speciális szabályokat ismertetjük. Az értékpapírtörvény ezzel kapcsolatos módosítása június 16-án lép hatályba.
Az új Gt. – 1998. június 16-i hatállyal – "A részvénytársaság felvásárlásával kapcsolatos szabályok" címszó alatt beilleszti az értékpapírtörvénybe a nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos szabályokat. A szabályozás az angolszász jogrendszerekből ismert jogintézményeket veszi alapul. A magyar jogban az ilyen típusú rendelkezések majdnem teljesen előzmény nélkülinek tekinthetők, csak a Gt. konszernszabályai között és a tőzsdei kivezetéssel kapcsolatban születtek ilyen tárgyú rendelkezések.
Azokban az országokban, ahol a vállalatok finanszírozása alapvetően nem a bankrendszeren keresztül, hanem a tőkepiacról történik, szinte kivétel nélkül szabályozzák a vállalatfelvásárlásra irányuló nyilvános ajánlati eljárást, illetőleg a befektetők érdekében a nyilvánossági-közzétételi szabályok hatályosulását elősegítő felügyeleti ellenőrzést.
Az elmúlt években itthon megszokottá vált nyilvános részvénykibocsátások egészen a legutóbbi időkig az állam vállalkozói vagyonának leépítésére tett – általában rendkívül sikeres és a befektetők fokozott érdeklődésével kísért – lépések voltak.
Örvendetes módon egyre többször lehet hallani vállalati kötvények nyilvános kibocsátásáról is, ami a tőkepiaci finanszírozás terjedését mutatja. A hazai tőkepiac újjászületése óta többször előfordult már nyilvános kibocsátás alaptőke-emelés során is. Az infláció prognosztizált csökkenésével összefüggésben a vállalatok számára várhatóan olcsóbbá válik a tőkepiacról történő finanszírozás, és így a gazdaság finanszírozási szerkezetének modernizálódásával a nyilvános vállalatfelvásárlási akciók is gyakoriak lesznek. (Ilyen akció volt 1995 őszén a Pharmavit Rt. részvényeinek a Bristol-Myers Squibb általi nyilvános felvásárlása. A tranzakció során – a nyilvános vételi ajánlatoknál megszokott módon – a részvényesek magas prémiumot tehettek zsebre, s a részvényeket kivezették a tőzsdéről.)
A törvény kidolgozása során figyelembe vették az EK – még el nem fogadott – vállalatfelvásárlásokkal foglalkozó irányelvtervezetének rendelkezéseit, s az ott meghatározott szabályozási célokat. Ez utóbbiak közül legfontosabb az azonos helyzetben lévő részvényesek "egyenlő megítélése" elvének érvényesítése.
A törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint a szabályozás további célkitűzése, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok felvásárlása átlátható módon az illetékes hatóság érdemi kontrollja mellett menjen végbe. Figyelemmel arra, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében – eltérően a zártkörűen működő részvénytársaságoktól – nincs mód a részvényátruházás korlátozására, a nyilvános vételi- ajánlat-tétel kötelezettségének előírása hozzásegítheti a részvényeseket a magasabb eladási ár realizálásához.
Az új Gt. létrehozta a nyilvánosan és a zártkörűen működő részvénytársaságok kategóriáit. A szabályozás értékpapírjogi szempontból nem teljesen következetes, mert nem fedi egymást az Épt. szerint rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra kötelezett részvénykibocsátók és a nyilvánosan működő részvénytársaságok köre. Ennek ellenére a nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos szabályozás mindenképpen jelentős, és a hazai tőkepiac fejlődésére várhatóan jótékony hatást gyakorló fejleményként értékelhető.
