Nemzeti elbánás
A fióktelepre vonatkozó törvényi szabályozás sarokköve a nemzeti elbánás elve, ami azt jelenti, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelep-létesítés és működtetés során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül. Korlátozott körben azonban törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet a belföldi székhelyű vállalkozásokra irányadóhoz képest eltérő szabályozást állapíthat meg a fióktelepekre. Ez egyrészt a "közrendi klauzula" alapján lehetséges, amely szerint eltérő szabályozás alkalmazható, ha a közrend, közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, a monetáris politika, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak jogos érdekeinek védelme másképpen nem érvényesíthető. Eltérő szabályozásra lehetőséget nyújtó körülménynek minősülnek a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek közötti "jogi és technikai különbségek" is.
A fióktelep működésére, vállalkozói tevékenységére, piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A fióktelepnek is be kell tartania tehát az egyes tevékenységekre vonatkozó közegészségügyi, munkavédelmi, képesítési és egyéb előírásokat, valamint alkalmazkodnia kell a Magyarországon hatályos és a belföldiekre irányadó versenyjogi, a reklám-, illetve marketingtevékenységre vonatkozó szabályozáshoz is.
Elkülönítés az anyacégtől
A törvény kizárja annak a lehetőségét, hogy a fióktelep a külföldi vállalkozás vagy más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet végezzen. A rendelkezés indokául egyrészt az az érdek szolgál, hogy a külföldi vállalkozás ne élhessen vissza a fióktelep által élvezett devizabelföldi státussal azáltal, hogy a fiókon – mint ügynökön – keresztül saját maga szerez jogokat. A más devizakülföldiek javára folytatott képviseleti, ügynöki tevékenység tilalmát pedig az indokolja, hogy ellenkező esetben nem lehetne megkülönböztetni, hogy a fiók az adott jogügylet megkötésekor devizabelföldinek, vagy – a devizakülföldi ügynökeként – devizakülföldinek minősül, illetőleg, hogy a jogügylet kötésekor melyik devizakülföldi részére szerez jogokat.
Ehhez kapcsolódóan, ugyanilyen indokok által vezérelten a törvény összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a fióktelepnél foglalkoztatott személyekre nézve. Ôk ugyanis nem jegyezhetik a külföldi anyavállalkozás, illetve az annak részvételével akár belföldön, akár külföldön működő gazdálkodó szervezet vagy más szervezet cégnevét. Nem jegyezhetik továbbá az anyavállalkozás belföldön vagy külföldön létesített más kereskedelmi képviseletét, továbbá külföldön létesített más fióktelepét sem, s nem járhatnak el meghatalmazás alapján az említett szervezetek/szervezeti egységek cégneve alatt.
Szintén a fióktelep anyacégtől való elkülönítését szolgálja az a garanciális jelentőségű szabály, amely szerint a külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról és a vállalt kötelezettségekről csak a fióktelep megszűnésekor, illetőleg az ellene indult fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárások során rendelkezhet. Rendelkezési joga az olyan külföldi eljárásokban is fennáll, amelyek a fióktelep cégneve alatt szerzett jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban indultak.
Vagyon
A fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyon folyamatos biztosítása a külföldi vállalkozás kötelessége. A visszaélések elkerülése végett a törvény rögzíti, hogy a fióktelep számára behozott vagyontárgyakra megfelelően alkalmazni kell a vámjogi, vámeljárási, valamint az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket. Ugyanígy, ha valamely termék behozatala külkereskedelmi engedélyhez kötött, a fióktelep a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályok szerint – a belföldi gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánás mellett – köteles megszerezni a szükséges engedélyt. A jogalkotó tehát nem biztosít – a gazdasági társaságokra vonatkozó korábbi szabályozásból ismert, a külföldi tag nem pénzbeli hozzájárulásának (apportjának) behozatalakor alkalmazott – kedvezményes elbánást a fióktelepek részére szolgáltatott vagyontárgyakkal kapcsolatban.
