A kft. ügyvezetője

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

A cég vezetői II.

Megjelent a Cégvezetés (archív) 2. számában (1998. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Sorozatunk első részében áttekintettük a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályokat, most a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének megbízatásával, hatáskörével és operatív feladataival foglalkozunk.

 

A korlátolt felelősségű társaság operatív vezetését ellátó vezető tisztségviselői az ügyvezetők, akik lehetnek a társaság tagjai, de kívülálló személyek is.

Jogi személy kizárva

A hatályos Gt. (1988. évi VI. törvény) szerint a társaság jogi személy tagja is lehet vezető tisztségviselő, ekkor a megbízatással járó feladatokat a jogi személy képviselője látja el. Ez a megoldás nem vált be a gyakorlatban, ugyanis a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szigorúbb felelősségi szabályok - vagyis a vezetők teljes személyes polgári jogi felelőssége, ami a munkajogi felelősségnél nagyobb kárfelelősséget jelent - nem értelmezhetők a jogi személyekre. A júniusban hatályba lépő új Gt. (1997. évi CXLIV. törvény) ezért már csak természetes személyeknek teszi lehetővé vezető tisztség betöltését, és kimondja, hogy a megbízatással járó feladatokat csak személyesen lehet ellátni, képviselő útján nem.

Kijelölés, választás

Az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén pedig a képviselet és a cégjegyzés módját is meg kell határozni a társasági szerződésben. Az új Gt. kimondja, hogy a társaság alapításakor az ügyvezetőt nem a társaság legfőbb szerve választja, hanem a tagok a társasági szerződésben jelölik ki a személyét. Ez eddig is így működött a gyakorlatban, hiszen társasági szerződés aláírása előtt nem volt taggyűlés, ahol megválasszák az ügyvezetőt (a cégbejegyzésnek nem feltétele, "alakuló taggyűlés" tartása, ennek ellenére a cégbírósági gyakorlat nemegyszer megkövetelte, hogy a társaság csatoljon jegyzőkönyvet az ügyvezető megválasztásáról). A társaságalapítást követően viszont már a taggyűlés kizárólagos hatásköre az ügyvezető(k) megválasztása, kivéve ha ezt a jogkört a társasági szerződés a felügyelőbizottságra ruházza.

Kizárási okok

Az ügyvezetőkre is vonatkoznak a sorozatunk első részében (1998/3. szám) részletesen ismertetett kizárási okok és összeférhetetlenségi szabályok.

A kizárási okok elsősorban az ügyvezető büntetőjogi tisztaságát kívánják biztosítani, emellett a törvény a gazdasági feddhetetlenséget is megköveteli, hiszen nem lehet ügyvezető az sem, aki olyan gazdasági társaságban töltött be vezető tisztséget - a társaság felszámolásának kezdő napját megelőző 2 évben legalább 1 évig -, amelyet a bíróság felszámolással szüntetett meg, és az eljárás során nem tudta kiegyenlíteni köztartozásait. Ez a tilalom a gazdasági társaság megszűnését követő 2 évig - 1998. június 16-tól 3 évig - áll fenn. Sajnos ezzel a rendelkezéssel nem lehet megakadályozni azt, hogy egy tartozásokkal küszködő cég vagyonát a felszámolási eljárás megindulása előtt egy újonnan alapított gazdasági társaságba mentsék át, hiszen azt nem zárja ki a törvény, hogy a felszámolással megszűnt cég vezető tisztségviselője másik társaságot alapítson. Az új Gt. szankcionálja azt is, ha valaki fantomcégnek volt vezető tisztségviselője, és a cégbíróság emiatt hivatalból törölte a cégjegyzékből az általa vezetett gazdasági társaságot. A törléstől számított két éven belül ugyanis a törölt cég vezetője nem tölthet be más gazdasági társaságnál vezető tisztséget.

Összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenségi okok elsősorban gazdasági, illetőleg versenyjogi természetűek, hiszen a tisztességes versenyt befolyásolná, ha az ügyvezető e tisztségével visszaélve saját vagy családja részére használná fel üzleti információit. Ezért az új Gt. szerint egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg vezető tisztségviselőnek, ezzel kiküszöbölhető a funkcióhalmozás, a vezető tisztségviselő feladatai egyébként is folyamatos tevékenységet tételeznek fel, így nehéz elképzelni, hogy valaki korlátlan számú gazdasági társaságnak legyen vezetője. A még hatályos Gt. nem korlátozza a vezető tisztségek számát, amennyiben a vezető - az újabb tisztségre megválasztása előtt - erről valamennyi érintett társaságot tájékoztatja. Az új Gt. már azt a megoldást alkalmazza, hogy az új tisztség elfogadásától számított 15 napon belül kell írásban értesíteni az érintett társaságokat.

Az egyéb összeférhetetlenségi okok nem sokat változtak, kiemeljük azonban, hogy az új Gt. nem tiltja az ügyvezető társaságirészesedés-, illetve vezetőtisztség-szerzését hasonló tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben (gazdálkodó szervezetnek minősül az állami vállalat és az egyéb állami gazdálkodó szervezet, valamint a szövetkezet, a közhasznú társaság és az egyéni vállalkozó is!). A jövőben a részesedésszerzés, illetőleg a vezetői megbízatás elfogadása csak az azonos tevékenységet is végző gazdálkodó szervezetben tilos.

A megbízatás létrejötte

A kijelölt vagy megválasztott ügyvezetőnek el is kell fogadnia a megbízást, erről írásban kell nyilatkoznia, hiszen a cégbejegyzés feltétele, hogy a társaság mellékelje a bejegyzési kérelemhez az ügyvezető(k) elfogadónyilatkozatát.

A megbízás mindig határozott időre - legfeljebb azonban öt évre - szól. A cégbírósági gyakorlat szerint a társasági szerződésben meg kell jelölni a megbízatás időtartamát, az új Gt. viszont már vélelmezi, hogy amennyiben ez az időtartam nem szerepel a társasági szerződésben, akkor a megbízás öt évre szól. Ha pedig a társaság ennél rövidebb időre jön létre, az ügyvezetői megbízás időtartama megegyezik a társaság időtartamával.

Sorozatunk első részében részletesen kitértünk arra, hogy a vezető tisztség megbízási és munkaviszony keretében egyaránt betölthető, s a feladatok ellátásáért nem feltétlenül jár díjazás, úgy is meg lehet állapodni, hogy a megbízás ingyenes. Természetesen ez nem vonatkozik a társasággal munkaviszonyban álló ügyvezető(k)re.

Társaságalapítás, működés cégbejegyzés előtt Az ügyvezető a társaság alapításának cégbírósági bejelentésével egyidejűleg - az egyéb kötelezően bejelentendő adat és tény közlésén túlmenően - köteles igazolni, hogy a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották, továbbá a pénzbeli betétek legalább felét és összesen minimum egymillió forintot (az új Gt. szerint már hárommillió forintot) befizettek a társaság számlájára. Ha az alapításkor nem fizették be a pénzbetétek teljes összegét, úgy a későbbi befizetések módját és idejét a társasági szerződésnek kell szabályoznia. Az alapítástól számított egy éven belül azonban az összes pénzbetétet be kell fizetni, és ennek megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni. A társasági szerződés aláírását követően már működhet a társaság - annak ellenére, hogy jogilag még nem teljes értékű, hiszen a bejegyzéssel egyidejűleg, a társasági szerződés aláírására (alapításra) viszszamenő hatállyal jön létre -, s az ügyvezető már teljes jogkörét gyakorolhatja. Képviselheti a társaságot hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben, összehívhatja a taggyűlést, szerződéseket köthet, alkalmazottakat vehet fel és gyakorolhatja felettük a munkáltatói jogokat... stb. fontos azonban, hogy ilyenkor még nem a társaság, hanem a saját nevében jár el. Azokat a szerződéseket, amelyeket az ügyvezető a cégbejegyzés előtt kötött, a bejegyzést követően a taggyűlésnek jóvá kell hagyni, e nélkül nem jelentenek kötelezettséget a társaságra nézve. A szerződés ettől még érvényes marad, azonban nem a társaságot, hanem a szerződés megkötőjét kötelezi. Mi történik akkor, ha a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot? Amennyiben céget nem jegyzik be, a hatályos Gt. szerint visszamenőleg nem létezőnek kell tekinteni a társaságot, ami a nevében eljárt személyek - elsősorban a törvényes képviseletre jogosult ügyvezető(k) - fokozott felelősségét vonja maga után. A képviseletért járó felelősség korlátlan és egyetemleges. Ez azért lényeges, mert a kft. bejegyzése után a tagok felelőssége korlátozott, kizárólag vagyoni hozzájárulásuk mértékéig terjedhet, viszont bejegyzés előtt a képviselők - mint láttuk - akár tagjai a cégnek, akár nem, teljes vagyonukkal felelnek a társaság tartozásaiért és azokért a jognyilatkozatokért, amelyeket a társaság nevében tettek. Ez a felelősség egymással szemben korlátozható vagy kizárható, a társaság hitelezőivel szemben azonban hatálytalan a felelősség korlátozása vagy kizárása. Előtársaság Az új Gt. bevezeti az előtársaság intézményét. Ezentúl a kft. társasági szerződésének aláírását és ügyvédi ellenjegyzését vagy közokiratba foglalását követően azonnal előtársaságnak minősül, s alapvetően a létrehozni kívánt társaság szabályai szerint működik. Az ügyvezető(k) a cégbejegyzésig sem a saját, hanem a társaság nevében járnak el. Amennyiben a cégbíróság bejegyzi a társaságot, a társaság külön eljárás nélkül, automatikusan működhet tovább. Az előtársaság időszakában az ügyvezető(k) által kötött szerződéseket nem kell jóváhagynia a taggyűlésnek.

Korlátlan hatáskör - fokozott felelősség

Az ügyvezető a feladatait önállóan látja el, ebben a minőségében sem a társaság tagjai, sem a munkáltatója nem utasíthatja, a törvényen és a társasági szerződésen alapuló hatáskörét nem lehet elvonni. Amennyiben a társasági szerződés mégis feljogosítja a taggyűlést az ügyvezetői hatáskör elvonására, akkor ez csak a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolható. Az utasítási és hatáskörelvonási tilalom az egyszemélyes kft.-kre nem vonatkozik, ugyanis a tag írásban utasíthatja az ügyvezetőt (ennek csak akkor van értelme, ha az ügyvezető kívülálló személy), illetőleg a taggyűlés magához vonhatja a döntést. Természetesen a taggyűlés döntéséért az ügyvezető személyesen nem felel.

Az ügyvezetők korlátlan hatásköre fokozott felelősséget tételez fel, ezért az új Gt. sem változtat azon a szabályon, hogy akkor is a polgári jog szabályai szerint felelnek a kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért, ha munkaviszonyban állnak a céggel. Ez a felelősség - mint már említettük - korlátlan, míg a munkajogi felelősségnek összegszerű korlátja van. Több ügyvezető felelőssége egyetemleges.

Üzleti titoktartás

Az ügyvezetők a gazdasági társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni. Ez a kötelezettség versenyjogi természetű, hiszen ha ezeket a fontos információkat más cégeknek kiszolgáltatnák, gyengíthetnék saját cégük piaci pozícióit, illetőleg más cégeket juttathatnának versenyelőnyhöz. Éppen ezért az üzleti titoktartás a társaság tagjaival szemben nem kötelezi az ügyvezetőt, hiszen a tagoknak szükségük van a tagsági joguk gyakorlásához elengedhetetlen információkra. Tehát nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha az ügyvezető felvilágosítja a tagokat a társaság üzleti ügyeiről.

Az ügyvezetők legáltalánosabb feladata a társaság ügyeinek intézése és a társaság képviselete. (A törvény feltehetően a szóismétlés elkerülése végett nem ismételte meg az általános rendelkezések között már ismertetett terminológiát, hiszen meglehetősen furcsán hatott volna egy olyan megfogalmazás, amely szerint az ügyvezető látja el a kft. ügyvezetését. Valójában azonban semmi másról nincs szó, minthogy az ügyvezetők végzik a társaság operatív irányítását.)

A taggyűlés működésével kapcsolatos feladatok

A taggyűlést főszabályként az ügyvezető hívja össze évente legalább egyszer, a társasági szerződés természetesen ennél gyakoribb összehívást is előírhat. Össze kell hívni a taggyűlést akkor is, ha a társaság érdekében egyébként szükséges. Haladéktalanul össze kell hívni, ha a társaság pénzügyi helyzete megingott. (Amennyiben a törzstőke a felére vagy egymillió - az új Gt. szerint hárommillió - forint alá csökkent, a társaság fizetéseit beszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.) A szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok (a társasági szerződés ennél kisebb arányt is megállapíthat) az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a taggyűlés összehívását. Amennyiben az ügyvezetők e kérésnek harminc napon belül nem tesznek eleget, úgy az egyéb feltételek fennállása esetén a taggyűlést a cégbíróság hívja össze.

A taggyűlést általában a társaság székhelyére kell összehívni. A meghívóhoz csatolni kell az ülés napirendjét. A meghívó elküldése és a taggyűlés között legalább tizenöt napnak kell lennie.

A taggyűlésről az ügyvezető köteles jegyzőkönyvet készíteni, amely tartalmazza a taggyűlés helyét, idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy a taggyűlésen részt vevő - hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá.

A beszámoló és az adózott eredmény felhasználása tárgyában hozandó határozatok kivételével lehetőség van arra, hogy a tagok taggyűlés tartása nélkül határozzanak. Ennek lebonyolításában ismét fontos szerep hárul az ügyvezetőre, aki nyolcnapos határidő tűzésével írásban közli a határozat tervezetét a tagokkal, akik írásban adhatják le szavazatukat. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követően kell meghozottnak, negatív eredménynél pedig elvetettnek tekinteni. Az ügyvezető a tagokat a szavazás eredményéről az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül köteles írásban tájékoztatni.

Határozatok könyve

Az ügyvezető a taggyűlés által meghozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet, amit határozatok könyvének nevezünk. A határozatot meghozatala után haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. (Megjegyezzük, hogy bár a törvény csak a taggyűlésen hozott határozatok nyilvántartását írja elő, és ebből az következne, hogy az előbb ismertetett eljárással a taggyűlésen kívül hozott határozatokat nem kellene a határozatok könyvébe bevezetni, álláspontunk szerint a rendelkezés helyes értelmezése szerint a határozatok könyve a társaság valamennyi határozatának nyilvántartására szolgál.) Az új társasági törvény e helyütt lényeges változtatást hozott, hiszen a hatályos jogszabály szerint a meghozott határozat csak a határozatok könyvébe történő bejegyzést követően vált érvényessé (illetve precízebb jogi terminológiával: hatályossá). Az új törvény a nyilvántartásba vételt - mindenképpen helyeselhető módon - az eddigi hatályba léptető eljárás helyett, egyszerű adminisztratív aktussá fokozta le.

Egyébiránt a taggyűlési jegyzőkönyvek, illetve a határozatok könyve a tagok számára nyilvánosak, azokba bármikor betekinthetnek, illetőleg az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhetnek.

Osztalék fizetése

Az osztalék a társaság adózott eredményéből - a taggyűlés határozata szerint - a tagok között felosztható rész. Az osztalék felosztási módjának megállapításában az ügyvezetőnek fontos szerepe van, hiszen a taggyűlés a kifizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az ügyvezető javaslatára dönt.

Tagjegyzék

Az ügyvezető köteles a társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni. A tagjegyzéknek tartalmaznia kell valamennyi tag nevét vagy cégét, lakóhelyét vagy székhelyét, törzsbetétét, a törzstőke mértékét, a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit. Az ügyvezetőnek a tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást át kell vezetnie a tagjegyzéken, illetve köteles a mindenkori hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani. A tagjegyzéket a társaság székhelyén érdekeltsége valószínűsítése esetén bárki megtekintheti.

A törzstőke leszállítása

Fontos szerep hárul az ügyvezetőre a társaság törzstőkéjének leszállításakor is. Az ezt kimondó taggyűlési határozatról ugyanis az ügyvezető - a cégbíróságnak történt bejelentést követően - köteles a Cégközlönyben kétszer egymás után hirdetményt közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell a határozat meghozatalának napját, az eredeti és a leszállított törzstőke mértékét, a leszállítás módját, és egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a társasággal szemben fennálló követeléseiket az utolsó hirdetmény megjelenésétől számított harminc napon belül jelentsék be. Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni igényük bejelentésére. A határidőben jelentkezett és a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők igényeit ki kell elégíteni, illetve ha a követelés nem járt le, akkor részükre biztosítékot kell nyújtani. A fentiek megtörténtét az ügyvezető a hirdetményt tartalmazó lappéldányok csatolásával köteles bejelenteni a cégbíróságnak, a törzstőke leszállítására csak a bejelentést követően kerülhet sor.

Munkáltatói jogok gyakorlása

A társaság dolgozói tekintetében az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Több ügyvezető esetén csak egyikük láthatja el az ezzzel kapcsolatos feladatokat, erről a társasági szerződésben kötelező rendelkezni. A munkáltatói jogok közé tartozik a munkavégzés feltételeinek és ellenértékének meghatározása, a munkavállalóval szembeni utasítási jog gyakorlása (különösen a munkavégzés helyére, idejére és módjára vonatkozóan). Ennek keretében megállapíthatja a munkavállaló kötelezettségszegésekor a felelősséget, és jogkövetkezményeket alkalmazhat vele szemben, valamint megszüntetheti a munkaviszonyát.

Mérleg és vagyonkimutatás

Az ügyvezetőnek kell gondoskodnia a társaság mérlegének és vagyonkimutatásának elkészítéséről (ez nem jelenti azt, hogy személyesen kell elkészítenie), valamint az üzleti könyvek vezetéséről. A mérleget a számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni, a vagyonkimutatás a mérleg egyszerűbb változata, ami a tagok tájékoztatására szolgál.

Átalakulás

A társaság átalakulásáról a taggyűlés dönt, az erre vonatkozó határozati javaslatot, a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetét, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nyitó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetét, illetve a jogutód társaságban tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás tervezetét az ügyvezetők készítik el.

Egyesülés esetén az egyesülő társaságok ügyvezetői (vezető tisztségviselői) készítik el az egyesülési szerződés tervezetét, szétválás (különválás vagy kiválás) esetén pedig a szétválási szerződés tervezetét.

A megbízatás megszűnése

A törvény speciális szabályt csupán az ügyvezető visszahívására tartalmaz. E szerint a visszahíváshoz a taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Amennyiben a társaság ügyvezetőinek száma - bármely okból - a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökken, a megmaradt ügyvezető(k) köteles(ek) a taggyűlést harminc napon belül összehívni. Ha a társaságnak egyáltalán nem maradt ügyvezetője, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérésére a cégbíróság hívja össze.

Bata Zoltán-Csüllög Barbara
Cégjegyzés és képviselet Az ügyvezető a társaság törvényes képviselője, ennek során képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben a bíróságok és más hatóságok előtt. A képviseleti jogot a társasági szerződés korlátozhatja, több ügyvezető között megoszthatja, e korlátozások azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalanok. A társaság képviseletére jogosult ügyvezető jegyzi a céget, ami úgy történik, hogy saját névaláírásához a cég nevét csatolja. A cégjegyzés tehát a társaság nevében tett írásbeli jognyilatkozatok aláírási címpéldány szerinti aláírása. Aláírási címpéldány készítésére azért van szükség, mert a társasággal kapcsolatba kerülő harmadik személyeknek tudniuk kell, hogy kik és milyen módon jogosultak a társaság nevében jognyilatkozatokat tenni. Az ügyvezetők kötelesek névaláírásukat közokiratba foglalni, azaz közjegyzővel hitelesíttetni. A cégjegyzés önálló vagy együttes. Egy ügyvezető esetén természetszerűleg önálló cégjegyzésről beszélünk, több ügyvezetőnél viszont úgy is rendelkezhet a társasági szerződés, hogy kizárólag együttesen jegyezhetik a céget, a jognyilatkozatok érvényességéhez mindannyiuk cégszerű aláírása szükséges.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére