Szakértők becslése szerint a lízingbe adott eszközökön belül a gépkocsik aránya még mindig 80-85 százalékot tesz ki. Gyanítható azonban, hogy ezt az arányt úgy számították ki, hogy a klasszikusan lízinggel foglalkozó vállalkozások eladásait – a tényleges finanszírozási formától függetlenül – lízingként vették figyelembe. Körkérdésünk során kiderült: az ügyfelek, nemcsak tavaly, hanem az idén is leginkább részletre vásárolják az autót.
Tavaly ugyan egyre több gépkocsi készpénzért talált gazdára, mégis megnőtt az autófinanszírozással foglalkozó cégek forgalma, hiszen magasabb lett az egy szerződésre jutó összeg. Ez nemcsak a gépkocsik árának emelkedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy az ügyfelek – a készpénzes autóeladásoknál tapasztalt tendenciától eltérően – itt a magasabb kategóriájú autókat keresik. A cégek első negyedévi, biztató tapasztalatai azt jelzik, hogy az idén már az eladott autók száma is nőhet. A finanszírozási formák között azonban a lízing továbbra sem tudja régi szerepét visszaszerezni.
Az autófinanszírozás legjelentősebb szereplője 25-30 százalékos piacrészesedéssel a Merkantil Bank, amely még 1990-ben elsőként ismerte fel a gépkocsipiacban rejlő lehetőségeket. A pénzintézet, illetve az ügyletek lebonyolítását végző Merkantil Car tavaly az eredetileg tervezett 13 ezernél majd' egyharmaddal több, összesen 17 ezer szerződést kötött. Az idén – mint a társaságnál elmondták – az első negyedévi adatok alapján az 1997. évinél is nagyobb forgalomra számíthatnak. A Merkantil Car januárban és februárban összesen 3200 autó eladását-vásárlását finanszírozta, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakában kötött üzleteknek. Ez a két hónap mégis nehezen összehasonlítható, mert tavaly a piac számára kedvezőtlen jogszabályváltozások életbelépésének első hónapjaiban (az 1996 végére előrehozott vásárlások következtében) az autós üzletág határozottan pangott.
Részletre, vagy...?
A törvénymódosítások éppúgy, mint korábban, most is jelentősen befolyásolják a forgalom alakulását, a különféle finanszírozási formák előtérbe kerülését. A Merkantil Carnál például a lízing régebbi (1995-1996. évi) tíz százalékot meghaladó részaránya mára gyakorlatilag nullára csökkent. Tavaly a részletfizetés mellett kizárólag tartós bérleti megoldást választottak a vevők. Az összforgalmon belül azonban ez sem érte el a három százalékot.
A piac felosztottságát jól jellemzi, hogy a tavaly megkötött üzletek alapján a második legnagyobb autófinanszírozó, az Euroleasing 1997-ben hatezer autó – ami a Merkantil Car üzleteinek alig több mint egyharmada – eladásánál működött közre. Tavaly a társaságnál nem született lízingszerződés, pedig az Euroleasing 1996-ban még kifejezetten ezzel a finanszírozási formával foglalkozott. A cég tavalyi forgalmának mintegy 85 százaléka hitelszerződés volt, a fennmaradó hányadot pedig a bérleti megállapodások tették ki. Hasonlóan magas a részletvásárlás aránya az autófinanszírozás területén jelentős piaci részesedéssel rendelkező márkabankoknál (Porsche, Opel) is. Igaz, a pénzintézeteknél a lízing szerepe eredetileg is elhanyagolható volt.
A Pannonlízing tavaly csaknem ötezer gépkocsi-vásárlási üzletet finanszírozott. Ennél a társaságnál megmaradt a lízing vezető szerepe. Az autóeladások 15 százalékánál alkalmaztak tartós bérleti megoldást, a szerződések 85 százaléka viszont továbbra is pénzügyi lízing volt. A Pannonlízing főosztályvezetője, Pásti Béla elmondta, hogy cégük azért részesíti előnyben a pénzügyi lízinget, mert az biztonságosabb. A pénzügyi lízing és a részlet ugyanis sok tekintetben valóban csak a címkében különbözik. Egy lényeges különbség azért még most is akad: amíg a két finanszírozási forma gazdasági (az eszközt nem a lízingcég, hanem az ügyfél könyveiben tartják nyilván) és számviteli (költségelszámolási) szempontból teljesen megegyezik, jogi értelemben mégis eltér.