"Relevancia-küszöb"
Nyilvános vételi ajánlatot akkor kell tenni, ha a nyilvánosan működő részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvényeit harminchárom százalékot meghaladó mértékben kívánják megszerezni. Nyilvános vételi ajánlatot kell tenni a részesedés közvetett megszerzésére is (részvényátruházás útján). Ezzel összefüggésben a törvény előírja, hogy a relevancia-küszöb számításakor az ajánlattevők közvetett tulajdonában levő részvényt is figyelembe kell venni. Az Épt. szerint a közvetett tulajdon egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása.
Nyilvános vételi ajánlat
Az ajánlat tárgya
A nyilvános vételi ajánlatot a társaság részvényeinek harminchárom százalékát meghaladó részére kell megtenni azzal, hogy az ajánlatnak a szavazati jogot biztosító részvények legalább további ötven százalékára kell irányulnia. (Tekintettel arra, hogy legfeljebb az alaptőke feléig lehet szavazati jogot kizáró elsőbbségi részvényt kibocsátani, az ajánlat alapján megszerezni kívánt szavazórészvények minimálisan az alaptőke huszonöt százalékát testesítik meg.) Amennyiben az rt. a tőketartozás ellenében részvénnyé alakítható, átváltoztatható kötvényeket is kibocsátott, az ajánlattétel kötelezettsége ezekre is vonatkozik. Álláspontunk szerint az ajánlat kötelező legkisebb mértékének számítása szempontjából az átváltoztatható kötvények révén megszerezhető részvényeket is számításba kell venni – a kötvénykibocsátással összefüggésben történt feltételes alaptőke-emelés összegének figyelembevétele mellett. (Az alaptőke-emelés azért feltételes ilyenkor, mert nem tudható előre, hogy a kötvénytulajdonosok milyen arányban fognak később az rt.-től részvényeket igényelni kötvényeik fejében.)
Az ajánlat címzettjei
A nyilvános vételi ajánlat címzettjei a társaság részvényesei és az átváltoztatható kötvények tulajdonosai. A szabályozás – a fentebb említett garanciális szempontokkal összefüggésben – leszögezi, hogy az ajánlat címzettjei egyenlő eséllyel dönthetnek annak elfogadásáról vagy elutasításáról.
Befektetési vállalkozás igénybevétele
Garanciális jelentőséggel bír annak előírása is, hogy az rt. felvásárlásának végrehajtásával befektetési vállalkozást kell megbízni. Az Épt. szerint részvénytársaság felvásárlásával kapcsolatos tevékenységre csak értékpapír-kereskedő vagy befektetési társaság kaphat engedélyt. Értékpapír-bizományos tehát nem jogosult ilyen szolgáltatásra.
Az ajánlat tartalma
A törvény a befektetők védelmében rögzíti a nyilvános vételi ajánlat minimális tartalmát is. Az ajánlatban legalább a következőket kell meghatározni:
- az ajánlattevő nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét);
- a részvénytársaságnak az ajánlattevő tulajdonában álló részvényei számát, sorozatát;
- az ajánlattevő által megszerezni kívánt részvények számát, sorozatát;
- a vételi ajánlatot meghaladó eladási ajánlatok elfogadásának feltételeit, illetve annak kizárását;
- a vételi ajánlatot el nem érő eladási ajánlatok esetén az ajánlattól való elállás jogát vagy az eladási ajánlatok elfogadásának feltételeit;
- a részvényekért (kötvényekért) ajánlott ellenértéket;
- a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;
- az eladási ajánlat megtételének helyét és módját;
- a közreműködő befektetési vállalkozás cégét, székhelyét.
Nyilvánossági követelmények
Az ajánlattevő köteles a felvásárlás célpontját képező rt. működtetésére vonatkozó üzletpolitikai elképzeléseit is nyilvánosságra hozni. Ennek alátámasztását szolgálja az a rendelkezés, amely szerint, ha az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, köteles addigi működéséről információs összeállítást készíteni. A befektetési vállalkozás köteles biztosítani az üzletpolitikai elképzelések és az ajánlattevő üzleti tevékenységéről szóló információs összeállítás megtekintését azokon a helyeken, ahol az ajánlattal érintett értékpapírok tulajdonosai elfogadhatják a nyilvános vételi ajánlatot.
A vételi ajánlat bejelentését megelőzően a céltársaság igazgatósága az ajánlattevő kérésére köteles megadni az rt. működésével kapcsolatos, a vételi ajánlat feltételeinek meghatározása érdekében szükséges információkat. A felvásárlás célpontjául szolgáló rt. védelmében a törvény kimondja, hogy az ajánlattevő és a befektetési vállalkozás az így megszerzett adatokat az üzleti titokra és az értékpapírtitokra vonatkozó Épt.-beli szabályok szerint kezelheti, illetve használhatja fel.
Minimális vételár
A törvény meghatározza azt a minimális ellenértéket is, amit a nyilvános vételi ajánlat elfogadásakor a részvényeseknek fizetniük kell. A tőzsdére bevezetett részvények vételára nem lehet kevesebb, mint az ajánlattételt megelőző kilencven nap – a szóban forgó mennyiségekkel – súlyozott tőzsdei átlagára. Tőzsdén kívül forgalmazott részvény minimális vételára a tőzsde által nyilvánosságra hozott, az ajánlattételt megelőző száznyolcvan nap súlyozott átlagára. Amennyiben a minimális ajánlati ár így nem határozható meg, azt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) állapítja meg. A szabályozás a minimális vételár meghatározásánál nem említi az átváltoztatható kötvényeket. E kötvények természetéből következik azonban, hogy az értük kapható részvényekre vonatkozó vételárat kell felajánlani, figyelembe véve a kötvény-részvény átváltási arányt is.
Bejelentés az ÁPTF-nek
Az ajánlattevő, illetve a vállalatfelvásárlásban közreműködő befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, s ezzel egyidejűleg megküldeni az ÁPTF-nek a nyilvános vételi ajánlatot, amelyet el kell juttatni a felvásárolni kívánt részvénytársaság igazgatóságához is.
A felügyeleti bejelentés előírásának célja a törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzése. Az ÁPTF ugyanis a bejelentéstől számított tizenöt napon belül megtilthatja a vételi ajánlat útján történő részvényszerzést, amennyiben az nem felel meg a törvény rendelkezéseinek – például nem tartalmazza az előírt kellékeket, vagy a részvényekért felajánlott vételár kevesebb az előírt minimumnál. A tilalomról a Felügyelet köteles értesíteni a felvásárolni kívánt részvénytársaság igazgatóságát is. Az ügyek elhúzódását megakadályozandó, a törvény előírja, hogy amennyiben a Felügyelet a bejelentéstől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy tudomásul vette a bejelentést. A részvényszerzés e határidő eltelte után nem tiltható meg.
Közzététel
Amennyiben az ÁPTF jóváhagyta a nyilvános vételi ajánlatot, illetőleg a fenti határidő úgy telt el, hogy a Felügyelet nem nyilatkozott a bejelentésről, az ajánlattevő három napon belül köteles az ajánlatát közzétenni a tőzsde lapjában (Magyar Tőkepiac) és a felvásárolni szándékozott rt. alapszabályában meghatározott hirdetményi lapban.
Véleményünk szerint semmi nem tiltja, hogy a fent megjelölt lapokon túl más sajtótermékekben is megjelentessék a nyilvános vételi ajánlatot. Ilyenkor azonban figyelni kell arra, hogy az Épt. részvénytársaság nyilvános felvásárlásával foglalkozó fejezetében előírt határidők a nyilvános ajánlattétel utolsó közzétételétől számítanak.
Bár a törvény külön nem írja elő, a közzétételnek nyilvánvalóan tartalmaznia kell a nyilvános vételi ajánlat kötelező tartalmi kellékeit, s az előzetes bejelentésben foglaltaktól a közzététel során sem lehet eltérni.
