Társaságalapítás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 2. számában (1998. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A leglényegesebb változtatások a társaságalapítással kapcsolatosak. Megszűnt a cégbejegyzésnek a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatálya, ami korábban rengeteg problémát okozott a gyakorlatban. Az alapítás új rendszerében a társaság a cégbejegyzés időpontjával jön majd létre, a társasági szerződés megkötése és a cégbejegyzés közötti időszakra pedig bevezetik az előtársaság intézményét. Jelentősen megváltoznak a cégbejegyzési eljárás szabályai is. Az alapítás új szabályainak ismertetésekor - a szoros összefüggésre tekintettel - a következőkben együtt tárgyaljuk a két új törvény (a Gt. és a Ctv.) rendelkezéseit.

Jogi szempontból a következő mozzanatok tagolják szakaszokra a gazdasági társaság alapításának folyamatát:

  1. a társasági szerződés megkötése,
  2. a cégbírósághoz intézett bejelentés,
  3. a cégbejegyzés és annak közzététele.

Társasági szerződés

A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) alakiságait (Gt. 10. §), valamint kötelező minimális tartalmi kellékeit (Gt. 11. §) illetően nincs lényegi változás a korábbi szabályokhoz képest. A társasági szerződés tartalmának kialakításánál azonban figyelni kell a régi és az új Gt. között a szabályozás jellegében megnyilvánuló alapvető különbségre. A régi Gt. - a részvénytársasági fejezet kivételével - főszabályként eltérést engedő (diszpozitív) volt, ami azt jelentette, hogy a társaság tagjai a társasági szerződés tartalmának kialakítása során eltérhettek a törvényi rendelkezésektől, hacsak a törvény kifejezetten nem tiltotta az eltérést. Az új Gt. most megfordította a szabályt: a tagok (részvényesek) csak akkor térhetnek el a rendelkezésektől, ha ezt a törvény kifejezetten megengedi [Gt. 9. § (1) bekezdés]. A szabályozás jellegében bekövetkezett változás mégsem veszélyezteti olyan mértékben a szerződési tartalom szabad kialakítását, mint ahogy azt első látásra gondolnánk, mert a korábban diszpozitív szabályok túlnyomó többsége továbbra is eltérést engedő maradt.

Előtársaság

A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapítóokirat, alapszabály) ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának a napjától egészen a cégbejegyzés megtörténtéig, illetve a cégbejegyzési kérelem elutasításáig előtársaságnak minősül. Az előtársasági jelleget, vagyis azt, hogy a cégbejegyzés még nem történt meg, a társaság iratain és az általa kötött szerződéseken mindvégig jelezni kell a társaság nevéhez fűzött "bejegyzés alatt" toldattal.

Az előtársasági létnek két szakasza van. Az első a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáig, a második pedig a cégbejegyzési eljárás befejezéséig terjed. A két szakasz között azért kell különbséget tenni, mert az első időszakban az előtársaság már létezik ugyan, de még nem folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, azt majd csak a cégbírósági bejelentkezést követően kezdheti meg, hatósági engedélyhez kötött tevékenységet pedig majd csak a cégbejegyzést követően végezhet. (Jelenleg az üzletszerű működés megkezdhető már a társasági szerződés megkötésekor.)

Az előtársaság működése

Az előtársaság alapvetően a létrehozni kívánt gazdasági társaság szabályai szerint működik. Működnek a társaság szervei (például az előtársaság is tarthat taggyűlést, és - bizonyos megszorításokkal - társasági határozatokat hozhat), a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselők pedig a létrehozandó gazdasági társaság nevében és javára járnak el. Az előtársasági működés annyiban különbözik a "végleges" társaságétól, hogy az előtársaság nem jogosult a törvényben tételesen felsorolt, úgynevezett stratégiai döntések meghozatalára. Így a társasági szerződés nem módosítható, a tagok nem határozhatják el a társaság átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, nem kezdeményezhetik valamelyikük kizárását. Az előtársaság tagjainak személyében egyébként sem következhet be változás.

Az előtársaság vége

A cégbejegyzéssel az előtársasági jelleg automatikusan megszűnik, és a társaság - anélkül, hogy bármiféle jogutódlás következne be -most már mint "végleges" társaság folytatja tevékenységét. Az előtársasági időszakban szerzett jogok és kötelezettségek mindenféle külön jóváhagyás nélkül, automatikusan szállnak át a bejegyzett társaságra.

Más a helyzet, ha a cégbíróság elutasítja a társaság cégbejegyzési kérelmét. Ilyenkor az előtársaság nem szerezhet további jogokat, nem vállalhat új kötelezettségeket, és köteles azonnal megszüntetni a működését. Az induló vagyont elsősorban az előtársasági időszakban a vezető tisztségviselők által vállalt kötelezettségek teljesítésére kell fordítani. Az ezt követően fennmaradt vagyont a tagok között kell felosztani, vagyoni hozzájárulásaik arányában. Ha viszont a vagyon nem volt elegendő a kötelezettségek kielégítésére, akkor a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni a tartozásokért. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az olyan tagok, akiknek a felelőssége a társaság létrejötte esetén korlátlan és egyetemleges lett volna (például kkt. tagja, bt. beltagja), korlátlanul és egyetemlegesen fognak felelni az előtársasági tartozásokért is. A korlátozott tagi felelősségű formáknál (kft., rt.) viszont ilyenkor a vezető tisztségviselők korlátlan és egyetemleges személyes felelőssége kerül előtérbe, hiszen a tagoknak nincs mögöttes felelősségük a társaság tartozásaiért.

Cégbejegyzési eljárás

A társasági szerződés megkötésétől (az alapító okirat, alapszabály elfogadásától) számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a gazdasági társaság alapítását a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnak mint cégbíróságnak. Ez a vezető tisztségviselők kötelezettsége, akiket késedelem esetén a cégbíróság 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthat.

Bejegyzési kérelem

A cégbejegyzési kérelmet nyomtatványon kell előterjeszteni, amelynek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. 12-14. §-a előír. A cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell mindazokat az okiratokat, amelyeket az új cégtörvény melléklete előír. Új szabály, hogy ha a bejegyzési kérelemben külföldi személy bejegyzését is kérik, és az nem rendelkezik belföldi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a magyarországi kézbesítési meghatalmazottja nevét és lakóhelyét tartalmazó iratot, amelyben szerepelnie kell a meghatalmazás elfogadására vonatkozó nyilatkozatnak is. Ha a társaság létrejöttéhez külön törvény (például a hitelintézeti törvény) alapján úgynevezett alapítási engedély szükséges, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a cégbírósági bejelentést. Az alapítási engedélyt a cégbejegyzési kérelemhez kell mellékelni. Az alapítási engedélytől meg kell különböztetni a tevékenység folytatásához szükséges úgynevezett működési engedélyeket. Ezek meglétét a jövőben a cégbíróság nem fogja vizsgálni, ez az illetékes kamara feladata lesz.

Véget ér a "Canossa-járás"

A bejegyzési kérelem továbbra is személyesen vagy postán keresztül nyújtható be. A Ctv. legnagyobb horderejű újítása, hogy - kihasználva a számítástechnika nyújtotta lehetőségeket - bevezeti az úgynevezett "egyablakos rendszert". Ez azt jelenti, hogy a jövőben a bejegyzési kérelem benyújtása előtt nem kell külön-külön felkeresni az adóhatóságot, a statisztikai hivatalt, a társadalombiztosítási szervet, hanem minden szükséges adminisztráció egyetlen helyen, "egy ablaknál", nevezetesen a cégbíróság irodáján elintézhető lesz. A cégtörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelem beérkezésekor haladéktalanul rögzíti számítógépen a cég nevét és székhelyét, megadja a cégjegyzékszámot, ezzel egyidejűleg pedig a bejegyzést kérő helyett beszerzi, és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét. Mindez a gyakorlatban úgy történik majd, hogy az erre a célra létrehozott számítógépes rendszeren keresztül a cégbíróság lekéri a soron következő számokat az említett hatóságoktól. Ezáltal az ügyfél gyakorlatilag azonnal megkapja a társaság üzletszerű működésének megkezdéséhez szükséges valamennyi hatósági nyilvántartási számot. Úgy hiszszük, nem kell hangsúlyoznunk, hogy ez az egyszerűsítés - feltéve, hogy az új rendszer valóban működőképes lesz - mennyi idő és fáradság megtakarítását jelenti a cégalapító vállalkozó és jogi képviselője számára. Nagyon fontos, hogy a bejegyzési kérelmek adatai szinte azonnal hozzáférhetővé válnak, mert a törvény előírja a cégbíróság számára azt is, hogy két napon belül számítógépen rögzítse a kérelem valamennyi adatát.

A kérelem elbírálása

A cégbíróságnak továbbra is meg lesz a lehetősége, hogy a kötelezően csatolandó okiratok, illetve az illeték hiánya miatt hiánypótlás nélkül elutasítsa a bejegyzési kérelmet. Ezt azonban a jelenlegi harminc nappal szemben csak nyolc napon belül teheti meg. Ha a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését (csatolva természetesen a hiányzó adatokat), akkor a korábbi eljárás során már benyújtott iratokat (például társasági szerződést, aláírási címpéldányt stb.) ismételten, változtatás nélkül fel lehet használni. Ha nincs ok a kérelem "automatikus elutasítására", akkor a cégbíróság érdemben vizsgálja a kérelmet és annak mellékleteit.

Újdonság, hogy az érdemi vizsgálat köre, terjedelme szempontjából a törvény különbséget tesz a jogi személyiség nélküli, illetve a jogi személyiségű társaságok esetében követendő eljárás között. A jogi személyiség nélküli formáknál (kkt., bt.) ugyanis ez szűk körű, ami által jelentősen leegyszerűsödik e formák bejegyzése. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál a cégbíróság érdemi, tehát jogszerűségi vizsgálata csak arra terjed ki, hogy a bejegyzési kérelem alapján a cégjegyzékben feltüntetendő adatok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ezen túlmenően a vizsgálat csak formai jellegű, kizárólag a kötelező tartalmi kellékek, mellékletek és az illeték meglétére vonatkozhat, nem terjedhet ki azonban a társasági szerződés egyéb rendelkezései jogszerűségének vizsgálatára, még akkor sem, ha azok esetleg a Gt. eltérést nem engedő (kógens) előírásaiba ütköznek.

Ezzel szemben a jogi személyiségű társaságoknál a tartalmi felülvizsgálat továbbra is teljes körű, vagyis a cégbíróság érdemben vizsgálja, hogy a létesítő okirat valamennyi rendelkezése, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló egyéb mellékelt okiratok tartalma megfelel-e a jogszabályoknak. Ha a cégbíróság azt észleli, hogy - bár azonnali elutasításra nem volt ok - a kérelem nem felel meg mindenben a törvényi előírásoknak, hiánypótlást rendelhet el, erre azonban csak egyetlen alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban nem lehet több negyvenöt napnál.

Ügyintézési határidők

Mint említettük, az új Gt. szakított a visszaható hatályú cégbejegyzés rendszerével, és úgy rendelkezik, hogy a társaságok a cégbejegyzés napjával jönnek létre. Ezzel összefüggésben azonban forgalombiztonsági okokból szükségessé vált, hogy a jelenlegi - sok esetben elhúzódó - cégbejegyzési eljárás helyett a cégbíróság záros határidőn belül döntsön a cég bejegyzéséről vagy a kérelem elutasításáról. Az új cégtörvény nagyon lényeges - a cégek és a hitelezők érdekeit egyaránt szolgáló - újítása, hogy szoros ügyintézési határidőket szab a cégbíróság számára. Jogi személyiség nélküli társaságok esetében ez a határidő harminc nap, míg jogi személyek esetében hatvan nap. E határidők számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.

Ha a cégbíróság a harminc-, illetve hatvannapos (illetve a hiánypótlás idejével meghosszabbodó) határidő alatt mégsem tenne eleget döntési kötelezettségének, úgy a cégbíróság vezetője további nyolc napon belül intézkedhet a bejegyzési kérelem elbírálása tárgyában. Ha az ügydöntő határozat még így sem születne meg, akkor a cégbejegyzés a következő napon (tehát a 39., illetve a 69. napon) a törvény erejénél fogva létrejön, vagyis a társaság automatikusan bejegyzett cég lesz. A Ctv. különböző jogvédelmi lehetőségek (fellebbezés, semmisségi per, törvényességi felügyelet) biztosításával gondol arra az esetre is, ha az automatikus cégbejegyzés folytán esetleg törvénysértő társaság jönne létre.

Cégbejegyzés

A sikeres alapítási folyamat a cégbejegyzéssel zárul. A cégbejegyzés továbbra is úgynevezett konstitutív hatályú, vagyis a társaság a bejegyzéssel jön létre (de most már nem a társasági szerződés megkötésének napjával, hanem a cégbejegyzés napjával). A cégbejegyzést követi a cégjegyzék adatainak nyilvánosságra hozatala, vagyis a közzététel (változatlanul a Cégközlönyben). Itt jegyezzük meg, hogy a jogi képviselet továbbra is kötelező a cégbejegyzési eljárásban.

 

Türelmi idő A Ctv. az új Gt.-vel egy időben, 1998. június 16-án lép hatályba. Az addig beadott kérelmeket a cégbíróságok főszabályként még a korábbi cégjogszabályok szerint bírálják el, ami azt jelenti, hogy a rövid ügyintézési határidők nem irányadók, és ezek a cégek még a létesítő okiratuk keltére visszaható hatállyal jönnek majd létre. Ez alól a szabály alól azonban kivételt jelent, ha a törvény hatálybalépését megelőzően nyújtották ugyan be a cégbejegyzési kérelmet vagy a már bejegyzett cég esetében a változásbejegyzési kérelmet, a kérelem elbírálására azonban a hatálybalépésig nem került sor, és a hatálybalépést követően ugyanerre a cégre vonatkozóan új változásbejegyzési kérelmet adnak be. Ebben az esetben a törvény hatálybalépését megelőzően már benyújtott, de még el nem bírált cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemről az új változásbejegyzési kérelemmel együtt kell dönteni 90 napon belül. A cégjegyzék kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemeit a Ctv. 12-14. §-a a korábbi szabályozástól részben eltérően határozza meg. Erre tekintettel a törvény előírja, hogy a hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor - tehát, amikor egyébként is a cégbírósághoz fordulnának - kötelesek azokat az adatokat is bejelenteni, amelyeket a cégjegyzékük a korábbi szabályozásnak megfelelően még nem tartott nyilván. Ilyen adat például a külföldi természetes személy részvételével működő cég esetében - a külföldi személy belföldi lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének hiányában - a magyarországi kézbesítési megbízottjának megjelölése s a cégjegyzékben szereplő természetes személy anyjának leánykori neve. Az új törvények hatálybalépésének időpontjában már bejegyzett gazdasági társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően módosítani társasági szerződésüket (alapító okiratukat, alapszabályukat).

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére