A részvénytársaság igazgatóságának feladata a társaság mindennapi ügyeinek vitele, operatív irányítása, ügyvezetése. Az igazgatóság – felépítése révén – alkalmas arra, hogy a közgyűlések közötti időszakban irányítsa a társaság működését és szervezetét, természetesen az alapszabály (alapító okirat), a közgyűlés döntései és a jogszabályok keretei között.
Az igazgatóság elkülönült hatalmi pólust képvisel az úgynevezett "vállalati alkotmányban" (szervezeti és működési szabályokban) a részvénytulajdonosi akaratot megjelenítő közgyűlés, valamint a kontrollfunkciót ellátó felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló mellett, tulajdonképpen a társaság "kormányaként" működik. Alapvetően az igazgatóság áll a társaság munkaszervezetének, igazgatási rendszerének csúcsán. Az igazgatóság jelenti a szakértelmet a társaság életében, vezetésében, ebből fakadóan más szempontokat érvényesít a működése során mint a részvényeseket tömörítő közgyűlés. Éppen ezért a részvénytársaság életének meghatározó része, hogyan oldják fel a központi irányító funkciót ellátó igazgatóság és az általa összefogott vállalati menedzsment, valamint a részvényesek, különösen a kisrészvényesek közötti érdek-összeütközéseket.
A magyar részvénytársasági szabályozás, hasonlóan az osztrákhoz vagy a némethez, nem követi az úgynevezett "board-rendszert" (habár a gyakorlati életben vannak erre mutató tendenciák), amelyben az ügyvezetési és kontrollfunkciók nem különülnek el két (vagy több) szervre, hanem az ügyvezetési kérdésekben egyetlen szerv, a board hozza a döntéseket, míg a bizottságok, csoportok vagy delegáltak hajtják végre azokat. A német mintájú magyar rendszer megosztja a különböző irányítási – döntési – ellenőrzési funkciókat. A következőkben ezt a hatalom-megosztási viszonyrendszert ismertetjük, mert ezáltal jól kitapintható az igazgatóság helye és szerepe a részvénytársaságon belül. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt Gt.-nek, míg az ezt felváltó 1997. évi CXLIV. törvényt új Gt.-nek rövidítjük.
Az igazgatóság létrehozása
Az igazgatóság létrehozása kapcsolódik a társaság alapításához és attól függően alakul annak menete, hogy az alapítás nyilvános vagy zártkörű. Az igazgatóság létrehozásának kapcsán mindenképpen utalni kell arra, hogy az tulajdonképpen nem más, mint az igazgatósági tagok megválasztása, kijelölése, azaz minden esetben, amikor az igazgatóság megválasztását, kijelölését olvassuk az egyes jogszabályokban, a tagokkal kapcsolatos ilyen irányú társasági jogi aktusokra kell gondolnunk.
Zártkörű alapításnál az alapítók jelölik ki az igazgatóság tagjait. Ez általában oly módon történik, hogy az alapító okirat személy szerint megjelöli az igazgatósági tagokat (az új Gt. szerint ez már kötelező). A megbízatás időtartamát szintén az alapítók határozzák meg. A Gt. szabályai alapján kérdéses, hogy ez a kijelölés az általános szabályok szerinti 5 évre vagy pedig csak – a részvénytársasági szabályok szerinti – 3 évre szólhat. A zártkörű alapítás specialitásaiból és az alapítók viszonyaiból következtetve a törvény céljának sokkal inkább megfelelő értelmezés volna, hogy a kijelölés 5 évre is szólhat. Az új Gt. megoldja ezt a kérdést azzal, hogy a 3 éves időtartamot kifejezetten a nyilvános alapításnál írja elő mint az alapítók számára biztosított lehetséges előnyt.
Nyilvános alapításnál két megoldás is lehetséges attól függően, hogy az alapítók élni kívánnak-e azzal az előnnyel, hogy 3 évre jelöljék ki az igazgatóság tagjait vagy sem. Amennyiben az alapítók nem élnek e jogukkal, úgy az alakuló közgyűlés választja meg – akár 5 éves időtartamra is – az igazgatóság tagjait. A Gt. az alakuló közgyűlés jóváhagyásához kötötte az igazgatóság alapítók általi kijelölését. Az új Gt. már nem kíván meg ilyen jóváhagyást.
Az alapítás másik fontos hatása az igazgatóság létrehozására, hogy ennek során az alapszabály vagy az alapító okirat meghatározza az igazgatóság választásának módját, amely a társaság fennállása során irányadó lesz.
A társaság működése során az igazgatóság tagjainak megválasztása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az új Gt. azonban bevezeti azt – a német és osztrák jogból ismert megoldást is, hogy az alapszabály, az alapító okirat rendelkezése szerint a felügyelőbizottság is jogosult lehet az igazgatósági tagok megválasztására, visszahívására, díjazásának megállapítására.
Az igazgatósági tagság feltételei
Nagyon fontos, hogy megfelelő személyeket válasszanak ki az igazgatósági tagságra. A megfelelőség kritériumait a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok állapítják meg.
A Gt. szerint természetes és jogi személy egyaránt tagja lehetett az igazgatóságnak. A jogi személy a képviselője útján látta el a tagsági feladatait. Az új Gt. megszüntette ezt a jogilag meglehetősen abszurd helyzetet, így a jövőben kizárólag természetes személy lehet az igazgatóság tagja.
Kizáró okok
Az igazgatósági tagság további feltétele, hogy a jelölttel szemben ne álljanak fenn kizáró okok, azaz a tagságra jelölt személy
- ne álljon bűncselekmény miatt jogerős és végrehajtható szabadságvesztés büntetés hatálya alatt (e korlátozás mindaddig tart, amíg a jelölt nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól),
- ne legyen olyan foglalkozástól eltiltva, amelyet az adott részvénytársaság folytat (e korlátozás az ítélet hatályának fennállása alatt érvényesül),
- nem volt olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amelynél e tisztsége a felszámolási eljárás kezdő napját megelőző két éven belül, legalább egy évig fennállott és amelyet úgy számoltak fel, hogy nem egyenlítette ki a köztartozásait. (A korlátozás a Gt. szerint a cég megszűnésétől kezdődően 2 évig tart. Az új Gt. ezt úgy módosítja, hogy a kizáró ok megvalósulásához már elegendő a felszámolás ténye is, nem kell, hogy köztartozás maradjon fenn. 3 évre meghosszabbodik viszont a korlátozás időtartama. A korlátozás nem vonatkozik arra a vezető tisztségviselőre, akit a felszámolási eljárás elkerülése érdekében választottak meg.)
Az új Gt. további kizárási okokat szabályoz. Ennek értelmében a törléstől számított 2 évig nem lehet igazgatósági tag, aki a cégbíróság által hivatalból törölt társaság vezető tisztségviselője volt, illetve aki másik három gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői funkciót tölt be.
Az igazgatósági tagság időtartama
Az alapszabály vagy az alapító okirat határozza meg, hogy mennyi időre választják meg az igazgatóság tagjait. Ez határozott idő és legfeljebb 5 év, kivéve az alapítói kijelölésnél érvényesülő 3 éves időtartamot. Az új Gt. ésszerű újítása, hogy amennyiben az alapszabály vagy az alapító okirat nem határozza meg a megbízatás időtartamát, úgy az 5 év vagy – ha ez rövidebb – a társaság működésének ideje. Az igazgatóság tagjai bármikor újraválaszthatók, illetve visszahívhatók.
Az igazgatóság megszűnése
A társaság működésének fennállása alatt tulajdonképpen nem beszélhetünk az igazgatóság megszűnéséről, hiszen az igazgatóságnak működnie kell mindaddig, amíg a társaság létezik. Az igazgatósági tagság azonban természetesen megszűnhet a társaság működése alatt is
- a megbízatási idő lejártával,
- a társaság legfőbb szerve (az új Gt. szerint a felügyelőbizottság) általi visszahívással (ilyenkor figyelni kell az igazgatósági tag munka- vagy megbízási szerződésében meghatározott szerződés-megszüntetési rendelkezésekre is, bár ezek nem képezhetik akadályát a bármikori visszahívhatóságnak),
- az igazgatósági tag lemondásával (ilyenkor is figyelembe kell venni a megbízási vagy a munkaviszony megszüntetésének szabályait. Az új Gt. szerint az alkalmatlan időre eső lemondásnál a társaság legfőbb szerve vagy a felügyelőbizottság későbbi időpontra tolhatja el az igazgatósági tagság lemondás folytán történő megszűnésének időpontját.),
- az igazgatósági tag halálával, illetve
- az igazgatósági tagságot kizáró törvényi feltétel bekövetkeztével.
Az igazgatóság viszonya a társasághoz
Az igazgatóságnak a társasággal szemben fennálló viszonya tulajdonképpen a társaság és az igazgatósági tagok közötti jogviszony. Az igazgatóság tagja a Gt. szabályai szerint mind munkaviszonyban, mind pedig megbízási viszonyban elláthatja a megbízatását. Az új Gt. szerint azonban csak megbízási szerződés köthető az igazgatósági tagságra. A következőkben leírtak tehát csak a Gt. szerinti – munkaviszonyban betöltött – igazgatósági tagságra vonatkoznak.
Munkaviszony
Az igazgatósági tagságra kötött munkaviszony tartalmát a Munka Törvénykönyve határozza meg különösen a vezető állású dolgozókra vonatkozó speciális felmondási, összeférhetetlenségi, versenytilalmi és felelősségi szabályaival. A személyi alapbéren, a munkakörön, a munkavégzés helyén túl célszerű az igazgatósági tag munkaszerződésében részletesen szabályozni a felek egyéb jogait és kötelezettségeit is.
A munkaviszonyban ellátott igazgatósági tagság egyik legfőbb kérdése, hogy melyik szerv gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatósági taggal szemben. A Gt. szerint ez a szerv a közgyűlés, de a kommentárirodalom véleménye szerint a közgyűlés átruházhatja ezt a jogát az igazgatóságra mint testületre.
Megbízás
A megbízási jogviszonyban betöltött igazgatósági tagságra a megbízási szerződés kikötései, illetve a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai az irányadók. A megbízási díj megállapítása mind a Gt., mind pedig az új Gt. szerint csak lehetőség. Itt ugyanis nem érvényesül az a szabály, amely szerint a megbízást mindig díjazás ellenében látják el, kivéve ha a megállapodás utal az ingyenességre. Az igazgatósági tagnak ezzel szemben csak akkor jár díj, ha ezt az arra jogosult szerv megállapítja.
Összeférhetetlenség
Mind a megbízási, mind a munkaviszonyban álló igazgatósági taggal szemben érvényesülnek a vezető tisztségviselővel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok (konkurenciatilalmak, részesedésszerzési tilalmak). A helyzetet tovább színesíti, hogy a munkavállaló igazgatósági taggal szemben alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályait is.
Utasítási jog
A társaság és az igazgatóság viszonyában igen fontos kérdés, ki és milyen feltételekkel utasíthatja az igazgatósági tagot a munkája során. A Gt. szerint főszabályként a társaság legfőbb döntéshozó szerve (esetünkben a közgyűlés) nem utasíthatja a vezető tisztségviselőt, akár munkaviszonyban, akár megbízási viszonyban áll a társasággal. E tilalom természetesen csak az igazgatósági tagi tisztséghez tartozó tevékenységgel kapcsolatban áll fenn. Az új Gt.-ben ez a tilalom kiegészül azzal, hogy nem csak a közgyűlés, hanem a felügyelőbizottság, illetve a részvényes sem adhat utasításokat az igazgatósági tagoknak.
Hatáskörelvonás
Az új Gt. szerint csak az alapszabályban, illetve az alapító okiratban rögzített feltételekkel lehet elvonni vagy korlátozni az igazgatóság ügyvezetési hatáskörét.
Egyszemélyes részvénytársaságnál viszont az új Gt. korlátlanul lehetővé teszi a hatáskör elvonását, valamint az igazgatósági tag utasíthatóságát, ám ilyenkor az igazgatósági tag ezzel kapcsolatos felelőssége korlátozott, illetve kizárt. Szabadon elvonható az igazgatóság hatásköre azoknál a részvénytársaságoknál is, ahol valamely részvényes legalább háromnegyedes szavazati többséggel rendelkezik.
Felelősség a társasággal szemben
Az igazgatósági tag a polgári jog általános szabályai szerint felel a társasággal szemben. Erre tekintettel kártérítési felelőssége csak akkor állapítható meg, ha jogellenes és felróható magatartással okoz kárt a társaságnak. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A felróhatósággal kapcsolatosan azonban a társasági jogi szabályok szigorúbb gondossági mércét állapítanak meg, mint a polgári jogi gondosság. Ez érhető tetten már a Gt.-ben is, amikor kimondja, hogy az igazgatósági tagok a vezető tisztségviselőktől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni, azaz a kereskedő-üzletember-szakember gondosságának követelménye érvényesül velük szemben. Az új Gt. tovább szigorítja a gondosság követelményét, amikor az előzőeket kiegészíti azzal, hogy a vezető tisztségviselőknek fokozott gondossággal kell eljárniuk, mégpedig a társaság érdekeinek szem előtt tartásával.
A társasággal szembeni felelősségnél, lévén, hogy az igazgatóság testületi szerv, az igazgatósági tagok egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben. Ennek értelmében a társaság bármelyikük vagy valamennyiük ellen érvényesítheti a kártérítési igényt. Mentesülhet azonban a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki tiltakozott a károkozó igazgatósági döntés ellen és ezt bejelentette a felügyelő-bizottságnak.
Szervezeti kapcsolatok
Az igazgatóság és a közgyűlés
A közgyűlés beszámoltatja az igazgatóságot és – a mérleg elfogadásán, valamint a nyereség megállapításán keresztül – jóváhagyja annak egész éves tevékenységét.
Az igazgatóság feladata ezzel szemben a közgyűlés meghirdetése, összehívása, levezetése, a közgyűlési határozatok előterjesztésének elkészítése.
Az igazgatóság és a felügyelőbizottság
A felügyelőbizottság legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze az igazgatóság által végzett ügyvezetést, amelynek keretében felvilágosítást kérhet többek között az igazgatóság tagjaitól is. A felügyelőbizottság köteles megvizsgálni az igazgatóság minden jelentését, előterjesztését, az igazgatóság által elkészített mérleget, vagyonkimutatást. A Gt. szabályai szerint a felügyelőbizottság képviseli a társaságot az igazgatósági tag ellen indított perben.
Az új Gt. ehhez képest bevezet néhány újabb felügyelőbizottsági jogosítványt az igazgatóság vonatkozásában. Az alapszabály (alapító okirat) felhatalmazhatja a felügyelőbizottságot az igazgatósági tagok megválasztására, visszahívására, díjazásának megállapítására, valamint az igazgatóság által megkötött jogügyletek jóváhagyására. Amennyiben a felügyelőbizottság úgy ítéli meg, hogy az igazgatóság működése jogellenes, az alapszabályba, alapító okiratba ütközik, vagy ellentétes a közgyűlés döntéseivel, úgy kezdeményezheti a közgyűlés összehívását és javaslatot tehet a napirendre.
Az igazgatóság és a könyvvizsgáló
Az igazgatóság egyik legfőbb feladta a társaság üzleti könyveinek vezetése, üzleti kimutatásainak elkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése. A könyvvizsgáló feladata elsősorban az igazgatóság ez irányú tevékenységének ellenőrzése. Ennek során betekinthet a társaság könyveibe és felvilágosítást kérhet az igazgatóság tagjaitól, továbbá megvizsgálhat minden, közgyűlés elé terjesztett igazgatósági jelentést.
Amennyiben a könyvvizsgáló úgy ítéli meg a társaság helyzetét, hogy amiatt szükség van az igazgatóság felelősségének megállapítására, köteles kérni a közgyűlés összehívását. Az új Gt. szerint a könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vehet az igazgatóság ülésein.
Az igazgatóság és a menedzsment
Tulajdonképpen az igazgatóság áll a részvénytársaság munkaszervezetét irányító menedzsment csúcsán. Ez abból ered, hogy az igazgatóság gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság valamennyi alkalmazottjával szemben, beleértve a vezető állású dolgozókat (menedzsereket) is.
Természetesen ez a helyzet színesedik a képviseleti szabályokon keresztül érvényesülő feladatmegosztási lehetőségek miatt. A Gt. szerint a következő szabályok, illetve azok társaságspecifikus kombinációi érinthetik az igazgatóság és az alkalmazotti menedzsment viszonyát:
Az alapszabály vagy az alapító okirat lehetővé teheti, hogy az igazgatóság egyes tagjai jogosultak legyenek a társaság általános képviseletére. Ez teremti meg az igazgatósági tagsággal rendelkező vezérigazgató státusát. Ilyenkor az igazgatóság egyik tagja – gyakran az elnök – vezérigazgatóként képviseli a társaságot, így egyszemélyben gyakorolhatja a munkáltatói jogokat a menedzsmenttel szemben, illetve irányíthatja a társaság munkaszervezetét.
A Gt. azt is lehetővé teszi, hogy funkcionális elvek szerint megosszák a vállalatirányítási feladatokat az igazgatóság tagjai között. Ebben az esetben az igazgatóság meghatározott tagjai irányítják a vállalat működésének egyes területeit és gyakorolják az e területhez tartozó menedzserekkel szembeni az utasítási jogkört.
Lehetőség van arra is, hogy a társaság egy vagy több munkavállalója általános vagy meghatározott ügycsoportokra vonatkozó képviseleti joggal rendelkezzen. Ez alapszik a munkaviszonyban álló – az igazgatóságon kívüli – vezérigazgatói és egyéb vezető menedzseri pozíciók és a hozzájuk elengedhetetlenül kapcsolódó képviseleti jogkörök létrehozásának lehetősége. Az igazgatóság ilyenkor a munkáltatói jogokon keresztül irányítja és szabályozza a munkavállaló menedzserek tevékenységét.
Az új Gt. szabályai amellett, hogy fenntartják a fenti lehetőségeket és azok kombinációit, a cégvezető intézményének bevezetésével további játékteret biztosítanak. A cégvezető ugyan a törvényen keresztül az alapszabály, alapító okirat alapján szerzi jogosítványait, de az igazgatóság utasításainak megfelelően tevékenykedik.
Itt említjük meg, hogy az új Gt. szerint a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata akként is rendelkezhet, hogy a társaság mellőzi az igazgatóságot, s helyette a vezérigazgató mint egyszemélyi felelős gyakorolja az igazgatóság jogait.
Szervezeten kívüli kapcsolatok
Az igazgatóságnak az üzleti forgalommal, azaz a társaságon kívül álló harmadik személyekkel szemben fennálló legalapvetőbb viszonyait a képviseleti jog, illetve az ilyen személyekkel szembeni felelősség határozza meg.
Képviselet
Az igazgatóság egyik legfőbb funkciója az, hogy képviselje a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá a bíróságok és más hatóságok előtt a társaság ügyletkötései, jogcselekményei során és nyilatkozatai megtételekor. A Gt. szerint az alapszabály, az alapító okirat, a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság határozata korlátozhatja ugyan a képviseleti jogot, ez azonban harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Az új Gt. abban tér el ettől, hogy csak az alapszabály vagy alapító okirat korlátozhatja a képviseleti jogot. A társaság tehát harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az igazgatóság bizonyos ügyletek megkötése során túllépte képviseleti hatáskörét. Ez csak a társaság és az igazgatóság, illetve annak tagjai között bír jelentőséggel, és alapozhatja meg az igazgatósági tagok felelősségét a társasággal szemben.
A képviseleti jog legfontosabb megjelenési formája a cégjegyzési jog, amelynek gyakorlására alapvetően minden igazgatósági tag önállóan jogosult, hacsak az alapszabály, az alapító okirat nem ír elő együttes képviseleti jogot. Az együttes cégjegyzési jog érvényesülhet úgy, hogy az igazgatóság tagjai közül bármelyik kettő együttesen jegyezheti a céget, illetve, hogy bármelyik együttes képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag a társaság cégjegyzési joggal felruházott munkavállalójával (az új Gt. szerint a cégvezetővel is) együttesen jegyezze azt. Ugyanaz a személy azonban csak egyféleképp – önállóan vagy valakivel együttesen – gyakorolhatja a cégjegyzési jogot.
Kárfelelősség
Az igazgatóság, illetve annak tagjai által harmadik személyeknek okozott károkért való felelősséggel kapcsolatosan a Gt. nem állapít meg különleges szabályokat, így arra a Ptk.-nak a megbízott és az alkalmazott károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. Amennyiben az igazgatósági tag munkaviszonyban áll a társaságnál, úgy a Gt. szabályai szerint a társaság mint munkáltató felel a tag által harmadik személyeknek okozott károkért. Az így kifizetett kárösszeget a társaság megtérítési igényként érvényesítheti a károkozóval szemben az igazgatósági tagnak a társasággal szembeni felelősségére vonatkozó szabályok szerint. A megbízási jogviszonyban álló igazgatósági tag a társasággal egyetemlegesen felelős az általa harmadik személyeknek okozott károkért. Az állandó jellegű megbízási jogviszonynál azonban – márpedig az igazgatósági tagság ilyen – a bíróság a munkavállalókért való kárfelelősség szabályait is alkalmazhatja a társaság és a károsult viszonyában. Az új Gt. ezzel szemben – a jogviszony jellegétől függetlenül – minden esetre kimondja a társaság felelősségét az igazgatósági tagként harmadik személyeknek okozott károkért.
Az igazgatóság működése
Az igazgatóság testületként jár el az – általában saját maga által megállapított és a közgyűlés által jóváhagyott – ügyrend szerint, amelyet célszerű elkészíteni különösen minden nagyobb társaságnál vagy többtagú igazgatóságnál. Az igazgatóság tagjainak száma – a hatékony működés fenntarthatóságának érdekében – nem haladhatja meg a 11 főt, de – éppen a testületi jellegből fakadóan – nem lehet kevesebb 3-nál. Az ügyrend meghatározhatja az egyes igazgatósági tagok feladatait és hatáskörét is.
Feladat- és hatáskör
Az igazgatóság feladatait és hatáskörét a törvényes rendelkezések keretei között az alapszabály, az alapító okirat határozza meg. Természetesen nem járhat el az igazgatóság olyan ügyekben, amelyekre más társasági szervnek, elsősorban a közgyűlésnek van kizárólagos hatásköre és döntési joga, megfordítva viszont az igazgatóság eljárhat minden olyan ügyben (és ez tulajdonképpen kötelező jellegű feladata is), amelyet a törvény, az alapszabály vagy az alapító okirat nem utal más szerv hatáskörébe.
Az igazgatóság legfőbb feladatai az alábbiak:
- a társaság üzletvezetésének és képviseletének ellátása, a társaság munkaszervezetének irányítása, ilyen döntés esetén pedig a végelszámolási feladatok ellátása;
- a munkáltatói jogok gyakorlása a társaság dolgozói felett, hacsak e funkciót nem ruházták át a menedzsment más tagjára;
- a társaság üzleti nyilvántartásainak elkészítése, vezetése, a mérleg, a vagyonkimutatás és a nyereségfelosztási javaslat elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése;
- a társaság üzleti működésének bemutatása, jelentés a közgyűlésnek és a felügyelőbizottságnak;
- a nyilvános részvénytársaság működéséről való rendszeres és rendkívüli tájékoztatás az értékpapírtörvény (1996. évi CXI. tv.) alapján, az e törvényben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, a befektetőkkel, a tőzsdével szemben meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítése annak függvényében, hogy zártkörűen vagy nyilvánosan működik-e a társaság;
- a társaság szerveinek tájékoztatása, informálása;
- a cégbírósággal szemben fennálló bejelentési és egyéb kötelezettségek teljesítése.
A részvényesekkel kapcsolatos feladatok
Az igazgatóság feladatai közé tartozik:
- a részvénykönyvvezetés a névre szóló részvények részvényeseiről vagy megbízásadás az arra jogosult vállalkozónak a részvénykönyv vezetésére;
- a kisebbségi jogok biztosítása a részvényesekkel kapcsolatban (közgyűlés összehívása, napirend megállapítása a kisebbség kérelme alapján);
- a részvényesek tájékoztatása, felvilágosítása a társaság ügyeiről;
- a részvények kiadása iránti igények teljesítése;
- a részvénybevonások, felülbélyegzések végrehajtása;
- a részvényesi jogok gyakorlásának biztosítása;
- a részvényesi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.
A közgyűléssel kapcsolatos feladatok
A közgyűlések összehívásával, lebonyolításával kapcsolatosan az igazgatóság feladata:
- a közgyűlés meghirdetése, összehívása, a közgyűlési meghívók, előterjesztések kiküldése;
- a szavazati jog feltételeinek ellenőrzése, a jelenléti ív elkészítése;
- a közgyűlések megszervezése, lebonyolítása, levezetése;
- a jegyzőkönyvkészítés és a jegyzőkönyvről készült másolat kiadása.
Az alaptőkével kapcsolatos feladatok
Az alaptőke felemelésével és leszállításával kapcsolatos feladatok közé tartozik:
- a tőkeemelés/leszállítás végrehajtása (közgyűlés összehívása, előterjesztések határozati javaslatok elkészítése);
- az emeléssel/leszállítással érintett részvényeket érintő eljárások lefolytatása;
- a cégbírósági bejelentések megtétele, hirdetmények közzététele.