A GKI Gazdaságkutató Rt. 1997 decemberében is felmérte a biztosítók 1998. év I. félévére vonatkozó várakozásait. A feldolgozásban 9 biztosítótársaság válaszai szerepelnek. A válaszok reprezentativitása a biztosítók 1996. évi bruttó díjbevétele alapján 57 százalékos. A válaszolók egy része azonban bizonyos kérdésekre nem adott információt.
A lakossági jövedelmek növekedése a vártnál nagyobb, 700 milliárd forintot meghaladó volt 1997-ben, szemben a korábbi 620 milliárdos előrejelzéssel. A lakosság többletjövedelmét nem fogyasztotta el, hanem megtakarításait növelte. A megtakarítások egyre jelentősebbé váló formáit a különböző életbiztosítási termékek alkotják. A biztosítók bruttó díjbevételéből ennek megfelelően egyre nagyobb arányt képviselnek az életbiztosítások. A kérdőívet visszaküldő biztosítók bruttó díjbevétele 1996. december 31-én 85,7 milliárd forintot tett ki. Ennek 26,9 százaléka származott az élet üzletágból, a nem élet üzletág részesedése 73,1 százalék volt 1996 végén. Ugyanezen biztosítók 1997. december végére díjbevételük 31,3 százalékos növekedését jelezték előre. A tavalyi év végére a válaszoló társaságok életbiztosítási díjbevételüket közel 50 százalékkal növelték 1996. december 31-hez képest. Ezzel szemben a nem életbiztosítási üzletágban a bruttó díjbevétel növekedési üteme ennek a fele volt. 1997 decemberének végén a válaszoló biztosítók bruttó díjbevételének 31 százaléka származott az élet üzletágból. A biztosítási tevékenység a válaszok alapján 1997-ben is jelentős reálnövekedést tudott felmutatni. Az életbiztosítási piac volt a növekedés motorja. A válaszoló biztosítók esetében az életbiztosítási üzletág részesedése a teljes bruttó díjbevételből több mint 4 százalékpontos növekedést tudott felmutatni.
A hosszú távú exportvezérelt gazdasági növekedés feltételeinek kibontakozása a reálszférában, valamint az ennek nyomán a biztosítók termékei iránt jelentkező fokozottabb kereslet jól magyarázza a nem életbiztosítási ág díjbevételének az élet üzletágénál alacsonyabb, de még mindig nagyon jelentős reálnövekményét.
Verseny a megtakarításokért
1998-ban a lakossági megtakarítások jelentős, GDP-arányos növekedésére nem lehet számítani. Mivel a fogyasztás növekedési üteme várhatóan alacsonyabb lesz a GDP dinamikájánál, a megtakarítások aránya tovább nő, alternatív megtakarítási formákat keresve. Tehát a megtakarításokért folytatott verseny éleződik. A biztosítók ennek megfelelően tovább kívánják erősíteni tevékenységüket az élet üzletágban. A gazdasági növekedés kibontakozásával párhuzamosan a nem életbiztosítási üzletágban is a díjbevétel reálnövekedésére számítanak 1998. I. félévének végére.
1998. június 30-ra a válaszoló társaságok a múlt évi bruttó díjbevételük időarányos részénél mintegy 20 százalékponttal nagyobb díjbevétel elérését tervezik. Az életbiztosítások esetében ez az érték csak 10 százalékponttal magasabb az 1997. évi életbiztosítási díjbevétel időarányos részénél. Az életbiztosítási díjbevétel növekedése 1998-ban azonban jóval dinamikusabb lesz az összes díjbevétel növekedésénél, de a díjbevételek inkább az év végére koncentrálódnak, mivel így az adókedvezmények rövidebb idő alatt realizálhatók.
A biztosítókat megkérdeztük a törlési hányad alakulásáról is. A törlési hányadot a nem élet üzletágban úgy értelmeztük, hogy a törölt, illetve visszamondott vagy visszavásárolt biztosítások bruttó díjbevételét viszonyítottuk az adott üzletág bruttó díjbevételéhez. A törlési hányadot az élet üzletágban évjáratok szerint – az 1997-es, az 1996-os és az 1995-ös évjáratokra – kérdeztük meg. A társaságok válaszai alapján a törlési hányad 1997. december 31-én 12,2 százalékos volt a nem élet üzletágban. Az élet üzletágban az 1997-es évjárat esetében 13,7, az 1996-os évjáratnál 10,6, míg az 1995-ös évjáratot illetően már csak 7,8 százalékos törlési hányadot jeleztek a biztosítók 1997. december 31-re. 1998. június 30-ra a törlési hányad a nem élet üzletágban a társaságok várakozásai szerint valamelyest csökken az előző év végéhez képest, 10 százalék körül alakul. Ezzel szemben a válaszoló biztosítók a törlési hányad enyhe növekedésére számítanak az élet üzletágban az 1997-es évjárat esetében. Az 1996-os évjáratú szerződések esetében a válaszok a törlési hányad csökkenését jelezték, míg az 1995-ös évjárat esetében a törlési hányadra adott várakozások gyakorlatilag nem mutatnak elmozdulást 1997. december 31-hez képest.
A kérdőívet visszaküldő biztosítók piaci részesedése mind 1998-ban, mind pedig 1999-ben várhatóan kismértékben növekszik. A válaszok azt mutatják, hogy a társaságok a piaci terjeszkedés némi gyorsulására számítanak 1999-ben 1998-hoz képest. A biztosítók válaszai alapján az adózás utáni eredmény az elkövetkező két évben várhatóan szintén növekszik. (A társaságok 1998-ra enyhébb, azt követően már határozott növekedést tartanak valószínűnek. Ez gyakorlatilag összhangban van a GKI Rt. előrejelzésével, miszerint a gazdasági növekedés felgyorsul, s 2000-ig nem következik be fordulat e tekintetben.) A kérdőívet kitöltő 9 társaság közül négy tervezi osztalék kifizetését 1998-ban és 1999-ben. A várható osztalék nagysága a társaságok várakozásainak megfelelően enyhe, de szignifikáns növekedést fog mutatni.
Feladatok rangsorolása
Arra a kérdésre, hogy mit tekint az adott biztosító legfontosabb feladatának a következő évben, a társaságok ez alkalommal sokkal szerteágazóbb célokat fogalmaztak meg, mint korábban. (Az előző felmérések során a biztosítók termékszerkezetük bővítésének, értékesítési tevékenységük fejlesztésének, valamint értékesítési csatornáik diverzifikálásának tulajdonították a legnagyobb jelentőséget, valamint a banki és biztosítási termékkör összehangolásának szükségességét emelték ki.) A jelen felmérésben adott válaszok szerint a társaságok leginkább a nyugdíj-biztosítási üzletág megszervezését, bővítését tűzték ki célul. Ezen túlmenően a biztosítók az eredményesség javítását hangsúlyozták, különösen a vagyonbiztosítások esetében. Ez jól mutatja, hogy a magyar biztosítási piacon az extenzív növekedési szakasz a végéhez közeledik, diverzifikációra és a belső tartalékok kiaknázására lesz mindinkább szükség a sikeres működéshez.
A kérdőívet visszaküldő biztosítók véleménye szerint a biztosítási szférára vonatkozó jogalkotásnak elsősorban a számviteli szabályok harmonizálásában kell előrelépnie, annak érdekében, hogy a biztosítási ágazat kielégítően felkészülhessen az EU-hoz való csatlakozásra. A válaszoló biztosítók úgy látják, hogy az 1998-ban hatályba lépett fióknyitási törvény elsősorban a nagy kockázatú vagyonbiztosításokban fogja éreztetni hatását az elkövetkező időben. Az ilyen módozatok művelésében érdekelt biztosítók Magyarországra is követni fogják multinacionális partnereiket. Ezen jelenség piaci versenyre gyakorolt hatásáról azonban megoszlanak a vélemények.
A saját vagyon befektetése
A biztosítástechnikai tartalékok és a saját vagyon befektetése esetében a különböző befektetési formák közötti százalékos megoszlás iránt érdeklődtünk. A válaszok súlyozott átlagát az alábbi táblázat foglalja össze:
A táblázat adatai mutatják, hogy a biztosítók tartalékaik és saját vagyonuk legnagyobb részét továbbra is állampapírokban kívánják tartani. Ennek oka, hogy a társaságok bíznak az infláció további mérséklődésében, s ezzel párhuzamosan a kamatok további csökkenésére számítanak. Ezért leginkább a fix kamatozású államkötvények (s azok közül is a hosszabb lejáratúak) vonzó befektetési formának bizonyulnak 1998-ban is. A kamatok csökkenésével a bankbetét jelentősen vesztett vonzerejéből, súlya a biztosítók portfóliójában jelentősen visszaesett a korábbi felmérések eredményeihez képest. A kamatesés következménye a részvények, valamint a kötvények népszerűségének további jelentős növekedése. Ezzel szemben az ingatlanbefektetések aránya várhatóan tovább csökken, melynek hátterében az ingatlanpiac megtorpanása áll. Az egyéb befektetések súlya a korábbi felmérésekhez képest jelentősen növekedett. A várt jelentős évközi ingadozás miatt azonban ez a változás inkább technikai jellegű lehet, vélhetően ezen eszközök a bankbetétek likviditást biztosító szerepét veszik át.
A kérdőívet kitöltő biztosítók realizált hozama 20 százalék volt 1997. december 31-én. A társaságok várakozásai szerint a realizált hozam 1998. június 30-ra 17,7, az év végére pedig 17,2 százalékra csökken. Tehát a biztosítók – főleg állampapír-állományuknak köszönhetően – 2-3 százalékpontnyi reálhozamot könyvelhetnek el befektetéseik után 1998-ban.
| A biztosítástechnikai tartalékok és a saját vagyon befektetése (%) | |||
|---|---|---|---|
| Befektetési forma | Összes befektetés 1997. dec. 31. |
Összes befektetés 1998. jún. 30. |
Összes befektetés 1998. dec. 31. |
| Állampapír | 79,5 | 87,1 | 81,2 |
| Bankbetét | 1,0 | 1,2 | 0,8 |
| Ingatlan | 1,3 | 0,3 | 0,9 |
| Részvény | 5,3 | 5,8 | 5,6 |
| Egyéb értékpapír | 1,9 | 0,2 | 1,3 |
| Kötvények | 5,0 | 5,3 | 5,7 |
| Egyéb befektetés | 6,0 | 0,1 | 4,5 |
| Összesen | 100 | 100 | 100 |
Konjunktúravárakozások
A megkérdezett biztosítók a gazdasági konjunktúrát általában kedvezőnek tartották. 1997 végén 1997 közepéhez képest a konjunktúrát egyértelműen kedvezőnek minősítették. 1998 közepén a gazdasági konjunktúra továbbra is kedvező marad a társaságok véleménye szerint. A válaszoló biztosítók 1998-ra 15,7 százalékos, 1999-re pedig 12,6 százalékos éves fogyasztói áremelkedésre számítanak. (A GKI Rt. erre az évre 14,5-15 százalékos inflációt prognosztizál, az év végére a ráta 13-14 százalék között lesz, 1999-re 11 százalékos inflációval számol.)
A biztosítótársaságok leértékelési várakozásai alapján az átlagos leértékelés 1997. december végéhez viszonyítva 1998 végére a valutakosárral szemben 10-11 százalék körül alakul. Ez azt mutatja, hogy a megkérdezettek a bejelentett csúszóleértékeléssel (havi 0,9 százalék) lényegében megegyező devalvációra számítanak az év során. A biztosítók 1998. június 30-ra 5,3 százalékos, az év végére pedig 5,1 százalék leértékelésre számítanak a valutakosárral szemben, azaz nem számítanak a havi leértékelési ütem számottevő csökkentésére az év során az 1998. januári ütemhez képest.
Valutanemenként külön vizsgálva azt az eredményt kapjuk, hogy a társaságok 1998. I. félévének végére átlagosan havi közel 0,9 százalékos leértékelődést várnak a dollárral szemben az előző év végéhez képest, míg a márka esetében ez csak 0,8 százalék körüli. Júniusra tehát a dollár némi erősödésére számítanak. 1998. december végére a biztosítók véleménye szerint a keresztárfolyam némileg a márka javára változik: a márkával szemben a várt átlagos havi leértékelődés 0,83, a dollárral szemben pedig 0,8 százalék.