A konszernjogi szabályozás ismertetése előtt nézzük meg részletesebben, hogy mitől tekintünk egy vállalatcsoportosulást konszernnek. Látni kell, hogy a konszern mindig legalább egy uralkodó (anyavállalat) és egy uralt társaságból (leányvállalat) áll. Fontos továbbá, hogy mind az anyavállalatnak, mind pedig leányvállalatának társasági formában kell működnie. Végül nem beszélhetünk konszernről, ha az uralkodó és az uralt vállalat között nincs függelmi viszony.
Ismeretes, hogy a közgazdasági szóhasználat különbséget tesz konszern- és holdingcsoportosulás között. Az előbbi olyan vállalatcsoportosulást jelent, ahol az anyavállalat szakmai ellenőrzést is gyakorol, míg az utóbbinál a vállalatok közötti kapcsolat csupán pénzügyi-gazdasági jellegű.
A konszernszabályozás tipikusan társasági jogi kérdés. Indoka az egész társasági jog rendszerén végigvonuló – forgalombiztonságot, illetve a megbízható gazdasági működést szolgáló – hitelezővédelmi szemlélet, valamint az a felismerés, hogy a társaságokban a bizonyos hányad feletti részesedéssel rendelkező tagok (részvényesek) érdekei nem feltétlenül esnek egybe a kisebbségben maradó tagokéival, illetve hogy az utóbbiak védelmében a meghatározott mértékű részesedés megszerzésekor garanciális szabályok érvényesítése szükséges. Nincs ez másként az új Gt. szabályrendszerében sem.
"Kapcsolódó vállalkozások"
Az új Gt. a III. részében, "Kapcsolódó vállalkozások" cím alatt tartalmazza a konszernekre alkalmazandó rendelkezéseket. A kapcsolódó vállalkozások cím alatt szabályozott másik társasági jogi jelenséggel, a tagjai által kooperációs, koordinatív és nonprofit célokra létrehozott – hatályos társasági jogunkban is szabályozott – egyesülés nevű "társasági formával" (amely az új Gt.-ben nem társasági forma, hanem "kapcsolódó vállalkozás", együttműködési forma) cikkünk keretei között nem tudunk foglalkozni. Azt azonban látni kell, hogy az egyesülésnek, mint kapcsolódó koordinációs szervezetnek, jogi értelemben semmi köze a szervezeti átalakulásokhoz, azaz a beolvadás vagy összeolvadás formájában jelentkező vállalategyesülésekhez, más szóval fúziókhoz.
A hatályos Gt. a kapcsolódó vállalkozások fogalmát nem ismerte, és a konszernjogot is szűkebben, csak a belföldi részvénytársaságok egymás közötti viszonyában ("részesedésszerzés más részvénytársaságban") rendelte alkalmazni. Az új Gt. ezzel szemben a konszernjogi szabályokat "befolyásszerzés gazdasági társaságban" cím alatt tárgyalja, tekintettel arra, hogy azok nem csupán a részvénytársaságokban, hanem a korlátolt felelősségű társaságokban való részesedésszerzésekre is vonatkoznak. A konszernjogilag ellenőrzött társaság tehát rt. és kft. is lehet.
Az új Gt. az ellenőrzött társaság fogalmának kitágításával párhuzamosan a befolyással rendelkező, illetve részesedésszerző tagra is kiterjeszti a konszernjog alkalmazási körét. A hatályos Gt. szerint ezek a szabályok csak magyarországi részvénytársaságokra vonatkoznak, azaz a június 15-ig hatályos szabályozás szerint, ha külföldi vagy nem rt. szerez részesedést valamely magyarországi rt.-ben – miként az gyakran történik –, nem kell alkalmazni a Gt. garanciális szabályait. Az új Gt. konszernszabályait viszont már alkalmazni kell minden magyar vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság befolyásszerzésére.
Újdonság a szabályozásban az is, hogy ha az utóbb említett jogalanyok egyszemélyes gazdasági társasága útján valósul meg a befolyásszerzés, azt – a jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából – úgy kell tekinteni, mintha ők maguk szereztek volna részesedést, illetve befolyást. A törvény a szabályozás egyértelmű alkalmazhatósága érdekében kimondja, hogy ha a befolyásszerzés küszöbszámait valamely jogosultság csökkenésével, "felülről" érik el, a jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. A szabályokat általában csak a működés során megszerzett befolyásra kell alkalmazni, társaságalapításkor nem.
A kölcsönös befolyás
A hitelezővédelmi szempontok érvényre juttatásával összefüggésben, a hatályos Gt.-hez hasonlóan az új szabályozás is diszpreferálja a társaságok kereszttulajdonlását, azaz az egymásban való kölcsönös befolyásszerzést. Az új szabályozás a jelenleginél egyértelműbben fogalmaz, a szabályok könnyebben áttekinthetők, egyszerűbben alkalmazhatók.
Kölcsönösen jelentős befolyás
Az új szabályozás rendszeréből következik, hogy kölcsönösen jelentős befolyásszerzésnél mindkét oldalon rt. vagy kft. kell hogy álljon (mint láttuk, a hatályos konszernjog csak rt.-k közötti viszonyban működött, ezért a keresztrészesedést is csak ilyen relációban szabályozhatták). Értelmezésünk szerint ugyanakkor – a fenti közzétételi, illetve a bejelentési kötelezettség miatt – a kölcsönös befolyás szabályai csak a Magyarországon bejegyzett rt.-kre és kft.-kre alkalmazandók.
A kölcsönösen jelentős mértékű befolyás megszerzésének jogkövetkezményei viszonylag enyhék. Az a társaság, amelynek befolyását hamarabb tették közzé a Cégközlönyben, megtarthatja teljes részesedését. A közzétételi kötelezettségét – akár objektív okok miatt – később teljesítő társaság azonban köteles túladni a szavazatok huszonöt százalékát meghaladó részét megtestesítő részesedésén. A törvény kisegítő szabályt állít fel arra az esetre, ha a két társaság egy időben teszi közzé befolyásszerzését. Ekkor azt is vizsgálni kell, hogy a cégbírósági bejelentési kötelezettségét melyik társaság teljesítette előbb, őt illeti ugyanis a teljes részesedés megtartásának joga.
Többségi (közvetlen irányítást adó) befolyás
Amennyiben az egyik társaság többségi befolyással rendelkezik egy másikban, az ellenőrzött társaság a többségi befolyás létrejöttétől számított száznyolcvan napon belül köteles elidegeníteni az uralkodó társaságban meglévő (teljes) részesedését. Az ellenőrzött társaság az elidegenítésig nem gyakorolhatja szavazati jogát az uralkodó társaság taggyűlésének, közgyűlésének ülésén. (Nyilvánvaló, hogy az elidegenítés után nincs minek alapján szavazati jogot gyakorolni, helyesebb lett volna tehát úgy fogalmazni, hogy az ellenőrzött társaság "többé" nem gyakorolhatja a szavazati jogát.) A többségi befolyással ellenőrzött társaság tulajdonában álló saját részvények mértékére vonatkozó rendelkezések – amely szerint a zártkörűen működő rt. tulajdonában az alaptőke legfeljebb tíz, míg a nyilvánosan működő rt. esetében az alaptőke legfeljebb öt százalékáig lehetnek saját részvények – alkalmazása szempontjából az uralkodó tagban fennálló részesedést is be kell számítani. Nyilvánvalóan ugyanezek a szabályok érvényesek a közvetlen irányítás megszerzésére is.
Megjegyezzük, hogy ez a szabályozás már nemcsak belföldi rt.-k és kft.-k uralkodó tagságakor alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a szabályok alkalmazhatóságához nem szükséges (sőt ilyen a fenti szabályok értelmében logikailag nem is lehetséges), hogy az ellenőrzött társaság az uralkodó tagban jelentős részesedéssel rendelkezzen, és így cégbírósági bejelentést tegyen, illetve közzétételt eszközöljön, bármilyen illetőségű (külföldi vagy belföldi) és bármilyen társasági formában működő (kkt., bt. is) cég, illetve természetes személy legalább többségi befolyása esetén el kell idegeníteni az ellenőrzött társaság uralkodó tagban fennálló részesedését.
Uralkodó és ellenőrzött társaság
Az a társaság, amely felett legalább többségi befolyással rendelkeznek, az uralkodó tagban nem szerezhet részesedést (a keresztrészesedés tilalma).
Összeférhetetlenség
Legalább többségi befolyást jelentő kapcsolat kialakulásakor – a társaságok közötti személyi összefonódás lehetőségének csökkentése érdekében – az új Gt. a jelenlegi szabállyal tartalmilag egyezően megállapítja, hogy ugyanaz a személy nem lehet egyidejűleg az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.
Vételi kötelezettség
Szintén a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan – bár annál rövidebb határidőt szabva – rendelkezik úgy az új Gt., hogy a többségi, illetve a közvetlen irányítást adó befolyás közzétételét követő hatvan napon belül bármelyik részvényes kérheti, hogy az uralkodó tag forgalmi értéken vegye meg a részvényeit, feltéve, hogy az ellenőrzött társaság részvénytársaság. A rendelkezés mögött az a felismerés áll, hogy egy többségi vagy közvetlen befolyással ellenőrzött rt. részvényeinek forgalmi értékét, illetve tág értelemben vett forgalomképességét hátrányosan befolyásolja a közkézen forgó pakett alaptőkéhez viszonyított csekélysége, ezért biztosítani kell a kisebbségben maradt részvényes számára, hogy kiszállhasson a befektetésből. A kisebbségvédelmi szabályt indokolja az is, hogy a stratégiai tulajdonos, illetve a kisebbség osztalékpolitikai elképzelései jelentősen eltérhetnek. A rendelkezés egyébként nem alkalmazandó, ha az ellenőrzött társaság nyilvánosan működő részvénytársaság, és a minősített befolyásszerzés a rt.-k nyilvános felvásárlására vonatkozó szabályok alapján történt.
Kisebbségi jogok
Szintén a kisebbségvédelem konszernjogi megerősítését szolgálja, hogy a szavazatok tíz százalékát képviselő tagok (részvényesek) által gyakorolható általános kisebbségi jogok (például taggyűlés, közgyűlés összehívása, valamely kérdés napirendre tűzetése, az ügyvezetés megvizsgálásának indítványozása) a többségi vagy közvetlen irányítást adó befolyás cégbírósági bejegyzésének közzétételét követően már a szavazatok öt százalékát képviselő tagok egyetértése alapján gyakorolhatók.
Hitelezővédelmi garanciák, felelősség a tartozásokért
Mind a többségi, mind pedig a háromnegyedes befolyás elképzelhetővé teszi, hogy az ellenőrzött társaság az uralkodó társaság befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytasson. Többségi befolyás esetén, ha a tartósan hátrányos üzletpolitika következtében az ellenőrzött társaságot felszámolják, és vagyona nem biztosítja a hitelezők követeléseinek kielégítését, a hitelező a felszámolási eljárás során keresetet nyújthat be a bírósághoz, hogy az állapítsa meg az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért. Közvetlen irányítást adó befolyás esetén erre már a felszámolási eljárást megelőzően, preventív jelleggel is sor kerülhet, feltéve, hogy azt az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese) vagy hitelezője keresetben kéri, és a tartósan hátrányos üzletpolitika jelentősen veszélyezteti az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését.
Közvetlen irányítást adó befolyásszerzés esetén azok a hitelezők, akiknek a befolyás közzétételét megelőzően keletkeztek le nem járt követelései az ellenőrzött társasággal szemben, a közzététel utáni kilencvennapos határidőn belül – követeléseik erejéig – biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól. E határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
Befolyás alapításkor
Mint említettük, a konszernjogi rendelkezéseket a már működő társaságokban való befolyásszerzésre kell alkalmazni. A Gt. új szabályozása azonban az alapításra vonatkozóan is előírja, hogy ha a tag többségi vagy közvetlen irányítást adó befolyással rendelkezik, az ellenőrzött társaság nem szerezhet részesedést az uralkodó tagban, és a tartósan hátrányos üzletpolitika következményeként megállapítható az uralkodó tag korlátlan és teljes felelőssége az ellenőrzött társaság tartozásaiért (az erre vonatkozó fenti szabályok megfelelő alkalmazásával). Az új Gt. egyébként az egyszemélyes kft.-re és rt.-re vonatkozóan is hasonló módon írja elő a tag korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.
Zsoldos János| Küszöbszámok Az új Gt. jelentős befolyásnak tekinti az ellenőrzött társaságban a szavazatok több mint huszonöt százalékának megszerzését. Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes, ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik a Gt. rendszerében az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál övé a szavazatok több mint háromnegyed része. (Az utóbbi két esetben a törvény uralkodó tagnak nevezi a befolyással rendelkező tagot, illetve részvényest.) Látható tehát, hogy nem az alaptőkében megtestesített részesedés mértéke számít, hanem a közgyűlésen, illetve taggyűlésen leadható szavazatokból az uralkodó tagot megillető arány. A hatályos Gt. a fenti részesedési küszöbértékekhez az első két esetben az alaptőkében megtestesített részesedés megszerzésekor is, az utolsó esetben pedig kizárólag ekkor rendelt jogkövetkezményeket. Azaz a közvetlen irányítás megszerzésére előírt jogkövetkezmények alkalmazásához a hatályos jog alapján nem a szavazatokban, hanem az alaptőkében kell a háromnegyedes részesedésnek meglenni, míg a jelentős, illetve a többségi részesedés jogkövetkezményei mind a szavazatok, mind pedig az alaptőkében való megfelelő mértékű részesedés megszerzésekor alkalmazandók. Ezzel összefüggésben beszélünk az új Gt. kapcsán befolyás-, míg a hatályos szabályozásnál részesedésszerzésről. A befolyásszerzés bejelentése A befolyással rendelkező társaság a fenti küszöbértékeket elérő befolyást – a befolyás módját és mértékét is feltüntetve – a megszerzésétől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerinti cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg gondoskodnia kell a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről is. (Megjegyezzük, hogy az új Gt.-vel egyidejűleg hatályba lépő, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény nem rendelkezik a befolyásszerzés cégbírósági bejelentéséről). A Cégközlönyben való megjelentetést az Igazságügyi Minisztériumnál kell megrendelni, a szöveg megküldésével és a közzétételi díj megfizetésének igazolásával. A bejelentés megtételéig csak a küszöbszámokat el nem érő mértékben gyakorolható a szavazati jog. A többségi, illetve közvetlen irányítást adó befolyásszerzés bejelentésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére előírt további jogkövetkezmény, hogy az ellenőrzött társaság felszámolása során az uralkodó tag teljes és korlátlan felelősséggel tartozik az ellenőrzött társaságnak a bejelentés megtételéig felmerült tartozásaiért. Ez a szabály magától értetődően akkor alkalmazandó, ha az ellenőrzött társaság vagyona a felszámolási eljárás során nem fedezi a hitelezők követeléseinek kielégítését (ez a felszámolási eljárások gyakorlatában sűrűn előfordul). |