Az ajánlat elfogadása
A nyilvános vételi ajánlat közzétételétől számított tizenötödik napot követően az ajánlat valamenynyi címzettje úgy dönthet, hogy az ajánlatot elfogadva részvényeit (átváltoztatható kötvényeit) az ajánlat feltételei szerint átruházza az ajánlattevőre. A felvásárolni kívánt rt. érdekeinek védelmét szolgálja az az előírás, amely szerint a vételi ajánlatot tevő, illetve a felvásárlás szervezésével megbízott befektetési vállalkozás haladéktalanul köteles tájékoztatni a részvénytársaság igazgatóságát a részvényesek eladási ajánlatairól.
A nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc, legfeljebb hatvan nap lehet. Az értékpapírok nyilvános kibocsátásának jegyzési időtartamára vonatkozó rendelkezésektől eltérően – a jogintézmények eltérő szabályozási elveivel összhangban – az ajánlat elfogadásának határidejét nem lehet meghoszszabbítani.
Garanciális jelentőségű szabály, hogy a nyilvános vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása szempontjából tilos hátrányos megkülönböztetést tenni az azonos részvénysorozatba tartozó részvényesek között. Ez a tilalom természetesen nem vonatkozik a különböző jogosultságokat megtestesítő részvénysorozatokba tartozó részvények tulajdonosaira. Az ajánlattevő részére ugyanis nyilvánvalóan más értéket képvisel egy szavazó és egy nem szavazó (pl. osztalékelsőbbségi) részvénysorozat.
A részvénytársaság saját tulajdonú részvényei tekintetében – amelyek a nyilvánosan működő rt.-k alaptőkéjében legfeljebb ötszázalékos arányt képviselhetnek – a részvényesek az rt. közgyűlésén dönthetnek a vételi ajánlat elfogadásáról. Hacsak az alapszabály ennél nagyobb arányt nem ír elő, a jelen lévő részvényesek szavazatainak egyszerű többsége szükséges az ajánlat elfogadásához.
| Védekező eljárások tilalma A felvásárolni kívánt rt. vezetése és az ajánlattevő érdekei – a már megismert szempontok miatt – általában nem egyeznek meg. A vezető tisztségviselők az elmozdításuktól való félelmükben hajlamosak a felvásárlás ellen különféle módszerekkel védekezni. A törvény azonban a természetes tőkepiaci folyamatok érvényesülésének megkönnyítése érdekében megtiltja a célvállalat igazgatóságának, hogy az ajánlat elfogadására nyitva álló idő alatt olyan lépéseket tegyen, amely alkalmas az eljárás megzavarására. Ez a rendelkezés az ismert védekezési eljárások – "cápariasztási technikák" – magyarországi alkalmazását általában megakadályozza. Nem látjuk azonban jogszabályi akadályát annak, hogy a részvényesek a közgyűlésen preventív jellegű rendelkezések ("méregpirulák") alapszabályba való felvételét határozzák el, természetesen még az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő kezdete előtt. A felvásárlási szándék titokban tartása – a "méregpirulák" alapszabályba iktatásának megnehezítésén túl is – az ajánlattevő érdekében áll, amennyiben ugyanis idő előtt kiszivárog, a felvásárlás hírére az érintett vállalat papírjainak árfolyama emelkedésnek indulhat, és az ajánlattevő csak magasabb ajánlati ár meghatározása mellett bízhat az akció sikerében. Azok a személyek pedig, akik a még nyilvánosságra nem hozott felvásárlási szándék tudatában – az ajánlat bejelentését követő árfolyam-emelkedésre számítva – vásárolnak be a tervezett nyilvános vételi ajánlattal érintett értékpapírokból, megsértik a bennfentes kereskedést tilalmazó rendelkezéseket, és akár büntetőjogi következményekkel is számolniuk kell. Külön kimondja a törvény, hogy az igazgatóság nem határozhat az alaptőke felemeléséről sem (ami egyébként a védekezés hatékony eszköze lehet). Tekintve azonban, hogy ez a tilalom is csak az ajánlat elfogadására nyitva álló időtartam alatt él, az időtartam kezdete előtt – azaz az ajánlat utolsó közzétételétől számított tizenöt napon belül – az igazgatóság még felemelheti az alaptőkét, feltéve hogy az alapszabály erre felhatalmazza. Ilyen felhatalmazást legfeljebb öt évre és az alaptőke évi huszonöt százalékos felemelésére lehet adni. Az alapszabályban összegszerűen is meg kell határozni az igazgatósági jogkörben végzett alaptőke-emelés maximális mértékét. |
Ellenajánlat
Amellett, hogy a felvásárlás "áldozatául eső" részvénytársaság védekezési lehetőségei erősen korlátozottak, a szabályozás lehetővé teszi, hogy már a nyilvános vételi ajánlat közzétételét követően más személy szálljon ringbe a társaság megszerzéséért. A kompetitív ellenajánlatot ugyancsak nyilvános vételi ajánlat formájában kell megtenni, az arra vonatkozó általános szabályok betartása mellett. Az ellenajánlat következményeként az eredeti nyilvános vételi ajánlat hatályát veszti. Ehhez persze az ellenajánlatnak meg kell felelnie a törvényben meghatározott feltételeknek. Álláspontunk szerint csak az eredeti felvásárlási ajánlat elfogadására nyitva álló határidő leteltét megelőző tizedik napig lehet ellenajánlatot tenni. Bár a törvény ezzel kapcsolatban nem foglal egyértelműen állást, úgy véljük, hogy az eredeti ajánlat elfogadására nyitva álló időtartam utolsó napját megelőző tizedik napig az ellenajánlatot nyilvánosan közzé kell tenni. Egyrészt azért, mert a bejelentés és a közzététel között több mint tizennyolc nap is eltelhet, másrészt pedig a befektetők érdekeinek védelme ezt kívánja. Ellenkező esetben ugyanis nem lenne ráció abban az előírásban, amely szerint az eredeti ajánlat ellenajánlat esetén hatályát veszti, mivel az elfogadására nyitva álló időtartam az ellenajánlat bejelentése és a közzétételének időpontja között amúgy is lejárna.
Az ellenajánlat eredeti ajánlatot hatályon kívül helyező joghatásának második feltétele, hogy az a részvényesek számára kedvezőbb legyen, mint az azt megelőző nyilvános vételi ajánlat. Az az ellenajánlat minősül kedvezőbbnek, amely azonos vagy legalább öt százalékkal magasabb vételi árat kínál és öt százalékkal nagyobb mennyiségű értékpapírra vonatkozik, illetőleg a vételi ár kifizetése teljes egészében pénzben történik. Amennyiben az ellenajánlat nem kedvezőbb az eredeti ajánlatnál, azt a törvény értelmében közzé sem lehet tenni.
Elállás a vételi ajánlattól
Az ajánlattevő az ajánlatában közölt feltételek szerint jogosult elállni a nyilvános vételi ajánlattól. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az ajánlat elfogadására jogosult részvényesek elfogadó nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy az átruházni kívánt részvények száma összességében nem éri el a nyilvános vételi ajánlatban meghatározott részvények számát. Ha pedig az ajánlattevő kizárta elállási jogát erre az esetre, illetve nem határozta meg az elállás feltételeit, a részvényeket olyan arányban lehet átruházni, ahogy a részvényesek az ajánlatot elfogadták.
A felvásárlás ilyen esetben – legalább részben – sikertelen. Ha az ajánlattevő előrelátó és erre az esetre meghatározza a vételi ajánlatától való elállás feltételeit, nem köteles annál kevesebb részvényt átvenni, mint amennyit az ajánlattal megszerezni kívánt.
Az eladási ajánlatok elfogadása
A vételi ajánlattal érintett menynyiséget meghaladó mértékben tett elfogadó nyilatkozatok elutasításának feltételeit a gyakorlat alapján kell majd kimunkálni. Ezzel kapcsolatban most csak arra tudjuk felhívni a figyelmet, hogy a nyilvános értékpapír-kibocsátások jegyzési eljárására vonatkozó előírások nem alkalmazandók, s a szabályozás nem tiltja az eladási ajánlatok rangsorolását az időbeli elsőbbség alapján.
Egyetlen ajánlattevőt sem kötelez tehát a törvény arra, hogy szándékai ellenére nagyobb részesedést szerezzen a felvásárolt társaságban, mint amennyit a vételi ajánlatában meghatározott. Az ajánlat kötelező tartalmi kellékei között szerepel az ajánlattal megszerezni kívánt részvények száma, ez az előírás azonban véleményünk szerint nem zárja ki, hogy az ajánlatban csupán a megszerezni kívánt részvények legkisebb mennyiségét határozzák meg. A befektetők érdekei ugyanis ettől nem sérülnek, és ez úgy is tekinthető, hogy az ajánlattevő akként határozta meg az ajánlatok elfogadásának feltételeit, hogy a felvásárlás sikere esetén elfogad minden eladási ajánlatot.
Az ajánlattevő érdekeinek védelmében született az az előírás is, hogy ha a nyilvános vételi ajánlat következtében az ajánlattevő a felvásárolt részvénytársaságban a közgyűlésen gyakorolható szavazati jogok több mint kilencven százalékával rendelkezik, a felvásárlás eredményéről szóló tájékoztató közzétételét követő harminc napon belül jogosult megvásárolni a tulajdonába nem került részvényeket, a nyilvános vételi ajánlatban közzétett áron.
Az eredmény bejelentése
Az ajánlattevő, illetve a befektetési vállalkozás a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül köteles bejelenteni az ÁPTF-nek az ajánlattétel eredményét és a részvények megszerzéséről vagy a részvényátruházás meghiúsulásáról tájékoztatót közzétenni a részvénytársaság hirdetményi lapjában, valamint a tőzsde lapjában.
A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése
A tőzsdén forgalmazott részvények megszerzésére irányuló nyilvános felvásárlási ajánlat esetén a törvény lehetővé teszi a részvények tőzsdei forgalmazásának felfüggesztését az ajánlat közzétételétől a felvásárlás eredményéről szóló tájékoztató közzétételéig. Ezt a tőzsde saját hatáskörben dönti el. A tőzsde – saját belátása szerint – további feltételeket is megállapíthat a tőzsdén forgalmazott részvények nyilvános vételi ajánlat útján történő megszerzésére. A tőzsde erre vonatkozó szabályzatának hatálybalépéséhez is szükséges azonban az ÁPTF jóváhagyása.
| Tőzsdei szabályok Nyilvános vételi ajánlat – a részvények kivezetése a tőzsdéről Az 1990. június 16. óta működő Budapesti Értékpapírtőzsde (BÉT) sikeréhez jelentősen hozzájárult, hogy mindig a befektetők érdekeit szem előtt tartva gyakorolta az Épt. által megállapított önszabályozási jogosítványait. Részletesen szabályozta például az értékpapírok kivezetését, azaz a tőzsdén forgalmazott értékpapírokat tartalmazó, a Tőzsdetanács döntései nyomán kialakuló Tőzsdei Értékpapír Listáról való törlését. A Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzat rendelkezési szerint a részvények Értékpapír Listáról való törlésének egyik módja az, amikor közgyűlési határozat alapján kezdeményezi azt a kibocsátó. Ekkor a lehetőségének megszűnése miatt jelentősen sérülhetnek a kivezetés ellen szavazó részvényesek tőzsdei elidegenítés érdekei. A forgalmazás megszüntetése ellen szavazó részvényesek védelmében ezért a szabályzat kimondja, hogy a tőzsdei részvények kivezetéséről szóló közgyűlési döntést követő tizennégy napon belül a kivezetési kérelemhez mellékelni kell a kivonulás mellett szavazó részvényesek csoportjának azokra a részvényekre vonatkozó nyilvános vételi ajánlatát, amelyek tulajdonosai nem szavaztak a kivonulás mellett. A tőzsde a Magyar Tőkepiacban nyilvánosságra hozza a kérelmet és kifüggeszti a kereskedés helyszínéül szolgáló teremben. A kivezetés engedélyezéséről – a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül – a Tőzsdetanács dönt. A döntés nyilvánosságra hozatalát követő harminc napon belül az ajánlattevő köteles meghirdetni a vételi ajánlatot, annak árfolyamát, az ajánlat érvényességének időtartamát és a vétel lebonyolításának helyét a társaság közleményeinek megjelentetésére szolgáló, alapszabályban meghatározott országos napilapokban és a Magyar Tőkepiacban. A vételi ajánlat érvényességének minimális időtartama negyvenöt nap. A kivezetést kezdeményezők a közgyűlést megelőzően is megtehetik ajánlatukat, a fentiek szerint meghatározott formában. Ebben hangsúlyozni kell a kivezetési szándékot, valamint a felmerülő kockázatokat is. (A közgyűlést megelőző időszak – legfeljebb azonban harminc nap – beszámítható a vételi ajánlat minimális érvényességi idejébe.) A vételi ajánlat árfolyama nem lehet alacsonyabb a kivonulásról döntő közgyűlést összehívó hirdetmény megjelentetését megelőző hat hónap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárfolyamánál. A Tőzsdetanács kivezetési kérelemnek helyt adó határozatának közzététele és a részvénnyel való kereskedés tényleges megszűnésének napja között legalább harminc napnak kell eltelnie. A törlés napját a BÉT ügyvezető igazgatója határozza meg. A pontos dátumot a tőzsdének közzé kell tennie a Magyar Tőkepiacban, és ki kell függesztenie a kereskedés helyszínén is. |
|
BIG FISH HOLDINGS LIMITEDVÉTELI AJÁNLAT A KISHAL ÉLELMISZERIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 50 000 DB RÉSZVÉNYÉRE A Big Fish Holdings Limited (1 Main Road, Villeby, Tax Heaven Islands) ezúton tesz ajánlatot a Kishal Élelmiszeripari Részvénytársaság (Balatonfalva, Halász u. 101.) 50 000 db, névre szóló, egyenként 1000 Ft névértékű törzsrészvényeinek megvásárlására részvényenként 2500 Ft-os áron. Az ajánlatot a részvényesek a mai naptól számított 15. nap 8.00 órától a 75. napon 16.00 óráig fogadhatják el a tranzakció szervezőjénél, a minden részvényes részére közvetlenül megküldött, a részvényes által kitöltött és aláírt elfogadó nyilatkozatnak az alul megjelölt címre történő eljuttatásával. A Big Fish Holdings Limited tulajdonában áll az alaptőke 25 százalékát kitevő, összesen 25 000 db törzsrészvény. A Big Fish Holdings Limited fenntartja magának a jogot arra, hogy amennyiben a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőn belül az eladási ajánlatok által képviselt részvények száma nem éri el az alaptőke 75 százalékát, a vételi ajánlattól elálljon. Ilyen esetben a részvények a részvényesek tulajdonában maradnak. Amennyiben az eladási ajánlatok által képviselt részvények mértéke meghaladja az alaptőke 75 százalékát, a Big Fish Holdings Limited a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőn belül beérkezett összes ajánlatot elfogadja. A Big Fish Holdings Limitednek a társaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzeléseiről és üzleti tevékenységéről szóló információs összeállítást a tranzakció szervezőjének székhelyén bármely érdeklődő megtekintheti. Amennyiben a vételi ajánlattal, illetve annak elfogadásával kapcsolatban további információra van szüksége, kérjük forduljon az alábbi szervezőhöz: Cápa Befektetési Vállalkozás Rt.1054 Budapest, Váci u. 18. Tel.: 200-6354 |