A fióktelep (branch) a nemzetközi gazdasági életben megszokott vállalkozási forma, amely egy másik országban bejegyzett üzleti vállalkozás számára anélkül teszi lehetővé az adott országban való közvetlen letelepedést és gazdasági működést, hogy a helyi szabályok szerint bejegyzett önálló jogi személyiségű céget, leányvállalatot kellene alapítania.
A külföldi működőtőke magyarországi megjelenésében a külföldiek gazdasági társaságban való részvétele vagy társaságalapítása eddig is döntő szerepet játszott, a külföldiek által alapított leányvállalat pedig már a külföldiek befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény hatálybalépése óta létező forma. Emellett a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviseletet, illetve szervizirodát is nyithattak, amelyet az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium vett nyilvántartásba.
A szabályozás szükségessége
Több nemzetközi szerződés kötelezte Magyarországot a külföldi vállalkozások fióktelep formájában történő gazdasági célú letelepedésének szabályozására. Magyarország ugyanis – a nemzetközi gazdasági együttműködésben való részvételének fokozása érdekében – felvételét kezdeményezte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) és csatlakozási megállapodást kötött, majd teljes jogú tagságra irányuló kérelmet nyújtott be az Európai Közösségekhez is. Az OECD-be való felvételkor (amit a teljes jogú EU-tagság "előszobájaként" emlegetnek) – az OECD Tőkemozgási Liberalizációs Kódexének alapelveit elfogadva – többek között arra vállaltunk kötelezettséget, hogy 1997. december 31-ig lehetővé tesszük az OECD országaiban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozások magyarországi közvetlen gazdasági célú letelepedését (kereskedelmi képviseletként vagy fióktelepként). A vállalásban az is szerepelt, hogy a szabályozásnak biztosítania kell a nemzeti elbánást. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon letelepedett külföldi vállalkozásokra ugyanolyan vagy kedvezőbb – de ez utóbbi a versenysemlegesség miatt ritkább – szabályok vonatkoznak, mint a belföldön nyilvántartott, belföldi székhelyű társaságokra.
Az 1991-ben kötött és 1994-ben kihirdetett Európai Megállapodás alapján – ami az Európai Közösségekkel való társult tagság dokumentuma – is hasonló kötelezettségek terhelik az országot. Az EU-val szemben azonban a külföldi vállalkozások magyarországi gazdasági célú letelepedésének szabályozására 1999. február 1-jéig kaptunk haladékot, a pénzügyi szektorbeli változtatásokra pedig 2004. február 1-ig. Az OECD-vel szembeni kötelezettség teljesítésével tehát az ország az Európai Közösségek felé vállalt hasonló kötelezettségeinek is eleget tett. Az egyetlen kivételt a devizakülföldi egyéni vállalkozók jelentik, akik a tervek szerint csak az EU-val szemben vállalt határidőtől, 1999. február 1-jétől telepedhetnek le gazdasági céllal Magyarországon.
Jogszabály-módosítások
A fióktelepek megjelenését biztosító szabályozás következtében több jogszabály módosítása vált szükségessé. Egyes területeken ugyanis a Magyarországon gazdasági céllal letelepedő külföldi vállalkozásokra is érvényesíteni kellett a garanciális szabályozást (például a különösen kockázatos tevékenységekre vonatkozó bejelentési, engedélyezési és felügyeleti előírásokat). Így a fióktelepek alapítására, tevékenységük engedélyezésére és felügyeletükre vonatkozó szabályok kerültek többek között az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési vállalkozásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvénybe (Épt.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénybe (Hit.) és a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvénybe (Bit). A fióktelepekre tekintettel változtak (változnak) a jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárakra, befektetési alapokra és a közraktárakra vonatkozó jogszabályok is.
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) keretjellegű, azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a fióktelepek és képviseletek alapításával és megszűnésével, jogalanyiságukkal, illetve a működés alapvető szabályaival foglalkoznak. A nemzeti elbánás elvével összefüggésben a gazdasági működés részletes szabályait rögzítő jogszabályok magyarországi vállalkozásokra (legfőképpen a gazdasági társaságokra) vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a fióktelepekre is, ezért ennek megfelelően módosultak az adó-, valamint a számvitelre és a devizára vonatkozó törvények. Az 1998 júniusában hatályba lépő, a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi XCLV. törvény pedig már a fióktelepek magyarországi megjelenésére tekintettel készült, rendelkezéseit alkalmazni kell a fióktelepek cégbejegyzésével kapcsolatos eljárásra és a működésük felett gyakorolt cégbírósági törvényességi felügyeletre is.
A fióktörvény január 1-jétől hatályos, fióktelepet alapítani azonban – az ismertetett nemzetközi kötelezettségvállalások ellenére – ténylegesen csak 1998. június 16-át követően lehet. Ekkor lép ugyanis hatályba az említett cégnyilvántartási törvény, ami a fióktelepek cégbejegyzésére és törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A fióktörvény pedig a záró rendelkezései között leszögezi, hogy a külföldi vállalkozások a cégnyilvántartási törvény hatálybalépését követően kérhetik fióktelepük bejegyzését a cégjegyzékbe.
A fióktörvény alkalmazása
Mindenekelőtt utalni kell arra, hogy a fióktörvény a külföldiek magyarországi letelepedési formái közül (amilyen a gazdasági társaságban, szövetkezetben való részvétel is) csak a fióktelepeket és a kereskedelmi képviseleteket, illetőleg ezek létesítésének, működtetésének, megszüntetésének általános feltételeit és szabályait tartalmazza. Amennyiben valamely nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, akkor e szerződés megfelelő passzusa alkalmazandó akkor is, ha ezt a törvény külön nem említi.
A törvény kiemeli a pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesített fióktelepeket. A hitelintézeti törvény (Hit.), az értékpapírtörvény (Épt.), a biztosítókról (Bit.) és a befektetési alapokról szóló törvények hatálya alá tartozó, valamint a közraktározási tevékenységet végző fióktelepekre ugyanis csak akkor kell alkalmazni a fióktörvény szabályait, ha külön törvény másként nem rendelkezik. A pénzügyi szektorban szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások eltérő – prudenciális szempontokat előtérbe helyező – szabályozását a befektető-, betétes- és hitelezővédelem, illetőleg az ország monetáris és a pénzügyi rendszerének stabilitásához fűződő érdekei indokolják.
Fióktelep alapítása
A fióktelepet cégbejegyzés céljából be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető, székhely szerint illetékes cégbíróságon, jogilag ugyanis a cégbíróság aktusával, a cégbejegyzéssel jön létre, és csak ezt követően kezdheti meg vállalkozási tevékenységét. A fióktörvény általános jelleggel úgy rendelkezik, hogy a fiók csak akkor jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha a kérelmező külföldi vállalkozás – a székhelye szerinti állammal, illetve nemzetközi szervezettel (EU, OECD) kötött nemzetközi szerződés alapján – jogosult fióktelep létesítésére Magyarországon, továbbá ha a kérelem és mellékletei megfelelnek a cégnyilvántartási törvényben szereplő feltételeknek. Azt, hogy mely országokban bejegyzett külföldi vállalkozások jogosultak Magyarországon fióktelepet létesíteni, a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter egy közeljövőben megjelenő tájékoztatóban fogja közzétenni (ebben a tájékoztatóban várhatóan elsősorban az OECD és az EU által képviselt fejlett államok fognak szerepelni).
Cégbejegyzés
A fióktelep cégbejegyzésére, cégnyilvántartására (ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is), valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek, adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult(ak) kötelezettsége. A fióktelep cégnevét kizárólag az ott foglalkoztatott személyek jegyezhetik.
Telephely
A törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi vállalkozás ugyanazon fióktelepe útján több városban (községben) is rendelkezzen telephellyel. Természetesen a fiók telephelyeit – a gazdasági társaságok telephelyeinek mintájára – fel kell tüntetni a cégjegyzékben. A törvény nem zárja ki azt sem, hogy ugyanaz a külföldi vállalkozás – akár ugyanannak a cégbíróságnak az illetékességi területén – több fióktelepet is létesítsen. (Mint később a szervezeti elválasztásra vonatkozó szabályozásból látni fogjuk, több külföldi vállalkozás közösen nem működtethet fióktelepet.)
Engedélyek beszerzése
A versenysemleges szabályozásból következően ha a vállalkozás alapítását jogszabály engedélyhez köti, vagy meghatározott tevékenység folytatásához külön engedély meglétét írja elő, továbbá ha valamely tevékenység végzéséhez az ügyfelek, a fogyasztók, illetve az üzletfelek érdekeinek védelmében pénzügyi biztosítékot (például pénzbeli letétet, bankgaranciát, kezesi biztosítási szerződést, felelősségbiztosítást) is megkövetel, ezeket a követelményeket a fióktelepnek is teljesítenie kell. A Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytató külföldi vállalkozás nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe azáltal, hogy nem gazdasági társaságot, hanem fiókot alapít, ez ugyanis a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok, illetve a belföldi tulajdonú vállalkozások számára jelentene versenyhátrányt.