Feltehetően ez az oka annak is, hogy a Raiffeisen Unic-Lízing Rt. a lakosság számára kínált konstrukcióját pénzügyi lízingként hirdeti. A társaság az átlagosan 36 hónapos futamidejű 30-40 százalékos önerőt megkövetelő, havi törlesztésű szerződésekből tavaly körülbelül 1500-at kötött, 3,3 milliárd forint összértékben. Idén ez a társaság is a forgalom jelentősebb növekedésére számít.
A többiek óvatos optimizmusához képest Pásti Béla a Pannonlízingnél kiugróan magas – a tavalyinak akár kétszeresét is kitevő – forgalomra számít az idén. Szerinte az első negyedév adataiból az is látszik, hogy a gazdasági növekedés és a jövedelemkiáramlás felgyorsult. Vélekedése szerint a tavaly tavasszal bevezetett devizafedezeti konstrukciók elsöprő sikere egyértelműen jelzi, hogy a piaci szereplők hisznek a gazdaság (és bizonyos szabályok) stabilitásában. A devizafedezeti konstrukcióban az ügyfél terheit (a finanszírozás forrásának megfelelően) például a márka árfolyamának alakulásához kötik. A Pannonlízingnél minden esetben felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy a szerződés megkötésekor kedvezőnek látszó terhek (a forintfinanszírozással szemben a hiteldíjmutató itt durván ötven százalékkal alacsonyabb) váratlan árfolyamváltozás – például hirtelen forintleértékelés – hatására jelentősen nőhetnek. A hangsúlyozott kockázatok ellenére a devizafedezeti konstrukció ma már a cég üzleti forgalmának 70-80 százalékát teszi ki.
Érezhető a konjunktúra
Akadnak persze olyan társaságok is, amelyek nemcsak a gépkocsi-finanszírozásban látnak fantáziát. A Creditanstalthoz tartozó CA Leasing ügyvezető igazgatója, Csáki Ferenc minden területen a lízing térhódítására számít. Szerinte Magyarországon ma az új beruházások mindössze 15-17 százalékát finanszírozzák lízingkonstrukcióban, miközben Nyugat-Európában ennek kétszeresét. Pedig Európa fejlettebb országaiban nem léteznek azok a kedvezmények, amelyek Magyarországon korábban a lízing térhódítására eredményezték. Az ügyvezető igazgató szerint a határozottan érezhető gazdasági fellendülés a lízingcégeknek kedvez, az általános kamatcsökkenés és az egyre élesedő piaci verseny pedig az ügyfeleknek. Meglátása szerint a lízingcégek a gyártókkal, kereskedőkkel is mindinkábbb együttműködnek, miközben az egyes finanszírozási típusokon belül is egyre többféle megoldás várható.
A CA Leasing az autófinanszírozásban főként a teherautók eladását támogatja, a személyautóknál pedig a flottafinanszírozás (minimum tíz kocsi értékesítése) híve. Sokakkal ellentétben az iparban, kereskedelemben használatos gépek finanszírozásában is fantáziát lát, az ingatlanlízingnél – ahol újabban hazai ügyfeleik is vannak – az irodaházakkal, telephelyekkel foglalkozik. Csáki Ferenc kedvezőnek tekinti, hogy a nemzetközi cégek magyarországi vállalkozásai mellett a – kis és közepes – hazai cégek is mindinkább igénylik a lízinget. Ügyfeleik között főként olyan külföldi cégek találhatók, amelyek hazájukban a közepes kategóriába tartoznak, ám Magyarországon a legnagyobbak közé számítanak. Jó jel, hogy a privatizációban részt vevő nyugati társaságok ma már azért is lízingelnek, hogy az itteni lehetőségeket érzékelve a korábban betelepített, elaggott berendezéseket modernebbekre cseréljék.