Áruk védjegye

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Alapelvek hosszú távra

Megjelent a Cégvezetés (archív) 2. számában (1998. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Új törvénnyel ismerkednek manapság a vállalatok marketingvezetői és a cégek jogászai. A kevesebb mint egy éve érvényes új védjegyjogi szabályozás nemcsak a termelő, hanem a szolgáltató cégeket is érinti. Ildomos jó alaposan tanulmányozni, mert hosszú távra kidolgozott alapelveket fektet le. Olyanokat, amelyeket feltétlenül be kell tartani, ha zökkenőmentesen szeretnénk csatlakozni az Európai Unióhoz.

 

A szakértők - miközben üdvözlik az új törvényt - úgy vélik, hogy a honi védjegyjog sohasem állt távol a piacgazdaságokétól. Magyarország mindig megőrizte a szuverenitását az iparjogvédelemben, ami az 1969-ben született szabályozásra is érvényes. Ez megtartotta a hagyományokat és alapelveket, nem távolította el a védjegyet eredeti, piacgazdasági rendeltetésétől. Mint dr. Sorosi Gyula szakértő írta egyik összefoglaló munkájában: „Jellemző, hogy a törvény indoklása a versenytársakról szólt, és a védjegy piaci funkcióit hangsúlyozta."

Jogharmonizációs kötelezettségek

A hazai jogi háttér és az erre épülő gyakorlat korszerűsítése a kilencvenes évek elején vált sürgetővé. Az EU-hoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációs kötelezettségek ezt csak megerősítették. Felértékelődött a védjegyek szerepe, a korábbi 400-500 bejelentéssel szemben 1990-ben például 3000, tavaly pedig 4900 bejegyzési kérelem érkezett a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH). A már több mint két évtizede a hivatalnál, illetve jogelődjénél (Országos Találmányi Hivatal) dolgozó Adler Györgyné főosztályvezető kiemelte: Magyarországon 1996 januárjában hatályba lépett az új szabadalmi törvény, tavaly júliusban pedig az új védjegytörvény. Mindkettő eurokonform.

A sok-sok jogosultságot felsoroló törvény, nyilván a tisztánlátás és a védjegyet jogosan használók érdekében, hosszasan és alaposan tárgyalja az oltalmat kizáró tényezőket. Nem kap oltalmat az áru, ha úgynevezett feltétlen kizáró ok van. Ilyen például a közerkölcsöt sértő szó, a csak földrajzi jelzésre utaló kifejezés (például „tokaji") vagy vallási meggyőződést erőteljesen kifejező jelkép. A felségjel viszont - védjegyelemként - állami engedéllyel rajta lehet a termékeken (például a nemzeti színek egyes hústermékeken).

Ma már az sem elég, ha az árura azt írják: „Made in USA" (készült az Egyesült Államokban) vagy azt, hogy „good quality" (jó minőség). Akkor is kizárják az oltalomból a megjelölést, ha a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Nem lajstromozzák például azt a nem francia kozmetikai védjegyet, amin a párizsi Eiffel-torony látható vagy a „France", esetleg „Paris" felirat olvasható.

A főosztályvezető kitért a korábban megszerzett jogokra is, hiszen nem adható oltalom annak az árunak vagy szolgáltatásnak, amely sérti ezeket a jogokat. Aki korábban megszerezte mondjuk egy fantáziaszó jogát, az elsőbbséget élvez - kivéve természetesen, ha az adott jelzést valaki már ezt megelőzően rendszeresen használta. Akkor - bizonyos feltételek esetén - ez a cég sorolandó előbbre. „Az a legbiztosabb, ha a cég megszerzi az oltalmat, hiszen nem biztos, hogy csupán a (régebbi) használattal például bírósági eljárásból győztesen kerül ki" - mondta a szakértő.

Az oltalmat kérő cégnek beadványában pontosan meg kell adnia, hogy milyen árukkal kapcsolatban kívánja használni a védjegyet. Egy nemzetközi megállapodás alapján 42 osztályba sorolhatók az áruk és a szolgáltatások, ezekből lehet választani. Egy áruosztályra 40 ezer forint a tíz évre szóló oltalom. Ha egynél többre kérik, akkor áruosztályonként további tízezer forintot kell fizetni. Ez az öszszeg feltehetően az idén már nem változik, de a gyakorlatban követi az inflációt. Az oltalom tízévenként korlátlanul meghosszabbítható. Ha valaki nem kéri ezt, akkor az megszűnik. Magyarországon ezzel együtt még érvényben van az a speciális szabályozás, miszerint a tíz év után még két évig nem lehet bejelenteni az új kérelmet, mert a vásárló fejében még él az a tudat, hogy az adott védjegy egy bizonyos vállalathoz tartozik.

Adler Györgyné szerint nem elég csupán az oltalom megszerzése előtt alaposan felkészülni, a cégnek folyamatosan gondoznia kell a védjegyet. Például azért, hogy ne váljon fajtanévvé, köznévvé. Ekkor ugyanis elveszíti megkülönböztető képességét.

A Magyar Szabadalmi Hivatal bevételei
  1997. 1998.
Jóváhagyott költségvetési előirányzat (millió Ft-ban) 1400,0 1680,0
Ebből igazgatási-szolgáltatási díjbevétel (millió Ft-ban) ~1200,0 ~1480,0

Részletes szabályozás

A védjegyek leggyakrabban a visszaélések vagy tisztázatlan ügyek kapcsán kerülnek reflektorfénybe. Erre vonatkozóan is részletes és az uniós törvényeknek megfelelő az új törvény. Az alapértelmezésben az oltalommal az adott cég vagy személy kizárólagos jogot szerzett a védjegy használatára, s más csak az ő engedélyével használhatja azt - ez a licencia. Ha az oltalmat megszerzett vállalat azt tapasztalja, hogy valaki bitorolja a védjegyet, akkor nemcsak a jogtalan magatartás miatt perelheti (polgári perben) a bitorlót, hanem azt a pénzt is követelheti, amit a védjegyet használva, annak révén az megszerzett. Az új törvény itt is hozott nagy változást, s ez az ideiglenes intézkedés. Ha a védjegy jogosultja ilyet kezdeményez, akkor a bíróság 15 napon belül lefoglalhatja a bitorló áruját. Korábban sokszor előfordult, hogy mire a bíróságon bizonyítani lehetett volna a bitorlást, nemhogy az árut, de még a raktárat is eltüntették. Amennyiben a per büntetőperré válik, akkor a rendőrségnek is szerepe van a hamis áru lefoglalásánál.

Hosszú ideje zavart okoz Magyarországon, hogy a hatóságok nem elég hatékonyan állják útját a beáramló hamisítványoknak. A megugrott tranzitforgalomban egyszerűen fizikai képtelenség elég alapos vámellenőrzést végezni, ami lehetővé tenné az ilyen áruk lefülelését. A karácsonyi ünnepeket megelőző időszakban például rendszeresen, kamionszámra érkeztek a köznyelvben csempészárunak is nevezett hamis termékek a tőlünk keletre és délkeletre levő országokból.

Az új védjegytörvény előírta, hogy a vámintézkedésekkel kapcsolatban kormányrendelet kell hozni. Ez megszületett, tavaly augusztus óta van hatályban a szabályozás, miszerint már a határon megállíthatók az ilyen szállítmányok. Gyanú esetén a Szabadalmi Hivatal megállapítja, hogy a lajstrom szerint ki a védjegy jogosultja. Ha a jogosult hozza be a szóban forgó védjeggyel ellátott árut, akkor a vámszervek csak vámkezelik. Ha nem bizonyítható a jogosultság, akkor lefoglalják az árut. Egy előkészületben levő jogszabály-módosítás szerint ezeket az árukat nem feltétlenül kell megsemmisíteni, hanem lehetőség szerint szociális célokra kell felajánlani. Az egyik leglátványosabb és a sajtóban is tárgyalt vitás eset a Magyar Televízió kettes csatornája és az MTM Kommunikációs Kft. TV2 névre keresztelt csatornája közötti, a névhasználatra vonatkozó ellentét. Az MTV nem védte le időben az MTV2 nevet, az MTV Kommunikációs Kft. megelőzte a TV2 névre szóló bejelentésével. Valószínűleg az dönti majd el a vitát, hogy ki volt a korábbi használó, és tudott-e a TV2 olyan speciális védjegyet kialakítani, ami megkülönbözteti az MTV2-től. Természetesen az egész ügynek vannak versenyjogi vonatkozásai is.

Az első szabályozás Magyarországon már a múlt század közepén megszületett az első védjegyjogi szabályozás, jóllehet ez még nem az önálló magyar jogalkotás terméke volt. Nyolc évvel a kiegyezés előtt, 1859-ben az osztrák császár pátense rendelkezett Magyarországra is kiterjedő hatállyal a védjegyekről. Az első önálló magyar védjegytörvény 1890-ben született meg. Több novelláris módosítással, de nyolcvan évig irányadó volt és hatályban is maradt. Csak az új gazdasági mechanizmus hozott változást 1969-ben, az akkori IX. törvény formájában.

Lényegi kérdések

A szakértők szerint nagyon fontos, hogy egy ország megfelelő oltalom alá helyezze saját földrajzi árujelzőit. A franciák például kétszáz sajtfajtára használnak ilyen jelzést, a borokra külön szabályozás van érvényben. Magyarországon egy csoportba gyűjtötték össze a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termékeket (borok, paprika), illetve a talajhoz és a természethez nem közvetlenül kapcsolódó termékeket (porcelánok). A földművelésügyi és igazságügyi tárca, valamint a Szabadalmi Hivatal kormányrendeletet készít elő arról, hogy milyen termékleírásokat kell megadni a gyártóknak a mezőgazdasági áruk tekintetében a földrajzi árujelzőre vonatkozó oltalom megszerzéséhez. Ebben a leírásban egyebek között a termőterületnek és a minőségileg pontos meghatározásának is szerepelnie kell. A kormányrendeletben megjelölik továbbá, hogy a minőség ellenőrzésében a főszerep a megyei állat-egészségügyi és növényvédelmi szervezeteké lesz.

Sokat emlegetett, régi aggodalma a tokaji gazdáknak, hogy a termőterület Szlovákiához került részéből származó borokat ugyancsak tokaji néven forgalmazzák. A vita nem is a szlovákokkal, hanem az Európai Unióval folyik. Az EU ugyanis minden olyan megjelölést elfogad, amit ott bejelentenek.

Védett értékek

Az árujelzők legfontosabb fajtája a védjegy. Azonosításra, megkülönböztetésre és a fogyasztó tájékoztatására szolgál. Ennélfogva kiváló versenyeszköz, amely egyben utal a termék vagy a szolgáltatás származására, eredetére és sok esetben a gyártó vállalatra is. Minőségjelzőként óriási szerepe van az egy-egy cégről alkotott vásárlói, illetve szakmai vélemény formálásában. A meggyőző védjegy ezerszer többet ér, mint bármely jól hangzó adatsor a cég teljesítményéről. Mindez fordítva is igaz, hiszen a kevésbé jó ismertetőjegy ronthat a vevőben kialakult képen. A törvény szerint azt a megjelölést lehet oltalom alá helyezni, amit grafikailag lehet ábrázolni. Ilyen például a szó, a szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat, fényjel, hologram és akár egy hang is.

A földrajzi árujelző az áru földrajzi jelzését vagy eredetmegjelölését tartalmazza, esetleg erre utal. Az eredetmegjelölésnél a természeti elemekre utaló információn kívül az emberi tényezőnek nagyobb szerepe lehet. Földrajzi árujelző lehet például a mezőgazdasági termékeknél az egy-egy tájegységre utaló megnevezés. Ez azonban csak akkor élvezhet oltalmat, ha megfelel a külön jogszabályban foglalt termékleírási feltételeknek.

Díjtáblázat
a 4/1997. (VIII. 1.) IKIM rendelettel módosított 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelet alapján,
érvényes 1997. augusztus 9-től
A díjak fajtái Összege (Ft)
1. Bejelentési díjak
a) a védjegybejelentés díja (egy áruosztály esetén)
egynél több áruosztály esetén a további áruosztályonként
40 000
10 000
b) az együttes, illetve tanúsító védjegybejelentés díja (egy áruosztály esetén)
egynél több áruosztály esetén a további áruosztályonként
200 000
50 000
2. A határidő-hosszabbítási kérelem díja,az adott cselekménnyel kapcsolatos
  • első kérelem esetén
  • második kérelem esetén
  • további kérelmek esetén

2000
4000
6000
3. A módosítási kérelem díja
  • első kérelem esetén
  • második kérelem esetén
  • további kérelmek esetén

2000
4000
6000
4. A védjegybejelentés megosztására irányuló kérelem díja a keletkező további bejelentésenként
  • az árujegyzék szétválasztása esetén
  • az egy bejelentésbe foglalt több megjelölés megosztása esetén mint a bejelentési díj (lásd 1. pont)

40 000
5. Megújítási díjak
a) a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díja (egy áruosztály esetén)
egynél több áruosztály esetén a további áruosztályoként
40 000
10 000
b) az együttes, illetve tanúsító védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díja (egy áruosztály esetén)
egynél több áruosztály esetén a további áruosztályoként
200 000
50 000
6. Lajstromozott védjegy megosztására irányuló kérelem díja a keletkező további védjegyenként 40 000
7. A védjegy törlésére és a megszűnés megállapítására irányuló kérelem díja 50 000
8. Jogutódlás tudomásulvételére irányuló kérelem díja 10 000
9. Használati engedély tudomásulvételére irányuló kérelem díja 10 000
10. A nemzetközi védjegy-lajstromozási és -megújítási kérelem, valamint a nemzetközi védjeggyel
kapcsolatos bármely változás feljegyzésére irányuló kérelem továbbításának díja
10 000
A díjakat a hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni az ügyszám vagy a lajstromszám feltüntetésével.

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére