Biztonsági főiskola

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 1. számában (1998. március 1.)

A biztonsági szférának a mai napig nincs se közép-, se felsőfokú iskolája. Nemrégiben azonban több vagyonvédelmi cég alapítványt hozott létre, amely a tervek szerint rövidesen főiskolát nyit majd. A szakma legnagyobb gondja egyébként jelenleg inkább az, hogy miként tegyenek szert olyan emberekre, akik a kötelezően előírt tanfolyamon (és persze később a munkában is) képesek helytállni.

Magyarországon 1992 óta van jelen az IBSSÁ-nak (International Bodyguard and Security Sevices Assotiation), a privát biztonsági és testőrszolgálatok egyetlen nemzetközi szervezetének szekciója. (Mellesleg az IBSSÁ-n belül a legnagyobb létszámú [száz céggel és harminc magánszeméllyel] tagszervezet éppen a magyar.) A szövetség most – a szolgáltatások jó minősége és az alvilági vállalkozások kiszűrése érdekében – szakmai minősítési rendszer kidolgozását kezdte meg.

Ennek keretében a biztonsági cégeket öt kategóriába sorolják. A jelentkezőknek minden szakterület témaköreiből külön kell vizsgát tenniük független igazságügyi könyvszakértői bizottság előtt. A legjobb minősítést elérőknek azután kétévente, a többieknek háromévente kell újra megerősíteniük fokozatukat.

Kell a papír

A specializálódás – vallják a szövetségnél – a szakma presztízsét növelné. Más követelményeknek kell ugyanis megfelelnie egy objektumőrnek vagy személyi testőrnek, illetve például a bankbiztonsági szakembereknek. A biztonsági főiskola tanterve rövidesen elkészül, és álítólag a nyolc féléves és a többi felsőfokú intézményhez hasonlóan tandíjköteles oktatás is hamarosan megkezdődhet. Az épületet tornateremmel és felszerelt uszodával Cegléd önkormányzata adja.

A szabályok szerint egyébként jelenleg annak, aki ilyen szakmával akar foglalkozni – amellett, hogy büntetlen előéletű, állandó belföldi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárnak kell lennie – háromszáz órás személy- és vagyonőri tanfolyam elvégzését igazoló papírral kell rendelkeznie. Néhány cég saját tanfolyamot tart, amelynek harmincezer forintos díját csak annak kell kifizetnie, aki idő előtt (egy éven belül) válik meg munkahelyétől.

A fővárosban – a nagyobb cégek saját tanfolyamai mellett – körülbelül ötven kft. foglalkozik ilyen ismeretek oktatásával. A 220-240 elméleti órán tanulnak polgári és közigazgatási jogot, kriminalisztikát, pszichológiát és szolgálati ismereteket. A többi órán pedig van szituációs játék (mit tegyek, ha ki akarnak rabolni egy általam őrzött üzletet) és önvédelmi gyakorlat szerepel. Mindez átlagosan harmincezer forintba kerül. A vizsgabiztosok tapasztalatai szerint a leendő vagyonőrök felkészültsége, de elsősorban intelligenciája hagy maga után kívánnivalókat. A cégek számára azonban elsősorban nem is az a fontos, hogy alkalmazottjuk eszes, hanem inkább, hogy tisztességes legyen.

Az egyes cégek más-más módon próbálják megelőzni, hogy nem tiszta múltú vagy agresszivitásra hajlamos munkatársak kerüljenek csapatukba.

Általában tesztet íratnak, és elbeszélget velük a cég pszichológusa. A legelterjedtebb szűrési módszer a környezettanulmány, amely kiterjedhet a baráti kör, a látogatott szórakozóhelyek vizsgálatára is. Általános jelenség, hogy a vizsgálódók informális csatornákat is igénybe vesznek a képalkotáshoz. Több társaságnál a felvetteknek is számítaniuk kell arra, hogy életüket folyamatosan figyelemmel kísérik. A belső biztonsági szolgálatok ugyanis az alkalmazottak magánéletét is ellenőrizhetik. (Szinte mindegyik cégnél működik belső ellenőrzés, de nem mindenütt azonos hatáskörrel.)

Olyan cég (ez főként a nagyobbakra jellemző) is akad, ahol az alkalmazottaknak kivétel nélkül el kell fogadniuk a belső szabályzatot. A biztonsági munkával megbízottak ennek keretében vállalják, hogy szolgálati időn kívül nem mennek olyan szórakozóhelyre, ahol kollégáik teljesítenek szolgálatot, és ha bármiféle olyan információ jut a fülükbe, ami cégük érdekeit sérti, kötelesek azt vezetőik tudomására hozni.

Visszás helyzet

A vagyonvédelmi cégek megalapításához szintén kell az említett tanfolyamokon szerezhető tanúsítvány. A vállalkozás működéséhez azonban szükséges még a területileg illetékes rendőrkapitányság hozzájárulása is. Ezért tartják a szakmabeliek közül sokan visszásnak, hogy miközben a felügyelet és a vizsgáztatás kontrollálása is a rendőrség kezében van, ugyanakkor vállalkozóként is megjelenik a piacon. Az egyes rendőrkapitányságok egyébként önállóan köthetnek megállapodást vagyonvédelmi szervezetekkel. A kapcsolatteremtés megvalósulhat a technikai, védelmi rendszerek területén, de jelentheti a szabadidős rendőrök foglalkoztatását is. A rendőrök viszont csak parancsnokuk hozzájárulásával vállalhatnak – sokak által még így is alaposan megkérdőjelezetten – pluszmunkát. A rend hivatalos őrei vagyonvédő cégeknél ellenőrzött és engedélyezett módon, saját szakterületüknél maradva juthatnak fizetéskiegészítéshez.

A kapitányságok és az egyes cégek közötti információáramlás persze fontos szerepet kaphat a bűnmegelőzésben, de néhány szakértő szerint ennek jótéteményénél sokkal károsabb lehet az anyagi érdekeltség alapján kialakuló összefonódás egyes vagyonvédelmi cégek és a területi kapitányságok között. A rendőrség ráadásul, bár vállalkozásszerűen nem végezhet vagyonvédelmi tevékenységet, eseti megállapodás alapján elláthatja szállítmányok kíséretét, sportrendezvények biztosítását. Mindezt pedig nemegyszer szintén adott cégekkel együtt teszi.

Mostanában azonban néhány kezdeményezés éppen ellenkező irányú. Vagyis: a rend hivatásos őrei munkájának egy részét vagyonvédelmi cégek végzik el. Hernádon tavaly október 1-je óta a vecsési Fair Groupe Rex Bt. biztonsági őre teljesít szolgálatot éjszaka két helyi önkéntes polgárőrrel. A község a cégnek ezért havi 125 ezer forintot fizet. Az örkényi rendőrőrs parancsnoka a hernádiak áldozatvállalását példaértékűnek minősítette. Érd polgármestere szintén tárgyalásokba kezdett egy biztonsági szolgáltató kft.-vel. A helyi rendőrkapitány azonban ott egyáltalán nem lelkesedett az ötletért. Kifogásainak oka: az őrző-védők nem viselhetnek fegyvert közterületen, nem járhatnak kutyával és nem igazoltathatnak senkit. Így meglehetősen korlátozott a mozgásterük, és törvényesen még arra sem kérdezhetnek rá, hogy a ház kapujában álló akárki villanyszámlás vagy betörő-e.

Törvényre várva

Lőfegyvere egyébként a biztonsági vállalkozásoknak, mint jogi személyeknek, lehet. A cégnek saját széfjében kell őriznie a fegyvereket, és csak a szolgálat idejére (például pénzkíséretre) adhatja ki azokat a megfelelő engedéllyel rendelkező dolgozóknak. A fegyverviselési engedélyek megszerzéséhez a bejelentkezés és az illeték befizetése után orvosi vizsgálat és erre szolgáló tanfolyam elvégzése szükséges. Ez után (szintén a rendőrök által kontrollált) vizsga következik. A biztonsági őrök pedig, ha megtámadják őket, ugyanúgy nem léphetik túl a jogos védelem mértékét, mint bárki más.

A vagyonvédelmi cégek sokáig arra panaszkodtak, hogy munkájukat jogbizonytalanságban végzik. Lassan azonban a túlzott mértékű korlátozás okozhat nekik gondot. A magánnyomozásról és a vagyonvédelmi szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint például a nyomozók (a szakma utánpótlása) leszerelésüket követő két éven belül nem létesíthetnek magánpraxist. A jogszabálytervezet ezenkívül kimondja: a magánnyomozók felhatalmazás alapján is csak olyan információkat gyűjthetnek, amelyekhez megbízóik is hozzájuthattak volna – szigorúan törvényes eszközökkel. A javaslatban előírják még, hogy magánnyomozó csak az lehet, aki rendelkezik a szükséges szakmai képzettséggel, felelősségbiztosítással és tagja a szakmai kamarának. A törvény bevezeti majd a felügyeleti bírságot is. Ezt az engedély nélkül dolgozó magánnyomozókra és vagyonőrökre róhatják ki. A tervezet szerint a kiszabható legnagyobb bírság egymillió forint lesz.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. március 1.) vegye figyelembe!