A kizárás módja, alapja
A bíróság szerepe
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) értelmében a gazdasági társaság tagját effektíve csak bíróság zárhatja ki a társaságból. E sajátos pernél a keresetet a tag ellen a gazdasági társaságnak kell indítania. A perindítást megelőzi a társaság legfőbb döntéshozó szervének erre irányuló határozata, de a konkrét kizárás egy független fórum mérlegelésétől függ.
A társasági célok veszélyeztetése
A kizárás komoly megfontolást igénylő feltétele annak a megállapíthatósága, hogy a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. A Gt. általános megfogalmazása kézenfekvő, hiszen az elképzelhető eseteket nem lehetne felsorolni, a konkrét ügy összes – a felperes társaság keresetének állítása alapján releváns - körülményét figyelembe véve dönthető el. Amit több, e tárgyban hozott bírósági döntés is hangsúlyoz: a veszélyeztetés szükséges, de önmagában elegendő is, nem kell a károsodás tényleges bekövetkezése.
A keresetet az annak indításáról döntő társasági határozat meghozataláig bekövetkezett okra, magatartásra – tevékenységre vagy mulasztásra – lehet alapozni, amelyre tekintettel az érintett tag társaságban maradása a társaság jövőbeni működésére, céljának elérésére nézve nagymértékű, valós és súlyos veszélyt jelentene. "Ha azonban a társaság a tagi magatartás, esemény jogkövetkezményét annak bekövetkezésétől, esetleges nyilvánosságra jutásától huzamosabb ideig nem vonja le, a kizárás oka elenyészik, illetve a kizárásban érdekmúlás következik be."
Kizárási tilalmak
A tag kizárását a törvény az általános részben szabályozza, tehát a kizárási tilalmaktól eltekintve a gazdasági társaságok zöménél alkalmazhatók a szabályok.
Részvénytársaságok
Jelentős kivétel azonban – s ez már a Gt. szóhasználatából is leszűrhető -, hogy nem indítható kizárásra irányuló kereset részvényes ellen, akár zártkörűen, akár nyilvánosan működő részvénytársaságról is legyen szó. Lévén a részvénytársaságok a legkevésbé személyegyesítő jellegű társasági formák, ez könnyen érthető.
Kétszemélyes gazdasági társaságok
Korábbi tapasztalatok alapján az 1997-es Gt. (1997. évi CXLIV. törvény) óta további szabály, hogy olyan társasági tag sem zárható ki, aki csak kétszemélyes gazdasági társaság tagja, azon faramuci helyzeteket elkerülendő, amikor a tagok egymást kölcsönösen kívánnák kizárni – amíg nem bírósági hatáskörben volt a döntés, ezt akár szabályosan meg is tehették.
Igaz, hogy a Gt.-ben több kisebbségvédelmi szabály is található, az azonban abszurd lenne, ha a kisebbséget olyan mértékben védené a törvény, hogy feljogosítaná a legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkező tag kizárására is. Erre nincs lehetőség.
Előtársaság
Időpontját tekintve, amikor a társaság még csak előtársasági formában működik, szintén le kell tenni a kizárás kezdeményezéséről.
Eljárási szabályok
A legfőbb szerv határozata
A perindításról a gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése vagy taggyűlés) háromnegyedes, azaz minősített szótöbbséggel határoz, egyhangúság nem feltétlenül szükséges. A határozatot írásba kell foglalni.
A kizárással érintett tag mozgástere
Értelemszerűen a kizárással érintett tag a perindítás kérdésében nem gyakorolhatja a szavazati jogát, ami azt is jelenti a bírói gyakorlat szerint, hogy a szavazati arányát is figyelmen kívül kell hagyni a határozatképesség megállapításánál. Ettől viszont még a legfőbb szerv ülésére meg kell hívni, vagy ülésen kívüli szavazásnál a határozattervezetet részére meg kell küldeni, ellenkező esetben a bíróság érdemben a kizárás okait adott esetben nem is fogja vizsgálni a kizáró határozat garanciális szabályokat sértő volta miatt.
A "pertípus"
Ha a perindítást elhatározó társasági határozatot szeretné támadni a kizárandó tag jogsértésre hivatkozva, ezt csak a kizárási perben teheti meg, a határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, hiszen az jelentősen hátráltathatná a kizárás kérdésének eldöntését, ha előzetesen vizsgálandó problémaként merülne fel a legfőbb szervi határozat szabályszerűsége.
Ha a perben a kizárással szembenéző tag sikeresen hivatkozik a határozat szabálytalanságára, a bíróság a keresetet elutasítja, a társaság pedig újfent próbálkozhat.
Hatáskör
A kizárásra irányuló keresetet a megyei, illetve fővárosi bíróságon kell benyújtani.
Perindítási határidő
A keresetet a kizárásról szóló határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni, igazolás előterjesztésének nincs helye. Ennek elmulasztása esetén új határozat hozható csak.
A fentiekhez kapcsolódva utalunk arra, hogy amint arra a határozatok is rámutatnak, mindaddig helye van az átruházó taggal szembeni kizárási per megindításának, amíg az üzletrész társasággal szembeni hatályos átruházása meg nem történt. A perben a kizárandó tag tagsági viszonyának fennállta, illetve esetleges megszűnése alapkérdés, hiszen a bíróság csak olyan személyt zárhat ki egy gazdasági társaságból, aki tagja a társaságnak.
Per a gyorsaság jegyében
Speciális eljárásrend
A kizárási per a Gt. speciális szabályai nyomán több ponton eltérnek egy alap polgári pertől.
Az eljárás rendjére a Gt. megszorításokat ír elő, a következők szerint:
– tárgyalás kitűzése: a tag kizárása iránti perben a tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől, választottbírósági eljárás esetében a tanács megalakulásától számított tizenötödik napra kell kitűzni;
– kereset: a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye; felperes az eredetileg előterjesztett kereseti tényálláshoz képest más ténybeli indokra a kizárási per folyamán nem térhet át; a felperes azonban a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat;
– szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye.
Gyakorlati kérdések
A bírói gyakorlat értelmezése szerint nemcsak a per során nem lehet módosítani a keresetet, de ezenfelül az csak a legfőbb szerv kizárási per megindításáról hozott határozatában megjelölt okokra alapítható, a per során a felperes a kizárást megalapozó további tényeket, indokokat már nem hozhat fel.
Formai kellékeit tekintve a határozat nem jogszabálysértő, ha a per megindításának pontos oka a határozatban nem szerepel, de a taggyűlésről készült jegyzőkönyvben igen. "A törvényi kívánalom az, hogy a kizárt tag a határozat vele való közlésekor pontosan tudja, hogy kizárására milyen okokból került sor."
Jogorvoslat
Fellebbezni lehet, de a jogerős ítélet ellen már felülvizsgálat és perújítás nem kezdeményezhető. Ha a tagot a bíróság végül kizárja, nem válhat újból taggá, de ezenfelül komolyabb (anyagi) hátrány elvileg nem éri, tekintve hogy tagsági jogviszonya megszűnése következtében vele megfelelően el kell számolni.
Tagsági jogok felfüggesztése
Alapesetben annak a tagnak a tagsági jogai, aki ellen kizárást kezdeményeztek, az esetleges kizárásig nem csorbulnak, hiszen nem biztos a per kimenetele. A bíróság azonban tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig kérelemre felfüggesztheti. * A következményeket tekintve, egyrészt a felfüggesztés a tagnak az adózott eredmény felosztása során rá eső részhez való jogát nem érinti, másrészt pedig a felfüggesztés ideje alatt keletkezett tartozásokért a tagsági jogaiban felfüggesztett tag korlátlan felelőssége nem áll fenn. * A felfüggesztést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja. * Annak érdekében, hogy a fenyegetett tagot ne érhesse komolyabb sérelem, a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság nem módosíthatja a társasági szerződését, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve nem határozhatja el a jogutód nélküli megszűnését sem. * A fentiek alól csak azok az esetek képeznek kivételt, amikor e döntéseket maga a törvény teszi kötelezővé (formaváltás, alaptőke leszállítása), olyankor a védelem nem érvényesül.
Elszámolás
Korlátolt felelősségű társaságok
A tagsági jogviszonyától megfosztott taggal való elszámolás módja alapvetően a nyilvános árverés tartása és azon az üzletrész értékesítése. A Gt. szerint más módon is lehet értékesíteni az üzletrészt, de csak a kizárt tag hozzájárulásával, nem a megállapodás a főszabály.
Ezen a ponton a bíróság visszaadja a stafétabotot a társaságnak, aki köteles az értékesítésről gondoskodni, méghozzá a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedését követő negyvenöt napon belül. Ez a határidő konkrétan az árverés tartására vonatkozik a törvényszövegben, de az egyéb módon történő értékesítésnél is irányadó.
A Legfelsőbb Bíróság egy 2003-as döntése értelmében - mely továbbra is irányadó, lévén hogy a fenti szabály már az 1997-es törvényben is így szerepelt – a felet nem terheli késedelem az árverés megtartásában, amíg az üzletrész adásvétele tárgyában tárgyalásokat folytatnak a felek egymással, és van remény az üzletrész árverésen kívüli értékesítésére a megállapodásuk alapján. A törvényi határidő azt követően kezdődhet, amikor a felek nem jutnak egyezségre.
Az árverés lebonyolítása érdekében vagy a társaság rendelkezik átmenetileg az üzletrésszel, vagy bevonja azt (függetlenül attól, hogy ez utóbbit a társasági szerződés lehetővé teszi-e vagy sem).
Árverés tartása
A nyilvánosság azt jelenti, hogy az árverésen bárki részt vehet, kivéve azt a tagot, akinek az üzletrésze árverésre kerül. Személyesen vagy meghatalmazott útján lehet licitálni, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverést közjegyző jelenlétében kell megtartani.
Vevő
Az árverésen a legjobb ajánlatot tevő vevő veheti meg az üzletrészt, aki köteles a teljes vételárat kifizetni, kivéve ha a hirdetményben a társaság ettől eltérő fizetési módot határozott meg. A vevő az árverésen tulajdont szerez, függetlenül attól, hogy az értékesítő társaság az üzletrésznek tulajdonképpen nem tulajdonosa, mivel az még a volt tagot illeti.
Egy 2003-as határozat kiemeli, hogy "a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Gt. több rendelkezésének együttes értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy (...) maga a társaság nem lehetett egy személyben árvereztető és – mint egyedüli ajánlattevő – árverési vevő is. A társaságnak általában nincs szüksége arra, hogy a kizárt tag üzletrészének árverésén ajánlattevőként vegyen részt, hiszen őt – túl azon, hogy a kizárt taggal való megállapodás esetén árverésen kívül is megvásárolhatja az üzletrészt (...) elővásárlási jog is megilleti az árverési értékesítés során, ha pedig az árverés eredménytelen volt, (...) megvásárolhatja az üzletrészt. (...) a megismételt árverést tehát – az árvereztető társaságon kívüli más ajánlattevő hiányában – eredménytelennek kell tekinteni".
Elővásárlás
Kizárt tag üzletrészének értékesítésénél a társaság tagjait és a társaságot illeti meg az elővásárlási jog ebben a sorrendben, a társaság itt nem határozhat meg harmadik személyt, mint egyébként az üzletrész átruházása esetében.
Fontos, hogy az árverésen kialakult vételáron és az ott meghatározott fizetési mód betartásával gyakorolható az elővásárlási jog, méghozzá helyben az árverésen. Az árverés eredményét az ügyvezető közli a jogosultakkal.
Vételár
Az első árverés során – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az üzletrész a törzsbetét társasági szerződésben meghatározott értékének kétharmadát el nem érő áron nem adható el. A társasági szerződésben pozitív vagy negatív irányú eltérés is lehetséges a kétharmados határtól.
Ha az első árverés meghiúsul, az többször is megismételhető.
A megismételt árverés során az üzletrész alacsonyabb áron is eladható, de a társaság követelésénél (még be nem fizetett vagyoni hozzájárulás, költségek) alacsonyabb áron nem értékesíthető.
Az árverésen elért vételár befizetett összegéből a kizárt tagot a költségek levonása után az árverésen elért teljes vételár megilleti. Ha a társaságnak a törzsbetét be nem fizetett részére eső követelése is van, azt az üzletrészt megszerző új tagtól kell "behajtania".
Eredménytelenség
Árverésen történő értékesítéssel hat hónapon keresztül lehet újrapróbálkozni, ennek eltelte után árverés nem tartható.
Az árverés végleges eredménytelensége esetén a társaságnak az utolsó árverést követő harminc napon belül határoznia kell arról, hogy az üzletrészt
– a törzstőkén felüli vagyona fedezete mellett a társaság megvásárolja, vagy
– a társaság tagjai vásárolják meg törzsbetéteik arányában, vagy más felosztásban, illetve
– a társaság bevonja azt.
A volt tag eredménytelen árverés esetén csak a társaság árveréskori saját tőkéjéből rá eső részesedésre tarthat igényt, nem pedig a törzsbetét értékére – ahogyan az korábban lehetséges volt.
Jogi személyiség nélküli társaságok
E társasági formáknál a Gt. inkább a társaság és a kizárt tag megállapodására, illetve az elszámolás "matematikájára" helyezi a hangsúlyt, és habár az újabb módosítások eredményeként a kkt. és bt. társasági részesedése is átruházhatóvá vált, az árverés e társaságoknál ennek ellenére nem kerül szóba.
Az elszámolás alapja
A törvény megfogalmazásában a társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.
A tagot megillető hányad
A társaságtól megváló tagot a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez, hacsak a társaság és a tag eltérően nem állapodik meg.
A forgalmi érték
A társaság saját tőkéjéből a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál – szintén eltérő megállapodás hiányában - a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni. A forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke meghatározása során a társaság a könyveiben értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a számviteli törvény 23. §-a szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a társaságot terhelő kötelezettségeket figyelembe veheti.
Határidő
A társaságtól megváló tag követelését – a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.
Veszélyeztetés megállapítása a gyakorlatban
A gyakorlat értelmében a társasággal azonos gazdasági területen működő versenytárs érdekében és annak finanszírozásával történő üzletrészszerzés nem tolerálható magatartás a tag részéről. * Nem vezethet a tag kizárásához viszont, ha egy másik társaságban folytatott vezető tisztségviselői tevékenysége során ennek érdekeit képviseli. * A tag kizárását a taggyűlésről való távolmaradása sem alapozhatja meg, akkor sem, ha a társaság érdekeit alapvetően érintő kérdéseket tárgyalnak, mert a részvétel jog, de nem kötelezettség. * Alaptalannak ítélhető a kizárás iránti kereset akkor is, amikor a társaság hozzájárult ahhoz, hogy tagja a társaság tevékenységi körébe tartozó tevékenységet más javára is végezzen, amelyet a társaságnak polgári jogviszony (megbízás) keretében végzett. * Különbség tehető a tagként vagy vezető tisztségviselőként tanúsított magatartás között is, utóbbi külön szankciót vonhat maga után