Rendszer a rendszerben, állam az államban – ezek a minősítések hangzanak el leggyakrabban, ha a barangolóhálózatok kerülnek szóba. Egyelőre még sok helyütt maga az elérhetőség a cél, de az előfizetők egyre kifinomultabb szolgáltatásokat várnak el, vagyis már nem csupán hívni vagy fogadni akarnak, ha úton vannak. A bátrabb és hosszabb idejű barangolást viszont akadályozza, hogy jelentősek az eltérések a nemzeti szolgáltatók tarifáiban. A britek két és félszer drágábban hívják párizsi vagy berlini embereiket, mint a spanyolok teszik ugyanezt saját párizsi vagy berlini kollégáikkal. Műszaki különbségek is vannak. A rövid üzeneteket például más-más üzemmódban kell fogadni, és az is előfordul, hogy egyszerű hangposta lehallgatásához 16 számot kell beütni, ami nem nevezhető felhasználóbarát módszernek.
Egyes szolgáltatási fajták átjárhatósága is kérdéses. Franciaország és Hollandia egyáltalán nem támogatja a CLI adatátviteli rendszert. Néhány országban van, amelyik szolgáltató átveszi, van amelyik nem ezt a rendszert. A rövid üzeneteket sok helyütt csak 1996-ban vezették be, a brit "One 2 one" cég viszont csak tavaly ősszel kezdte meg az e a funkció szerinti szolgáltatást.
A Yankee Group kutatóinak legutóbbi felmérése szerint az európai vállalati felhasználók száma a következő két évben megkétszereződik, ezek zöme pedig a korábbiaknál is jobban igényli, hogy utazásai során mobilján keresztül rákapcsolódhasson a Virtuális Magánhálózatokra (Virtual Private Networks), illetve ennek nemzetközi változatára (International VPN). A megkérdezettek fele szerint a műszaki gondokat áthidalhatnák, ha egyetlen páneurópai szolgáltató működne. A kívánság nem új, a Magyarországon a második országos vezetékes szolgáltatóban érdekelt Unisource négy évvel ezelőtt már előállt vele. A hollandiai székhelyű nemzetközi vállalat azonban alábecsülte a fejlesztési költségeket, és akkoriban még nem is volt akkora az igény az egységes szolgáltató létrehozására, mint most, ezért elhalt a kezdeményezés.
Rövid üzenetek
A cégek zöme arra számít, hogy utazó vezetőik, illetve a központ közötti rövid üzenetváltások (SMS) száma két-háromszor több lesz. Nem csökken az egyszerű beszélgetések aránya sem, hiszen nagyon sok gondot és félreértést el lehet oszlatni, ha a külföldön tartózkodó főnök egyszerűen szóban utasítja az otthoni beosztottakat.
A barangolók jelentősen csökkenthetik költségeiket, ha külföldön járván nem a mobil, hanem a vezetékes szolgáltatón keresztül jutnak el a fent említett virtuális magánhálózatokhoz. A British Telecom vezette konzorciumhoz (Concert) tartozó előfizetők Németországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában 15 százalékkal kevesebbet fizetnek, ha egymás országában levő virtuális hálózatokhoz csatlakoznak a saját vezetékes szolgáltatójuk segítségével. Vagyis ezzel a módszerrel kiiktathatók a GSM-szolgáltatók. Ha viszont utóbbiak azzal válaszolnak, hogy elzárják az őket megkerülni szándékozókat a nemzetközi vezetékes hálózatokhoz vivő úttól, akkor a barangolásból most még nekik jutó egyáltalán nem kevés bevétel egy részéről is lemondanak. Szakértők szerint a GSM-cégek várhatóan egymás közötti (nemzetközi) árkartellel, végső esetben a vezetékesekkel kötött bevételmegosztási megállapodással operálnak majd. Mindkettőre van már példa.