Cégek, tervek, fejlesztések

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 1. számában (1998. március 1.)

Az információs forradalom Magyarországra is megérkezett. A nagyobb cégek igyekeznek követni az eseményeket, tudván tudva, hogy a nemzetközi piacon bármely portéka csak akkor lehet versenyképes, ha a gyártás fejlett informatikai hálózattal is teljes, hatékony kapacitásokon történik. A kisebb és közepes cégekre még nem jellemző ez a gondolkodásmód, részben azért, mert a napi üzletmenet teljesen leköti a cégvezetők figyelmét, másrészt azért, mert a vezetők informatikai téren nem elég képzettek ahhoz, hogy felismerjék e sajátos, elválaszthatatlan kapcsolat jelentőségét. Ennek megfelelően nem nagyon gondolkodnak informatikai, illetve üzleti kommunikációs befektetésen. Így látja a jelenlegi állapotot Tankó Zoltán, a Matáv üzletágigazgatója, aki szerint néhány éven belül mégis megváltozik ez a helyzet, mert az európai integráció kikényszeríti a fejlődést. Az igazgató nem lát komoly anyagi akadályokat a kis- és közepes vállalkozások előtt, legalábbis ami az üzleti kommunikációs költségeket illeti. Új elem, hogy más ágazatokhoz hasonlóan itt is egy-egy üzleti körre, vállalatra szabott, komplett csomagokat dolgoznak ki. Első ilyen a távmunkacsomag lesz, amit még tavasszal feltesznek kínálati palettájukra. Tankó Zoltán szerint versenyelőnybe kerül az a cég, amelyik felismeri a távmunkában rejlő költségmegtakarítási lehetőségeket, illetve hatékonyságnövelő tényezőket.

Kiemelt ügyfelek

A Matáv marketinggyakorlatában – akárcsak más szolgáltatóknál – a legmegbecsültebbek a kiemelt ügyfelek. Ők ugyanis komplex szolgáltatásokat vesznek igénybe. Különösen érvényes ez az üzleti kommunikációra. Ebből fakadóan minden nagy ügyfél mellé ügyfélmenedzsert rendelnek, aki lesi a partner minden kívánságát.

Az utóbbi hónapokban a vezetékes távközlési piac egyik legszembetűnőbb változása, hogy ugrásszerűen megnőtt a képet, adatot, hangot, grafikákat és dokumentumokat egyszerre továbbítani képes ISDN-vonalak iránti kereslet. Azon cégek igénylik, amelyek több helyszínen, sok telefonfővonallal, illetve nagy forgalmú hagyományos alközponttal dolgoznak, és nagy beszéd-adat kommunikációra van szükségük (multinacionális vállalatok, állami és kormányzati intézmények, bankok, médiavállalkozások). Az ISDN-nek egyebek mellett az az előnye, hogy fővonalként tárcsázható a hívott alközpont, tehát meg lehet spórolni a kezelővel folytatott társalgást. Kisebb cég későbbi bővülése esetén pedig néhány pluszmodul beszerzésével kiterjeszthető az alközpont hatóköre.

Az ISDN mellett az Európában egyre elterjedtebb EDI (elektronikus dokumentumcsere) is beépül a vállalkozások életébe. Ennek meghonosítását elsősorban a multinacionális cégek erőltetik, szinte kikényszerítve magyar beszállítóiktól az ehhez szükséges pénzügyi áldozatot. A megrendeléseket és az ehhez kapcsolódó dokumentációcserét telekommunikációs vonalra terelik. Számtalan példa van erre. A GE Lighting Tungsram külső beszállítóival már 15-20 százalékban így érintkezik, s ezt az arányt rövidesen 40-50 százalékra szeretné növelni. A Suzuki magyar partnereinek egyharmada éri el a céget online rendszeren keresztül, több kereskedő cég is él az EDI adta lehetőségekkel.

Vita a helyiekkel

Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója a minap közölte: négyszázmillió dolláros fejlesztést terveznek évente, s szeretnének bejutni a kábeltelevíziós piacra és a telefonhálózatra épülő biztonsági hálózatok piacára is. Nem tévesztik szem elől a mobil távközlést sem, ezért indulni fognak az 1800 Mhz-es tartományban üzemelő rendszer működtetési jogának elnyerésért.

Az ISDN és az EDI népszerűsége természetesen nem feledtetheti az országos hálózatot tekintve egyelőre egyeduralkodó Matávval, hogy megjelenik a piacon a második országos szolgáltató, az MKM-Tel. A Matáv szerint a cég nincs igazi veszélyben, legalábbis 2002-ig. Akkor válik teljesen szabaddá a magyar vezetékes távközlési piac. Ám a második országos hálózatot üzemeltető konzorciumon kívül a helyiek mind élesebb ellenállásával is számolnia kell a Matávnak. A helyi koncessziós társaságok egyebek között azt vetik a Matáv szemére, hogy 3-4-szer magasabb díjat kér a különböző koncessziós területeket összekötő hívásokért, mint Európa más országaiban ugyanezért teszi a főszolgáltató.

Straub Elek viszont azzal érvel, hogy a Matáv a díjnak csak 33 százalékát tartja vissza, a többi a helyi cégekhez vándorol, sőt, 2000-ig ez az arány fokozatosan 26 százalékra csökken. Tankó Zoltán az alapszolgáltatások terén partnerként, az üzleti kommunikációban vetélytársakként említette az öt kisebb társaságot, de nem tart attól, hogy a kicsik esetleges véd- és dacszövetsége, netán egybeolvadása megzavarná a Matáv pozícióit.

A Helyi Koncessziós Társaságok Szövetségének megalakulása viszont tény. Ez a csoport a körzetek közötti hívásokért felszámított Matáv-díjak csökkentését szeretné kiharcolni, és közösen akar fellépni például az ISDN-piacon is.

Logisztikai rendszerek

Egyesek viszont nem várnak. A Pest megyében érdekelt Monor Telefon Társaság (MTT) februártól maga kínál ISDN-vonalat ügyfeleinek. "E nélkül már nehéz idecsalni a külföldi befektetőket. A Nagykátán megtelepedett Clarion például kifejezetten olyan körzetet keresett, ahol ezt is megkaphatta" – mondta Berényi Sándor marketingigazgató. Az MTT vezetője arra is emlékeztetett, hogy az autópályák mentén lehorgonyzó multik egész logisztikai rendszereket kötnek össze az ISDN segítségével, gyakran rendeznek videokonferenciát, és adatátviteli igényük sokszorosa a magyar nagyvállalatokénak. Nagyon sok partnerük használja az EDI-t, főleg a kereskedelmi cégek, mint például a körzetükben központot felállító Penny Market, a Profi, a McDonald's-ot kiszolgáló Hungarorak. Ám az MTT üzleti előfizetőinek 75 százaléka csak egyetlen telefonvonallal rendelkezik, ezen pedig egyelőre nem videokonferenciázhatnak, hanem a beszélgetéseken kívül legfeljebb faxolnak, jó esetben interneteznek. A térségre jellemző, hogy kevés az intézményi felhasználó, de az MTT reményei szerint ez is megváltozik. Kezdetnek húsz iskolának ingyenes Internet-használatot tettek lehetővé, a magánelőfizetőknek pedig kedvezményes szörfcsomagokat kínálnak. A megcélzott kis- és középvállalkozói réteget azzal akarják még jobban magukhoz kötni, hogy olcsóbb második vonalat ajánlanak, illetve néhány ezer forintos átírási díjért üzletivé nyilváníthatják magánvonalukat. A 63 ezer telefonvonalat magáénak tudó MTT 26 300 kábeles előfizetőt tart nyilván, kábelezési hadjáratát pedig gőzerővel folytatja a körzethez tartozó 43 település többségében.

Nyereségről egyelőre nem álmodik a Szeged és Szentes, illetve Vác és Gödöllő körzetében működő CGSat/Matel-csoport. A társaság eddig 255 millió dollárt fektetett be Magyarországon, ennek nyomán a szegedi-szentesi térségben kétszeresére, a váci-gödöllői területeken pedig három és félszeresére emelkedett a telefonvonalak száma. Korábbi hiteleik visszafizetésére azonban csak újabb kölcsön felvételével képesek. Ez idén január végén megtörtént: 165 millió dollárt kaptak 17 külföldi és hazai banktól. A pénz egy részét új hang- és adatátviteli szolgáltatások bevezetésére fordítják. Némethy László vezérigazgató nem titkolja, hogy partneri viszonyra törekszenek a második országos szolgáltató MKM-Tellel, és részt vesznek az 1800 Mhz-es tartományra kiírandó mobilpályázaton is.

Reklámért díjmentesen

Mind a vezetékes, mind a mobil cégeket érintheti a Svédországban, Németországban és Olaszországban egyre nagyobb sikert elérő "reklámért díjmentes hívást" marketingakció lehetősége. A fogás lényege, hogy a szolgáltató – előzetes egyezség alapján – átvállalja a beszélgetés azon részének költségeit, amikor egy reklám erejéig megszakítja a csevegést. A Matáv már vizsgálja a bevezetés lehetőségeit, a mobilosok azonban még nem foglalkoznak komolyan ezzel a témával. Azzal érvelnek, hogy még extenzív szakaszban vannak, tehát még nem érték el lehetséges előfizetőik számának maximumát. Ennek ellenére nem zárkóznak el a dolog elől. A legkisebb hazai koncessziós társaság, a Jásztel kiváló ötletnek tartja ezt, de egyelőre egyetlen reklámügynökség sem kereste meg őket ilyen kéréssel, mint ahogy a Monortelt sem.

ISDN-alkalmazások
Beszéd típusú alkalmazások
Konferenciabeszélgetés Hangbank
7 kHz-es minőségű hangátvitel Vevőszolgálat
15 kHz-es zenei átvitel Sportközvetítés
Nem beszéd típusú alkalmazások
Kép- és adatátvitel Videokonferencia
Állóképátvitel Filmbank
Lassan mozgó képátvitel Különböző célú ügyfélszolgálatok
Sajtófotóbank Távoktatás
Meteorológia Számítógépes kapcsolatok
Orvosi lelettovábbítás Állománytovábbítás (file transfer)
Távfelügyelet Gyors adatbázis-lekérdezés
Dokumentumátvitel Nagy sebességű adatátvitel
Közigazgatási ügyfélszolgálat Host-gép távoli elérése
Elektronikus levelezés (e-mail) Otthoni munkavégzés
Archívumok Banki alkalmazások (hitelkártya-lekérdezés)
Könyvtárak CAD-CAM
Multimédia Távoli feltöltés
Videotelefon Távvezérlés

 

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!