Területfejlesztés
Támogatások
A 28/1998. (II. 18.) Korm. rendelet mellékleteiben találhatjuk meg a területfeljesztési célelőirányzat, illetve a területi kiegyenlítést szolgáló feljesztési célú céltámogatások – megyékre bontott – támogatási keretét.
A 31/1998. (II. 25.) Korm. rendelet szabályozza a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályait. E szerint a belföldi vállalkozások vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatást, továbbá fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatást igényelhetnek – az elsősorban munkahelyteremtő, -megtartó – beruházásaikhoz. Nem kaphat támogatást az a beruházó, akinek 60 napon túli, lejárt köztartozása van, illetve aki csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll. A rendelet foglalkozik a támogatásra benyújtandó pályázatok tartalmával, a különböző támogatások feltételeivel, a pályázatok elbírálásának rendjével.
Kedvezményezettek
A 19/1998. (II. 4.) Korm. rendelet melléklete felsorolja a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségeket, maga a rendelet pedig meghatározza a kedvezményezettség feltételeit. Ilyen például, hogy az adott satisztikai vonzáskörzetekben a tartósan munkanélküliek aránya mind 1994-ben, mind 1995-ben, mind pedig 1996-ban meghaladta az országos átlag 1,33-szorosát. Kedvezményezettek többek közt az ipari szerkezetátalakítás olyan térségei is, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá ennek az aránynak az 1990 és 1995 közötti csökkenése, illetve a munkanélküliek aránya 1996. december 20-án az országos átlag felett volt. Kedvezményezettek a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések is. [E települések jegyzékét a 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.]
(Magyar Közlöny1998/6; 10; 12. szám)
Veszélyes anyagok csomagolása
Az európai jogharmonizáció újabb lépéseként február 19-én lép hatályba a 8/1998. (II. 4.) IKIM rendelet, amely alapján a gyermekek számára biztonságosan kell lezárni a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint "nagyon mérgező", "mérgező", illetve "maró" besorolású termékek fogyasztói csomagolását. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik minden olyan termékre is, amely akár egyet is tartalmaz a következő anyagok közül: belélegzésre veszélyes és rákkeltő hatású anyagok, a 3 százalékot elérő vagy azt meghaladó koncentrációjú metanol, valamint az 1 százalékot meghaladó koncentrációjú diklórmetán.
A jövőben tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel kell ellátni a "nagyon mérgező", a "mérgező", a "maró", az "ártalmas", a "rendkívül gyúlékony", a "könnyen gyulladó", illetve a "rákkeltő" besorolású termékek csomagolását.
A kötelezettségek teljesítéséért a termék gyártója, illetve importálója felel. A szabályok betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, városi intézetei, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőségek jogosultak ellenőrizni. 2000-től már csak a fenti feltételeknek megfelelően csomagolt termék hozható forgalomba.
(Magyar Közlöny 1998/6. szám)
Nyári időszámítás
Ismét közeleg a nyári időszámítás kezdete. A 8002/1998. (II. 4.) KHVM tájékoztatóból megtudhatjuk, hogy március 29-én kettő órakor három órára kell állítani az időmérőket. Az elvesztett időt október 25-én kapjuk vissza, amikor három órakor kettő órára állítjuk vissza a vekkereinket.
(Magyar Közlöny 1998/6. szám)
Kukoricafelvásárlás
A 4/1998. (II. 11.) FM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az idei termésből garantált árú állami felvásárlás alá eső takarmánykukorica (BTO 0111132000) mennyiségi és minőségi követelményeit, valamint a felvásárlási időszakot, továbbá a garantált árat. Ennek alapján a termelő legfeljebb 3,2 tonna/ha mennyiséget ajánlhat fel állami felvásárlásra a rendelet 2. számú melléklete szerint bejelentett vetésterületről származó termésből. A kukoricának meg kell felelnie az MSZ 12540 szabvány feltételeinek. (A mintavételt és a vizsgálatokat az MSZ 6367 szabvány szerint kell elvégezni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzéteszik a minőségtanúsításra jogosult laboratóriumok címjegyzékét.) A felvásárlás további feltétele, hogy a termelő tagja legyen az Országos Gabona Terméktanácsnak. A vetésterület nagyságát a május 31-i állapotnak megfelelően kell bejelenteni a megyei földművelésügyi hivatalhoz, legkésőbb augusztus 31-éig.
A felvásárlási időszak 1998. december 1-jétől 1999. március 1-jéig tart. A termelő két héttel korábban köteles írásban értesíteni az általa kért felvásárlási időpontról a felvásárlást végző szervezetet. (Ennek nevét, címét, a felvásárlás lebonyolításának módját szintén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszik közzé.) A kért időpontig visszavonható a felvásárlásra vonatkozó felajánlás, ismételt felajánlásra azonban már nincs lehetőség.
A garantált ár a felvásárló által kijelölt, 50 km-nél közelebb eső raktárnál 16500 forint/tonna. Amennyiben az ésszerű szállítási távolság ennél hosszabb, a termelőnek és a felvásárlónak meg kell állapodnia az 50 km-t meghaladó távolságra eső szállítási költségről. A garantált ár nem tartalmazza az általános forgalmi adót, illetve az áfa hatályán kívül eső termelő részére fizetendő kompenzációs felárat. A garantált felvásárlási ár 1999 januárjában tonnánként 210, februárban pedig 280 forinttal növekszik.
(Magyar Közlöny 1998/8. szám)
Növényminősítés
Az 5/1998. (II. 11.) FM rendelet szerint díjat kell fizetni a növényfajtáknak a Nemzeti Fajtajegyzékbe való felvételéhez szükséges állami elismerés, illetve szabadalmi eljárás végett elvégzett vizsgálatokért. Ugyanígy díjköteles a vetőmag és a szaporítóanyag minősítéséhez szükséges vizsgálat és ellenőrzés is. Az egyes díjtételeket a rendelet mellékletei sorolják fel. A díjat attól függetlenül meg kell fizetni, hogy a vizsgálat milyen eredményt hozott. A jogorvoslati eljárás díja azonos az elsőfokú eljárás díjtételével.
A bankszámlával rendelkező ügyfélnek a számla átvételétől számított 8 napon belül kell átutalnia a díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlára. Bankszámla hiányában a díj a vizsgálat elvégzésekor, azonnal esedékes, azt – számla ellenében – a helyszínen ki kell fizetni.
A rendeletben megszabott díjtételek nem tartalmazzák az áfát, azt az eljáró hatóság a számlázás során állapítja meg a KSH-besorolás alapján.
(Magyar Közlöny 1998/8. szám)
Munkaügyi központ és rehabilitáció
Az 5/1998. (II. 11.) MüM rendelet szerint a munkaügyi központ rehabilitációs munkacsoportja biztosítja a foglalkozási rehabilitációhoz szükséges (foglalkozás-egészségügyi, műszaki) szakértői szolgáltatást, valamint meghatározza a foglalkozási rehabilitáció irányát a hozzá irányított munkanélküli számára. A munkacsoport e mellett részt vesz a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből biztosított keret kezelésében, az annak felhasználásával kapcsolatos pályázati eljárás szakmai előkészítésében és a pályázatok értékelésében. Folyamatosan kapcsolatot tart a gazdasági kamarákkal, a munkaadói érdek-képviseleti szervekkel.
A munkaügyi központ kirendeltségei illetékességi területükön nyilvántartják a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatott munkahelyeket, figyelemmel kísérik a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, valamint tájékoztatják a munkaadókat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódó támogatásokról, s kapcsolatot tartanak a helyi rehabilitációs bizottságokkal.
(Magyar Közlöny 1998/8. szám)
name="A jegybanki alapkamat változásai"> | A jegybanki alapkamat változásai | ||||
---|---|---|---|---|---|
Mértéke % | Hivatkozás | ||||
1993. I. 1.-1993. V. 2. | 20 | 2/1992. (MK. 136.) MNB közlemény | |||
1993. V. 3.-1993. IX. 26. | 19 | 1/1993. (MK. 51.) MNB közlemény | |||
1993. IX. 27.-1994. VI. 14. | 22 | 2/1993. (MK. 135.) MNB közlemény | |||
1994. VI. 15.-1995. I. 31. | 25 | 1/1994. (MK. 63.) MNB közlemény | |||
1995. II. 1.-1996. I. 31. | 28 | 1/1995. (MK. 7.) MNB közlemény | |||
1996. II. 1.-1996. IV. 30. | 27 | 1/1996. (MK. 7.) MNB közlemény | |||
1996. V. 1.-1996. VII. 15. | 26 | 2/1996. (MK. 35.) MNB közlemény | |||
1996. VII. 16.-1996. VIII. 31. | 25,5 | 3/1996. (MK. 59.) MNB közlemény | |||
1996. IX. 1.-1996. IX. 30. | 24,5 | 4/1996. (MK. 75.) MNB közlemény | |||
1996. X. 1.-1997. I. 15. | 23 | 5/1996. (MK. 75.) MNB közlemény | |||
1997. I. 16.-1997. II. 28. | 22,5 | 1/1997. (MK. 4.) MNB közlemény | |||
1997. III. 1.-1997. VI. 30. | 21,5 | 2/1997. (MK. 19.) MNB közlemény | |||
1997. VII. 1.-1997. IX. 14. | 21 | 3/1997. (MK. 57.) MNB közlemény | |||
1997. IX. 15.-1998. I. 31. | 20,5 | 4/1997. (MK. 80.) MNB közlemény | |||
1998. II. 1-jétől | 20 | 1/1998. (MK. 5.) MNB közlemény | |||
1996-tól nincs hatályban a 86/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke – ha a felek magasabb mértékben nem állapodtak meg – a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata volt. Emiatt 1996. január 1-jétől, ha a felek a késedelmi kamat mértékében nem állapodnak meg, a késedelmi kamat kamatmentes pénztartozás esetében 20%, kamatos pénztartozás esetében az ügyleti kamat +8%, de legalább 20%. |