A fióktörvény lehetővé teszi, hogy törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet előírja, hogy valamely tevékenységre kizárólag belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve többségi vagy kizárólagos devizabelföldi tulajdonban lévő szervezet legyen jogosult, feltéve hogy ez a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel nem összeférhetetlen. A Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel összhangban az ilyen – fióktelepek elől potencionálisan elzárt vagy elzárható – tevékenységek között a belföldi légiforgalmazás, a nemzetközi vizeken való hajózás, a személy-, illetve árufuvarozás szerepelnek, de idesorolhatók a kizárólag koncesszió alapján végezhető tevékenységek is.
| Fogalmak, jogalanyiság A szabályozás néhány alapvető fogalmat – külföldi vállalkozás, fióktelep, kereskedelmi képviselet – vezetett be a gazdasági jogba. A külföldi vállalkozás és a vállalkozási tevékenység fogalmát más, a gazdasági forgalmat szabályozó jogszabályok (mindenekelőtt az adótörvények) is definiálják, de a fióktörvény a másik két fogalom értelmezésének megkönnyítése érdekében meghatározza ezeket is. Külföldi vállalkozás A törvény definíciója szerint a külföldi vállalkozás olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytat, és székhelye a Magyar Köztársaság államterületén kívül van. Tekintettel arra, hogy a törvény főtevékenységként írja elő a vállalkozási tevékenységet, a kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytató külföldi nonprofit szervezetek, költségvetési intézmények fióktelep vagy kereskedelmi képviselet formájában nem telepedhetnek le Magyarországon. A kereskedelmi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket tekintve a törvény az egyéni vállalkozókat is külföldi vállalkozásnak tekinti, ha külföldön céggel rendelkeznek, illetve gazdasági nyilvántartásban szerepelnek. Mint láttuk, külföldi egyéni vállalkozók fiókalapítására jelenleg nincs lehetőség. Vállalkozási tevékenység A vállalkozási tevékenység definíciója nem tér el a más jogszabályokban meghatározottaktól, jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység értendő alatta. A vállalkozási tevékenység meghatározása azért bír különös jelentőséggel, mert külföldi vállalkozás csak fióktelepe útján fejthet ki közvetlen vállalkozási tevékenységet Magyarországon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a külföldi vállalkozás semmilyen tevékenységet nem végezhet Magyarországon. Az eseti jellegű, nem üzletszerű, tartósnak nem minősülő vállalkozási tevékenység továbbra sem tilos a külföldi vállalkozások számára. A fióktörvény ugyanis – a preambuluma szerint – "a külföldi működőtőke gazdaságunkban való tartós megjelenésével" összefüggő gazdasági célú letelepedési formák kibővítése érdekében született. Külföldi vállalkozás fióktelepe A külföldi vállalkozás fióktelepét a törvény jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egységként definiálja, amelyet a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyeztek. A definícióból látszik, hogy a fióktelep nem önálló szervezet, nem is jogi személy, hanem csak a külföldi vállalkozás Magyarországon működő szervezeti egysége, amely bizonyos értelemben gazdálkodási önállósággal, korlátozott jogalanyisággal bír. A törvény kimondja, hogy a vállalkozási tevékenység során a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel fennálló jogviszonyokban, illetve szerződéses kapcsolatokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolataiban is. A rendelkezés egyrészt egyértelműsíti, hogy a fióktelep az államigazgatási eljárásban a hatóságokkal szemben ügyfélnek minősül, másrészt pedig megkönnyíti a külföldi vállalkozással szembeni magyarországi igényérvényesítést, azaz a fióktelep magyar bíróság előtt perelhető és ő maga is pert indíthat. Kereskedelmi képviselet A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. A kereskedelmi képviselet saját nevében nem folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet Magyarországon, hanem a külföldi cég ilyen irányú tevékenységét segítheti elő az anyavállalat tevékenységének ismertetésével, a szerződések közvetítésével, az ügyfelekkel való kapcsolattartással. A kereskedelmi képviselet nem önálló jogalany, rajta keresztül mindig a külföldi cég közvetlenül lép szerződéses kapcsolatokba. A kereskedelmi képviselet (a fogalommeghatározástól némileg eltérően) még szervezeti egységnek sem tekinthető igazán, csupán jogképesség nélküli iroda, amelyet a külföldi vállalkozás tart fenn, jórészt üzletközvetítés céljára. |