Csökkent a passzívum

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Gyorsfénykép a külkereskedelemről

Megjelent a Cégvezetés (archív) 2. számában (1998. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A korábbi években is sikerült a tavalyihoz hasonló mértékű javulást elérni a külkereskedelmi mérlegben, ám az akkori eredmények hátterében - ki-vétel nélkül - kényszerintézkedések álltak, szemben 1997-tel, amikor csaknem 400 millió dollárral lett kisebb a hiány, mégpedig egészségesebb áru- és kapcsolati struktúra mellett.

 

Tavaly az import értéke 21,1 milliárd, az export csaknem 19,1 milliárd dollárt tett ki. Az export-import olló 5,1 százalékos lett, miután a kivitel 21,4 százalékkal bővült 1996-hoz képest, miközben a behozatal növekedési üteme 16,3 százalékos volt. Csáki György, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa szerint különösen kedvező, hogy 21 év után először tavaly fordult elő: a gazdasági teljesítmény spontán növekedése mellett javult a nemzetközi kereskedelmi mérleg, csökkent a hiány. A javulás mértéke meglepte mind a kormányzatot, mind pedig az előrejelzéseket készítő kutatókat. A hiány jóval kisebb lett nem csupán a tavaly év elején vártnál, de az év során többször módosított prognózisoknál is. 1997 elején 3-4 milliárdos mérleghiánnyal, s még az év végéhez közeledve is 2,5 milliárdos passzívummal számoltak. Zömmel azzal indokolták ezeket - az utóbb pesszimistának bizonyult - előrejelzéseket, hogy mintegy 10 százalékkal javult az import versenyképessége (ez részben a tavaly év elején még élő, habár már akkor is mérsékelt mértékű importvámpótlék megszűnéséből, a szabadkereskedelmi egyezmények miatti importvámcsökkentésekből és a forint csúszóleértékeléséből tevődött össze). Mindenesetre a bécsi WIIW kutatóintézet munkatársa, Hunya Gábor jó okkal állította, hogy tavaly bebizonyosodott: a magyar átalakulás modellezhetetlen.

Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter úgy látja, hogy a teljesítmény javulása (is) a magyar gazdaság egészségi állapotát tükrözi. Ez egyébként nem csupán a külkereskedelemre igaz, hanem az iparra, az idegenforgalomra, a beruházások alakulására egyaránt.

Dinamikus export

A tavalyi 21,4 százalékos bővüléssel a kivitel értéke dollárban 19,1 milliárdra nőtt, ami kétszerese a négy évvel korábbinak. Év közben az export negyedévről negyedévre mind dinamikusabban bővült, s az év utolsó hónapjában a kivitel értéke már 31,5 százalékkal, 470 millió dollárral haladta meg az egy évvel korábbit.

Az export gyarapodását szakértők annál is többre értékelik, mert egészségesebb áruszerkezet mellett valósult meg. A kivitelben egyre nagyobb súlyú ugyanis a nagyobb hozzáadott értéket képviselő gépek, gépi berendezések csoportja. A gépipari termékek kivitele 50,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, miközben négy másik árufőcsoportban az export növekedése jelentősen elmaradt az öszszes kivitel bővülési ütemétől. Feldolgozott termékekből tavaly 5,9 százalékkal adtunk el többet, mint egy évvel korábban, nyersanyagokból 5,7 százalékkal, élelmiszerekből, italokból és dohányból 3,2 százalékkal több került külföldre. Ugyanakkor az energiahordozók exportja 4,2 százalékkal csökkent.

A gépipari kivitel növekedését másokhoz hasonlóan Csáki György is annak tudja be, hogy beértek a multinacionális cégek korábbi befektetései. Ezt támasztják alá az adatok is, hiszen az ipari vámszabad területi export 76,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor 7 százalékkal csökkent a kevesebb hozzáadott értéket képviselő bérmunka, s a nem ipari vámszabad területeken működő cégek kivitele, azaz a klasszikus export csak 10,1 százalékkal volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A 3,365 milliárd dolláros nemzetgazdasági exporttöbblet 65 százaléka származott az ipari vámszabad területek 2,18 milliárdos pluszteljesítményéből. Az átrendeződés hatására az ipari vámszabad területek exportjának súlya (8 százalékkal nőve) az év végén 26 százalékra emelkedett, a bérmunkáé ugyanakkor 3 százalékos csökkenés eredményeként 21 százalék lett.

