Osztályba sorolás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 3. számában (1998. május 1.)

A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett papírokat két csoportba sorolják. Ezek elnevezése korábban "jegyzett" és "forgalmazott" kategória volt, amelyek azonban sok félreértésre adtak okot, főleg a külföldi befektetők körében. Ezért 1996 őszén az elnevezés "jegyzett A" és "jegyzett B" kategóriára változott. A két csoport közül azoknak a kibocsátóknak kell szigorúbb feltételeknek eleget tenniük, akik azt kérik, hogy részvényeikkel az A kategóriában kereskedjenek. Ezeknél a papíroknál szigorúbbak a közkézhányadra, a bevezetett részvénysorozat nagyságára, a tulajdonosok számára vonatkozó előírások. A papírok esetleges átsorolásáról – ahogy a tőzsdére való bevezetésről is – a Tőzsdetanács dönt. Tavaly ősz óta az A kategóriás papíroknak bizonyos megszabott forgalmi követelményeknek is eleget kell tenniük. Ennek méréséhez a tőzsde apparátusában megkezdték az úgynevezett likviditási mutató számolását. Azóta van egyébként lehetőség arra is, hogy egy-egy papírt az "A" kategóriából a "B"-be minősítsenek vissza, ha nem teljesíti az előírt feltételeket. Az A kategóriás részvények kibocsátóinak emellett szigorúbb nyilvánossági feltételeknek is meg kell felelniük.

Kiemelkedő forgalom

Az elmúlt két év nagy tőzsdei fellendülése élesen elválasztotta egymástól a két kategória papírjait. A forgalom és az árak emelkedése elsősorban az "A" kategóriás papírokat érintette. Ez annak köszönhető, hogy a nyugati – elsősorban az angolszász – befektetési alapok egy része szigorú előírások szerint alakíthatja ki portfólióját. Akad, amelyik kizárólag csak első osztályú – A kategóriás – papírokba fektethet, mások pedig csak tőkéjük egy kisebb részéért vásárolhatnak alacsonyabb besorolású részvényeket. Mindennek következtében a tőzsdenapok többségén az A kategóriás részvények 5-10 milliárd forintos forgalma mellett a B kategória papírjaira általában 50-150 millió forint értékben születtek az üzletek.

Néhány részvény árfolyamváltozása
Név december 30. április 16. %
Borsodchem 7 360 7 150 97,15
Danubius 6 200 5 600 90,32
Egis 12 800 11 690 91,33
Inter-Európa 18 800 16 800 89,36
Matáv 1 084 1 330 122,69
MOL 4 950 6 655 134,44
OTP 7 740 10 405 134,43
Pannonplast 10 751 8 750 81,39
Pick 16 300 13 335 81,81
Rába 3 485 3 295 94,55
Richter 23 195 22 995 99,14
TVK 3 430 4 860 141,69
BUX 7 999 8 832 110,41

A tőzsdére be nem vezetett részvények kereskedése az úgynevezett OTC-piacon (over the counter) folyik. A brókerek között többnyire telefonon születnek az üzletek, a kisbefektetők pedig az értékpapír-kereskedő cégek pultjainál (innen az angol elnevezés) juthatnak hozzá ezekhez a papírokhoz. A brókercégek egy része emellett a gazdasági lapokban nyilvánosan is vételi és eladási árat jegyez rájuk. Az OTC-piac gyakorlatilag szervezetlen, az üzleteket jótékony homály takarja, az áralakulás nem nyilvános. Az eddigi kísérletek, amelyekkel átláthatóbbá próbálták tenni, viszonylag kevés sikerre vezettek.

Tőzsdekényszer

Az értékpapírtörvény előírja, hogy 1998. december 31. után minden 300 millió forintnál nagyobb értékű, nyilvánosan kibocsátott értékpapírt be kell vezetni a tőzsdére. Ez olyan részvényeket is érint, amelyek ma a papírok szerényebb kategóriájára érvényes feltételeinek sem képesek megfelelni. Ezért a tőzsde valószínűleg újabb (C) kategóriát kényszerül létrehozni. Ennek azonban – amennyire ez ma előre látható – likviditása igen kétes lesz.

A Budapesti Értéktőzsdén a megnyitást követően hagyományosan, nyílt kikiáltással folyt a kereskedés. A brókerek a parketten állva bekiáltották ajánlataikat, s ugyanígy, kiáltással kötötték meg az üzleteket, amit a tőzsdei kereskedés levezetője, a speaker regisztrált. Az üzletkötések rögzítésére persze már ekkor is számítógépes rendszer szolgált. Később a kötések egy része az úgynevezett Nyilvános Ajánlati Könyvbe került át. Az üzletkötők bevezették ide ajánlatukat, s az ajánlat elfogadója ugyanitt jelezte az üzlet megkötését is.

Automatikus kereskedés

A BÉT-en 1994 tavaszán kezdődött meg az automatikus számítógépes kereskedés. A nyitó szakaszban a brókerek betáplálták ajánlataikat a rendszerbe, amelyeket a gép automatikusan összepárosított. Kezdetben hármas csoportokban folyt a kereskedés, majd a csoportok nyitása ötpercenként követte egymást.

1996-ban 16 brókercég csatlakozhatott közvetlenül irodájából a tőzsdei számítógépes rendszerre. A távkereskedési rendszer meggyorsította az üzletkötéseket, rugalmasabbá tette a hazai tőkepiac működését, miközben az ügyfelek kiszolgálását is javította. A Tőzsdetanács tavaly év végén döntött arról, hogy a számítógépes távkereskedést teljes körűvé teszi, s a tőzsde valamennyi piacán automatikusan folyik majd a kereskedés. A tervek szerint a részvénykereskedelem 1998 májusától szűnik meg a tőzsdeteremben, és a származékos piac a nyár végén, az ősz elején kerül át az új rendszerre. Ekkor majd tízéves működés után végleg bezár a tőzsdeterem.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 1.) vegye figyelembe!