Személy- és vagyonvédelem
Május elsejétől az 1998. évi IV. törvény szabályozza a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmet, valamint a magánnyomozást. Csak az a társas, illetve egyéni vállalkozás végezhet ilyen tevékenységet, aki tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamarának. Ezeknek a vállalkozásoknak szolgálati viszonyuk fennállása alatt nem lehetnek tulajdonosai, vezető tisztségviselői és tagjai a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai. A tevékenység megkezdését a rendőrség engedélyezi, és személyre szóló igazolványt állít ki. A részletes szabályokról egy későbbi lapszámunkban olvashatnak előfizetőink.
(Magyar Közlöny 1998/13. szám)Kamarai hatáskörbővítés
Július elsejétől a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara veszi nyilvántartásba a nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, ügynöki és bizományosi, valamint a csomagküldő kereskedést folytató gazdálkodó szervezeteket, adja ki és vonja vissza az idegenvezetői igazolványokat és veszi nyilvántartásba az idegenvezetésre jogosultakat. Emellett ellenőrizheti a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolását és a vendéglátó-ipari üzletek kategóriába sorolását, ennek során alacsonyabb osztályba (kategóriába) sorolhatja az üzletet, valamint a jegyzőnél kezdeményezheti a muködési engedély visszavonását.
(Magyar Közlöny 1998/13. szám)Alkotmányellenes Mt.-passzus
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a közalkalmazotti törvény és a Munka Törvénykönyve azon szakaszait (1992. évi XXXIII. tv. 34. §, 1992. évi XXII. tv. 100. §), amelyek szerint amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát (a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát), a munkáltató kérelmére a bíróság köteles mellőzni a munkavállaló (közalkalmazott) visszahelyezését eredeti munkakörébe, ha a munkáltató megfizeti neki a felmondás (felmentés) esetére járó végkielégítés kétszeresét. Ezentúl tehát amennyiben jogellenes volt a munkaviszony megszüntetése és a munkavállaló kéri, hogy helyezzék vissza eredeti munkakörébe, a munkáltató köteles őt tovább foglalkoztatni. Ugyanez vonatkozik a közalkalmazottakra is.
(Magyar Közlöny 1998/14. szám)name="Munkába járás és munkaerő-toborzás támogatása">Munkába járás és munkaerő-toborzás támogatása
A munkába járás terheinek csökkentése és a munkaerő-toborzás elősegítése érdekében a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható a helyközi utazáshoz, a csoportos személyszállításhoz, a lakhatási hozzájárulás megtérítéséhez, valamint a munkaerő-toborzáshoz. A támogatásokat szabályozó 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet március 20-án lépett hatályba.
(Magyar Közlöny 1998/15. szám)Kereskedelmi Vámtarifa, vámkontingensek
Április elsejével módosultak a Kereskedelmi és Vámtarifa "Török" jelzésu hasábjának vámtételei, amelyeket a Magyar Köztársaság és Törökország között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás származási szabályainak megfelelő áruk vámkezelésénél kell alkalmazni. A vámtételek felsorolását a 11/1998. (III. 4.) IKIM-PM együttes rendelet melléklete tartalmazza. Ennek kapcsán a 12/1998. (III. 4.) IKIM- PM együttes rendelet módosította Törökországból származó árukra vonatkozó vámkontingenseket.
(Magyar Közlöny 1995/15. szám)Megszűnt a Kárpótlási Hivatal
Április elsejével megszunt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok, s általános jogutódként létrejött a földmuvelésügyi miniszter feladatkörében eljáró Központi Kárrendezési Iroda. Az Iroda végzi a személyi, illetve vagyoni kárpótlási, valamint a kárrendezési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat. A folyamatban lévő vagyoni kárpótlással összefüggő ügyeket területi kirendeltségei útján látja el. A 13 kirendeltséget a 42/1998. (III. 6.) Korm. rendelet melléklete sorolja fel.
(Magyar Közlöny 1998/16. szám)Házaló kereskedés
A fogyasztóvédelmi törvénnyel összhangban szabályozza a házaló kereskedést a 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya azokra a szerződésekre terjed ki, amelyet nem üzletben, vásáron, illetve piacon, hanem a fogyasztó lakásán, munkahelyén kötnek, kivéve, ha a szerződéskötést a fogyasztó kezdeményezi. Nem kell alkalmazni viszont a jogszabályt az építési szerződésre, az ingatlan tulajdonjogának, illetve az ingatlanra vonatkozó más jognak a megszerzésére irányuló szerződésre, a biztosítási szerződésre, az értékpapír átruházására, valamint a közúti személyszállítás és taxisszolgáltatás igénybevételére.
Házaló kereskedéssel csak közismert rendeltetésu, bontatlan ipari csomagolású árut szabad forgalmazni, ezért nem lehet így árulni jövedéki terméket, vetőmag- és szaporítóanyagot, kábítószert, gyógyszert, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt, tuzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, veszélyes hulladékot, nemesfémet, drágakövet és az abból készült ékszert, élelmiszert (a zöldség és gyümölcs kivételével), valamint olyan árut, amelynek értékesítését jogszabály külön engedélyhez köti vagy tiltja.
Nem lehet házalni a fogyasztó lakásán 20 és 8 óra között, kivéve ha ő ehhez előzetesen hozzájárult. Az eladó köteles felmutatni a fogyasztónak az egyéni vállalkozói igazolványát, illetve a képviseleti jogát, megbízását igazoló okiratot. A fogyasztó a megkötött szerződéstől a szerződéskötést követő nyolc napon belül elállhat.
(Magyar Közlöny 1998/18. szám)Ügyvédi törvény
Július elsejétől – az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény hatálybalépésével – szigorúbbak lesznek az ügyvéddé válás feltételei. Ezentúl nem vehető fel az ügyvédi kamarába az, aki életmódja vagy magatartása miatt érdemtelen az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra. Akit a bíróság szándékos buncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, nem lehet ügyvéd a büntetés kitöltésétől számított 10 évig, akinek pedig próbaidőre felfüggesztették a büntetését, a próbaidő leteltét követő 3 évig. Akit kizártak az ügyvédi kamarából, ezt követően 10 évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet.
Az ügyvédek ezentúl adó- és társadalombiztosítási tanácsadást, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadást, ingatlanközvetítést és szabadalmi ügyvivői tevékenységet is végezhetnek. Kizárólag olyan okiratot lehet azonban ellenjegyezniük, amelyet ők maguk vagy ügyvédi irodájuk készített.
A törvény bevezeti az alkalmazott ügyvéd fogalmát, aki nem kamarai tag (de a kamara felveszi az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe és igazolvánnyal látja el), s aki az ügyvédi tevékenységét ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött munkaszerződés alapján látja el.
(Magyar Közlöny 1998/19. szám)Külföldre utazás
Az ország területének elhagyása minden magyar állampolgár és az országban jogszeruen tartózkodó külföldi személy alkotmányos alapjoga, amely azonban korlátozható. A magyar állampolgárok bármikor hazatérhetnek külföldről, ez nem tagadható meg, nem korlátozható és nem köthető feltételekhez. Az 1998. évi XII. törvény szabályozza a hivatalos és a magánútlevél kiadását, a külföldre utazás korlátozását és az ezekkel összefüggő személyes adatok kezelését.
A magánútlevél a 4. életév betöltéséig két évig, 4-18 év között öt évig, 18 éven felülieknek pedig tíz évig érvényes. Új szabály, hogy annak, aki nem jogosult hivatalos útlevélre, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár, második magánútlevél is kiadható. Ez az útlevél a foglalkozás gyakorlásának idejére, legfeljebb azonban öt évre érvényes. Hivatalos útlevél a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél, ezek kizárólag hivatalos utazásra használhatók fel.
Szintén új szabály, hogy nem utazhat külföldre az, akinek 10 millió forintot meghaladó – jogerős határozattal megállapított – köztartozása (adóhiány, vámhiány, bevallani elmulasztott járulék vagy hozzájárulás) van. A tilalom addig áll fenn, amíg tartozását ki nem egyenlíti vagy annak megfizetésére megfelelő biztosítékot nem nyújt. Az utazás korlátozását az adóhatóság, a vámhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerve kezdeményezheti.
A törvény szeptember elsején lép hatályba, az addig kiállított útlevelek érvényességi idejük lejártáig használhatók utazáskor.
(Magyar Közlöny 1998/20. szám)Távhőszolgáltatás
Júniusban lép hatályba a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény. A jogszabály meghatározza a közigazgatási hatásköröket és a fogyasztóvédelmi szabályokat, az engedélyezési eljárást, az engedélyest megillető ingatlanhasználati jogokat (előmunkálati jog, vezetékjog, kisajátítás, használati jog), szabályozza a távhőtermelő és távhőszolgáltató, valamint a távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyt, valamint az ármegállapítást.
(Magyar Közlöny 1998/23. szám)Büntetőeljárás
Elfogadta a parlament a büntetőeljárási kódex átfogó módosítását. A megújult jogszabály számos új fogalmat és eljárást vezet be, s a megfelelő felkészülés érdekében csak 2000. január 1-jén lép hatályba. Ezentúl Magyarországon is lehet majd óvadék ellenében szabadlábon védekezni, illetve az Európa számos országában jól muködő vizsgálóbírói rendszert is átvesszük, s a vádirat benyújtása előtt a bíróság feladatait első fokon a megyei bíróság elnöke által kijelölt helyi bírósági bíró, a nyomozási bíró fogja ellátni.
A szabályozás jelentőségére tekintettel valamelyik későbbi lapszámunkban részletesen foglalkozunk a büntetőeljárási reformmal.
(Magyar Közlöny 1998/23. szám)