Hitelből vezetnek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 2. számában (1998. április 1.)

Az autóeladások (vagy -vásárlások) finaszírozásában a legélesebb versenyre ebben az évben számíthatunk. A szereplők ugyanis az új szabályozók adta követelményekhez is alkalmazkodva most igyekeznek felosztani egymás között a piacot. Tavaly a gépkocsik 45-50 százalékát adták el részletre, hitelre. A fejlett országokban a 80 százalékot is megközelíti ez az arány. A finanszírozók egyébként az 1997. évi átlaggal is elégedettek lehettek, hiszen az esztendő elején a vevők még nálunk is szokatlanul nagy része (majdnem 70 százaléka) készpénzért vette autóját. A jelenség oka az volt, hogy az év elejétől megváltozott adószabályok visszaszorították a korábban oly kedvelt lízingkonstrukciókat, a kamatmentesnek hirdetett akciókat, az általában ezek helyébe lépő bérleti megoldásoktól pedig még idegenkedtek a csak a tulajdonjogban bízó vásárlók.

Járatlan utakon

A lízingcégek persze kínáltak erre is megoldást: az operatív lízingre vonatkozó (ez a bérlet és a lízing sajátos ötvözete, amelynél a bérbeadó az eszközt a lejárati idő végén szerződés szerint visszaveszi) szerződést kiegészítették (úgynevezett) opciós megállapodással. Ennek értelmében például az ügyfél a hároméves bérleti idő lejárta után előre meghatározott áron megvásárolhatja az addig nála levő gépkocsit. A baj az, hogy az adóhivatal által egyelőre még esetleg vitatható opciós kitétel nélküli operatív lízing sem tekinthető kikristályosodott finanszírozási formának. Ezt a terminológiát ugyanis egyetlen törvény sem tartalmazza. A hazai tapasztalatok szerint pedig ebből számtalan jogvita, sőt akár újabb szabályozási szigorítás is származhat majd.

Akadnak félelmek, amelyek szerint így az operatív lízing akár a pénzügyi lízing sorsára is juthat. Az autóvásárlást finanszírozó ajánlatok közül 1997-ben azért tűnt el szinte teljesen a pénzügyi lízing (vagyis az a megoldás, amelyben a futamidő végén a gépjármű tulajdonjogát a lízingbevevő szerzi meg maradványértéken), mert a megváltozott szabályozásban elfelejtettek arról rendelkezni, hogy a pénzügyi lízingnél kifizetett kamatot nem terheli áfa. A Pénzügyminisztérium azután állásfoglalást tett közzé, a konstrukció pedig ismét felbukkant az ajánlatok között. A pénzügyi lízing azonban a tavaly életbe lépett jogszabályok következtében ennek ellenére is elvesztette (például a részletvásárláshoz mért) versenyelőnyét. A gépkocsikat a rendelkezések szerint a lízingbevevőnek kell könyveiben nyilvántartania, a költségeket pedig – a tényleges kifizetési ütemezéstől függetlenül – az autókra érvényes értékcsökkenési leírási kulcs (20 százalék) szerint öt év alatt számolhatja el.

Az operatív lízingnél és a bérletnél a költségelszámolási szabályok kedvezőek, az eszköz pedig nem terheli a társaság vagyonmérlegét. A Magyar Lízingszövetség – elképzeléseit az adóhatósággal is egyeztetve – maga próbálja szabályozni, hogy tagjai milyen feltételekkel kínálják ezeket a megoldásokat. A szövetség erre vonatkozó (természetesen még a tagok számára sem kötelező) ajánlásai azonban lapunk zártáig még nem készültek el.

A vevők egyelőre leginkább hitelben vásárolnak, illetve valamiképp bérlik az új kocsikat. Az utóbbiaknál a megoldások sokfélesége miatt az ajánlatok szinte egyáltalán nem hasonlíthatóak össze. Akad olyan bérleti megoldás (például a HBW Express Takarékszövetkezetnél), amelynél az első bérleti díj mellé a finanszírozók jelentős összegű óvadékot is kérnek. Az ilyen címen kifizetett összegek a bérleti idő végén visszajárnak, de addig természetesen nem az ügyfélnek kamatoznak.

Az Osterlízing újfajta operatív lízinget ajánl. A futamidő itt két részből áll. Az első részben az ügyfelekre a szokásos (és nem is túl kicsi) terhek hárulnak, a második részben viszont jelképes, ezerforintos díjért korlátlanul bérelhető az autó. A bérleti jog értéke a cég gyakorlata szerint a gépkocsi forgalmi értékének megfelelő vagy ahhoz közelítő összeg. A cég ajánlataiban a bérleti jog és a gépkocsi adásvételének kombinációja tág mozgásteret ad a vevő-eladó megállapodásának.

A társaság operatív lízingként, illetve (örök)bérletként ajánlott konstrukcióinak futamideje maximum három év, az első bérleti díj pedig az autó vételárának 30-60 százaléka. Az egészségügyi dolgozók számára hirdetett akció keretében az első lízingdíjat ehhez képest igen alacsonyan, a bruttó vételár 4,59 százalékában határozták meg. (A bérleti díj viszont így igencsak borsos.)

A cégeknek jó

A lízing (bármilyen formában is ajánlják azt) a költségleírás miatt ma már kizárólag a társaságok számára előnyös. A szabályozás változása előtt egyébként a pénzügyi lízing feltételei annyira kedvezőek voltak, hogy ezt a megoldást a cégek előszeretettel kínálták a lakossági vásárlóknak is. (Az első befizetés aránya a korábbi években jellemző 30-40 százalékról 50 százalékra nőtt, az átlagos futamidő pedig háromról négy évre emelkedett.) Magánszemélyeknek az autószalonokban ma jellemzően kétféle részletfizetési konstrukciót ajánlanak. (Szakemberek szerint egyébként jelenleg a lízing helyett, illetve akár ezzel a címkével ellátva cégek számára kínált megoldások nagy része is tulajdonképpen részletvásárlás.) Az egyik esetben az elsőként befizetendő összeg kisebb, a hitel viszont kamattal terhelt, míg a másik megoldásnál a kezdő részlet igen magas, a tartozást azonban nem növeli kamat. Persze a vásárló az utóbbinál sem reménykedhet abban, hogy a finanszírozótól valamilyen ajándékot kap. Ennél a megoldásnál ugyanis (általában a vételár legalább felét kitevő) induló összeg mellett a teljes vételár 12-14 százalékát kell befizetni kezelési költségként. A kamatot tehát az ügyfél valójában előre fizeti meg.

Az új autók egyébként tavaly a szabályozás változása (a finanszírozók lehetőségeinek szűkülése) ellenére sem drágultak jelentősen. A kamat és a vám ugyanis az év során mérséklődött. A piac ennek ellenére csekély mértékben bővül, a szereplők száma pedig időközben növekedett. Tavaly alakult meg például a Budapest Autófinanszírozási Rt. és a pénzügyi vállalkozásként működő Ford Credit Hungaria Rt. Ebben az évben kapcsolódik az autófinanszírozási üzletágba a fogyasztási kölcsönökre specializálódott, részben francia tulajdonban levő Cetelem Bank, de mások megjelenése sem kizárt.

Szakértők szerint az egyre élesebbé váló versenyben határozott előnnyel indulnak a bankok, illetve a pénzintézeti háttérrel rendelkező lízingcégek. A Magyar Lízingszövetség elnöke, Révész Tamás szerint már az elmúlt években is egyértelművé vált, hogy a stabil pénzügyi háttér nélküli lízingcégek lemorzsolódása nehezen kerülhető el. Ezt a folyamatot erősítették azok a szigorítások, amelyeket a jogalkotók a lízinggel foglalkozó társaságoknál vezettek be. A hitelintézeti törvény tavalyi módosításában például korlátozták, hogy a lízingcégek milyen nagyságú idegen forrást vonhatnak be. E szerint a nyilvánosan kibocsátott kötvényállomány nem haladhatja meg a cég saját tőkéjét.

A jellemzően sok külső forrást felhasználó társaságok számára ez még akkor is nagyon kedvezőtlen, ha ugyanakkor a zárt körben kibocsátandó kötvényeknél nem lépett életbe ilyen megkötés. A lízingcégek szóba jöhető forrásai ugyanis így szűkültek. A pénzintézeti hitel (amelynek mértékét nem limitálta a törvény) is egyre drágább, kínálata zsugorodik. Sok bank ugyanis létrehozta saját lízingcégét, tehát vonakodik attól, hogy a konkurenciával állandó megállapodást kössön. A lízingtársaságoknak pedig általában nem alkalmankénti kölcsönre, hanem folyamatos hitelellátásra van szükségük.

Bankok tervei

A bankok azonban már tavaly – s a várakozások szerint az idén még inkább – maguk szeretnék kiaknázni az autóeladásokban rejlő üzleti lehetőségeket. Jó példa erre az autópiac felé (1990-ben) először forduló Merkantil Bank, amely kivívott piacvezető pozícióját 1997-ben többek között azért is volt képes megőrizni, mert időközben az OTP Bank tulajdonává vált. A versenytársak szerint a pénzintézet azért tudhat magáénak az autófinanszírozási piacon még mindig 25-30 százalékos részarányt, mert az OTP olcsó forrásai (lakossági és vállalkozói folyószámlákon levő, igen csekély kamatot fizető összegek) miatt a gépkocsikölcsönök kamatánál a többiek alá képes ígérni. Hasonlóan csekély kamatokat számít fel ügyfeleinek a Budapest Bank cége, a Budapest Autófinanszírozási Rt.

A nemrégiben alakult társaság azonban eddig még nem tudott igazán megkapaszkodni a piacon. Tavaly fél év alatt a tervezett háromezer helyett csak kétezer szerződést kötöttek itt az ügyfelek. 1998-ban a tervek szerint piaci részesedésüket még kedvezőbb árkonstrukciókkal, de a BB Bank tulajdonosától, a GE Capitaltól átvett értékesítési módszerekkel is igyekeznek növelni. Hasonlóan kemény versenytársnak ígérkezik egyébként a Cetelem Bank is, amely szintén a kedvező kamatfeltételekre és a szolgáltatás magas színvonalára helyezi majd a hangsúlyt. A jelenlegi feltételek alapján úgy látszik, hogy ebben az évben várhatóan ez a három szereplő kínálja a legkedvezőbb kamatokat a piacon.

A lakosság gépkocsivásárlásainak finanszírozásával foglalkozik még a Raiffeisen Unicbank, de ezt az üzletágat több olyan pénzintézet is igyekszik felfuttatni, illetve megteremteni (például a Kereskedelmi és Hitelbank, az ABN Amro Bank és a Konzumbank), amely eddig nem nagyon jeleskedett ebben. Az ügyfelek kegyeiért az univerzális bankokon kívül versengenek takarékszövetkezetek (HBW Express és a hírek szerint az integráció néhány tagja) és az autóforgalmazás finanszírozására szakosodott pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások (Porsche Bank, Opel Bank, a Ford Credit Hungaria, a Nissan autók eladásának elősegítésére létrehozott Summit Pénzügyi Rt. és az egyébként más tevékenységgel is foglalkozó Daewoo Bank) is. Ezek után kérdéses, mekkora létjogosultsága maradhat a magántulajdonban levő, banki háttér nélküli lízingcégeknek.

Akadnak, akik úgy vélik, hogy ezeknek a vállalkozásoknak egy része (a kisebb szervezet adta rugalmasságnak, az ügyfelekkel kialakítható bensőségesebb kapcsolatnak köszönhetően) még mindig képes lehet talpon maradni. A Reálszisztéma Kft. pedig kettős stratégiát dolgozott ki a hosszú távú stabilitás érdekében. A cégcsoport saját kötvénykibocsátásával kedvező feltételekkel jut a lízingügyletekhez, beruházásokhoz szükséges forrásokhoz. Emellett önálló márkakereskedést is létrehoztak – a FIAT-csoporthoz tartozó autók mellett Toyotákkal is foglalkoznak. Az egymást kiegészítő tevékenységek révén versenyképes árral jelenhetnek meg a piacon. A kisebb cégek azonban nehezebb helyzetben vannak: hírek szerint közülük a bankok az idén akár 3-4 társaságot is bekebelezhetnek.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!