Ahhoz, hogy a pénz- és tőkepiacon bármely befektetői, szolgáltatói intézmény egyáltalán létrejöhessen, majd működhessen, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, néhány esetben – így a nyugdíjpénztárak alapításához és működéséhez – az Állami Pénztárfelügyelet engedélye szükséges. A pénzpiaci résztvevőknek (felügyeleti szervek mellett) vannak saját érdekvédelmi és az információcserét vagy a képzést szolgáló intézményei is. A betétek vagy befektetések, így a nyugdíjpénztárakban levő pénz biztosítására – részben kötelezően – szintén alakult néhány intézmény.
A Pénzügyminisztériumtól független Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) 1997. január 1-jétől létezik. Jogelődje az Állami Bankfelügyelet volt, amely 1991-ig a PM-en belül, azután függetlenedve, csak a kormánynak felelősen működött. Az ÁPTF felügyeli a pénz- és tőkepiaci szervezetek működését, tehát a mintegy 40 bankét, 250 takarékpénztárét, a 70 befektetési alapét, az árutőzsdei cégeket és a több mint 1500 pénzügyi szolgáltató vállalkozását – ezek között vannak a pénzváltók, lízingcégek is. Az ÁPTF adja ki az említett szervezetek, intézmények alapítási és működési engedélyeit, majd ellenőrzi tevékenységüket – kétévenkénti kötelező eljárás, valamint úgynevezett célvizsgálatok során, amelyek egyszerű bejelentésre vagy a kötelező beszámolók tapasztalatai alapján is elvégezhetők. A törvényi szabályok be nem tartása esetén többféle módja van az elkövetők büntetésének, s ezekkel elég gyakran él is a felügyelet. Így egyebek között szerepel az úgynevezett szóbeli figyelmeztetés, felszólítás, a bírságolás, súlyosabb esetekben a működési vagy értékpapír-kibocsátási folyamat felfüggesztése, majd akár az engedély visszavonása is. A bírságok egy-két millió forintosak lehetnek. Az ÁPTF azonban, amint azt gyakran hangsúlyozzák, nem a bírságolásban érdekelt, hanem a pénzpiac zavartalan és szabályos működésében. A beszedett bírságok nem is maradnak a felügyeletnél, 80 százalékukat az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetésvédelmi Alap kapja, a fennmaradó részt a törvény szerint különféle pályázatok finanszírozására kell fordítani. Ez utóbbiak keretében 1997-ben 6 millió forintot osztottak ki.
Az ÁPTF tapasztalatai szerint a pénz- és tőkepiac, főleg a bankszféra évről évre fegyelmezettebb, apróbb szabálytalanságok inkább az értékpapírpiacon fordulnak elő, itt is csökkenő mértékben.
Pénztárak ellenőrzése
A másik engedélyező felügyeleti szervezet a tavaly szeptemberben létrejött Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF), amely az 1993 óta létező önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat, a nemrég alakult vagy még alakulófélben levő magánnyugdíjpénztárakat felügyeli. Az ÁPF a Pénzügyminisztérium alá tartozik, de – hasonlóan az ÁPTF-hez – első fokú államigazgatási szerv. (A pénztárfelügyelet döntései ellen a PM-nél lehet fellebbezni, az ÁPTF-határozatok esetében csak bíróságokon.) A pénztárfelügyelet adja ki a pénztáralapítási és működési, a szétválási vagy beolvadási engedélyeket. Kétévente végez kötelező ellenőrzéseket az alá tartozó intézményekben, egyébként belátása szerint jár el. Jelenleg mintegy 300 önkéntes pénztár működik, bírsággal végződő szabálytalanságokat ezeknél idáig nem leltek. Magánnyugdíjpénztárak alapítására 49 engedélyt adtak ki, közülük legkevesebb 12-en kaptak működési engedélyt is. A már működő magánnyugdíjpénztáraknál észleltek néhány kisebb – még gyermekbetegségnek nevezhető – szabálytalanságot, amit azonnal korrigáltak is. Az ÁPF is hasonló intézkedési eszköztárral bír, mint az ÁPTF.
A lakossági banki betéteket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védi. Az OBA-garanciával védett betétösszeg felső határa Magyarországon egymillió forint (betét és kamata együtt) bankonként és betétesenként. Jánossy Dániel, az OBA ügyvezető igazgatója nemrég javasolta a biztosítással védett betétösszeg maximumának felemelését kétmillió forintra. Az Európai Unióban a védett összegek felső határa 20 ezer ecu (nagyjából 4-5 millió forint). Az OBA-nál már 14 milliárd forintra rúg a pénzintézeteknél elhelyezett, névre szóló betétek biztosítékául szolgáló összeg. Az OBA működéséről és szolgáltatásairól interaktív telefonszámon s a bankokban általában megtalálható Iránytűből, az OBA kiadványából lehet információt kapni. Ez az alap, valamint a következőkben említendő BEVA is az ÁPTF felügyelete alatt működik.
Kisbefektetők alapja
A Befektetésvédelmi Alap (BEVA) az úgynevezett befagyás esetén téríti meg az ügyfeleknek a tényleges kárt – az árfolyamveszteségeket nem –, maximum egymillió forintig a fizetésképtelenné váló brókercégek vagy bankok esetében, hét befektetési szolgáltatási körben. Ezek: bizományosi, kereskedelmi, portfólió- és értékpapír-kezelés, valamint letétőrzés, értékpapír- és ügyfélszámla-vezetés. A BEVA-nak jelenleg 120 tagja van, a tagság kötelező, van csatlakozási és éves díj is. Ezek mértéke tagonként változó, 100 ezer és kétmillió forint között van. A BEVA-tagság feltétel az ÁPTF-engedély megszerzéséhez. A BEVA "nagy befagyás" esetén a kifizetések fedezésére elrendelhet – ilyen még nem fordult elő – úgynevezett pótbefizetést, ami az éves befizetések háromszorosa lehet. A BEVA a tagdíjakból befolyt összeget vagyonkezelésbe adja, ezt a pénzt csak állampapírokba lehet befektetni.
A legújabb, harmadik pénzpiaci biztosítási alap a Pénztárak Garancia Alapja (PGA), amely kizárólag a magánnyugdíjpénztárakban forgó összegeket biztosítja. A tagság itt is kötelező a tevékenység engedélyezéséhez. A garanciadíj összegét negyedévenkét állapítják meg, és ez a várt – vagy vélt – éves tagdíjbevétel négy ezreléke. Ha a garanciaalap tagja fizetésképtelenné válik, akkor az alap az egyéni számlán levő összeget kifizeti. Egyben rendszerben is védi a tagokat, hiszen kifizeti azt az összeget, amit a törvény ilyen esetre előír. (Ez a normajáradék.) Ez a 180 hónap után a nyugdíjba vonuláskor a tb-minimum 25 százalékának megfelelő összeg. A PGA pénztárfelügyelet alá tartozik.
Érdekvédelmi szervezetek
A pénz- és tőkepiaci szereplőknek önkéntes érdekvédelmi szervezetei is vannak. Így közösen tudnak fellépni érdekeik érvényesítésében, de egymást informálják is a pénz- és tőkepiaci fejleményekről. Az egyik legnagyobb ilyen szervezet a Befektetési Vállalkozók Szövetsége (BEVÁSZ), ami 1997 elején alakult meg 14 taggal. A létszám gondos szelekciós felvétel során egy év alatt két új résztvevővel bővült. Debreczeni Kálmán, a BEVÁSZ vezetője elmondta, hogy a szövetség tagja csak befektetési vállalkozás lehet, általában értékpapír-piaci kereskedő cég. A tagságra öt másik, már tag ajánlása kell, és a szövetség etikai kódexének betartása. Eddig tagot még nem zártak ki, ha ez megtörténne, akkor a kizárt céget, annak alkalmazottjait a pénzpiacon ez nagyon komolyan megbélyegezné. Az viszont már megtörtént, hogy két jelentkezőt nem vettek föl. Kilétüket azonban nem árulta el. A belépési díj egymillió forint, éves tagság ugyancsak egymillió. A tagok bizonyos védelmet kapnak az őket ért támadások esetében, s a tagság együttműködésre, információcserére is módot ad.
Már két tőzsdeklub is létezik. A legrégebbi az Anno Tőzsdeklub, amely Budapesten működik az Anno Kávéházban. A klub minden szerda este nyílt, ingyenes összejöveteleket tart. A klubesteken a tőzsdén levő cégek és értékpapír-forgalmazók, brókerek, valamint elemzők a vendégek. Ôket a kisbefektetők, az újságírók, az egyszerű tőzsdézők is kérdezhetik, legfeljebb nem válaszolnak, vagy kitérnek a válasz elől. Általában első kézből, megbízható és iránymutató információk szerezhetők az Anno Tőzsdeklubban, amely nem tagdíjas, nem profitorientált. Az elmúlt hetek vendégei között volt a TVK, a Mol vezérkara, a Nomura, az Inter-Európa Bank, a Hypo-Securities elemzői, de ellátogatott Demszky Gábor főpolgármester és Peter F. Tufo budapesti amerikai nagykövet is, aki diplomáciai megbízatása előtt a Merrill Lynch bank egyik vezetője volt. Az Első Magyar Tőzsdeklub komoly üzleti alapon jött létre, többek között egy befektetési részvénytársaság működteti, több vidéki városban is jelen vannak. A tagok tagdíjat fizetnek, s ennek ellenében hivatásos tőzsdei szakértőktől kaphatnak információkat a befektetési lehetőségekről és hozamesélyekről. A klub az előfizetőket hetente faxújságon tájékoztatja a tőzsdei és értékpapír-piaci fejleményekről.
Az utánpótlás nevelése
A brókerek, banki szakemberek zártkörű társaságot is alapítottak. Ez a Magyar Befektetéselemzők Egyesülete. Tagja a hasonló európai szervezetnek, az EFFAS-nak. Továbbképzéseket és tanácskozásokat szerveznek, megbeszéléseket tartanak a nagy cégek képviselőivel. Az egyesület már öt éve működik 80 taggal, ülései nem nyilvánosak. Tagjait a szűkebb szakmából toborozza, hivatalosan azonban csak egy réteget zár ki: újságíró nem léphet be...
Ha valaki bankár vagy bróker akar lenni, beiratkozhat a budapesti Nemzetközi Bankárképzőbe vagy a brókerképzőbe, ahová elégséges az érettségi bizonyítvány is. A képzés 25 hetes. De a bizonyítvánnyal állás nem jár automatikusan, elhelyezkedni pedig ebben a szakmában nagyon nehéz.