Az importon belül is tapasztalható áruszerkezet-váltás, ám korántsem olyan mértékű, mint az exportban. Az ipari vámszabad területekről származó behozatal 59,2 százalékkal (1,5 milliárd dollárral) haladta meg az előző évit. Ezt a kutatók természetesnek tartják, hiszen a többletexporthoz többletimport is kell. Ahogy Hunya Gábor fogalmaz: az elmúlt tíz évben növekedett az export importigénye is. A bérmunkához beérkező anyagok értéke tavaly 10,4 százalékkal (327 millió dollárral), míg az egyéb import 9,1 százalékkal (1,133 milliárd dollárral) nőtt.

Az import árufőcsoportok szerinti bontását vizsgálva szembetűnő a gépek, gépi berendezések térnyerése. 1996-hoz képest tavaly 34,9 százalékkal érkezett több ebből az árufőcsoportból, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság egyre egészségesebb, áruszerkezete egyre fejlettebb. Ennek megfelelően 1997-ben a feldolgozott termékek importja is bővült (662 millió dollárral). Ugyancsak többet vásárolt az ország élelmiszerekből (igaz, csak 80 millió dollárnyival), valamint nyersanyagokból (51 millió dollárral). Egyedül az energiahordozók behozatala csökkent, 87 millió dollárral. Ezt szakértők elsősorban az enyhe téllel, az alacsonyabb energiafogyasztással magyarázzák. Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy a gazdaság úgy használt fel kevesebb energiát tavaly, hogy közben az ipari termelés dinamikusan bővült.

Fejlett országok túlsúlya

A kapcsolatok ország szerinti szerkezetét vizsgálva az 1997-es külkereskedelmi forgalomról megállapítható, hogy mára beállt az évekkel ezelőtt kialakult struktúra. Magyarország kereskedelmi forgalmának döntő hányadát immár a fejlődő világ országaival bonyolítja le. Az ezt eredményező átrendeződés a kilencvenes évek elején, a rendszerváltást követően kezdődött el, s két-három éve már csak 1-2 százalékos a változás.

A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportonként 1997-ben
  Kivitel Behozatal Egyenleg
  1997
M USD
97/96
%
1997
M USD
97/96
%
1997
M USD
97/96
+/-
Fejlett országok 14 780,4 123,6 15 288,1 118,0 - 507,7 488,4
Közép- és kelet-európai országok 3 650,4 117,1 4 012,1 104,2 - 361,7 372,8
Fejlődő országok 508,3 101,0 1 465,2 134,3 - 956,8 - 369,0
Máshová nem sorolt országok 130,0 103,8 340,9 138,1 - 210,9 - 89,3
OECD-országok 15 572,3 123,6 16 353,1 117,9 - 780,8 489,5
EU- (15) országok 13 582,9 124,1 13 203,2 116,8 379,7 731,6
- Németország 7 098,4 133,9 5 640,6 115,7 1 457,8 1 031,6
EFTA-országok 266,1 118,2 384,9 102,5 - 118,8 31,3
CEFTA-országok 1 387,2 119,3 1 377,6 109,9 9,7 100,7
FÁK-országok 1 374,7 119,1 2 378,9 100,4 - 1 004,2 211,8
- Oroszország 961,8 124,0 2 019,5 100,7 - 1 057,8 171,6
Összesen 19 069,1 121,4 21 106,2 116,3 - 2 037,1 402,9
M USD = millió USD

Némi eltérés van a fejlett országok súlyában a kivitelben és a behozatalban: az export 78 százaléka, míg az import 73 százaléka bonyolódott le ezzel az országcsoporttal. A fejlett országok előretörése nem véletlen, hiszen köztük van a tizenöt európai uniós tagország. Magyarország tíz legjelentősebb külkereskedelmi partnerének listáján hét EU-tagállam szerepel, amelyek között az első Németország. Ebben a relációban a magyar külkereskedelem tavaly mintegy 1,4 milliárd dolláros aktívumot mutatott (ennek köszönhetően a történelem során először lett aktív a magyar-EU mérleg), ami jelentős szerepet játszott a tavalyi jó külkereskedelmi teljesítmény egészében, hiszen a fejlett országok között az EU súlya meghaladja a 60 százalékot. Nem meglepő módon, hiszen zömmel ez a hazai ipari vámszabad területi termelés felvevőpiaca.

A 33,9 százalékos németországi magyar exportbővülés mellett jelentősen nőtt a magyar kivitel például Ausztriába (27,2 százalékkal) és Finnországba (33,9 százalékkal) is. Ugyanakkor az egy évvel korábbinál számottevően többet importáltunk az Egyesült Államokból (38,4 százalékkal), Nagy-Britanniából (32,6 százalékkal) és Spanyolországból (47,5 százalékkal).

A fejlődő és újonnan iparosodott országokhoz fűződő kereskedelemben az export szinten maradt, az import pedig az átlagot meghaladóan bővült. Ez utóbbi - az IKIM véleménye szerint - annak tulajdonítható, hogy a délkelet-ázsiai országokból (elsősorban Thaiföldről, Szingapúrból és Malajziából) a magyar ipar nagy mennyiségű alkatrészt importál, főként az elektronikai gyártás számára. Ahogy' Balás Péter, a tárca helyettes államtitkára fogalmaz: ez a külkereskedelmimérleg-hiány nem okoz problémát, s nem is nagyon csökkenthe-tő, hiszen a magyar iparnak mindenképpen be kell szereznie az alkatrészeket. A délkelet-ázsiai piacokon olcsóbban jut hozzájuk, mint másutt, még a tetemes szállítási költségek ellenére is. Balás Péter egyébként úgy látja, hogy a délkelet-ázsiai válság miatt a magyar kivitel (amely az e csoporthoz tartozó országok esetében általában még a 20 millió dollárt sem éri el) a következő időszakban csökkenni fog, miközben az import akár nőhet is. Az országok valutái ugyanis jelentős mértékben devalválódtak (például a koreai von 50, az indonéz rúpia 75 százalékkal), ami számottevően csökkenti az ottani fizetőképes keresletet, miközben tetemesen növeli exportjuk versenyképességét.

A kelet-közép-európai országok relációjában tavaly a kivitel és a behozatal egyaránt bővült, s tovább nőtt a térséggel szembeni magyar aktívum. Az átlagosnál nagyobb exportnövekedést (19,3 százalék) sikerült elérni a CEFTA-országokkal. Köszönhetően annak, hogy a Lengyelországba irányuló magyar kivitel 30, a Szlovéniába irányuló export pedig 30,5 százalékkal bővült, miközben a cseh kivitel mindössze 9, a szlovák pedig 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az importnövekedés a CEFTA egészében 9,9 százalékos volt, ezen belül ugyancsak a lengyel, illetve a szlovén behozatal nőtt jelentősebb mértékben: 23,5, illetve 24,3 százalékkal. (A tavaly nyár óta CEFTA-tag Romániába csak 14,8 százalékkal exportáltunk többet, míg az import növekedése ennek felénél is kevesebb, 6 százalékos volt.)

A magyar külkereskedelem jelentős hiányt - immár hagyományosan - a FÁK-országok viszonylatában halmozott fel. Ebben a relációban tavaly elég vegyes volt az összkép. Egy sor országban számottevően csökkent a magyar export, az import pedig szinten maradt, miközben másokkal (a jelentősebbekkel) épp ennek ellenkezője következett be. Mindennek eredményeként még nem lett volna nagyobb a mérlegromlás. Ám ebbe a csoportba tartozik Oroszország is, ahonnan a magyar energiaimport zöme származik. Oroszországgal egyébként 211,8 millió dollárral javult a kereskedelmi mérlegünk, ami 29,2 százalékos exportnövekedéssel párosuló 0,4 százalékos importbővülés eredménye volt.

A külkereskedelmi termékforgalom szerkezete árufőcsoportonként 1997-ben
  Kivitel Behozatal Egyenleg
  1997
M USD
97/96
%
1997
M USD
97/96
%
1997
M USD
97/96
+/-
Élelmiszer, ital, dohány 2 461,1 103,2 895,7 109,8 1 565,3 -4,1
Nyersanyagok 727,7 105,7 695,3 107,9 32,5 -11,7
Energiahordozók 507,2 95,8 2 108,5 96,1 -1 601,3 64,1
Feldolgozott termékek 6 775,9 105,9 8 685,1 108,3 -1 909,2 -286,7
Gépek, gépi berendezések 8 597,2 150,8 8 721,6 134,9 -124,4 641,2
Összesen 19 069,1 121,4 21 106,2 116,3 -2 037,1 402,9

Működőtőke-beáramlás

1997-ben mintegy 2,5 milliárd dollárnyi működőtőke áramlott Magyarországra, amiből csak mintegy 300 millió dollár volt a tárgyi apport. Csökkent a privatizáció szerepe a tőkeáramlásban, hiszen ilyen címen tavaly már csak mintegy 700 millió dollár érkezett, a többi zöldmezős beruházásként, illetve fejlesztésekként öltött testet. A szakértők szerint nem lesz ez másként az idén s a későbbiekben sem, így a magyar gazdaságpolitika a jövőben évi 2-2,5 milliárd dollárnyi működőtőkével számol. Igaz, ennek értékét még növelhetik az Európai Unióval március végén kezdődő csatlakozási tárgyalások, illetve még később, a mind közelebb kerülő teljes jogú tagság. Kedvező lehet ebből a szempontból Magyarország számára az is, hogy a befektetők egy része a délkelet-ázsiai válság nyomán minden bizonnyal a politikailag és gazdaságilag stabilabbnak ítélt terepekre viszi befektetni szánt tőkéjét.

Az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is a német, az osztrák, a francia és a finn tőkeexportőrök voltak a legaktívabbak, de nagyobb befektetéseket hajtottak végre az izraeli, dél-koreai és dél-afrikai cégek is. 1997. egyik jellegzetessége a japán befektetői érdeklődés élénkülése volt. Erre a szakértők számítottak is, hiszen a Sony és a TDK megtelepedése a hagyományosan konzervatív (és gyakran együtt lépő) japán tőke számára már jelezte, hogy hazánkban érdemes befektetni. Számos befektetői küldöttség járt Magyarországon, s többször látogattak magyar szakértők is Japánba. Az említetteken kívül jelentős invesztíciókat hajtottak végre amerikai, olasz, holland, francia, brit és belga cégek. A legtöbb tőkét a gépjárműipar, az elektronika, a gépgyártás, a pénzügyi szféra és a kereskedelem vonzotta.

Ketten az élen

Ugyancsak sikeres évet zárt tavaly az idegenforgalom, amely 15 százalékkal 2,6 milliárd dollárra növelte devizabevételeit. Az egyenleg is pozitív: az ágazat 1,3 milliárd dollárral javította a folyó fizetési mérleget. A növekvő bevételre figyelemre méltó módon kevesebb vendég mellett tettünk szert (szakértők szerint a nem turisztikai céllal hozzánk látogatók közül keresték fel kevesebben az országot).

A vendégéjszakák száma elsősorban a magasabb színvonalú szálláshelyeket és minőségi szolgáltatásokat igénylők esetében nőtt. Az EU tagállamaiból és a többi OECD-tagországból érkezett vendégek mintegy 26 százalékkal töltöttek el több éjszakát Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően javult a szállodák, főként a négy- és ötcsillagosok kihasználtsági mutatója.

Élénkül a belföldi turizmus is: a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégéjszakák száma 4 százalékkal nőtt. Kismértékben ugyan, de emelkedett a magyar állampolgárok kiutazásainak száma is, különösen a horvát, szlovén és jugoszláv határszakaszon élénkült a forgalom.

A gazdaság határozott élénkülését jelzi az ipar teljesítménye is. A termelés volumene tavaly 11,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint ezen belül egyedül a bányászat teljesítménye maradt el az 1996. évitől, miközben minden más ágazaté nőtt. A legjelentősebb mértékben, 14,8 százalékkal a feldolgozóipar termelése bővült, ami elsősorban a gépipari termelés növekedésének köszönhető (54,3 százalékkal termeltek többet, mint 1996-ban). A gépiparon belül kiugró teljesítményjavulást (160,6 százalék) regisztráltak a híradástechnikában és a közútijármű-gyártás terén (70 százalék).

Az ipari termelés és értékesítés alakulása
(előző év = 100)
  1995 1996 1997
Termelés 104,6 103,4 111,1
Értékesítés 103,8 104,1 110,5
Ebből: belföldre 98,4 98,5 98,8
exportra 118,8 117,6 134,5

Az ipar eladásai 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet az exporteladásoknak köszönhetően: a termelési többlet csaknem egészében exportra került. Az exportértékesítés volumene 34,5 százalékkal nőtt, miközben a belföldi eladásoké 1,2 százalékkal csökkent.

Az iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan, de lassuló ütemben mérséklődött a 10-nél több főt foglalkoztató vállalkozások körében. Ezen belül azonban mintegy 9 százalékkal nőtt a gépiparban dolgozók létszáma. Az egy főre jutó termelés jelentős mértékben, 13,4 százalékkal emelkedett.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére