A számviteli törvény változásai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 2. számában (1998. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A számviteli törvény (Szt.) ismét módosult: 1998. január 1-jétől hatályos változásai a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeivel (külön cikkben foglalkozunk vele), a kötelező könyvvizsgálat alá tartozók körének meghatározásával, illetve a törvény néhány előírásának pontosításával kapcsolatos szabályokat tartalmazzák.

 

Közzététel

A közzétételnek az a célja, hogy a vállalkozás beszámolójában szereplő adatokat bárki megismerhesse, aki azokat döntései megalapozásához fel akarja használni. A könyvvizsgáló ellenőrzése és záradéka alapján válik a beszámoló a felhasználó számára elfogadhatóvá, ezért kell a közzététel előtt független könyvvizsgálóval ellenőriztetni az adatokat.

Az Európai Közösségek államaiban a nyilvánosságra hozatal (a közzététel) a 68/151 (EGK) számú 1. irányelv és a 78/660 (EGK) számú 4. irányelv által előírt kötelezettség, választás csupán a közzéteendő adatok részletezettsége területén van. Az irányelv általános szabályként írja elő a kötelező könyvvizsgálatot is, de lehetőséget ad arra, hogy az egyes tagállamok mentesítsék ez alól a kisebb vállalkozásokat. E vállalkozások mentesítését elsősorban azzal lehet indokolni, hogy a kötelező könyvvizsgálat költsége nincs arányban a mások által hasznosítható információk megbízhatósága javulásával elérhető előnnyel.

Kötelezetti kör

Idehaza az éves (egyszerűsített éves) beszámolókat a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak közzé kell tenniük [Szt. 73. § (1) bek.]. Az eddigi előírások szerint ennek az volt a feltétele, hogy bejegyzett könyvvizsgáló auditálja a beszámolót a közzététel előtt. A törvénymódosítás 1997. január 1-jére visszamenőlegesen változtat ezen az előíráson azzal, hogy meghatározott vállalkozói körben már nem kötelező könyvvizsgálóval hitelesíttetni a beszámolót, s így elmaradhat a könyvvizsgálat is.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak már 1998-ban közzé kell tenniük az éves beszámolójukat, illetve egyszerűsített éves beszámolójukat. Az Szt. 72. §-ának (7) bekezdése szerint ez azt jelenti, hogy 1997. január 1-jétől a vállalkozóknak az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló eredetijét vagy hitelesített másolati példányát - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - meg kell küldeniük az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához.

Könyvvizsgálat

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által készített éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, megbízható, valós képet ad-e a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, eredményéről.

Az Európai Unió vonatkozó irányelvében foglaltak figyelembevételével - mint már említettem - lehetőség van arra, hogy az egyes országok mentesítsék a kisebb társaságokat a kötelező könyvvizsgálat alól, feltéve, hogy jogszabályaikba szankciókat iktatnak be arra az esetre, ha ezek a társaságok nem a törvényben foglaltaknak megfelelően készítik el beszámolójukat.

Az európai gyakorlatban különféleképpen határozzák meg a mentesítéshez szükséges feltételeket. A magyar viszonyok között indokolt, hogy azokat a vállalkozásokat, ahol nem kötelező a könyvvizsgálat, két csoportba soroljuk. Az egyikbe azok tartoznak, ahol az éves nettó árbevétel minimális, a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot, a másikba azok, ahol az éves nettó árbevétel több mint 5 millió forint, de a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot. Ez utóbbi esetben további feltétel, hogy a vállalkozás könyvviteli nyilvántartásait hozzáértő szakember, legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező személy vezesse, és az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót is ő készítse el [Szt. 73. § (7) bek.].

A számviteli törvény 72. §-ának (4) bekezdése szerint mindkét esetben kötelező az éves (az egyszerűsített éves) beszámoló valamennyi példányán feltüntetni: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte."

A közzéteendő - könyvvizsgáló által nem ellenőrzött - beszámolóknak is a valóságot kell bemutatniuk. Ha nem valósághű a beszámoló, az adóhatóság indokoltan él bírságolási jogával [Szt. 88. § (3) bek.].

Nem lehet azonban eltekinteni a kötelező könyvvizsgálattól ott, ahol azt törvény írja elő. Az éves nettó árbevétel nagyságától függetlenül kötelező a könyvvizsgálat a részvénytársaságnál, az egyszemélyes, az 50 millió forintot meghaladó törzstőkéjű korlátolt felelősségű társaságnál, a takarékszövetkezetnél, a konszolidálásba bevont vállalatnál, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél stb.

Jelentősebb összegű hiba

A számviteli törvényt pontosító módosítások közül ki kell emelni az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett hibák minősítésével, elszámolásával kapcsolatos előírások korrekcióját (e rendelkezés visszamenőleges hatályú, 1997. január 1-jétől lehet alkalmazni). Kiemelten kell kezelni az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt, az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t, az(oka)t elkülönítetten kell feltüntetni a mérlegben és az eredménykimutatásban.

A törvény az ellenőrzés, önellenőrzés során elkövetett hibák körében értelmezi a jelentősebb összegű hibát, továbbá utal arra, hogy ennek értékhatárát a számviteli politikát összefoglaló szabályzatban kell rögzíteni (a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó összegű hiba azonban minden esetben jelentősebb összegűnek tekintendő).

Mivel az ellenőrzés, önellenőrzés - számviteli szempontból legalábbis - már lezárt évet (éveket) érint, amelynek a mérlegfőösszege ismert, minden évben előre meghatározható, hogy az adott vállalkozásnál egy-egy év vonatkozásában mit lehet a törvény szabta feltételek mellett jelentősebb összegű hibának tekinteni. (A különböző hibák fentiek szerint számított együttes hatását kell mérlegelni a jelentősebb összegű hiba értékének meghatározásakor.)

A jelentősebb összegű hibáknak az eszközökre, a forrásokra gyakorolt hatását elkülönítetten (harmadik oszlopban) a mérleg, az előző év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentősebb összegű tételeket pedig az eredménykimutatás tartalmazza. Ebből már az is következik, hogy az ellenőrzés, önellenőrzés által megállapított, nem jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt hatását (ideértve a társasági adó emiatti többletét, illetve hiányát is) az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.

Immateriális javak

Az immateriális javak körét pontosítja az új rendelkezés [Szt. 22. § (4) bek.] azzal, hogy a nem anyagi eszköz (elsősorban a vagyoni értékű jog) csak akkor tartozik ide, ha legalább a kötelezően előírt (a számviteli törvényben meghatározott) élettartamon át (leírási idő) szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Ebből viszont az is következik, hogy ha ennél rövidebb, de egy évnél hosszabb ideig áll e tevékenység szolgálatában, akkor aktív időbeli elhatárolással kell azt - a tényleges használat időtartama alatt - költségként elszámolni.

Devizában adott előleg

A törvénymódosítás a devizában adott előlegek elszámolására vonatkozó előírásokat a valutában adott előlegekre is kiterjesztette azzal, hogy devizaszámláról történő átutalás esetén az előleg forintértékét a deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell meghatározni.

Kötelezettség

Az importbeszerzés értéke meghatározható a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján is. A törvénymódosítás ezt a rendelkezést terjeszti ki az importbeszerzésekhez kapcsolódó kötelezettség értékének megállapítására is, feltéve hogy a vállalkozó a nyilvántartásba vételkor a meglévő devizát a kötelezettség kiegyenlítésére elkülönítette, s azt csak e kötelezettség teljesítésére fogja felhasználni. Ez azt is jelenti, hogy a devizában fennálló kötelezettséget a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján számított értéken kell kimutatni mindaddig, amíg a meglévő valutából, devizából ki nem egyenlítik.

A tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök beszerzési értékében a le nem vonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítás esetén is figyelembe kell venni, ha az az adott tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.

Áttérés kettősről egyszeres könyvvitelre

A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttéréskor az áttérés előtt készített éves (egyszerűsített éves) beszámolóban nem szerepelhetnek értékkel azok a tételek, amelyek az egyszerűsített mérlegben a törvény előírásai alapján vagy az egyszeres könyvvitel logikája szerint nem mutathatók ki (ilyen például az aktív/passzív időbeli elhatárolás). Ezeket a tételeket legkésőbb a kettős könyvvitel szerinti zárlatkor ki kell vezetni a nyilvántartásokból. A törvénymódosítás az áttérés előtt kivezetendő tételeket pontosította, megjelölve azt is, hogy azokat mivel szemben kell kivezetni.

Nagy Gábor
Egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknál csak akkor állítható be jegyzett tőke a mérlegbe, ha a tagok, tulajdonosok ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátották az alapításhoz (a jegyzett tőke emeléséhez) szükséges pénzeszközöket, illetve a nem pénzbeli hozzájárulásként átadott eszközöket. Ebből az következik, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke az egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet. A törvényt pontosító, egyik új rendelkezés szerint tartalék
  • a saját termelésű készletek és az áfát nem tartalmazó vevőállomány együttes összegének, valamint
  • az áfát nem tartalmazó, a vásárolt készletek záróállományához nem kapcsolódó szállítóállomány, és a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt olyan kötelezettségek, amelyek a jövőbeni kiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást fognak jelenteni, továbbá
  • a céltartalékok összegének különbsége.

A számvitelben a "szállítók" számlán kell nyilvántartani a vállalkozónak a szállítóval szembeni - áruszállításból, ipari és egyéb szolgáltatásból származó - kötelezettségeit (beleértve a szállító által előzetesen felszámított áfát is) a gazdálkodó által elismert összegben. A "vevő" számlán pedig a befektetett eszköz-, anyag-, áru- és termékértékesítésből, valamint szolgáltatásból származó, a megrendelő által kiszámlázott, áfát is tartalmazó összeget kell nyilvántartani. A rövid lejáratú kötelezettségek körének pontosításával egyértelművé vált, milyen - pénzmozgáshoz még nem kapcsolódó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt - elismert kötelezettséget kell a tartalék kiszámítása során figyelembe venni. Ilyen például a tulajdonosok részére fizetendő osztalék, a nem áruszállításból, szolgáltatásteljesítésből, hitel- és kölcsönfelvételből származó, de a tárgyidőszakot terhelő, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő kötelezettség, továbbá a helyi önkormányzatokkal a december 31-ig terjedő időszakra elszámolt, ám a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg még nem rendezett adókötelezettség. Az egyszerűsített mérlegben nem lehet a térítés nélkül átvett eszközöket kimutatni, mivel időbeli elhatárolásra nincs lehetőség. (Ez érvényes az elengedett kötelezettségekhez kapcsolódó eszközökre is.)

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére