A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban mintegy 565 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra, ez 9,3 százalékos növekedést jelent. Ebből 43 százalékot költöttek informatikai szolgáltatásokra, 41 százalékot hardvereszközökre, a szoftverlicencekre fordított kiadások pedig az összes költés 16 százalékát teszik ki – derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 2007-ben második alkalommal közzétett, a hazai informatikai iparágról szóló átfogó felmérésből.
A magyarországi informatikai piac
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó – az alvállalkozói tevékenységet is magában foglaló árbevétel -, azaz a kumulált piac értéke 2006-ban elérte a 839 milliárd forintot, amely közel 13 százalékos növekedést jelent a 2005-ös évhez képest. A 2005-ös évhez hasonlóan ennek közel fele származott hardverek értékesítéséből.
A magyarországi informatikai piac mérete szerint a negyedik volt a kelet-közép-európai régióban az orosz, cseh és lengyel piacok mögött, ugyanakkor az euróban mért növekedési rátája alapján 2006-ban a legkisebb, euróban számítva 2,8 százalékos növekedést érte el az összehasonlításban szereplő 11 ország között (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Oroszország). Az informatikai költések megoldások szerinti szerkezete alapján a hazai IT-piac fejlettnek tekinthető. A 2006-os gyengébb év nem csak a romló gazdasági környezettel, hanem az IT-piacra jellemző ciklikussággal is magyarázható, így van arra kilátás, hogy 2008-tól újabb növekedési szakasz következhet.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a cégméret összetételét vizsgálva a hazai IT-piac struktúrája az általános hazai piaci szerkezettel ellentétben teljesen egészséges. Itt az informatikai kisvállalatok (10-49 fő) 31,6 százalékot, a közepes cégek (50-249 fő) a konszolidált piac 27 százalékát, míg a nagyvállalatok (250 fő fölött) 25 százalékos piacrészt tudhattak magukénak, a 3-9 főt foglalkoztató cégek a piac 13,5 százalékát, és végül a 1-2 fős vállalkozások 2,8 százalékát fedték le.
Versenyképes szaktudás
Az IDC által 2007. augusztusban elvégzett felmérés során 40 hazai meghatározó informatikai cég felsővezetőjét kérdezték meg arról, hogy véleményük szerint melyek a hazai IT-iparág erősségei, gyengeségei, melyek a fő lehetőségek, illetve kihívások az iparág szereplői számára. A válaszadók között multinacionális és hazai nagyvállalatok, továbbá innovatív és exportorientált kis- és közepes vállalatok képviselői is megtalálhatók. A felmérésből kiderült: a magyar informatikai cégek vezetőinek jelentős része úgy véli, hogy a világpiacon még mindig versenyképes szaktudásnak és szakmai tapasztalatnak köszönhetően a hazai IT-szektor nagy hozzáadott értékű szolgáltatások nyújtására képes. A jelentősebb kutatás-fejlesztést, innovációt, illetve kreativitást igénylő tevékenységek irányába történő elmozdulás versenyelőnyt jelent a világpiacon, azonban ez irányú kompetenciáink még mindig nem érvényesülnek kellő mértékben.
Átláthatatlanság, korrupció
A piac átláthatóságának hiánya jelenti az egyik olyan gyengeséget, amelyet a cégvezetők az iparág legszélesebb köreiben megneveznek. Az átláthatatlanság hiánya és a korrupció terjedése az iparág fejlődésének egyik legfontosabb gátja.
A közigazgatási szférában sokszor nem racionális szempontok alapján döntenek az informatikai fejlesztésekről, a megszületett informatikai fejlesztések végső soron az egész iparág szakmai presztízsét ássák alá, és gátolják a nemzetközileg is versenyképes üzleti képességek kialakulását a magyarországi informatikai cégek körében. A korrupció visszaszorítása nem lenne egyszerű feladat, de az elektronikus közbeszerzéstől, a közbeszerzési rendszer átalakításán keresztül, a pártfinanszírozási gyakorlat megváltoztatásáig számos területen fel lehetne lépni ellene – vélik az informatikai cégek vezetői.
A magyar informatikai iparág másik fő gyengeségét az jelenti, hogy az export elsősorban a humán erőforrások közvetlen kihasználására, mintsem Magyarországon kifejlesztett informatikai termékek, megoldások kivitelére alapszik.
Európai források az IT fejlesztésére
Az NFT II által elérhető 8000 milliárd forintnyi központi támogatási forrás IT-fejlesztésekre eső része óriási lehetőséget jelent a szektor számára. A digitális aláírás, az elektronikus adóbevallás, az okoskártya és az e-egészségügyi megoldások új piaci szegmenseket nyithatnának meg, és az ezekre épülő szolgáltatások lehetséges palettája lényeges informatikai fejlesztéseket eredményeznének. Fontos azonban, hogy ezek a támogatott projektek ne csak a rövid távú bevételnövelés eszközei legyenek az IT-szállítóknál, hanem a hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégia szerves elemeiként valósítsák meg azokat. Az NFT II fogyatékossága, hogy annak ellenére, hogy kiemelten kezeli a kkv-k fejlesztését, a pályázati rendszerhez kapcsolódó adminisztratív és finanszírozási követelményrendszer óriási terheket ró a kis- és közepes vállalatokra.
Úgyszintén hozhatna sikereket a magyar IT-ipar számára az úgynevezett niche-területek kihasználása, azaz a lefedetlen és speciális szaktudást igénylő területek kiaknázása. Ennek egyik iránya lehet az IT-biztonság, amelyen belül a vírusvédelem területén jó példa a Virusbuster sikere. Szintén jó példák a Kürt (adatmentés), a NavNGo (navigáció), az ARHungária (képfelismerés), a Morphologic (szövegelemzés), a Recognita (karakterfelismerés), az Adverticum (online reklám), az Indextools (webanalitika) vagy a Graphisoft (CAD/CAM) cégek sikerei. Ez a gondolkodásmód, ez a megközelítés is a magyar gazdaság egészére gyakorolhat kedvező hatást.
A hazai IT-iparág legnagyobb kihívását éppen a következő generáció informatikai képzése adja: az iparág több tekintetben is az informatikai felsőoktatás minőségének hanyatlását volt kénytelen tapasztalni az elmúlt néhány évben.
A hardverpiac bővülése
A magyar IT-piacon a 2007-es év számos olyan fejleményt hozott, ami új helyzetet teremtett az iparág szereplői számára. A hazai hardverpiacon több fordulópont is volt: első ízben történt meg, hogy a laptopeladások felülmúlták az eladott asztali számítógépek darabszámát. Az IDC Hungary adatai szerint 2007-ben összesen mintegy 620 ezer személyi számítógépet (asztali PC-t, laptopot, illetve x86-os szervert) értékesítettek Magyarországon, ami az egy évvel korábban eladott mennyiséghez képest több mint 10 százalékos bővülést jelent.
Míg 2007 elején a legolcsóbb laptop ára 120 ezer forint körül mozgott, ez az év végén már csak 90 ezer forintba került. A mobilitás iránti igény egyre nagyobb, amit a mobilszolgáltatók növekvő számú szélessávú internet-előfizetései is jól érzékeltetnek; a piacon egyre terjednek a beépített HSDPA-kártyával ellátott gépek. A mobilszolgáltatók már tavaly is több ezer 3G-s laptopot értékesítettek kedvezményes áron, hűségnyilatkozattal. Mindennek következtében a kis- és közepes vállalatok, valamint az otthoni irodák is már inkább notebookot szereznek be egy újabb asztali gép helyett. Az asztali gépek egyre inkább csak a nagyvállalati környezetben, illetve munkaállomásként maradnak meg.
Az asztali gépek piacán is van esély erősödésre: a közigazgatási szférában az elmúlt években kevés vásárlás történt, a meglévő állomány jelentős része megérett a cserére. Noha az még mindig bizonytalan, hogy az asztali gépek cseréje jövőre valóban megtörténhet-e, mindenesetre mind a PC-, mind a teljes hazai IT-piacon arra lehet számítani, hogy az elmúlt időszakban tapasztalható látványos megszorítások már elérték minimumpontjukat, és a közigazgatási szféra informatikai beszerzései ismét bővülnek majd.
A magyar hardverpiacon a másik lényeges fordulópont az volt, hogy az egyfunkciós nyomtatók helyett 2007-ben már itthon is többségében a multifunkciós – szkennelésre, fénymásolásra és faxolásra is képes - berendezéseket (MFP) keresték.
Előrejelzés 2008-ra
Az IDC előrejelzése szerint hosszabb távon, 4-5 éves távlatban az egészségügyben várható a legnagyobb mértékű növekedés az IT-költések terén. A banki-biztosítási szektor – elsősorban a központi banki rendszerekre, rendszerintegrációra, üzleti intelligenciára, fióknyitással kapcsolatos IT-beruházásokra fordított – informatikai költése az elkövetkező időszakban is az átlagosnál nagyobb mértékben növekszik, de ez a bővülés a következő hároméves időszakot követően várhatóan lassulni fog. A kormányzati költések az időszakban várhatóan ismét erősödni fognak az európai uniós projektek beindulásának köszönhetően, de ezekből az IT-cégek inkább csak 2009-ben fognak nagyobb bevételekhez jutni.
Szoftverpiac – első a biztonság
Az alkalmazásintegrációs piac 2007-ben is erős volt a pénzügyi szolgáltatók, a telekommunikációs cégek és az államigazgatási szervezetek körében. Amíg a pénzintézeteknél jelenleg elsősorban az ügyféloldali szolgáltatások kialakítása, illetve a szolgáltatásorientált architektúra megteremtése az elsődleges cél, addig a kormányzatban a különböző rendszerek, adatbázisok összekapcsolásán, integrációján dolgoznak.
A hazai szoftverpiacon 2008-ban is ugyanazok maradnak a "slágertémák", mint tavaly: IT-biztonság, adattárház és üzleti intelligencia, alkalmazásintegráció. A kkv-k körében továbbra is az egyszerűbb IT-biztonsági szoftverek – vírusirtók, tűzfalak – lesznek a legkeresettebbek, míg a nagyvállalati szektorban egyre jobban terjednek a szofisztikáltabb jogosultságkövető, autentikációs rendszerek.
Az adattárházak, üzletiintelligencia-rendszerek továbbra is a szoftverpiac húzóágazata lesznek, ami annak is köszönhető, hogy a meglévő adattárházakat jellegüknél fogva folyamatosan karban kell tartani, emellett pedig bővítik is azokat. Az üzletiintelligencia-piac még mindig az életciklusa elején jár, úgyhogy 2008-ban is bőven lesz potenciál a növekedésre. Ebben az évben újdonságot jelent, hogy a tranzakciós ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM) megoldások piaca is fellendülhet: amíg az elmúlt években évi 2-3 nagyobb projekt volt ezen a téren, 2008-ban egyre többen foghatnak az ügyféloldali CRM-rendszerek bevezetésébe.
Kevesebbet költött a kormányzat
Az önkormányzati projekteknek volt köszönhető, hogy összességében a közigazgatási szféra informatikai költése nem csökkent. A pénzügyi szegmensben 2006-ban a bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi szolgáltatók körében is dinamikusan, dollárban számolva 7,7 százalékkal növekedett az IT-költés, így ekkor fordult elő először, hogy a vertikumok IT-költési listáján átvette a helyet a közigazgatástól. Szintén erős növekedés volt tapasztalható a távközlési szektorban.
A kisebb szektorok közül az egészségügyi szektorban az EU-s projekteknek köszönhetően szintén a korábbinál többet költöttek informatikára, elsősorban gazdálkodási rendszerek implementációjára, továbbá rendszerintegrációs projektekre. Az energetikai, illetve közműszektorban szintén jó év volt 2006.
Megtört a kkv-k lendülete
Amíg az előző években a magyar IT-piac egyik legfőbb hajtóerejét a kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb mértékű informatikai költései adták, a makrogazdasági környezet hatására és az EU-s pénzek átmeneti kiesése miatt 2007-ben megtorpant ez a piac. A helyzet a jövő évben a pályázatok újbóli elindulás következtében javulhat ugyan, de a gazdasági környezetben a kkv-k erősödése egyelőre nem várható, ami nem fogja elősegíteni, hogy az informatikai költéseik erősödjenek.
Az informatikai szolgáltatók az utolsó időkig 4 fő területre – pénzügy, kormányzat, telekommunikáció, egyéb – osztották fel a piacot, mostanában azonban több olyan fejlemény is történt, ami egy újfajta piacépítési és értékesítési stratégiára kényszerítheti a szolgáltatókat. A kormányzati költések visszaestek, így a legnagyobb megrendelővé a bankok léptek elő, amelyek azonban szintén jobban megnézik, hogy mit vásárolnak. Emiatt amelyik cég nem csupán a túlélésre akar berendezkedni, annak érdemes más iparágakban – mint például az egészségügy, gyártó iparágak, építőipar, kereskedelem, üzleti szolgáltatások – átgondolni a terjeszkedési lehetőségeket, vagy pedig ki kell lépnie külföldi piacokra; mindkét stratégia csak akkor lehet sikeres, ha az IT-szolgáltató is megváltozik.
A külpiacokra való belépés sok hazai IT-céget foglalkoztat, a legfőbb akadályt az jelenti, hogy kevés olyan vállalat van, amely ezt meg is tudná valamilyen formában finanszírozni. Bár nem lesz tömeges, de az elkövetkező időszakban valószínűleg több IT-cég is összeolvadhat, vagy felvásárolhat másokat, vagy akár a tőzsdére is léphet annak érdekében, hogy a külföldi terjeszkedést meg tudja finanszírozni.
Internetes kereskedelem
A közelmúltban több olyan jogszabály is született, amely az eddig a hazai elektronikus kereskedelem fejlődését gátló rendelkezéseket szüntettek, illetve változtattak meg. Az egyik ilyen jogszabály a 27/2007. (II. 28.) GKM rendelet volt, amely 2007. március 8-ától megszüntette a csomagküldő kiskereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételi kötelezettségét, így az ilyen tevékenységet folytatni tervező személyeknek, illetve vállalkozásoknak ezen időpontot követően nem kell kérniük nyilvántartásba vételüket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál. * Ezzel egyszerűbbé vált az e-bolt nyitása, még akkor is, ha a jogszabályváltozás nem érinti a csomagküldők részére az engedéllyel rendelkező vevőszolgálat céljára szolgáló helyiség fenntartására vonatkozó kötelezettséget, azaz e tevékenység jogszerű folytatásához továbbra is rendelkeznie kell a kereskedőnek engedélyezett vevőszolgálati helyiséggel. Nemsokára azonban ez a kötelezettség is megszűnhet a kizárólag internetes boltot fenntartó vállalkozások számára: az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabályt tavaly fogadta el az Országgyűlés, így a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozó kormányzati törekvéssel összhangban 2008. március 31-ével megszünteti a csomagküldő kereskedelem esetében az üzletnek minősülő vevőszolgálat céljára szolgáló helyiség fenntartására vonatkozó törvényi kötelezettséget. A szavatossághoz és a jótálláshoz kapcsolódó kereskedői kötelezettségeket ezen adminisztratív teher megszüntetése nem érinti. * Mindezzel együtt az internetes boltok beindításánál továbbra is számos jogszabály rendelkezéseire kell tekintettel lenni. Egy laikusnak nehéz mindezeket átlátni, éppen ezért a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemrégiben egy részletes útmutatót tett közzé honlapján, amelyben valamennyi lényeges, az elektronikus boltnyitással kapcsolatos szabályt ismertetnek. Emellett pedig egy önellenőrző listát is elérhetővé tettek; ez összefoglalja azokat az alapvető kérdéseket, amelyeket tisztázni szükséges egy e-bolt beindításához.
Negyedével bővül a hazai IT-piac az uniós tagság miatt
A 2004-ben csatlakozott tíz új uniós tagállam a közvetlen és közvetett EU-forrásokból jelentősen növelhetik az IT-beszerzésekre költött éves összegeiket 2004 és 2013 között. Ez az infrastruktúra-fejlesztésre, szoftverberuházásokra és szolgáltatásbeszerzésre fordítható 27,6 milliárd dollár olyan többletforrást jelent, amely az uniós tagság nélkül nem állt volna rendelkezésre. Az összeg Magyarországra jutó része 4,6 milliárd dollár.
A közelmúlt gazdasági mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy az EU-tagság jót tett a tíz új tagállam gazdasági fejlődésének. Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je – Málta kivételével – a 15 régi EU-tagállam 2005-ös 1,5, illetve 2006-os 2,6 százalékos átlagát meghaladva növekszik. Észtországban és Lettországban 10 százalék feletti a GDP növekedési üteme, amelynek alapján e két állam a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Magyarországon 2006-ban 4 százalékkal nőtt a GDP.
Az IT-piacokon még kedvezőbb volt a növekedés. A magánfelhasználók többnyire IT-eszközök vásárlására vagy bővítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplők technológiai és átláthatósági normáit. Az IDC szerint a jogszabályi előírások is fontos szerepet játszanak az IT-piac növekedésében, bár hatásukat gyakran alábecsülik. A nagyobb nyilvánosságot élvező távközlési és adatvédelmi jogszabályoktól kezdve a digitális aláírásokra és a vámügyintézésre vonatkozó, kevésbé ismert előírásokig, az informatika gyakorlati alkalmazása sokféle uniós szabály és irányelv betartása szempontjából kulcsfontosságú.