A GKI Gazdaságkutató Rt. 1997 novemberében – első alkalommal – felmérte az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak 1998. évre vonatkozó várakozásait, s a felmérés keretében a 150 millió forintnál nagyobb vagyonnal, valamint 2000 főnél több taggal rendelkező pénztárakat kereste meg.
A feldolgozásban 16 pénztár válaszai szerepelnek. A válaszolók egy része azonban bizonyos kérdésekre nem adott információt. A válaszok reprezentativitását a következő adatok jelzik:
| A válaszolók által képviselt arányok az összes pénztár, illetve a mintában szereplő pénztárak megfelelő adatához viszonyítva (%) |
|
|---|---|
| 1997. júniusi adatok alapján | |
| Létszám az összes pénztárhoz képest | 18,2 |
| Vagyon az összes pénztárhoz képest | 19,5 |
A pénztárak gazdálkodása
A kérdőívet visszaküldő pénztárak összesített taglétszáma 113 ezer fő, vagyonuk pedig 8,3 milliárd forint volt 1997. június 30-án. A válaszoló pénztárak 1997. december végére taglétszámuk 23,2 százalékos növekedésére számítanak az előző év végéhez képest. 1998 folyamán a tagok számának további, mintegy 14 százalékos növekedését valószínűsítették. Ezzel szemben a válaszolók vagyonuk sokkal dinamikusabb növekedését jelezték előre: 1997 végére a pénztári vagyon mintegy 100 százalékos növekedésére számítottak 1996. december végéhez képest. A vagyon várható növekedése 1998-ban számottevően lelassul, de a növekedés dinamikája várhatóan 25-30 százalék körül alakul, ami a létszám várt növekedési ütemének kétszerese.
A válaszoló pénztárak munkáltatói tagjainak száma 1996. december 31-én 1051 volt. A pénztárak 1997, illetve 1998 folyamán (a két év alatt együttesen) a munkáltatói tagok számának 50 százalékot meghaladó növekedésére számítanak.
A pénztárakat megkérdeztük vagyonuk (portfóliójuk) piaci értékének alakulásáról is. A piaci portfólió értékére adott várakozások alapján átlagos növekedési ütemeket számítottunk. Ezeket az alábbi táblázat foglalja össze:
| A pénztári vagyon piaci értékének változása az előző év végéhez képest (%) |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
| Fedezeti alap | |||||
| Egyéni számlák | Szolgáltatási számlák | Működési alap | Likviditási alap | Összesen | |
| 1997. dec. 31. | 209,8 | 1550 | 169,9 | 206,2 | 208,7 |
| 1998. jún. 30. | 129,9 | 167,7 | 116,1 | 128,4 | 129,5 |
A kérdőívet visszaküldő pénztárak fedezeti alapján belül a szolgáltatási számlák nagyarányú növekedése mindössze az alacsony bázis következménye: a pénztárak jelenleg még az intenzív vagyongyűjtés időszakát élik, szolgáltatások eddig alig történtek. Az egyéni számlák (fedezeti alap) és a likviditási alap előre jelzett növekedésének összhangja jól mutatja, hogy a likviditási alap a pénztárak vagyonának időben viszonylag állandó részét képezi a jövőben.
Az önkéntes pénztárak legfontosabb feladatuknak 1998-ban a taglétszám növelését, valamint a befektetések hozamának (reálhozamának) növelését tartották. Ezen túlmenően a válaszoló pénztárak az ügyviteli tevékenység fejlesztését, valamint az ügyfelek jobb kiszolgálását és az eredményes feladatellátást is megjelölték. Meglepő módon a pénztárak gyakorlatilag nem említették a vagyon növelését a célok között. Ennek oka az lehet, hogy a befektetők – egy bizonyos méret felett, ami a mintában 150 millió volt – az elérhető hozamok szerint választanak a befektetési lehetőségek (pénztárak) közül.
A válaszoló pénztárak várakozásai szerint piaci részesedésük 1997-ben és 1998-ban is növekszik. Ezzel együtt a pénztárak reálértéken mért vagyonuk növekedésére is számítanak. (Ez utóbbi a pénztárak feltöltődési" szakaszában minden bizonnyal reális elvárás.)
A pénztárakat megkérdeztük, hogy mit várnak a kötelező pénztárak megjelenésétől. A pénztárak egy része szerint a magánpénztárak kedvező hatással lesznek az önkéntes pénztárakra, mivel a kötelező pénztárakon keresztül a korábban passzív, de potenciális tagok valószínűleg megismerkednek az önkéntes pénztárakkal is (ingyenreklám). Mások kiemelik, hogy csak azon pénztárak élvezhetik a kedvező hatásokat, amelyek maguk is részt vesznek magánpénztárak alapításában. Szerintük a kimaradókra stagnálás és fúziós kényszer vár. A speciális helyzetben lévő szakmai pénztárakat a magánpénztárak megjelenése gyakorlatilag nem befolyásolja.
Az államháztartás pénzügyi elszámolásaiban ugyanakkor jelentős változásokat hoz a nyugdíjrendszer 1998-tól kezdődő átalakítása. Ez némileg megnehezíti az államháztartás GDP-arányos hiányának évi 1-1,5 százalékpontos tervezett csökkentését. A monetáris politikai irányelvekben foglaltak szerint a tb nyugdíj-biztosítási alapjánál a vegyes nyugdíjrendszer bevezetése 1998-ban 20 milliárd forintos hiányt okozhat. (Ennek értelmében a magánpénztárak taglétszáma nem haladhatja meg a félmillió főt a tervezett bérkiáramlással indexált átlagjövedelemmel számítva.) A pénztáraknak 1998. január végén már 150 ezer tagjuk volt, ezért egyes vélemények szerint a nyugdíj-biztosítási alap hiánya akár az 50 milliárd forintot is elérheti. Az MNB szerint az alap bevételkiesése az év közepe körül lesz a legnagyobb, mivel a pályakezdőknek már kötelező a magánpénztárakba belépni. Ezen állítás vitatható. A pályakezdők száma feltehetően 150 ezer fő körül alakul, de ezen korosztály átlagbére nem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Azaz a már belépett 150 ezer nem pályakezdő eleve nagyobb bevételkiesést jelent, mint a pályakezdők nyári belépése.
A pénztárak szerint a gazdasági konjunktúra 1997 végén kedvező volt 1997 közepéhez képest. Várakozásaiknak megfelelően a gazdasági konjunktúra 1998 közepén is kedvező marad. A pénztárak a beruházási konjunktúra élénkülésére számítanak 1998 közepére 1997-hez képest. Várakozásaik szerint a nyugdíj-biztosítási piac is tovább fog élénkülni.
A pénztári vagyon befektetése
A pénztárakat megkérdeztük a pénztári vagyon befektetésének formáiról is. A válaszoló pénztárak összesített tényadatait és várakozásait az alábbi táblázat foglalja össze:
| A pénztári vagyon befektetése (megoszlás, %) |
|||
|---|---|---|---|
| Befektetési forma | Összes befektetés 1996. dec. 31. |
Összes befektetés 1997. dec. 31. |
Összes befektetés 1998. jún. 30. |
| Készpénz, bankszámla | 8,5 | 1,4 | 1,5 |
| Éven belüli lejáratú állampapír | 44,4 | 40,2 | 34,2 |
| Éven túli lejáratú állampapír | 39,7 | 36,0 | 36,7 |
| Bankbetét | 1,0 | 0,0 | 0,1 |
| Részvény | 2,6 | 17,8 | 19,4 |
| Kötvények | 0,8 | 0,8 | 4,0 |
| Egyéb értékpapír | 2,4 | 1,9 | 2,2 |
| Egyéb befektetés | 1,0 | 1,9 | 1,9 |
| Összesen | 100 | 100 | 100 |
| A befektetések realizált hozama | 23,4 | 17,5 | |
A felmérésben részt vevő pénztárak szerint 1997. december végére az előző év végéhez képest az állampapírok aránya várhatóan csökken. (A várakozásoknak megfelelően mind az éven belüli, mind pedig az éven túli lejáratú állampapírok aránya csökken.) A pénztárak várakozásai szerint a bankbetétek is veszítenek részesedésükből. Jelentősen csökken a készpénz aránya is. (Ennek az az oka, hogy a pénztárak kezdetben nagyobb készpénzigénnyel működtek, amely a későbbiekben már nem szükséges.) Az így felszabaduló pénz a pénztárak szerint részvényekbe áramlik. A kötvények aránya a válaszolók várakozásai szerint nem változik 1997 végére az előző év végéhez képest.
1998. június 30-ra a válaszoló pénztárak az állampapírok arányának további csökkenését várják. A csökkenés az éven belüli állampapírok esetében várható, míg az éven túli lejáratúak aránya gyakorlatilag változatlan marad. A várakozásoknak megfelelően a részvények aránya tovább nő, s a kötvénybefektetések is várhatóan sokkal népszerűbbek lesznek a pénztárak körében 1998. I. félévének végén, mint korábban. Tehát az infláció csökkenésével párhuzamosan a pénztárak egyre jelentősebb szerepet vállalnak a reálszféra finanszírozásában.
A pénztárak realizált hozama 1996 végén 29,6 százalék volt. A válaszoló pénztárak előrejelzései szerint a realizált hozam 1997. december 31-én 25,7 százalék, 1998. június 30-án pedig 22,2 százalék körül alakul. (A hozamok csökkenésére magyarázatot ad az infláció mérséklődése, valamint a csökkenő kamatok.) A pénztárak várakozásai mutatják, hogy befektetési tevékenységük várhatóan eredményes marad a jövőben is, mivel jelentős reálhozam elérését feltételezik.
A kérdőívet kitöltő pénztárak 1997-re 18,5 százalékos fogyasztói áremelkedést jeleztek előre. Az általuk várt infláció 1998-ban 15,2 százalék. (Az inflációs rátára adott várakozásokat összevetve a tervezett realizált hozammal jól látható, hogy a pénztárak jelentős reálhozam elérését tervezik.)