A fióktelep vagyonával kapcsolatos fontos (hitelezővédelmi szempontból garanciális) szabály, hogy a fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető (hiszen a fióktelep a külföldi vállalkozás szervezeti egysége, nem pedig önálló jogalany).
| Ingatlanszerzés, elidegenítési kötelezettség A törvény részletesen foglalkozik a fióktelepek ingatlanszerzésének szabályaival. A fióktelep nem szerezhet meg termőföldet és védett természeti területet. Az ingatlanszerzés feltétele, hogy az a fióktelep vállalkozási tevékenységéhez szükséges legyen (ilyennek tekinthető tipikusan az iroda, a raktár, a gyártelep). A törvény tovább szűkíti a megszerezhető ingatlanok körét, amikor kimondja, hogy nem tekinthető a fióktelep vállalkozási tevékenységéhez szükségesnek az ingatlanforgalmazás céljából megszerezni kívánt ingatlan. (Ingatlanforgalmazásra tehát célszerűbb 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő belföldi székhelyű gazdasági társaságot alapítani – amely ingatlanszerzési képessége szempontjából is belföldinek minősül.) Amennyiben valamely Magyarország által aláírt nemzetközi megállapodás (pl. az Európai Megállapodás) előírja, az abban részes tagállamokban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozások fióktelepei engedély nélkül szerezhetik meg magyarországi ingatlan tulajdonjogát. Nem szükséges az engedély akkor sem, ha viszonosság áll fenn a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állammal. Az igazságügy-miniszter és a külügyminiszter tájékoztatót tesz közzé az olyan államokról, amelyekben székhellyel rendelkező külföldi vállalkozások fióktelepei számára nem kell engedély az ingatlanszerzéshez. Amennyiben a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állammal nincs nemzetközi szerződés vagy viszonosság, a fióktelep a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint, azaz a megyei közigazgatási hivatalok – nem szigorú feltételekhez kötött – engedélye alapján szerezheti meg az általa folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonjogát. Abban az esetben, ha az anyavállalkozás vagy a cégbíróság megszünteti a fióktelepet, a külföldi anyavállalkozás egy éven belül köteles elidegeníteni az ingatlant, kivéve ha a megyei közigazgatási hivatal vezetője felmentést ad e kötelezettség alól. A felmentés a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint történik. Nem tagadható meg az elidegenítési kötelezettség alóli felmentés, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás részvételével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet vagy másik fióktelep, illetve kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges. A törvény azért írja elő az elidegenítési kötelezettséget, mert Magyarország ingatlanszerzéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásai csak a részes tagállamok vállalkozásainak fióktelepére, s nem magára a külföldi vállalkozásra vonatkoznak. |
Könyvvezetés, a beszámoló közzététele
A fióktelep könyvvezetésére, beszámolókészítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat – a fióktörvény keretjellegű szabályozására tekintettel – a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, illetőleg a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek tartalmazzák. A számviteli törvény a fióktelepekre – néhány kisebb eltéréssel – a vállalkozókra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
A fióktelep éves beszámolót készít, amelynek könyvvizsgáló által záradékolt példányát – a külföldi vállalkozás általi jóváhagyás után – a tárgyévet követő május 31-ig letétbe kell helyezni a cégbíróságnál. Ezzel egyidejűleg meg kell küldeni az éves beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az Igazságügyi Minisztérium által vezetett Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak is. A fióktelep jegyzett tőkéjeként a külföldi vállalkozás által a rendelkezésére bocsátott vagyont kell kimutatni.
A fióktelepekkel kapcsolatos információk nyilvánosságát szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a fióktelep a tárgyévet követő szeptember 30-ig köteles letétbe helyezni a magyar cégbíróságnál a külföldi vállalkozás éves beszámolójának egy hiteles másolati példányát és ezzel egyidejűleg megküldeni azt a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak.
Devizastátus
A fióktelep – ha a devizatörvény, vagy végrehajtási rendelete másképp nem rendelkezik – devizabelföldinek minősül. A devizabelföldi státus azt eredményezi, hogy a fióktelep a külkereskedelmi szerződések megkötésekor a belföldiekkel azonos elbánásban részesül, azaz a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos jogi és adminisztratív feltételekkel folytathat nemzetközi gazdasági tevékenységet. Amennyiben a külkereskedelmi ügylet megkötéséhez engedély szükséges, az engedélyt a fióktelepnek is be kell szereznie.
Költségvetési befizetések
A fióktelepekre vonatkozóan előírt költségvetési befizetésekről a külön törvények, adójogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. A külön szabályok a fióktelepekre nézve nem lehetnek diszkriminatívak és alkalmazásuk során különösen figyelni kell a kettős adóztatást kizáró egyezményekre. A Magyarország által kötött nemzetközi szerződések biztosítják, hogy a fióktelep és az anyacég, illetve a fióktelep és az anyacég más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban úgy lehessen tekinteni a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet, mintha az anyacégen kívüli vállalkozással jött volna létre a kapcsolat. Ez a szabály csak törvény előírása alapján alkalmazható, célja annak megakadályozása, hogy a nyereséget eltüntessék a cégcsoporton belül.
Társadalombiztosítás
A társadalombiztosítási járulékot – a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokhoz hasonlóan – csak a fióktelep olyan alkalmazottai után kell befizetni, akikre a társadalombiztosítás kiterjed. Nem kell tehát járulékot fizetni a magyarországi fióktelepnél foglalkoztatott külföldiek után, az ilyen személyek ugyanis csak akkor minősülnek biztosítottnak, ha erre vonatkozóan külön szerződést kötnek a társadalombiztosítással.
Kamarai tagság
A fióktelep – a belföldi székhelyű vállalkozásokhoz hasonlóan – tagja a területileg illetékes gazdasági kamarának. A kamara illetékességi területe szempontjából a fióktelep cégbírósági bejegyzés szerinti székhelyét kell vizsgálni. A külföldi vállalkozásnak a fióktelep létesítésekor kell kezdeményeznie kamarai tagságát, amelyet a kamara nem utasíthat el. A tagság mindaddig fennáll, amíg a fióktelep jogutód nélkül meg nem szűnik, a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása sem vonja maga után a tag kizárását a kamarából. A tagok az éves nettó árbevétel arányában fizetnek tagdíjat, a belföldi gazdálkodó szervezetekkel azonos mértékben.
Munkavállalás a fióktelepnél
A fióktörvény a munkavállalásra is csak keretszabályokat ad. Természetesen a fióktelepeknél foglalkoztatott magyar állampolgárokkal a magyar jogszabályoknak megfelelő munkaszerződést, illetve megbízási szerződést kell kötni, s ennek megfelelően a magyar járulékfizetési és adójogszabályok vonatkoznak rájuk. A külföldi állampolgárok foglalkoztatásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre, illetve kedvezményekre a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalására vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. A fióktelepnél munkát vállaló külföldiekre hasonló szabályok, illetve kedvezmények vonatkoznak, mint amelyek a külföldi részvétellel működő belföldi gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottakra vonatkoznak. A munkavállalás engedélyezéséről szóló 7/1991. (X. 17.) MüM rendelet a fiókszabályozással összefüggésben kiegészült, s a külföldi fiókvezető munkavállalását is preferálja.
Alkalmazandó jog
Tekintettel arra, hogy a fióktelep a külföldi vállalkozás szervezeti egysége, az itt munkát vállalók közvetlenül a külföldi vállalkozással állnak munkaviszonyban. A törvény úgy rendelkezik, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkavállalásra – mind a magyar, mind a külföldi alkalmazottak tekintetében – a Munka Törvénykönyvének (Mt.) szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha az Mt. vagy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet VIII. fejezete másként rendelkezik. Ilyen eset például, ha a munkavállaló már eleve a külföldi vállalkozással áll munkaviszonyban, azaz a külföldi vállalkozás őt a fióktelep létesítésétől függetlenül alkalmazza és a fióktelepre csak kirendeli. Ilyenkor a nemzetközi magánjog szabályai szerint a munkaviszonyra irányadó jog nem a munkavégzés tényleges helye szerinti ország joga. A munkaviszonyra alkalmazandó jogra nemzetközi szerződések további kivételeket tartalmazhatnak. Az Mt. hatályát meghatározó rendelkezések szerint egyébként főszabályként minden olyan munkaviszonyra az Mt.-t kell alkalmazni, amelynek alapján a munkát Magyarország területén végzik.
Jogutód nélküli megszűnés
A munkavállalók érdekeinek védelmében a törvény az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait rendeli alkalmazni a fióktelep cégjegyzékből való törlésekor, így többek között megnyílik a jog a végkielégítésre is. Az említett kirendelés esetén azonban a munkaviszony nem a fióktelepre tekintettel keletkezett, így azt a fióktelep megszüntetése sem érinti.
A fióktelep megszüntetése
A fióktelep a cégbírósági cégnyilvántartásból való törlésssel szűnik meg. A megszüntetést egyrészt a külföldi vállalkozás kérelmezheti, másrészt pedig a cégbíróság hivatalból kezdeményezheti.
Megszüntetés kérelemre
A cégbíróság a külföldi vállalkozó kérelmére akkor törölheti a fióktelepet a cégjegyzékből, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
- a külföldi vállalkozásnak a fióktelep működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása;
- a fióktelep a Cégközlönyben felhívást tett közzé a megszüntetésről azzal, hogy a hitelezők harminc napon belül jelentsék be a követeléseiket, ilyen tartalmú bejelentés azonban nem érkezett, vagy a fióktelep kielégítette a követeléseket, illetve azokra biztosítékot nyújtott;
- Magyarországon nem folyik hatósági vagy bírósági eljárás a külföldi vállalkozás ellen a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben, illetőleg a folyamatban levő eljárásokban a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott a vagyoni igények kielégítésére;
- nincs folyamatban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás a külföldi vállalkozás vagy a fióktelep ellen.
Amennyiben Magyarországnak nemzetközi szerződése van a külföldi vállalkozás államával a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó bírósági joghatóságról, a bírósági határozatok végrehajtásáról és a köztartozások behajtásáról, a fióktelep működésével összefüggésben keletkezett magyarországi köztartozás és a külföldi vállalkozás elleni hatósági vagy bírósági eljárások nem akadályozzák a fióktelep kérelemre történő megszüntetését. Magyarország jelenleg nem tagja ilyen egyezménynek, de folyamatban van a csatlakozás a svájci Luganóban, 1988. szeptember 16-án aláírt – a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó bírósági joghatóságról, a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló – multilaterális egyezményhez, s a kormányzat kívánatosnak tartja nemzetközi szerződés kötését a köztartozások beszedésére vonatkozóan is. Az említett nemzetközi szerződések megléte ugyanis – a fióktelep megszüntetésétől függetlenül – lehetővé tenné, hogy a megítélt köz- és magánjogi tartozások hitelezőinek követeléseit végrehajtható okiratok alapján kielégíthessék az anyacég külföldön található vagyonából.
A törvény szerint egy esetben kötelező kezdeményezni a fióktelep törlését a cégjegyzékből: a külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel.
Megszüntetés hivatalból
A cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben a fióktelep a cégbíróság döntése alapján, hivatalból is törölhető a cégjegyzékből. Amennyiben a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva tiltja el azt a további működéstől, felhívást tesz közzé a Cégközlönyben azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül jelentsék be a fióktelepnél. A cégbíróság csak azt követően nyilvánítja megszűntnek és törli a cégjegyzékből, ha nem érkezett hitelezői bejelentés a fióktelephez vagy a bejelentés alapján kielégítették a hitelező követelését.
Kötvények, pénzpiaci eszközök, befektetési jegyek
Tekintve, hogy a fióktelep nem önálló devizabelföldi jogi személy, s egy devizakülföldi vállalkozás szervezeti egysége, az általa megszerzett ingatlanokra vonatkozó elidegenítési kötelezettséghez hasonló rendelkezést tartalmaz a törvény a fióktelep tulajdonában álló kötvények, pénzpiaci eszközök, átruházható eszközök és befektetési jegyek vonatkozásában. Ennek megfelelően megszűnéskor el kell idegeníteni a fióktelep cégneve alatt megszerzett olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt és kollektív befektetési értékpapírt, amelyet a devizajogszabályok szerint külföldi nem szerezhet meg, és a külföldi vállalkozás csak a kapott ellenértékre tarthat igényt. (Azt, hogy a devizakülföldi ezek közül melyeket szerezheti meg, a devizaszabályozással foglalkozó cikkben ismertetjük.)
Mi lesz a szervizirodákkal?
Tekintettel arra, hogy a külföldi vállalkozások által működtetett információs, illetve szervizirodák alapítására a jövőben nincs lehetőség, a törvény átmeneti szabályokat ír elő a már működő, illetőleg a bejegyzés alatt álló irodákkal kapcsolatban. E szerint az 1998. január 1-jén már működő információs, illetve szervizirodák 1999. december 31-éig kérhetik a nyilvántartásba vételüket kereskedelmi képviseletként, amennyiben eleget tesznek a képviseletekre vonatkozó rendelkezéseknek. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság hivatalból intézkedik a nyilvántartásból való törlés iránt. Az 1998. január 1-jén a cégbíróság előtt folyamatban lévő információs, illetve szerviziroda bejegyzésére irányuló eljárásban a kérelmező 1998. szeptember 1-jéig módosíthatja kérelmét, s kérheti kereskedelmi képviseletként való bejegyzését.
Az átmeneti rendelkezések másik köre azokkal a külföldiekkel foglalkozik, akik a törvény hatályba lépésekor már folytattak vállalkozási tevékenységet Magyarországon. Azok a devizakülföldiek, amelyek a törvény hatálybalépésekor már megkötött külkereskedelmi szerződések alapján folytattak magyarországi telephelyen vállalkozási tevékenységet, a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet, illetve fióktelep létesítése nélkül működhetnek tovább, legkésőbb azonban 1999. december 31-ig vagy meg kell szüntetniük e tevékenységüket vagy pedig belföldi gazdálkodó szervezethez, illetve fióktelephez kell áthelyezniük. Azok a kereskedelmi képviseletek, amelyek a törvény hatálybalépésekor bizományi raktárat tartottak fenn, illetve vevőszolgálati és szerviztevékenységet folytattak, e tevékenységüket legkésőbb 1998. december 31-ig kötelesek megszüntetni.
| Fizetésképtelenség A fióktörvény szerint a fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep a nem vitatott vagy elismert tartozást az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen volt. Külföldön induló fizetésképtelenségi eljárás Amennyiben a külföldi vállalkozás ellen külföldön fizetésképtelenség miatt csőd- felszámolási, vagy azokkal egy tekintet alá eső eljárás indul, az eljárás megindításától számított tíz napon belül a fióktelep köteles ezt bejelenteni, és ezzel egyidejűleg közlemény megjelentetését kezdeményezni a Cégközlönyben. Ebben tájékoztatást kell adnia arról, hogy a hitelezők külföldön – az ott megindult eljárásban – milyen módon érvényesíthetik követeléseiket. A törvény a magyarországi hitelezők védelmében úgy rendelkezik, hogy a külföldi vállalkozás ellen külföldön indult fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében terjed ki. Amennyiben a külföldi eljárás nem terjed ki a fióktelepre, a törvény a fióktelep székhelye szerinti megyei bíróság feladatává teszi a felszámolás hivatalbóli elrendelését. A megyei bíróság a fióktelep felszámolását a cégbíróság értesítése alapján rendeli el. A fióktelep felszámolására – néhány később ismertetendő eltéréssel – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) I., III. és IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. Az eljárás befejezése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás szabadon rendelkezhet. Abban az esetben, ha a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban a vállalkozás vagyonával kapcsolatban jognyilatkozatok tételére jogosult felszámoló jár el, a fennmaradó vagyonnal a felszámoló rendelkezik. Magyarország még nem csatlakozott olyan egyezményhez, nem írt alá olyan kétoldalú megállapodást, és nem áll fenn olyan viszonosság egyetlen állammal sem, amely alapján a külföldön indított fizetésképtelenségi eljárás kiterjedhetne a magyarországi fióktelepre. Fizetésképtelenség a fióktelep útján Amennyiben a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik, a hitelezők akkor kérhetik a fióktelep felszámolását az illetékes megyei bíróságtól, ha a külföldi vállalkozás államával nincs a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat. Az eljárásra – néhány eltéréssel – a Cstv. I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás vagy a fióktelep az eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésére megfelelő biztosítékot nyújt, a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást. A külföldön indult fizetésképtelenségi eljárással párhuzamosan indított magyarországi eljáráshoz hasonlóan a kizárólag a fióktelep működése kapcsán induló felszámolási eljárás is indulhat hivatalból a cégbíróság értesítése alapján. Ilyen értesítést a cégbíróság a cégnyilvántartási törvény alapján akkor küld a székhely szerint illetékes megyei bíróságnak, ha a fióktelep megszűntnek nyilvánításakor fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel. A nemzetközi szerződés, illetőleg a viszonossági gyakorlat fennállásáról mind a külföldön, mind a belföldön induló fizetésképtelenségi eljárásokat tekintve az igazságügy-miniszter és a külügyminiszter által közzéteendő tájékoztatóból lehet informálódni. Különleges szabályok A fióktelep ellen akkor is kezdeményezhető felszámolási eljárás, illetőleg a hivatalból indult vagy a magyarországi hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárásban akkor is előterjeszthető hitelezői igény, ha a hitelező a követelését a külföldi vállalkozás ellen külföldön indult fizetésképtelenségi eljárás során is érvényesíti. A fióktelep felszámolásakor a Cstv.-t az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a fióktelep útján keletkezett tartozásai vonatkozásában a külföldi vállalkozást kell adósnak tekinteni; a fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát érteni kell, amelyet a fióktelep a számviteli nyilvántartása szerint használ vagy kezel; ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, ott a fióktelep vezetőjét kell érteni; ahol a Cstv. a 8. § (1) bekezdése szerinti szervekre, testületekre utal, azon a külföldi vállalkozás esetében a létesítő okirat szerint ügyvezetést ellátó személyt vagy testületet, illetve a külföldön megindult fizetésképtelenségi eljárásnál a külföldi vállalkozás vagyonával rendelkezésre jogosult felszámolót kell érteni. |