Ma már minden magyar állampolgár alkotmányos joga az országból való ki- és beutazás. Liberalizálódtak a vízum és útlevél-előírások is. Összeállításunkban áttekintjük úti okmányainkat, valamint a ki- és beutazásra vonatkozó szabályokat, hiszen nem mindegy, hogy turistaként utazunk vagy üzleti, esetleg szolgálati útra megyünk, netalán tartósan szándékozunk letelepedni külföldön.
A jelenleg még hatályos, a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény alapjaiban biztosítja ugyan a külföldre utazás szabadságát, azonban az egyéb jogszabályokkal való összhang (Btk., adó- és devizajogszabályok) megteremtése, valamint a jogharmonizációs törekvések új törvényi szabályozásra késztették a jogalkotókat. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény szeptember 1-jén lép hatályba.
Az utazás szabadsága
A Magyar Köztársaság területének elhagyása – beleértve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is – alkotmányos alapjog, s mint ilyen, minden magyar állampolgárt és az országban jogszerűen tartózkodó külföldit is megilleti. Ez a jog azonban csak a törvény előírásai szerint gyakorolható, mi több, bizonyos esetekben korlátozható is. A magyar állampolgár bármikor hazatérhet külföldről. Ez a jog nem tagadható meg, nem korlátozható és nem köthető feltételhez.
Magyarország kétoldalú nemzetközi szerződésekkel már számos ország viszonylatában eltörölte a vízumkényszert, s az a törekvés, hogy néhány országba útlevél nélkül, személyi igazolványunkkal utazhassunk.
Az útlevél
Az útlevél a Magyar Köztársaság tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely hitelesen igazolja birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát. A hatóságok magánútlevet és hivatalos (diplomata, külügyi szolgálati és hajós szolgálati) útlevelet állíthatnak ki.
Az útlevél tartalmazza
- az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképét és saját kezű aláírását;
- az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;
- valamint az okmány azonosítására alkalmas kódszámot.
A hivatalos útlevélbe ezenfelül a használatára jogosult személy diplomáciai rangját, tisztségét is bejegyzik.
Az útlevél érvényességének időtartama az új jogszabály szerint már nem hosszabbítható meg, viszont az új technológia alapján kiállított okmányok tovább lesznek majd érvényesek.
Magánútlevél
A hatályos szabályozás szerint a magánútlevél öt évig érvényes. Az új jogszabály viszont attól teszi függővé az érvényesség időtartamát, hogy a kérelem benyújtásakor hány éves a kérelmező. E szerint 4 éves korig 2 évre, 4-18 éves kor között 5 évre, 18 éven felülieknek pedig 10 évre állítják ki az útlevelét. Amennyiben a nagykorú kérelmező így kívánja, útlevele 5 éves érvényességgel is kiállítható, ilyenkor természetesen kevesebb illetéket kell majd fizetnie.
Második magánútlevél
Főszabályként mindenkinek csak egy magánútlevele lehet. Az új törvény azonban – szűk körben – lehetőséget biztosít arra, hogy egy személynek két magánútlevele legyen. Aki ugyanis nem jogosult hivatalos útlevélre és foglalkozása révén rendszeresen utazik külföldre, az ezt bizonyító igazolás alapján – a jövőben második magánútlevelet is kaphat. Ezt a lehetőséget azért iktatta be a jogalkotó, mert aki rendszeresen utazik vízumkötelezett országokba, a vízum megszerzése érdekében útlevelét esetenként hosszabb időre le kell adnia a célország külképviseletén. A második magánútlevél bevezetése mellett szólt az az érv is, hogy vannak olyan országok, amelyekbe éppen azért nem utazhat be a magyar állampolgár, mert útlevelébe egy harmadik ország által kiadott vízum van bepecsételve. A második magánútlevél a kiállítás alapjául szolgáló foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb öt évre lesz érvényes.
Ideiglenes magánútlevél
Szintén új rendelkezés, hogy ezentúl a külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgár részére az illetékes külképviseleten ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, amennyiben útlevele lejárt, elveszett, netán ellopták azt vagy a használatra egyéb módon alkalmatlanná vált, és külföldi tartózkodásához vagy továbbutazásához a magánútlevél Magyarországról nem szerezhető be kellő időn belül. Természetesen ilyen útlevelet is csak az kaphat, aki magánútlevélre egyébként jogosult lenne. Ez az okmány továbbutazásra, illetőleg hazautazásra használható, érvényességének időtartama legfeljebb egy év lehet.
Eljárási szabályok
Az útlevél kiadása iránti eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folytatják le. Az útlevél iránti kérelmet formanyomtatványon, személyesen kell benyújtani. Az új törvény nem határozza meg a kérelem benyújtásának szabályait, ezt kormányrendelet fogja majd szabályozni.
Jelenleg az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4000 forint. Az öt évnél hosszabb ideig érvényes útlevélért 6000 forint illetéket kell fizetni. Csak 1000 forintot kell fizetnie annak, aki a kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 18. életévét, illetőleg aki már elmúlt 70 éves. A megsemmisült, elveszett vagy utazásra alkalmatlanná vált útlevél helyett kiállított új okmányért az alapeljárás illetékének kétszeresét kell megfizetni. A rendszeres külföldre utazással járó munkakör ellátásához a munkáltató által a dolgozó részére kért második magánútlevél kiadásával, érvényességi idejének meghosszabbításával kapcsolatos eljárás illetéke 3000 forint.
Illetékmentes a diplomata-útlevél és a szolgálati útlevél, valamint ezek érvényességének meghosszabbítása.
Az úti okmánnyal kapcsolatos államigazgatási ügyben hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelynek illetéke 800 forint. A másodfokú államigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül a kérelmező keresettel kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát, az eljárásban a bíróság soron kívül köteles dönteni.
Az útlevél kiadásának megtagadása, visszavonása
Az útlevélhatóság megtagadja az útlevél kiadását vagy visszavonja azt, ha a külföldre utazást korlátozó rendelkezés áll fenn, illetőleg jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították az úti okmányt, továbbá ha az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően nem adta le azt. A visszavonást elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
Érvénytelenség
Érvénytelen az az útlevél, amely alkalmatlan a személyazonosság megállapítására, betelt, megrongálódott vagy meghamisították, amelyet visszavontak, amelyet nem az arra jogosult használ, amelynek lejárt az érvényességi ideje, valamint amelynek a jogosultja meghalt.
A külföldre utazás korlátozása
A külföldre utazás – hasonlóan az eddigi szabályozáshoz – elsősorban közbiztonsági érdekből korlátozható, de csakis a közrend fenntartásához, a bűnmegelőzéshez szükséges mértékben. A hatályos rendelkezéseken enyhít a törvény, amikor kimondja, hogy azok is korlátlanul utazhatnak külföldre, akiket feltételesen bocsátottak szabadságra, továbbá akiknek a büntetését felfüggesztették, illetőleg nem tesz különbséget a szándékos és a gondatlan elkövetés miatt felelősségre vonás alatt állók között. Új rendelkezés, hogy nem lépheti át a határt az a személy sem, akinek nagy összegű köztartozása (adó-, vám-, illeték-, járuléktartozás) van. Ez a korlátozás összhangban áll a nemzetközi gyakorlattal, s a jogalkotók az adózási fegyelem javulását remélik tőle. A köztartozás miatti utazási korlátozást az adóhatóság, a vámhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerve kezdeményezheti. Kérdéses, hogy a gyakorlatban hogyan lesz alkalmazható ez a rendelkezés, s joggal merül fel a kérdés, hogy mi van akkor, ha a köztartozásokat felhalmozó állampolgár előbb ér az országhatárhoz, mint az igazgatási szervek kezdeményezése.
A fentiek alapján a jövőben nem utazhat külföldre az,
- akivel szemben olyan bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig;
- aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban van, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
- aki lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll;
- akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;
- akinek jogerős határozattal megállapított – legalább 10 millió forint összegű – adóhiányból vagy vámhiányból, avagy bevallani elmulasztott járulékból, illetve hozzájárulásból származó tartozása van, a tartozás megfizetéséig vagy a kezdeményezésre jogosult szerv által elfogadott biztosíték letételéig. Nem tekinthető jogerősnek a határozat, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.
A korlátozás hatálya alatt álló állampolgárok kérelmére az útlevélhatóság – kivételesen, és csak különös méltánylást érdemlő okból – meghatározott időtartamra engedélyezheti a külföldre utazást. Az utazáshoz a bíróságnak, a büntetés-végrehajtási bírónak, illetőleg a köztartozást megállapító igazgatási szervnek is hozzá kell járulnia.
Utazás gépkocsival
Amennyiben minden okmányunk rendben van és minden jogszabályi előírást megtartunk, a határátlépéskor akkor is figyelnünk kell még néhány előírásra, ugyanis meglepődve tapasztalhatjuk, hogy visszafordítják gépkocsinkat. A közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet szerint ugyanis Magyarországon forgalomba helyezett vagy bérelt járművel csak a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonos, illetve üzemben tartó hagyhatja el az országot. Ahhoz, hogy más utazzon külföldre a gépkocsival, szükséges a tulajdonos, illetőleg az üzemben tartó írásbeli hozzájárulása. Érthető a jogalkotói szándék, amivel a gépjárműlopásokat akarja megakadályozni, de ez a rendelkezés a gyakorlatban még sok gondot fog okozni a külföldre utazni szándékozóknak. Mi történik például akkor, ha a jogkövető állampolgár elfelejti magával vinni a tulajdonosi hozzájárulást, tegyük fel, nem is tudja, hogy ez szükséges a határátlépéshez. A határőrök vissza fogják fordítani? Rövidebb külföldi utazáskor ugyanis aligha gondol arra a gépkocsitulajdonos férj, hogy egyedül utazó házastársának a kocsikulcson és az iratokon kívül még hozzájáruló nyilatkozatot is adjon. Felmerül az a kérdés is, hogy miből tudják megállapítani a határőrök, hogy valóban a tulajdonostól vagy az üzemben tartótól származik-e a hozzájárulás? Az ugyanis valószínű, hogy a gépjárműtolvajok nagyon is jól fogják ismerni a jogszabályt, és még véletlenül sem fogják elfelejteni magukkal vinni az állítólagos hozzájáruló nyilatkozatot.
Kivándorlás
Az új törvény hatályon kívül helyezte a kivándorlásról szóló rendelkezéseket, s így a külföldi letelepedésre is a kiutazásra vonatkozó általános szabályok érvényesülnek ezentúl. Erre azért volt szükség, mert a kivándorlás jogintézményét az Európai Unió egyetlen tagállama sem ismeri, s minden ország az utazás általános szabadságát biztosítja a külföldön letelepedni szándékozó állampolgároknak is.
Aki külföldi letelepedés céljával hagyja el az országot, köteles ezt bejelenteni a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külképviseleti hatóságnál.
A külföldön letelepedőre különleges devizaszabályok vonatkoznak, ugyanis első kiutazáskor devizahatósági engedély nélkül viheti ki az országból vagyoni értékeit, illetőleg a vagyoni értékei elidegenítéséért kapott belföldi fizetőeszköz átváltásából származó valutát/devizát, valamint a belföldi pénzintézetnél névre szóló betétben elhelyezett belföldi fizetőeszközének átváltásából származó valutát/devizát.
Csatári Zoltán
| Hivatalos útlevél A magánútlevéllel ellentétben hivatalos útlevelet a megbízatás időtartamára, legfeljebb azonban ötévi érvényességgel lehet kiállítani, s a diplomata-útlevél kivételével kizárólag hivatalos utazásra használható fel. Diplomata-útlevél Diplomata-útlevélre jogosult a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az országgyűlési képviselők, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok, a Külügyminisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársai, a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagjai, a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli tisztviselői, a nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személyek, a diplomáciai és konzuli futárok, valamint a fenti személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársuk és eltartott gyermekeik. Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külügyminiszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre. Külügyi szolgálati útlevél Ilyen útiokmányra jogosultak a Külügyminisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező munkatársai, a Magyar Köztársaság diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagjai, a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli alkalmazottai és kisegítő személyzetének tagjai, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személyek, valamint hivatalos célból velük együtt utazó, közös háztartásban élő házastársuk és gyermekeik. Szolgálati útlevél Az új törvény visszahozza a szolgálati útlevelet, mert egyes országokban – különösen az afrikai és az ázsiai államokban, valamint a volt szocialista országokban – hátrányos helyzetbe kerülnek azok az állampolgárok, akik magánútlevéllel mennek hivatalos útra, illetőleg akik tartós külszolgálaton tartózkodnak ezekben az országokban, ugyanis nincs olyan útlevelük, amely az utazás hivatalos jellegét önmagában tanúsítaná, emiatt nehézségek lehetnek a be- és kiléptetéssel, a kilépővízummal, a tartózkodási engedély megszerzésével kapcsolatosan, valamint korlátozhatják a belső utazásokat, kedvezőtlen vám-, illeték-, adókötelezettségeket határozhatnak meg, korlátozhatják a gépjárműbevitelt stb. A szolgálati útlevéllel ezek a hátrányok kiküszöbölhetők, illetőleg az államok közötti korlátozott vízummentességi megállapodások az ilyen úti okmány birtokosának vízummentes utazást és külön engedély nélküli tartózkodást tesznek lehetővé. Ezért országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére szolgálati útlevelet kaphatnak a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatottak, a bírák és az ügyészek, valamint a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai és házastársaik, illetőleg gyermekeik. Mivel nagy a visszaélés lehetősége, a törvény az üzleti szférára nem terjeszti ki a szolgálati útlevél jogintézményét, viszont a külföldi magyar kulturális intézethez vagy kereskedelemfejlesztési irodához, nemzeti idegenforgalmi képviselethez tartós külszolgálatra kihelyezett magyar állampolgárok kivételesen kaphatnak ilyen útlevelet. Hajós szolgálati útlevél A tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítők (és állandóan velük utazó házastársuk, valamint gyermekeik), továbbá azok a vízügyi dolgozók, akik a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekednek, hajós szolgálati útlevélre jogosultak. |