A kereskedelmi képviseletek szabályozása nagyrészt megegyezik a fióktelepekével. Az eltéréseket kizárólag a kereskedelmi képviselet és a fióktelep tevékenységének, illetve jogképességének különbözősége indokolja.
Létesítés
A külföldi vállalkozás – miként azt az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnál történő nyilvántartásba vétel útján eddig is tehette – állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon (tiltó szabály hiányában akár többet is). A kereskedelmi képviseletekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a fióktörvény hatálybalépésével az IKIM-től átkerült a cégbírósághoz, és a korábbi szabályozás egyszerűsödött: csak azok a képviseletek tartoznak a törvény hatálya alá, amelyeket a külföldi vállalkozás közvetlenül alapít Magyarországon.
A kereskedelmi képviselet a törvény rendelkezése szerint a cégbejegyzéssel jön létre. A kereskedelmi képviseletek cégbejegyzésére és cégnyilvántartására, valamint törvényességi felügyeletére – a fióktelepekhez hasonlóan – a cégnyilvántartási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kereskedelmi képviselet létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, adatoknak, tényeknek és ezek változásának, valamint a törvényben előírt további adatoknak cégbírósági bejelentése a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége. A cégnevet – a fióktelephez hasonlóan – csak olyan személy jegyezheti, akit a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatnak.
A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha a cégbejegyzési kérelem és mellékletei megfelelnek a cégnyilvántartási törvényben foglaltaknak. Amennyiben az anyaország és Magyarország közötti két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat nem teszi lehetővé a külföldi vállalkozás számára a magyarországi képviselet alapítást, a cégbejegyzési kérelmet elutasítják. A nemzetközi szerződés vagy a viszonossági gyakorlat fennállása a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen kiadott tájékoztatóból ismerhető meg.
Működési szabályok
A kereskedelmi képviselet csak a cégbejegyzést követően kezdheti meg működését. A külföldi vállalkozás részére külkereskedelmi szerződéseket közvetíthet, részt vehet a szerződéskötések előkészítésében, valamint tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végezhet. Amennyiben valamely termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan a fenti tevékenységeket jogszabály engedélyhez köti, a kereskedelmi képviselet is csak az engedély birtokában folytathatja a tevékenységet. A képviselt anyacég nem végezhet vállalkozási tevékenységet a kereskedelmi képviselet útján, s a kereskedelmi képviselet sem vállalkozhat (lévén csupán közvetítő feladatokkal felruházott szervezeti egysége a külföldi vállalkozásnak) a saját nevében. A képviselet nem jogosult ügyvédi vagy külföldi jogi tanácsadói tevékenységre sem.
Munkavállalás
A munkavállalás szabályozásában a fióktelepnél való munkavégzés szabályaihoz képest az egyetlen különbség a munkaviszonyra irányadó jog meghatározásának elmaradása. A külföldi állampolgárok munkavégzésének engedélyezésére, az azokkal kapcsolatos mentességekre és kedvezményekre a kereskedelmi képviselet esetében is a külön jogszabályokat kell alkalmazni. A foglalkoztatottak a képviseletnél is a külföldi vállalkozással állnak munkaviszonyban, aki a munkáltatói jogokat a kereskedelmi képviseleten keresztül gyakorolja. A kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésekor is alkalmazni kell – a fióktelepnél megismert szempontok miatt – az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit, kivéve ha a munkáltató csak kirendelte a munkavállalót a kereskedelmi képviseletnél való munkavégzésre.
Megszüntetés
A kereskedelmi képviselet a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A cégbíróság kérelemre akkor szünteti meg a képviseletet, ha
- a külföldi vállalkozásnak a képviselet működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása;
- a képviselet a megszüntetésről hitelezői felhívást tett közzé a Cégközlönyben, amelyben felszólította a hitelezőket, hogy követeléseiket harminc napon belül jelentsék be nála, és ilyen bejelentés nem érkezett, vagy a követelést kielégítették, illetőleg arra biztosítékot nyújtottak;
- a kereskedelmi képviselet tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozó ellen Magyarországon nincs folyamatban bírósági vagy hatósági eljárás.
A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlését is kezdeményezni kell. A cégbíróság hivatalból intézkedik a kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben, a fióktelepekével azonos eljárási szabályok betartása mellett.
Zsoldos János