A tőzsdén már most is többféle üzletágban szerezhetnek jövedelmet a brókercégek ügyfelei. Igén, ha nem is új, de újszerű kereskedési lehetőséggel bővül s piac: a szabványosított opciós üzletek várják a jövőbe látó vagy reménykedő kuncsaftokat.
Április elején nyílik meg a Budapesti Árutőzsde új piaca, az opciós piac – jelentették be januárban. Még az idén várható, hogy a Budapesti Értéktőzsdén is megkezdődhet a szabványosított opciós kereskedés. A tervek szerint az árutőzsdén kezdetben két terményre, valamint két devizára köthetnek le a brókerek futures opciókat, vagyis vásárolhatnak olyan egyoldalú jogokat, amelyek valamilyen határidős kötésre szólnak. Az értéktőzsdén – a jelenlegi elképzelések szerint – egyedi részvényopciókkal kezdődhet majd meg a kereskedés, valamikor az év második felében, talán augusztusban.
Az opciós ügyletek persze nem minden szempontból igazi újdonságok Magyarországon. Ilyen üzletek a Budapesti Értéktőzsdén már kezdettől köthetők bármelyik, a parketten jegyzett részvényre. Ezek azonban nem úgynevezett szabványosított, hanem hagyományos opciók. Az opciós piac gyenge volt, likviditása csekély. Opciók kiírására csak elvétve került sor, vételi ajánlatok pedig szinte soha nem hangzottak el. Valószínű, hogy valójában a kevés opció sem itt született. Az üzletről a résztvevők korábban, a tőzsdén kívül megállapodtak, s csak azért vitték őket a parkettre, hogy a tőzsdei elszámolási és garanciarendszert mögé állíthassák. Az ily módon megszülető opciókkal aztán gyakorlatilag nem kereskedtek, általános volt, hogy lejáratkor mind a kötelezettje, mind a kedvezményezettje ugyanaz volt, aki eredetileg megkötötte.
Bizottságok
A nem szabványosított opciók léte mindemellett további problémákat is rejtett magában. Az opciós díjak esetlegesek voltak, gyakran jelentősen eltértek az opciók valóságos belső értékétől, s nem voltak biztosak a teljesítés garanciái sem (noha egyetlen eset kivételével nemteljesítésre nem akadt példa).
Az árutőzsdén és az értéktőzsdén – összefüggésben a határidős piacok, a BÁT-on a devizapiac, a BÉT-en elsősorban a BUX-piac növekedésével – körülbelül egyidejűleg született meg az a gondolat, hogy meg kell teremteni a szabványosított opciók piacát. 1996-ban mindkét börze alkalmi munkabizottságot hozott létre a kereskedés feltételeinek kidolgozására, a szabványosított termékek paramétereinek a meghatározására és az elszámolási rend kialakítására.
A munka kezdetben nem egyszerűen párhuzamosan folyt a két tőzsdén, a szakemberek mindinkább egyeztették elképzeléseiket. Sokáig úgy tűnt, hogy a BÁT és a BÉT lassan, de mégiscsak fejlődő együttműködésének jelentős lökést adhatnak a hasonló irányú fejlesztési szándékok. A börzék jövőbeni egyesítéséről ugyanis ebben az időben felgyorsultak a tárgyalások, konkrét elképzelések kidolgozására vegyes bizottságok jöttek létre. Kézenfekvőnek látszott, hogy az egyesítés első területe az opcióké, első közösen működtetett piacuk az opciók piaca legyen.
Megújuló technika
A szakmai munka tehát egyszerre folyt együtt is és külön is. Az árutőzsdén termék- és deviza-határidős ügyletekre alapozott, úgynevezett futures opciók kialakítását kezdték meg, míg a BÉT-en akkoriban szintén néhány devizafutures, BUX-opció, valamint esetleg egy-két egyedi részvényopció bevezetésével tervezték megindítani az új piacot.
A munkabizottságok tavaly nyár végére szintén körülbelül egyidejűleg fejezték be a munkát, a közös piac megindításáról azonban nem született meg a megállapodás a két tőzsde között. Ennek okairól nemigen lehet tudni, az azonban több elhangzott nyilatkozatból már az ősszel kitűnt, hogy az együttműködés megrekedt, a Róbert Károly körúton és a Deák Ferenc utcában külön-külön folynak tovább az előkészületek az új termék bevezetésére (egy időben azzal, hogy az egyesítés folyamata is megrekedni látszott). Ekkoriban a tőzsdék vezetői az opciókat érintő kérdések elhangzásakor leginkább a Keler Rt.-re mutogattak. Az elhangzó nyilatkozatok szerint elsősorban az elszámolási rendszer hiánya volt az akadálya a piacok megnyitásának. A Keler tavaly nyáron hirdetett tendert számítástechnikai és elszámolási rendszerének megújítására, ami idén tavaszra készül el. Az új rendszert – a megállapodások alapján – úgy kellett kialakítani, hogy képes legyen a két tőzsdén már létező határidős ügyletek és a leendő opciós piacok üzleteinek elszámolására egyaránt, s megfeleljen a BÁT és a BÉT által megfogalmazott igényeknek is.
| Az opciós üzlet Az opció a határidős ügyletek sajátos fajtája, amelyben csak az egyik fél – az opció kötelezettje – vállal visszavonhatatlan kötelezettséget a teljesítésre. Vételi opció esetén arra, hogy az opció tulajdonosának eladja a kötésben meghatározott terméket, eladási opció esetén arra, hogy megveszi tőle azt a korábban kialkudott áron. A másik fél – az opció kedvezményezettje – maga dönthet, hogy kívánja-e az üzlet végrehajtását, vagy lemond róla. Az utóbbi voltaképpen tehát jogot vásárol, amiért díjat fizet. Amennyiben az árfolyamok számára kedvezően változnak, él a megvásárolt joggal, lehívja az opciót, és az eredetileg megkötött áron – ez az opció kötési ára – teljesül az üzlet. Az árfolyamok számára kedvezőtlen változása esetén lemondhat a végrehajtásról. Ebben az esetben az általa kifizetett opciós díj a másik fél nyeresége. A BÁT-on tavasszal az úgynevezett amerikai opciót vezetik be, ami a lejárat napjáig bármikor lehívható, szemben az európai opcióval. Ez utóbbi csak a lejárati napon hívható le, korábban nem. Az opció mint jog maga is eladható, így kereskedés tárgya lehet a tőzsdén. |
Valószínűnek látszik, hogy amikor a börzék vezetői októberben-novemberben az opciós piacról szólva a Kelert emlegették, még nem sejtettek semmit, s csak az újságírói kíváncsiságot próbálták elhárítani. Sikerült azonban felidézniük az ördögöt: a Keler januárban felmondta az elszámolási rendszer szoftverének szállítójával alig két hónappal korábban megkötött szerződést, mert úgy ítélte meg, hogy a kiválasztott cég határidőre nem tudja kifejleszteni az ígért rendszert. Ezzel azonban az árutőzsde piacának megnyitása veszélybe került. Az elszámolóház vezetői a meglévő rendszer ideiglenes kiegészítéséről kezdtek tárgyalásokat a Fornax Rt.-vel. Amennyiben az elkészül – kissé bizonytalanabb körülmények között –, mégis terv szerint megkezdődhet az opciós kereskedés az árutőzsdén. A végleges új elszámolási rendszer szállítására pedig a nyár elején új céget keres a Keler.
Az ősszel érzékelhető volt, hogy különösen az árutőzsdén gyorsult fel az opciók kialakítására irányuló munka. A szabályzatok, szabványok az év végére elkészültek, s a BÁT közgyűlése és tőzsdetanácsa meghozta a szükséges döntéseket az új tőzsdei termékek bevezetéséről. Az áprilisi BÁT-nyitány valószínüleg felgyorsítja a munkálatokat a BÉT-en is.
| A TVK-üzlet A Budapesti Értéktőzsdén a hagyományos opciós piac gyengeségei akkor kerültek rövid időre a figyelem középpontjába, amikor 1996 végén az egyik brókercég nagy összegű opciós ügyletet kötött TVK-részvényekre. Azt, hogy a kötés mögött valójában milyen szándékok húzódtak meg, ma sem lehet tudni. Az opcióban meghatározott kötési ár ugyanis irreálisnak látszó mértékben eltért az azonnali ártól. A gyanút erősítette, hogy a kötelezett brókercég az előírt letétet nem akarta teljesíteni. Akadtak feltételezések, melyek szerint a cél a tőzsdei garanciaalap megcsapolása volt. A tőzsdetanács csalás gyanújával büntető feljelentést tett, a brókercég tőzsdetagságát pedig felfüggesztették, majd az ki is lépett a tőzsdéről. (A dolog pikantériája, hogy a TVK-részvények később bekövetkezett jelentős mértékű áremelkedése nyomán lejáratra az opció nyereségessé vált volna). A Tőzsdetanács ekkor átmenetileg felfüggesztette a klasszikus határidős és opciós ügyletek kötését, majd úgy döntött, hogy megmarad a lehetőség az ilyen típusú ügyletek kötésére, a tőzsde garanciái azonban megszűnnek. A tőzsdetagok azóta hagyományos határidős és opciós ügyleteket a parketten is csak saját felelősségükre köthetnek, ami persze nem használt e piac fejlődésének. |