Tőzsdecégek eredményei

 

A Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriás cégei alkotják a magyar gazdaság elitcsapatát. A társaságok áprilisban megrendezett éves rendes közgyűlései sorra fogadják el az 1997-es zárómérlegeket, ám a kibocsátókra kötelező információnyújtási szabályok miatt már február közepéig előzetes gyorsjelentésben kellett számot adni a tavalyi eredményszámokról. A teljesítmények ugyan aligha vetíthetők ki automatikusan az egész magyar gazdaságra, ám érdemes megvizsgálni a különböző iparágakat képviselő cégek tavalyi eredményeit és a jövőben várható fejlődési tendenciákat.

 

A tőzsdére bevezetett társaságok teljesítménye tavaly számottevően javult. Pénzügyileg stabilizálódtak, a bevételek és a nyereség a cégek többségénél látványosan nőtt. A lehetőségek az elmúlt évek növekedése után sem merültek ki, mind több társaság tör kelet-közép-európai terjeszkedés révén regionális multinacionális szerepre. A hazai piac szűkös, a meglevő költségelőnyök miatt sok társaság versenyképes a világpiacon is, az export dinamikusan fejleszthető. Mindez persze a tőzsdei árakon is látható, a magyar részvények a mostani teljesítmény alapján nem olcsók, az árak sok cégnél már nagyon pozitív növekedési pálya reményét is tartalmazzák.

Az elit

A tőzsde jegyzett "A" kategóriájában szereplő cégek valóban elitcsapatként szerepeltek 1997-ben. A 26 társaság ugyanis a pénzromlást messze meghaladó növekedést mutatott fel, összesített bevételük 30 százalékkal, adózás előtti profitjuk 52 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. A 184 milliárd forint (1996-ban 120 milliárd forint) össznyereség java részét a legnagyobb öt cég hozta össze, hiszen a Matáv, a MOL, az OTP, a TVK és a Richter az együttes profit 79 százalékát realizálta. Tavaly már nem volt veszteséges "A" kategóriás társaság. A tőzsdecsapat együttes teljesítménye az első félévhez képest is javult, ekkor még csak 43 százalékos volt a bázishoz viszonyított eredményjavulás. Ennek a fejlődésnek csak részben magyarázata az év végi remek hajrá, nagyobbrészt az eltérő tőzsdei kör okozta a növekedést. A féléves számoknál ugyanis még nem szerepelt az összesítésben az azóta tőzsdére került Matáv, illetve Rába, amely cégek a piaci átlagot meghaladó mértékben növelték profitjukat.

A mérlegkimutatásokból, illetve az összes eredmény pénzügyi nyereséghányadából látszik, hogy a tőzsdei társaságok pénzügyi helyzete stabilizálódott, a megelőző évek nyereségei, illetve a kedvező tőkepiaci hangulatban véghezvitt tőkeemelések lehetővé tették, hogy sok társaság magas pénzállománya után kamatköltségeit jóval meghaladó kamatbevételt érjen el. A pénzállományt olyan egyszeri tételek is növelték, mint az állam által realizált privatizációs bevételek társaságoknak visszajuttatott 20 százalékos része, az úgynevezett privatizációs ellenértékhányad. 1997 adózási szempontból is kedvező éve volt a tőzsdei cégeknek, a korábban megszerzett többéves adókedvezményeknek, illetve a beruházásokhoz, exportnöveléshez kötött újabb lehetőségeknek köszönhetően, olyan sokmilliárdos nyereséget elérő cégek mentesültek (részben vagy egészben) az adófizetés alól, mint a gyógyszergyárak, a TVK, a BorsodChem, a Rába.

Ha a nyereséggyarapodáshoz viszonyítjuk a piaci értékítéletet, akkor látható, hogy a befektetők továbbra is optimisták, látnak még növekedési lehetőséget a cégekben. Az 1997-es 51,8 százalékos profitnövekménnyel ellentétben a tőzsdei árfolyamok súlyozott átlagából számolt értékmérő, a BUX-index 93,5 százalékkal lépett feljebb. Talán érdekes lehet az az összehasonlítás is, amely nem az év eleji és az év végi tőzsdeindexet vizsgálja, hanem az eredmények napvilágra kerülése közötti időszakot. A társaságok ugyanis a következő év február 15-éig kötelesek előzetes tájékoztatást adni az elmúlt év főbb mutatószámairól. Nos 1997-ben a január már hatalmas árfolyam-emelkedést hozott, míg 1998-ban a piac kevésbé derűlátóan várta az eredményeket, így az 1997. február 15-én 5520,4 ponton álló BUX 1998. február 15-ig 7996,9 pontig lépett fel, ez pedig mindössze 44,9 százalékos növekedés, vagyis alatta marad a profitok változásának.

Vegyipar

A Budapesti Értéktőzsdén a legerősebben képviselt szektor a vegyipar. A börze két legfontosabb (legnagyobb forgalmú) részvénye a MOL és a TVK voltak, míg a harmadik reprezentáns, a BorsodChem, szintén a legnagyobb kapitalizációjú cégek közé tartozik. A vegyipari cégek gazdálkodási eredménye nagymértékben függ a világpiaci áraktól. Különösen a tiszta profilú TVK konjunktúrafüggő. Nos, az ártendenciák a vegyipari konjunktúra csúcsévének tekinthető 1997-ben a TVK számára rendkívül kedvezőek voltak, a BorsodChemnek viszont inkább szűkültek a profitlehetőségei.

A MOL a tőzsde legnagyobb cége maradt, forgalma 635 milliárd forint volt. Profitja adóbefizetés előtt 39 milliárd forintot ért el, amellyel a nyereségtömeg alapján már csak a második lett az olajipari cég, hiszen a Matáv ennél is nagyobb eredményt mutatott fel. A szép eredmények részben a korábban mindig hatalmas veszteségeket termelő gázüzletág csökkenő mínuszával magyarázhatók. Az idei tervek még optimistábbak, újabb nyereségemelkedést hozhat az a pénzügyminisztériumi határozat, amely szerint a MOL mentesül mintegy 6 milliárd forint, az orosz import után fizetendő statisztikai illeték megfizetése alól, valamint az idei könyvekben jelenhet meg a cég Pannon GSM Rt.-beli részesedésének eladása után realizált, szintén több milliárdra taksálható árfolyamnyeresége. A MOL Rt. és a TVK Rt. elhatározták, hogy vegyes vállalaton keresztül együtt lépnek fel a petrolkémiai ágazatban különösen ígéretes polipropilénpiacon. A közös gyártáshoz a tervek szerint új gyár épül 23 milliárd forintért, ugyanakkor együtt hasznosítják a TVK már meglevő gyárait is. A megállapodás (mai árakon) 60 milliárd forint bevételű céget hozhat létre. Lehetséges persze az is, hogy a két óriáscég versenytársként lép majd fel a petrolkémiai piacon. A tőzsdei papírok közül a MOL-részvények árában van talán a legnagyobb növekedési potenciál, a kissé visszafogott árak a márciusra tervezett, újabb MOL-kibocsátás után felfelé indulhatnak.

Beruházások

A TVK Rt. – kedvező árkörnyezetben – remek mutatókat, 18,6 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el, ennél nagyobb profitot csak a már említett cégek és az OTP ért el. Különös módon, a remek eredmények ellenére a részvények tőzsdei árfolyama nyomott maradt, a nagy őszi krachsorozat után, tőzsdei társaival ellentétben, a TVK-részvények nem tudtak visszakapaszkodni a korábbi árszintre. Az elemzők ugyanis a vegyipari ciklus kedvezőtlenebb időszakát és nominálértékben is csökkenő profitot várnak 1998-ban. A társaság menedzsmentje ezzel ellentétben a profit növelésének esélyeit látja, és látványos beruházási és cégfelvásárlási akciókba kezdett. Alighogy befejeződött az olefingyár hároméves rekonstrukciója, már 1997 szeptemberében megkezdődött az újabb olefingyári kapacitásbővítés. Ennél is nagyobb invesztíció a MOL-lal közös új polipropiléngyár megépítése. A harmadik bejelentett beruházás pedig a BOPP fóliagyártás-kapacitásainak megtöbbszörözését célozza. Bár az 50 százalékos adókedvezményt is élvező cég, mely 1997-ben több részletben összesen mintegy 6 milliárd forint privatizációs ellenértékhez és kamathoz jutott, jó pénzügyi helyzetben van, a rendelkezésre álló pénzállomány és a közben kitermelt nyereség akár fedezhetné a hatalmas beruházásokat is, mégis a kedvező kondíciók miatt 260 millió márkás hitelt vesznek fel.

A terjeszkedési tervek már kissé vontatottabban valósulnak meg, a vegyipari cég ugyan meg tudta szerezni a sepsiszentgyörgyi Plastico cég többségi részesedését, sőt azóta tőkét is emeltek a műanyag-feldolgozóban, ám az osztrák Hamburger műanyag-feldolgozóval kapcsolatban a felek még csak a szerződés határán állnak. Korábban még szóba került az ukrán Oriana privatizációjában történő részvétel, itt szintén nem változott a helyzet, bár 1997-ben nem volt gond az ukrán etilénszállításokkal, a privatizációs pályázaton történő indulásnak pedig pontosan a biztonságos beszerzés megteremtése lenne a célja.

Az állandó összehasonlítási alapot képező kazincbarcikai BorsodChem már kevésbé imponáló számokról adhatott hírt. Bár az utolsó negyedévben erősített a társaság, így is a tavalyi 8 milliárd forintos adó előtti nyereség csak 11 százalékkal nőtt. A TVK számára még kedvező volt az etilén világpiaci árának szárnyalása, ám ez a BorsodChemnél alapanyagár-növekedést okozott, ráadásul a fő végtermékek, a PVC és az MDI ára inkább csak az év végén talált magára, a szűk árolló vezetett a kisebb növekedéshez. A piac mégis optimistábban áll a BorsodChemhez, a részvényeket magasabb P/E mutatót jelentő áron keresik, mint a TVK-t, mert az elemzők úgy érzik, a társaság több lábon áll, a diverzifikáltság pedig csökkenti a konjunktúrafüggőséget. A kazincbarcikai társaságnál is folyamatosan zajlanak a kapacitásbővítő beruházások, ezek folyamatosan lépnek be a termelésbe, így már 1997-ben is mintegy 30 százalékos volt a MDI- és a PVC-termelés-bővülés, ami a bevételen is meglátszott. Így a BorsodChem 1997-ben a TVK-val ellentétben a forgalmát jobban növelte, mint a nyereségét. Az elemzők és a menedzsment egyöntetű véleménye szerint a BorsodChem az ezredfordulóra már beléphet a 100 milliárd forint feletti bevételt elérő cégek klubjába. A társaság szintén dédelgetett térségbeli terjeszkedési álmokat, ezekről egyelőre konkrét információk nem láttak napvilágot, a BorsodChem azt azonban megerősítette, hogy a román Oltchim Vegyipari Kombinát "érdekli".

Gyógyszeripar

A hazai gyógyszeripar elmúlt néhány éves töretlen sikersorozata 1997-ben is folytatódott. Az összesített bevételek növekedése mellett a profitok is szépen gyarapodtak, valamennyi, a tőzsdén reprezentált iparág közül árbevétel-arányosan a gyógyszeripar szerepelt a legjobban. A legszebb számokat az egyetlen hazai független gyógyszergyár, a Richter mutathatta fel, de a másik két tőzsdei cég, a francia Servier irányította Egis, a kanadai Novopharm többségi birtokában levő Human is növelte eredményét, éppúgy, mint a tőzsdén nem szereplő, de gyorsjelentéseket közlő másik három nagy gyógyszergyár, a francia Sanofi tulajdonában levő Chinoin, az amerikai ICN vezette Alkaloida, vagy az izraeli Teva birtokolta Biogal.

A Richter Gedeon Rt. az elmúlt években mindig a vártnál magasabb eredménnyel kápráztatta el tulajdonosait, így volt ez most is, hiszen a gyógyszergyár 18,3 milliárd forintos adózás előtti profitot mutatott ki. A legsikeresebb értékesítési terület ezúttal is a FÁK-országok voltak, bár a Richter volt az egyetlen magyar gyógyszergyár, amely belföldi piaci részesedését is növelni tudta. Át is vette a piacvezető szerepet az Egistől: az 1997-es adatok alapján a Richter a piac 10,7, az Egis 10,4 százalékát uralja. A Richter sikerében nagy szerepet játszottak az elmúlt öt évben bevezetett termékek (például az Ednyt, Quamatel, Centrum), amelyek itthon már a bevétel 40 százalékát hozták. A részvények magas P/E mutatóval forognak a tőzsdén, ahol egy év alatt jócskán megváltoztak a gyógyszergyári részvények árfolyamai. A tavalyi évkezdetkor ugyanis még drágább volt az Egis, mint a Richter, ma a Richter kétszeres áron forog. A piac, úgy látszik, továbbra is bízik abban, hogy az orosz, ukrán piacokon még lehet növekedést elérni. A Richter helyzeti előnyt élvez e piacokon, termékei a nyugati vetélytársak áruinál jóval olcsóbbak, és a cég mindjobban igyekszik beépülni a piacra, helyi csomagolással, raktárhálózattal, orvoslátogatókkal, helyi gyógyszerforgalmazó cégben szerzett részesedéssel.

A további expanziónak ráadásul adottak a pénzügyi alapjai is: az év végi mérlegből kiderül, hogy a cég tartaléka 23 milliárd forint. Az összesen 117 millió márkásra becsült kapacitásbővítő nagyberuházás az idén emészti fel a legtöbb pénzt, de így is lehet forrás kisebb kelet-közép-európai cégek felvásárlására.

Az Egis, amely korábban jellemzően belföldön volt erősebb, tavaly szintén növelte exportját. Az évet rosszul kezdő, ám elsősorban a kivitel jó teljesítményének köszönhetően már erősebben záró cég 6 milliárd forintos eredményt és 30 milliárd forintot megközelítő bevételt tudott elérni. A belföldi eladások nominálértéken csak szinten maradtak, a tavalyi évhez képest 4 milliárd forinttal gyarapodó forgalom teljes egészében az export bővülésének köszönhető, azon belül pedig az egyes régiókba dollárértéken azonos volument szállított az Egis, egyedül a FÁK-reláció – a fokozatosan fejlesztett kereskedelmi és disztribúciós rendszernek hála – javult erőteljesen. A kicsit derűlátóbb idei tervek alapja az export további bővülése lehet, így a menedzsment 1998-ra már 7,5 milliárd forintos profitot vár. A végleges szám talán még nagyobb lehet, hiszen az ÁPV Rt. az Egis esetében csak 1998 elején döntötte el, hogy átutalja a céget is megillető privatizációs ellenértékhányadot, ami rendkívüli bevétel.

Gépipar

A vegyipar és a gyógyszeripar mellett 1997-ben – a tőzsde látószögéből – teljesen új iparág mutatott fel látványos sikereket. A tavalyi évet még gépipari társaság nélkül kezdő börzén ugyanis 1997-ben rögtön három sikeres, javarészt exportra termelő cég is bemutatkozhatott, a Mezőgép, a NABI és a Rába. E cégek részvényei egyelőre csak a tőzsde "B" kategóriájában forognak, ám érdemes lehet velük is foglalkozni, mert forgalmukkal sok "A" kategóriás részvény fölé kerekedtek. A tőzsdei fogadtatás lelkes volt, hiszen a részvények ára valamennyi cég esetében a rövid pályafutás során már megkétszereződött. (A várakozásoktól kissé elmaradó profit miatt a NABI esetében az ár visszaesett.) A magas exporthányad mellett valamennyi cégre erős devizafüggés jellemző, a Rába és a NABI esetében a bevétel döntő hányada dollárban érkezik. A Mezőgépnél is magas az exportarány, és ez a közeljövőben talán még nőhet is.

A tőzsdén elsőként bemutatkozó Mezőgép a kanadai Linamar cég többségi tulajdonában van, két, élesen elkülönülő profillal rendelkezik. A bevétel nagyobb részét egyelőre a mezőgazdaságigép-gyártás hozza. A gépek felét itthon értékesítik, míg az export zömét néhány nagy nyugat-európai vevő viszi el. A másik divízió az autóalkatrész-gyártó részleg, amely csaknem teljesen exportra termel, elsősorban észak-amerikai multinacionális cégeknek. A vevők közül kiemelkedik a Ford és a GM. Különös módon, a sok dollárbevételt realizáló cégek zömével ellentétben, az orosházi Mezőgép nem járt jól a tavalyi év árfolyam-alakulásával. A cég beszerzéseinek zömét ugyanis angol import adja, a font pedig tavaly még a dollárnál is jobban szárnyalt, így ebből veszteség keletkezett. A mutatók összességében így is imponálóak voltak, 7,3 milliárd forint bevételhez 1,5 milliárd forint eredmény társult, nem is csoda, hogy a tőzsde magasabbra értékeli a Mezőgépet, mint két szektortársát.

A NABI Észak-amerikai Járműipari Rt. korábban több szempontból is az Ikarushoz kapcsolódva (az Ikarus tulajdonos volt, licencet adott, valamint a NABI mátyásföldi telephelye is az övé volt) észak-amerikai városi közlekedési vállalatoknak szállít autóbuszt. A cégnek egyesült államokbeli leányvállalata is van, amely az értékesítést és az összeszerelés egy részét végzi. A NABI tavaly is több észak-amerikai tenderen elindult és nyert, mintegy másfél évvel előre lekötötte kapacitásait, ráadásul a dollárbevételek miatt a devizapiaci tendenciák is kedveztek neki. A cég gyorsjelentése a növekvő bevétel mellett mégis visszaeső profitról adott számot, bár figyelembe kell venni, hogy a NABI dollárban közli kimutatásait, így a 3,1 millió dollárról 3 millió dollárra csökkenő nyereség, forintban kimutatva, már jelentős növekedést jelezne. A profit azonban állítólag csak egyes árbevételek realizálásának időbeli elcsúszása miatt kisebb. A kiváló piacra, jó minőségben gyártó cég jövőjével kapcsolatban a nagy kérdés az marad, lehet-e növelni a kapacitásokat, illetve beléphetnek-e új potenciális piacok az amerikai városi autóbuszpiac mellé.

A Rába Rt. az elmúlt év végén került a tőzsdére, amikor kisebb vihart keltett, hogy – a talán indokolatlanul is olcsón adott részvényekből – jóval az igényelt mennyiség alatt kaptak a hazai intézményi és magánjegyzők. Az 1475 forintért forgalomba hozott papírok pillanatok alatt 3000 forint feletti áron forogtak a börzén, és azóta is tartják ezt az árszintet. A Rába eredményei jók voltak 1997-ben, társasági szinten is 1,9 milliárd forintos adó előtti profitot termelt a cég, ám a konszolidációs kör bevonásával ez a nyereség már 2,9 milliárd forintos. A jövőbe vetett hitet, a már megkötött új hosszú távú szerződések mellett, a menedzsment elsősorban a szakképzett, ám nemzetközi összehasonlításban olcsó munkaerőre és a kutató-fejlesztő bázisra alapozza.

...és a többiek

A három kiváló eredményt felmutató szektoron kívüli iparágak képviselőiről összességében elmondható, hogy jól teljesítettek az elmúlt évben, habár többen csalódást keltettek. Ugyanakkor egyes cégek minden korábbi várakozást felülmúltak.

A tőzsde legnagyobb kapitalizációjú (tőkeértékű) társasága, a Matáv a várakozásoknak megfelelően zárta 1997-es évét, 254 milliárd forintos bevétel mellett 44 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel. A New Yorkban is bevezetett részvények már eddig is szép árfolyamnyereséget hoztak a részvénytulajdonosoknak, az elemzők pedig a piac átlagához képest drágának minősíthető részvénynek még mindig szép jövőt jósolnak. A korábbi évek hatalmas beruházási boomja után a következő, a monopolhelyzetet még megőrző években a távközlési cég learathatja a korábbi munka gyümölcsét. A monopolhelyzet elvesztése utáni évekre is felkészült a mind több üzletágban érdekelt társaság, hiszen a megalapított regionális társaságokban éppúgy, mint a mobiltelefon-szolgáltatás piacán már részesedéseket szerzett.

A műanyagipari cégek (Pannonplast, Graboplast) tovább növelték ugyan eredményüket, illetve folytatták aktív terjeszkedési politikájukat, a gyorsjelentések mégis csalódást keltettek, a profitok növekedését ugyanis elsősorban pénzügyi műveletek alapozták meg, az üzemi eredmények kisebb mértékben javultak.

A bankok közül a lakossági szolgáltatások vezető pénzintézete, az OTP Bank 23 milliárd forintos nyereségével pozitív meglepetést keltett a tőzsdén, a papír árfolyama 1998 első két hónapjában valamennyi többi részvényhez képest jobban drágult. A másik tőzsdei bank, az Inter-Európa már korántsem büszkélkedhet ilyen jó mutatókkal, nyeresége minimális mértékben emelkedett.

Nagy lehetőségek előtt áll az elsősorban csempéket gyártó Zalakerámia. A milliárdos nyereséget elérő cég valóságos kelet-közép-európai birodalmat épített ki, a következő években már a megvásárolt budapesti Pietra, horvát Inker, román Cesarom gyárak is remélhetőleg a profitot növelhetik. A szállodaipari Danubius Rt. 4,5 milliárd forintos nyereséget ért el, emellett kiharcolta, hogy a korábbi privatizációs szerződéssel ellentétben mégse kelljen tőzsdére vinnie a megvásárolt HungarHotels részvények egy részét, így egyelőre maradt idő az új szerzemény további feljavítására. A kiskereskedelmi cégek (Fotex, Skála) látványosan növelték nyereségüket. A lakossági fogyasztás enyhe növekedése jótékony hatással volt a profitokra, míg a szektorra jellemző rendkívül éles verseny, mely az új bevásárlóközpontok, üzletházak építésével csak éleződik, egyelőre nem tépázta meg a cégek piacait, igaz, mindkét társaság valamilyen módon maga is jelen van a bevásárlóközpontokban.

A piac általános jövőjét illetően a makrokörnyezet sem mondható rossznak. A prognózisok szerint a gazdasági növekedés 1998-ban új lendületet kaphat, az infláció tovább mérséklődhet, nő a lakossági fogyasztás. Ez a legtöbb cégnek eleve több bevételt hozhat. Mindemellett a magyar piac általános megítélése is tovább javulhat. Ez pedig az 1996-os, 1997-es általános részvényfelértékelődés után még nagyobb árugrást eredményezhet. Ennek mozgatórugója az euroatlanti szervezetekhez történő csatlakozás és az ország hitelminősítésének további javulása lehet, miután a nemzetközi befektetők akkor is többet hajlandók fizetni egy-egy társaság részvényeiért, ha maga a cég semmilyen látványos változásról nem adott számot.